Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-08 / 32. szám
2 Kelet-Magyarország 1983.február 8. Február 22 töl: ti helyen az IBUSZ F ínyenceknek: ■i I ■■ iia f okorsutes ÉPÜL A SZABADIDŐKÖZPONT Sípálya Kabaláson Épül a kabalási szabadidő- központ: tavaly mintegy 1,7 millió forint értékű munkával alakították, szépítették. Ebből az összegből 800 ezer volt a társadalmi munka, s ez bizonyítja, hogy a nyíregyházi üzemek, vállalatok, intézmények, a lakosság szívesen áldoz egy ilyen jellegű létesítményre. Közel félmillió forint értékű földmunkát a Nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalat dolgozói végeztek. A budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat nyíregyházi kirendeltségének mérnökei, munkatársai 200 ezer forintot érő geodéziai tervező munkával segítettek. A megyei vízmű vállalat 36 500 forint értékű vízvezeték-tervezést oldott meg ellenszolgáltatás nélkül, míg a 110-es Ipari Szakmunkásképző Intézet diákjai 100 ezer forint értékű munkával gazdagították. A Kommunális Szolgáltató Vállalat az anyagszállításban jeleskedett mintegy 20 ezer forint erejéig. Nem maradtak el a Nyírterv tervezői sem: a kabalási labdarúgópálya tereprendezési tervét készítették el. Megépült Kabalásra a vízvezeték is. Ennek a költsége félmillió forint volt. A vezetéket Nyírpazonyból építették meg. Költségeit a Nyírpazony—Orosi Vízműtársulat fedezte. Mintegy 310 ezer forintba került a kabalási szabadidőközpont körülkerítése, amelyet a városi tanács az Együtt Nyíregyházáért mozgalom számlájára befolyt összegből fedezett. A munkát az erdőgazdaság dolgozói végezték el. Elkészült a sí- és a szánkópálya földmunkája és megépült a parkoló is. Ez évben egyes szociális létesítmények, öltözők, illemhelyek, vízhálózat megépítését tervezik. Elkészül néhány sportlétesítmény is. Szó volt sífelvonó építéséről, amely megépítéséhez a város a nyíregyházi vasipari üzemek segítségére számít. Várhatóan 1983 végén már megrendezhetik Kabaláson az első síversenyt is. (fk.) Üj helyiségbe költözik a nyíregyházi IBUSZ Utazási Iroda. Február 22-től a Lenin téri sávházban fogadják az ügyfeleket. A jelenleginél háromszor nagyobb alapterület lehetővé teszi, hogy mind a bel- és külföldi utazásokkal, üdülésekkel kapcsolatos szervezést, ügyintézést, az útlevélügyeket, a vasúti jegyek árusítását egy helyen bonyolítsa le az iroda, míg korábban ugyanezeket két különböző helyen intézték. Moszkvától New York-ig E megyeszékhelyhez méltó új utazási irodán kívül Mátészalkán is van egy IBUSZ- iroda, ahol a szatmári utasokat szolgálják ki. Az idén 36 országba, 360 útvonalon szervez az IBUSZ társasutazást. Amint Kalotai László megyei irodaigazgatótól hallottuk: az idén az olcsó hét végi programok iránt nagyobb az érdeklődés. Ezek 3—5 napos programok a Szovjetunióiba, Csehszlovákiába, Romániába. A részvételi díj 1000—1300 forint között van. Például az idén meghirdetett nőnapi programként Ungvár—munkácsi társaséira 100 jelentkezőt vártak, s máris négyszázan vannak. Egynapos kirándulásokat is szervez az iroda, ha ezt csoportok, vállalatok kérik, ez 400— 500 forintba kerül. Sőt az utóbbi időben szerveztek olyan utat is, amikor egy- egy vállalat adta az autóbuszt, s az IBUSZ végezte a szervezést. Kedveltek a háromnapos bécsi utak is, eddig már öt csoport telt meg ebben az évben. Az IBUSZ belföldi utazási és üdülési ajánlatai érdekesek, változatosak, sakszínűek. Az 1—4 napos országjárástól kezdve, a vár- és városláto- gatásokdg; az irodalmi kirándulásoktól a nemzeti parkok, arborétumok megtekintéséig; a virág-, fürdő- és gyalogtúrákon át sok érdekes ajánlata van az utazási irodának. Sőt ínyenctúrákat is szerveznek, például Zircre disznóölésre, Andornaktanyána pedig ökörsütésre invitálják az érdeklődőket. De aki a régi ételek iránt érez nosztalgiát, az részt