Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-08 / 32. szám

1983. február 8. Kelet- Magyarország 3 Nyilatkoznak a vezetők Új módszerek a vasúti szállításban Intézkedések a szovjet—magyar árucsere- forgalom javítására OLAJFILLÉREKBŐL FORINTOK Megtakarít? Pénzt kap érte! — KÉSÖN ÉBREDTÜNK? — TESZI FEL A KÉRDÉST MINTEGY ÖNMAGÁNAK KISS MIK­LÓS, a nyirkaraszi béke termelőszövet­kezet ELNÖKE. — TÁLÁN — ADJA KIS IDŐ MÚLVA A VÁLASZT —, DE... S I'JT ÁLLJUNK MEG EGY PILLANATRA, MERT EZ A DE TÖB­BET TAKAR SÚLYÁNÁL. takarítás. Míg 1975-ben csak a negyven hektáros dohány­ültetvény termését szárítot­ták, addig hat évvel később már a 110 hektárra emelke­dett dohányterületről tört le­veleket, a kenyérgabonát és a kukoricát is. összesen 4500 tonna terményt. A múlt héten fejeződött be Záhonyiban a szovjet és ma­gyar vasúti, illetve külkeres­kedelmi szakemberek meny- nymségegyeztető és feladat- megihatározó tárgyalása. Eb­ből az alkalomból kértünk tá­jékoztatást a két küldöttség vezetőitől, — Milyen intézkedésekkel gyorsítják a szállítást? — Célunk, hogy a vasúti szállítás minél biztonságo­sabb legyen — beszél Vlagyi­mir Nyikolajevics Ginyko, a Szovjetunió vasútügyi mi­niszterének első helyettese. — A hajózás és a közúti fuva­rozás besegítése az országa­ink közötti áruforgalomban önmagában nem oldja fel azokat a szállítási feszültsé­geket, amelyek tavaly is vol­tak a hatalmas erőfeszítések ellenére. Ennek jegyében al­kalmazzuk az új technikát a szállításban és átrakásban. A gabonaszállítás céljára példá­ul önürítős kocsikat vásárol­tunk. Ez lehetővé teszi az át­rakás gyorsítását. Egy másik példa: a napokban kezdtük el azt a kísérletet, amely szerint tengelyátszereléssel a szovjet hütőkocsiegységeket a magyar szállítóvállalatokhoz küldjük. MÉSZÁROS ANDRÁS Így a húst közvetlenül rakják be, kimarad az élőmunka­igényes, a minőséget befolyá­soló átrakási tevékenység, gyorsabb lesz az áru útja. — Vannak-e új beruházá­sok, amelyek könnyítik a za­vartalan szállítást? V. NY. GINYKO ténerforgalom, az idén már húszezernél több szállítótar­tály vesz részt a forgalom­ban. A záhonyi körzetben megépült létesítmények, mint az új fedett átrakó, arra >s alkalmasak, hogy yállaljunk átrakást a szovjet fél számá­ra. Ennek technikai és pénz­ügyi feltételeit tisztáztuk a most aláírt jegyzőkönyvek­ben. — Szabolcsi gond, de az or­szágnak sem hasznos, ha ősz­szel vagonhiány miatt nem tudják az almát exportálni. Mit tesznek az egyenletesség javításáért? — Az áruk fajtájához is igazodnunk kell a szállítások­ban. Ezért szorgalmazzuk, hogy az év elején magasabb gabona- és ipari export le­gyen, hogy ősszel nagyobb arányban részesüljön a kon­zervipar, az almaszállításban minél kevesebb fennakadás legyen. Mindez óriási szerve­zőmunkát kíván meg. Ugyan­csak figyelemmel kell len­nünk a tranzitszállításokra, hiszen a jugoszláv fél — ame­lyik bekapcsolódott a tárgya­lásokba — szintén nagy mennyiségekkel részesül, ösz- szességében a záhonyi átra­kókörzetben, a múlt évi for­galomtól több, mintegy 18 millió tonna áru elszállításá­ról kell gondoskodnunk a tervek szerint. Lányi Botond Az energiafelhasználásról beszélgettünk, amikor a ta­karékossághoz jutottunk el. Akkor vetődött fel az elnök részéről a késői ébredés gon­dolata, azonban napjaink­ban az energia esetében nem lehet elég későn kezdeni a takarékoskodást. Ha valaki mostanáig nem törődött az olaj, a gáz mennyiségével, ne­tán a villamos energiával, az ugyancsak a kárát látta, a megszokottnál jóval lapo­sabb lett a pénztárcája. Nyírkárászon nem erről van szó, de térjünk vissza a konk­rét esetre. Érdekeltség a termelésben — Nem kevés az éves ener­giaszámlánk (tízmillió forint), de azt hiszem nemcsak mi vagyunk így ezzel — foly­tatja az elnök. — Éppen ezért