vehet a „régi ételek, régi ízek, régi dallamok” címmel hirdetett nosztalgiaesten. De szervez az IBUSZ szörftanfolyamokat, fafaragás művészetének és a szövés fortélyainak elsajátítására vágyó ügyfeleikre is gondoltak. A külföldi társasutazások közül újdonság az „Afrika titkai” címmel hirdetett program, ez egy kenyai kirándulás, vagy például az Indonézia—Szingapúr—Thaiföld útvonal is újdonság, amely rekordot dönt meg, ennek ára ugyanis 100 ezer forint körül van, s egyben ez a legdrágább IBUSZ-út az idén. Elkelt: decemberben Érdekes programot kínál még a kínai társasát, és bizonyára a „Mesés India” elnevezésű útja is sok érdekességet tartogat az utazóknak. Csábítóak a Földközi- és a fekete-tengeri hajóutak is, s az egyéni valutakeret terhére történő New York — Floridát érintő utazás, s az Atlanti- óceántól a Csendes-óceánig vezető társasát is. Pár évvel ezelőtt Spanyol- ország volt a legtöbb utazni vágyó embernek az álmok netovábbja. Azóta tágult a horizont. Sokan utaznak. A megyei IBUSZ-irodában már decemberben lehetett jelentkezni az idei utakra, s egyikmásik társas útra napokon belül minden hely elkelt. ÍS. á.) Csontos húst és árpát eszik Rókahozta valuta Dr. Révész Ferencet, a beregdaróci Barátság Tsz- ben, és a hozzátartozó községekben is úgy ismerik, mint állatorvost. Tudják róla azt is, hogy második éve kékrókákat tart udvarában. Készséggel adja közre az elmúlt hónapokban szerzett tapasztalatait: A csabrendeki közös gazdaságban foglalkoznak e prémes állat tenyésztésével. A koppenhágai szőrmeaukción, éppen egy szovjetunióbeli kékróka-bunda érdemelte ki a legnagyobb elismerést. Hazánkban a TA- NINPEX vásárolja fel az 5—7 kilogramm súlyú állat értékes bundáját. A négyhónapos korukban elválasztott rókákért 8—10 ezer forintot elkérnek. Az Északi-sarkról hozzánk került kis vadaknak jó tartási körülményeket kell teremteni: a ketreceket, lehetőleg hűvös, árnyékos, széljárta helyen helyezik el. A táplálék napi 40—50 dekagramm. Ennek nagy része őrölt, csontos hulladékhús és áztatott árpa vagy kukorica. Kevés folyadékot fogyasztanak, s télen elnyalogatják a jeget is. Nyáron vedlenek, s az igazán keresett, értékes prém decemberre nő meg. A sötét, dús prém szinte korlátlanul értékesíthető. A Barátság Tsz területén a kétezer szarvasmarha, s a háromezer juh, valamint a háztáji állományból az elhullás az eddigi tapasztalatok alapján évente közel 15 tonna. Itt, s máshol is, ezeket hasznasítatlanul környezetünk „nyeli el”. Ha nem így lenne, kevesebb lenne a talajszennyezés, s mivel a kis rókák csontostól fogyasztják a húst, semminemű állati hulladék nem maradna hasznosítatlanul. Prémjéből lesz a bunda lágban — úgy tűnik — a lábunk előtt hever a lehetőség, csak élni kell vele... Ebben a devizaszegély viA tárgyalóteremből Ha készül statisztika arról, hogy melyik járás területén legtöbb az orvvadász és hol próbálkoznak leggyakrabban egykor játéknak ítélt légpuskából fegyvert fabrikálni, minden bizonnyal a nyírbátori járás áll az első helyen. Szinte évente érnek tetten tütott vadászaton embereket, s évenként többször koboznak el lőszereket és fegyvereket. Hogy mennyire igaz ez, legjobb példa rá a 33 éves nyír- gyulaji Licska István esete, akit először 1974-ben, s most néhány hete másodszor is meg kellett büntetni lőMolnár Károly Barkácsolt fegyverrel és lőszerrel visz- szaélés miatt. Licska a múlt évben szerzett egy légpuskát és vele együtt húsz darab 5,6 milliméteres Long Rifle céllövőtöltényt. A légpuskacsövének egy részét megfúrta és olyan átalakításokat végzett rajta, amellyel alkalmassá tette a töltények kilövésére. Licska Rebrei József 35 éves nyírgyulaji barátjával megbeszélte, hogy elmennek az átalakított légpuskával a nyírgyulaji Petőfi Tsz lucernásába vadászni. Ki is mentek a tsz földjére, s mindketten lőtték egy-egy Tayasz a télben Virágzó ciklámen a kocsordi tsz fóliaházában. Az illetékes válaszol ÜGYELET A Kelet-Magyarország január 30-i Olvasószolgálat rovatában megjelent észrevételre az alábbi tájékoztatást adjuk. Több esetben tájékoztattuk — így a Kelet-Magyaror- szágban is — bérlőinket arról, hogy az azonnali beavatkozást igénylő hibákat munkaidőn kivül (tehát 16 és 07 óra között, illetve munkaszüneti napokon) a 10-377-es telefonszámon jelenthetik be. Ilyenkor ugyanis a Gyorsszolgálat szakemberei a lakásukon tartanak készenlétet, s őket a központi ügyelet CB- rádiókészülék segítségével értesíti. Hiába kereste tehát panaszt tevő bérlőnk szombaton a Gyorsszolgálatot a Zrínyi Hona utcai sávház pincéjében, az ott parkoló kocsi kilincsére akasztott cédulát csak hétfőn reggel találhattuk meg. Az illető ház egy másik lakásának bérlője viszont a fenti telefonszámon az ügyeletet 11 óra 10 perckor értesítette, így a hibát már 11 óra 30 perckor elhárítottuk. Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat Megjegyzésünk: Célszerű lenne a Gyorsszolgálatnál, illetve az IKSZV belvárosi irodájánál is kifüggeszteni ezt az információt; hasznos lenne vállalatnak, ügyfélnek egyaránt. egy puskát nyulat. Amikor az eset kiderült, Licskáéknál természetesen házkutatást tartottak és találtak még nála 5 darab acélmagvas géppisztolytöltényt és 5 vaktöltényt is. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Licska Istvánt 8 hónapi szabadságvesztésre, Rebrei Józsefet 4800 forint pénzbüntetésre ítélte. Licska szabadság- vesztésének végrehajtását a bíróság 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet Licska Istvánnal szemben jogerőssé vált, Rebrei József ügyében az ügyész súlyosbításért fellebbezett. ELŐTT Vészi Endre elbeszélése, a Tranzitutas, melyből az azonos című tévéjátékot írta a szerző, számos olyan elemet hordoz, kibontatlanul, amelyek azt sugallják, érdemes filmet csinálni belőle. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért: mint elbeszélés nem igazán jó. Túlságosan feszengenék benne a drámai műnem belezsúfolt motívumai, majdnem szétfeszítik az elbeszélést, kikívánkoznak belőle. Meglehet, Vészi éppen ezért is vállalkozott e tévéjáték megírására. Mint annyi más filmjében, tévéjátékában, Vészi Endre ebben is egy rosszul sikerült életű embert választott. Aki ha nem is oly módon, él az élet perifériáján, mint például A hosz- szú előszoba lakói, mégis szerencsétlen, balek. Filmgyári anyaggyűjtő, aki ötleteket, sőt: olykor igen jó dialógusokat „szállít” (talál ki, ír meg) neves filmíróknak, rendezőknek. Most úgy érzi: találkozott a nagy témával, s megírhatná a saját filmjét. Ám Sors Tamástól most nem megveszi, hanem elopja a témát a filmstúdió vezetője. Sors Tamásnak az a sorsa, hogy ne legyen saját filmje. Ö ilyen alkat, akit ki lehet szipolyozni, „át lehet verni”. Pedig a téma igen jó. (Hisz azért lopta el tőle a főnöke.) Apjának tragikusan végződő, groteszk élete. A tévéjátékban Vészi Endre több változtatást végzett, s ezek a darab előnyére váltak. Például az hogy Sors Tamásnak az anyját életrekelti, szerepelteti; az hogy a fiú utólag, apja kortársaitól tudja meg a valóságot, hogy az „öreg” annak idején nem RÁDIÓ A mostani huszonöt-harmincévesek is feltehetően jól emlékeznek még a hazai beat- és hippi-„mozga- lom” elterjedésére a hatvanas évek végén az ifjúság — csaknem kizárólag a nagyvárosi — bizonyos csoportjai körében. A pszichológusok rég megállapították, hogy ezeket a fiatalokat egy nekik megfelelő közösség keresése indította a bandákba, galerikbe tömörüléshez, deviáns és társadalom- ellenes, sőt törvénybe ütköző viselkedésre. Többségük életútja nagyon hasonló volt: szeretetlen családi környezet, vagy állami gondo- zottság szökésekkel, lopásokkal, garázdaságokkal tarkítva. Mindenesetre egyre inkább kívül érezték magukat