már évekkel ezelőtt, a nagy áremelésekkel egy időben ve­zetőségi határozatot hoztunk a takarékosságra. Az ok ké­zenfekvő, a cél pedig az volt, hogy csökkentsük a szövet­kezeten belüli legnagyobb felhasználó, a gépüzemelte­tés olajszámláját. Igen ám, hiába a határo­zat, ha nem tudják végrehaj­tani. Mert éppen a méréshez szükséges készülék hiányzott, s abban az időben — talán a nagy kereslet miatt — hiány­cikknek számított. — Ilyen sem fordult még elő a szövetkezetben — mondja Kiss Miklós. — Nem tudtuk végrehajtani a hatá­rozatot, de most már nem kesergünk rajta, hosszas hu­zavona után sikerült besze­reznünk a mérőkészüléket. Azóta kidolgoztuk a gépüze­meltetés normáit, s természe­tesen minden járművön beál­lítottuk az adagolókat. Így nem nehéz számonkérni a túlfogyasztást, amelyet teljes egészében ráterhelünk a munkát végzőre, a megtaka­rítás felét pedig kifizetjük. Ezt manapság úgy mond­ják: érdekeltté tették dolgo­zóikat a termelésben. Az sem közömbös, hogy maguk a traktorosok, vagy tehergép­kocsi-vezetők is pazarlásnak tartják, ha egésznap jár a motor. Olcsóbb megjavítani, netán kicserélni az önindítót, vagy megszüntetni más al­katrész hibáját. Olyan is IButyka színes csempéi — Kicseréltük a tárgyalás során fejlesztési elképzelése- inket is. A bátyúi határállo­máson a közelmúltban he- lyezrtünk üzemibe egy új ren­dezőpályaudvart. A nehéz árúk fogadására a napokban adtunk át egy új terminól- közponltot. Megbeszéléseink arra is irányultak, hogy a na­gyobb mennyiség ellenére jobb ütemességet tartsunk, mert így tudjuk a kapacitá­sokat jobban kihasználni. Az eredményekhez jó segítséget ad a határállomások közötti nemzetközi munkaverseny is. A magyar fél tennivalódról Mészáros Andrást, a MÁV vezérigazgató-helyettesét kér­deztük: — Alapállásunk, hogy a közlekedésnek mindazt az árut fenntartás nélkül fogad­nia kell, amit a külkereske­delem felajánl. Ennek megol­dási módjait tekintettük át a ■tárgyaláson. Kritikus pont az átrakási tevékenység, ugyan­is a Magyarországról Szov­jetunióba irányuló export- és tranzitszállítások mennyisé­ge jelentősen, mintegy 15 szá­zalékkal nő, meghaladja a 4,5 millió tonnát. Ezért építjük meg Záhonyzan a tengelyát- szerelő bázist, amivel az átra­kást kiküszöböljük. Ugyan­csak dinamikusan nő a kon­□ holdon már űrhajó járt, de én még min­dig lámpa mellett ta­nítom az unokáimat. Hát tessék mondani, a villanyt nem lehetne minden házba bevezetni Vadastanyán? Mi­ért csak négy családot hagy­tak ki? Szárcsaházi József mond­ta ezt a butykai falugyűlé­sen. Sokan helyeseltek, pár család éppen azért építke­zett a tanyaközpontban, mert ott nem kellett nélkülözniük a modern életforma áldásait. A piciny kultúrházban het­venen hallgatták a tanács múlt évi munkájáról szóló beszámolót. Tapasztalhat­ták maguk is, hogy nem számkivetett egy település, még ha a megyeszékhely külterületén van, akkor sem. Nemrégiben avatták a víz­müvet, most az a baj, hogy a bekötéseket nem sorban osztják be. önkiszolgáló ABC-áruházuk is a közel­múltban lett, most azt sérel­mezik, hogy nem lehet ba­romfit kapni. De melyik fa­lusi, tanyai bolt vezetője gondol arra, hogy a minden háznál tucatszámra nevelt csirkék mellett frissen vá­gott baromfit rendeljen! Márpedig igény lenne rá, több háziasszony szeretne még több alapvető cik­ket itt helyben megvásárol­ni. Talán kétezerre tehető a környék lakossága. Butyká- ra jönnek be az emberek a boltba, az orvoshoz, meg­élhetést legtöbben a Béke Termelőszövetkezetben ke­resnek. A növénytermesztés, az állattenyésztés szép jö­vedelmet hoz a tagoknak. Háromszobás, sátortetős há­zak alakjában ölt testet a pénz, most legtöben a szí­nes fürdőszobai csempe után törik magukat. A víz­mű átadása után sokan most vezetik be a vizet a fürdő­szobába. Izig-vérig a mezőgazda­sághoz kapcsolódik ez a nép. Nem volt olyan hozzá­előfordult, hogy télen a ha­tárban dolgozók gázolajjal gyújtották meg a melegedés­re szánt tűzifát Ezentúl már jobban meggondolják. Zsebre megy a dolog... Új módszer- megtakarítás A mezőgazdasági nagyüze­mekben az olaj felhasználá­sának másik nagy területe a szárítás. Ez is olyan, ha oda­figyelnek sok megtakarítha­tó. — Ugyancsak sokat foglal­koztatott bennünket a szárí­tás problémája — fejtegeti az elnök. — A vetésszerke­zetünkben megtalálható a do­hány, a gabonafélék, a kuko­rica. Ezeket mind szárítani kell, csak úgy tárolhatók biztonságosan. Több lehető­ség is kívánkozik a szárítá­si idő rövidítésére, de talán ennél is fontosabb, hogy a vízelvonás a nyári időszakra essen. Nálunk tizenkét TDO szárító van, ezt használjuk aratáskor és a kukorica-beta­karításkor is. A takarékosság útján nagy lépést jelentett ezek átalakítá­sa a máriapócsi módszer sze­rint. A szárító hő ebben az esetben a pára és a növény nedvességtartalmának függ­vénye. Mindezt automatiku­san méri a szerkezet és be­állítja a hőfokot. Két esztendőt — 1975-öt és 1981-et — összehasonlítva érzékelhető mit jelent a meg­Százból tíz fariét Az említett esztendőknél maradva, a hetvenes évek közepén 252 tonna olajat használtak fel a termelő- szövetkezetben háromszáz- hatvanöt nap alatt. Ugyanak­kor 1981-ben már 658 tonnát. Viszont azóta jócskán megnö­vekedett erőgépeik száma és a gazdaság termelési értéke is két és félszeresére emelke­dett. Nőtt az energiaigénye- sebb növények vetésterülete, és ha utána számolunk, mindezt nem követte a fo­gyasztás ilyenarányú növe­kedése. A folyékony energia mellett kismértékben villa­mos energiát is felhasználnak a hűtőházuikban. Az elmúlt esztendőről még nincsen pontos kimutatás, viszont már most látszik, ta­valy kevesebb energiát fo­gyasztottak, mint két évvel ezelőtt. Ebben már éreztette hatását a takarékosság. Az idén is — a tervek szerint — néhány százalékkal tovább csökkenthető az energia mennyisége, viszont nagyobb termelési értéket terveznek. — Minden száz forint költ­ségből tíz forint a nálunk felhasznált energia összege. A takarékossági intézkedések mellett még van egy lénye­ges költségcsökkentő ténye­ző, a hozam növelése. Úgy érzem ez is a járható úthoz tartozik — összegzi Kiss Miklós. Sipos Béla Pillanatkép az Egyesült Izzó kisvárdai gyárából: a törpe­lámpagyártó soron dolgozik Takács Gyuláné. (elek) szóló, aki ne sérelmezett vagy kért volna valamit a termelőszövetkezettől. Dor­ka József tsz-elnök sűrűn jegyzetelt. — Azt szeretnénk tudni, miért szüntették meg a da­rálást Vadastanyán? Gyak­ran még Császárszálláson sem fogadják az embert, a nyugdíjasoknak Üjfehértóra kell hordani azt a két zsák tengerit A jószágot pedig mendennap etetni kell — egyöntetű helyeslés kísérte Kiss Ferenc kérdését Szinte csak rossz híreket tudott erről mondani Dorka József: — Vadason lebontják a régi darálót, tavasszal más helyre teszik át, aztán nincs rendben a rozsréti sem. Csá­szárszálláson nem egyszer megtörtént: nem volt kedve darálni az ott lévő embernek és becsukott Noha a daráló kifogástalan állapotban üze­melhetett volna... Egy másik kérdésre vála­szolva a termelőszövetkezet elnöke kifejtette, hogy ta­vasszal a tsz megépíti a 2-es telep mellett a kövesutat az iskolához. S addig is, rossz idő esetén, a termelőszövet­kezet területén járhatnak át a gyerekek az iskolához, ne menjenek körül. Az iskola felborzolta a kedélyeket. Ha van beszéd­téma Bütykén és környé­kén, akkor az iskola az. 1976- ban körzetesítették a va- dasi iskolát, az alsótagozato­sok Butykára járnak, a fel­sősök pedig soha nem ta­nulhattak ott, hanem a nyír­egyházi Váci Mihály diák­otthon lakói lesznek tízéves koruktól. Gombos András