a társadalmon, és meg is tettek mindent a megbotránkoztatására. Munkakerüléssel, kihívó magatartással, öltözködéssel (és valljuk be, ma már egyáltalán nem megbotránkoztató) hajviselettel, s persze, kisebb-nagyobb bűn- cselekményekkel. A magyar beatnemzedék magatartása kétségkívül a — szerintük konformista — társadalommal való szembefordulásukat fejezte ki. És ehhez tagjaik még — nyugati, főleg amerikai — „ideológiát” is kreáltak maguknak! A hozzájuk csapódó, otthon luxuskörülmé- nyek között, de sivár érzelmi légkörben élő tinédzserek pedig, szintén nyugati minták alapján, talán inkább a kalandokat és a valahová történő érzelmi kötődést keresték... Mindez arról jut eszembe, hogy újrahallgattam a bea- tesekkel olyan megértőén, problémáikba „beleérzőén” foglalkozó, középgenerációs írónk, Csörsz István kitüntetett dokumentum-összeállítását, a Semmiből jötírt egyetlen cikket sem, csak a nevét adta a sajtóperekhez, hogy fontosabb embereket mentsen; az, hogy megjelenített olyan mozzanatokat is, melyek az elbeszélésben csak mint leírás szerepeltek. Egyszóval mozgalmasabb, élettelibb lett így a tévéjáték. És mégis egy-két dologban szegényesebb, más okból pedig idegesítő többlettel gyarapodott. Hogy világosabb legyek: a szegényedést úgy értem, hogy az egyébként igen jól játszó Reviczky Gábornak, sajnos, nem sikerült megteremtenie azt a lebegő hangulatot Sors Tamás körül, ami őt jellemzi. Pedig Reviczky alkata és szerepértelmezése is alkalmas lett volna erre. Az idegesítő többleten Pogány Judit (Gizella) játékát, szerepfelfogását értem. Az eredeti elbeszélésben szereplő vonzó, természetes módon adakozó szerelemre termett Gizella sokkal jobban illik Sors Tamás aluszékony, gátlásos, de alapjában érzelmes lényéhez., mint az a sótlan nő, akit Pogány Judit teremtett meg. Ebben persze a forgatókönyv is hibás, amely szerint Gizellának epekednie kell különélő, válni akaró férjéért. (Hogy mire volt jó ilyenné változtatni az eredetileg csupa élei Gizellát, nem értem.) Garas Dezső kiváló Náthás Avart formált. Alamuszit, ravaszat, aki mindenkor kész rá, hogy lecsapjon a zsákmányra, a filmötletre. Tábori Nóra, (Anyuka) sikkes nagyvonalúsága mögött, jól éreztette azt a céltuda- toságot, mellyel özvegyi nyugdíját akarja kiegészíteni férje rehabilitálása révén. Seregi István MELLETT temet. (A témáról, pontosabban a hírhedt Nagyfa- galeri történetéről szóló, 1971-es dokumentum-regénye, a Sírig tartsd a pofád! nagy — bár tartalmában vitatott — könyvsiker volt.) A mikrofon előtt a galeri (az elnevezés ellen a volt tagok tiltakoztak) börtönbüntetésüket letöltött tagjait nyilatkoztatta, fölöttébb tanulságosan. A ma már megállapodott (lecsillapodott?), tisztes állampolgári munkáséletet élő barátokat (hadd használjam ezt a kifejezést) a közös múltjuk összefűzi. Jóízűen és őszintén tudnak beszélgetni egymással. S hogyan vélekednek ma magukról és az utánuk következő diigós, csöves nemzedékről? Mindjárt le kell szögeznem, hogy a megszólaltatott beatesek határozottan értelmes, csak itt-ott berzenkedő életfilozófiával rendelkeznék, beszédkészségük egyenesen kiváló, társadalmi beilleszkedésük zavartalannak mondható. Visszatekintve mit kérnek ma is számon a társadalomtól? Hányjuk szemükre, hogy a nem kellő tolerálást? (Senki sem kérdezte, hogy tulajdonképpen mi a bajuk, mi kifogás volt a hajviseletük ellen stb.) Lehet, hogy valami igazuk nekik is van ... Érdekes volt továbbá, hogy a mai, a társadalomból „kilógó” csöves- nemzedéket maguktól üresebbnek, gondolkodásnélkü- libbnek tartják. Hát, így lesznek a „dühöngő fiatalokból” békés felnőttek. A tapintatosan háttérben maradó, a riportalanyaival olyannyira együttérző Csörsz István mellett Bo- renich Péter dramaturg hozzáértő munkáját jegyezzem fel. Ö a dokumentáris műfaj egyik hazad nagymestere. Merkovszky Pál