indulatosan fogalmazott: — Miért vitték el tőlünk az iskolát? Hajnalban kelt­jük a gyerekeket, fagyos­kodnak a buszmegállóban, ritkán találkozunk a taní­tójukkal ... Tizenhét gye­rekről van szó. A szülői féltésnek nem le­helt egyetlen tollvonással gá­tat szabni. így nem csoda, hogy minden utat-módot ko­molyan vesznek egy esetle­ges iskola felépítésére. Az indulatos kérdésekre Fodor Géza, a városi tanács vb művelődési osztályveze­tője logikus érveket sora­koztatott fel válaszul: — Lehetetlen a körzetesí­tés során visszalépnünk. Ezeknek a gyerekeknek mo­dern körülmények, szakta­Színház- ba rátok Köre A közelmúltban alakult meg Nyíregyházán a Szín­házbarátok Köre, melynek célja, hogy a Móricz Zsig- mond Színházat és általában a színházat szerető közönséget neveljen, olyan embereket tomörítsen, akiket baráti szá­lak fűznek a színházhoz. A kör megalakulását a városi és a megyei pártszervek, a tanácsok támogatásán kívül az is elősegítette, hogy jó­részt azokat kell immár szer­vezetten is összefogni, akik spontán módon eddig is pártolták Nyíregyháza fiatal színházát. A kör, melynek lényegé­ben bárki tagja lehet sok­rétű tevékenységet szándé­kozik kifejteni. Előadásokat szerveznek melyből egy­részt a színházi élet helyi történetéről adnak számot szakavatott tudósok, de számos alkalommal lesz, ami­kor a bútor- és jelmezter­vezéssel, a díszlettervező munkájával, a dramaturgia szerepével, a film és a szín­ház kapcsolatával ismer­kednek meg a kör tagjai. De, hogy ne csupán az el­mélet töltse ki az időt, ter­vezik más színházak pro­dukcióinak megtekintését is, kirándulást szerveznek, s a Móricz Zsigmond Színház művészei pódiumestéken lépnek majd a színházbará­tok közül verbuválódó kö­zönség elé. Természetes az is, hogy az érdeklődők be­tekintést nyerhetnek színhá­zunk kulisszái mögé — ez­úttal természetesen a szó szoros értelmében. Veszélyes a kerékpár? Kisvárdán a Közlekedésbiz­tonsági Tanács elnöksége el­készítette az elmúlt év közúti közlekedési baleseteinek ér­tékelését, amelyet a város és a járás üzemeinek is meg­küldték. A most zajló falu­gyűléseken is Ismertetik a la­kossággal. Nem jó hír, hogy 146-ról 162-re emelkedett a személyi sérüléses balesetek száma, ti­zenhármán haltak meg, 66-an szenvedtek súlyos, SS-an könnyebb sérüléssel járó bal- esetet* A balesetek közül 132-t a magán-gépjárművezetők, 30- at a közületi járművezetők okoztak. A balesetet okozó járművek közül első helyen 44-gyel a kerékpár áll, ezt 38- cal a személygépkocsi követi, a motorkerékpárosok és a gyalogosok egyaránt 22 bal­esetet okoztak. Továbbra Is az ittas vezetők okozták a legtöbb balesetet, de a figyelmetlen, gondatlan vezetés és az elsőbbségi jog meg nem adása szintén 21—21 balesethez vezetett. (vincze) nárok oktatása mellett kell megismerkedniük a tudo­mányok alapjaival. Márpedig ha épülne is Vadason egy iskola, csak osztatlan len­ne. Azon túl, egyetlen tan­terem megépítése ma 3,5 mil­lió forint, ahol van közmű. Vadason ez még többe ke­rülne. S a folyamatos üze­meltetéshez sem találnánk minden posztra embert Emberileg nagyon átérzem, milyen nehéz a néhányéves apróságokat hajnalban éb­reszteni. Mégis így tanul­hatnak megfelelőbb körül­mények között. A föld, a jószág, a termény tisztelete csendült ki a hoz­zászólásokból. Ezt támasz­totta alá Kós József, aki azt nehezményezte, hogy a tele­pülést ellátó állatorvosnak nincs telefonja, nehezen tudják bejelenteni, ha be­teg egy állat. Idős néninek hullott el egyetlen jószága mert nem jött idejében az állatorvos... A külterületi település — noha városi közigazgatás irányítja — inkább a falusi életformát választja. Igé­nyekben, lehetőségekben viszont igazodnának falu­hoz, városhoz. Tóth Kornélia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom