Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983.február 26. HALÉTELEK Halsaláta: hozzávalók 4 sze­mélynek: 10 dkg gomba, 2 evőka­nál vaj vagy margarin, 16—20 dkg ponty (főtt), 1 fej hagyma (5 dkg), 40 dkg tehéntúró, 1 dl na­rancslé, kevés tej, bors. fél cso­mag petrezselyem. A gombát megtisztítjuk, és a vajban rövid Ideig megpároljuk. Majd levesszük a tűzről. A halat szeletekre vágjuk, a hagymát fel­daraboljuk és a halat, gombát és hagymát, valamint a túrót is ösz- szekeverjük. Hozzáöntjük a na­rancslevet, tejet, és borssal fű­szerezzük. Végezetül petrezse­lyemmel megszórjuk. Sós burgonyát adhatunk mel­lé. Hal tavasziasan: hozzávalók 4 személynek: 1,8 kg ponty, cit­romlé, bors, 5 dkg vaj, 2 fej hagyma (10 dkg), 1/4 kg paradi­csom, 1 db zöldpaprika, 15 dkg gomba, 1,5 dkg margarin, só, pirospaprika, 2 evőkanál tejfel, 1 csomag petrezselyem. A halat megmossuk és száraz­ra töröljük. Bőrét bevagdossuk. Citromlével bekenjük, borssal megszórjuk. Kizsírozott sütőfor­mába tesszük. Vajpelyheket te­szünk rá. A hagymát megtisztít­juk és kockára vágjuk. A para­dicsom héját lehúzzuk, és nyolc részre vágjuk. A paprikát is meg­tisztítjuk, és csíkokra vágjuk. A gombát megtisztítjuk, és félbe vágjuk. A hagymát forró marga­rinban megsütjük, a paradicso­mot, paprikát és gombát hozzá­tesszük és 5 percig pároljuk. Só­val, borssal és paprikával fű­szerezzük. A halat megsózzuk és a párolt paradicsomot, a papri­kát és a. gombát rátesszük. Elő­melegített sütőben magas hőfo­kon 45 percig sütjük. 10 perccel a sütés befejezése előtt tejfelt ön­tünk rá. Apróra vágott petrezselyemmel megszórva tálaljuk. Sós burgo­nyát adunk mellé. Az abonyi Ojvilág Termelőszövetkezetben immár több mint két éve gyártják a „Négercsók” néven közkedvelt édességet. Nagy a keres­let, napi tizenöt-tizenhat ezer kartonnal készítenek, amelyet folya­matosan szállítanak a megrendelőknek. Ujjaminták és variációk I Minden — eleje-háta-ujja — 'minta alapja: áz egyszerű, test­hez simuló szabásminta. íme, a sima, hosszú ujjaszabás. A-tól B-ig felkarbőség, C-től D-ig ugyanennyi! A-tól C-ig ujjahossza (kényel­mesen mérve válltól, behajtott könyökön át csuklóig). B-től D- ig ugyanennyi. Megjelöljük E-vel az A + B távolság felét, és F-fel a.C—D távolság felét. A-tól G-ig 15 centi, B-től H-ig ugyanennyi. F-től J-ig alsóbőség (csuklóbő­ség) fele: F-től I-ig ugyanennyi. Most megrajzoljuk a karöltőt — miután vonalzóval összekötöttük az egyes pontokat. A „kugli” a vállközéptőt a G betű irányában egy darabig félgömb alakú, majd csaknem vízszintes: a másik irányban — a H betű felé — lej- tösebb. A G-hez írjuk be, hogy eleje. Az E pontnál vágjunk be egy kis V betűt csak a papír­szabásmintán azért, hogy a ru­haanyagra rákrétázhassuk a kö­zepe jelét. Ezt az alap ujjamintát érdemes olcsó vagy régi, de nem nyúlós anyagból kivágni, összefércelni és egy megfelelő karöltőjű ruhánk­hoz hozzátűzve kipróbálni, ahol kell, kijavítani és lepróbált álla­potban ismét papírra másolva el­tenni. Minden ujjafazont az alapsnitt­ből készítünk. Első dolgunk, hogy az alapszabásmintát átmá­soljuk egy másik csomagolópa­pírra. Ha vállbán húzott ujját akarunk, vállközéptől kiindulva öt-hat centis távolságokra ré­szekre osztjuk, megjelöljük, ugyanígy a csuklórésznél is (mi­vel ott szűkebb, ezért kisebb tá­volságokat mérjünk, majd füg­gőlegesen összekötjük, csíkokra vágjuk, amik csak alul marad­nak egyben. Ezt rátesszük egy új papírra, körülrajzoljuk (kiegyen­getve a rajzolatot) és kivágjuk. Enyhén hú :ott vállú ujjúhoz a sima másfél szerese, dúsabbhoz kétszerese kell. Ugyanígy szabjuk a szintén di atos rakott — váll- töméses — ujjat is. Az ujjabe- állítást mindig a megjelölt váli- középnek a vállvarráshoz illesz­tésével kezdjük, ugyanígy a — kétsoros — behúzást is. Hónalj­nál természetesen sima m rád az ujja. Gépelésnél mindig a húzott oldal legyen szem előtt, hogy közben is egyengethessük a rán­cokat. Minden sima ujját _s kis­sé bővebbre kell szabnunk a karöltőnél, hogy kifekú íjön váll­bán. Ekkor is a „betartandó" uj­ja legyen szem előtt gépeléskor. Kézelőnél ráncolt ujj bevonal- kázása ugyanígy készül. Kü’önb- ség, hogy vállbán marad egyben, alulról vállig kell bevágd mi a sima mintát, majd rátűzni, átraj­zolni új csomagolópapírra. Csuklónál lehet beráncolni, ké­zelőbe fogni, vagy — ez 's diva­tos — gumit húzni bele. Vigyá­zat! Húzott ujj hosszára mindig ráhagyunk néhány centit, mert fölveszi a húzás, és a lengesége a „pláne”. Vállbán is, csuklóban is húzott ujjat a sima snitt teljes „szétcin- cálás” utáni lemásolásával érünk el. Sose felejtsük el a vállközép megkrétázását, s az alapszabás­mintát (mindig lepróbált, ép ál­lapotban) tegyük el — mert eb­ből készülhet minden további va­riáció. P. G. Á családi béke falvédő-igazságai Férfidivat 1983 Á Magyar Divat Intézet kollekciójából Példabeszédekben, mások puk- kasztására szoktam volt hallani a következőket: — Tudja kedves, a mi csalá­dunkban nem volt divat a vesze­kedés, szájaskodás. Mi úgy él­tünk, mint a galambok. Leéltünk boldogult urammal harminc­negyven esztendőt úgy, hogy egy hangos szó nem esett köztünk! Gyakran találkozni az újságok szívre ható riportjaiban ilyen kollektív némaságra kárhoztatott emberpárral. Talán a túlbuzgó nevelői szándék szólaltatja meg őket: — Íme, kibírhatatlan, tu­datlan ifjúság, ilyen volt a béke­beli családi béke! Hogy is mondjam? Először is nem hiszek Kissék és Nagyék harminc-negyven éves szótlan bé­kéjében. Normális ember képte­len évtizedeken át eufórikus bol­dogságban hallgatni a párja ol­dalán. Minden házasságban akad­nak rossz napok, balfogások, depressziók. A történelem is gon­doskodott néhány keserű megle­petésről, csapások, szerencsétlen események is tarkázzák a múltat. A családi béke egyébként is érdekes képződmény. Nem viseli el a langyos lábvíz állapotát, de nem képes tolerálni az örökös ki­süléseket sem. Két ember, két különböző világ, és bízvást hoz­zászámolhatunk még családon­ként egy vagy két gyereket is. Ahány ember, annyi karakter. Hogy a csudába tudnának min­dig egyet akarni? Vita? Igen, le­gyen vita. Nagyon egészséges és edzi az elmét. Ha nálunk a csa­ládok jelentős hányadában nem hatalmi szóval és pofonokkal ne­velnének, hanem vitával, akkor sokkal kulturáltabb szónokok vé­denék magukat a közértben az átverés ellen, érvelnének az OTP-nél vagy a vállalati ünnep­ségek szónoki emelvényén. Tegyük fel, hogy szentesítjük a vitát, de mit kezdjünk a vesze­kedéssel? Kevésbé ajánlatos, bár néha kifejezetten felér egy pati­kaszerrel. Különösen, ha valami nagy feszültséget sikerül levezet­ni vele. E sorok írója töiedtl- mesen bevallja, hogy szokott ve­szekedni. Hogy min? Ha úgy adó­dik, művészi fokon, bármin. Fő az, hogy kieresztheti a hangját, és e zajos művelet alatt elszáll a mérge is. Miért kellene mindig egy véle­ményen lenni a másikkal? A hangsúly a mindigen van. Ez ugyanis nem jelentheti azt, hogy az ember krakéler módiára örö­kösen kötözködjön, piszkáíódlon. Igaz, azt sem jelenti, amit ma a lelki posta rovatok üzennek. Köss kompromisszumot! Amiért én ráhagyom a másikra, hogy a megbeszélt kirándulás helyett otthon maradunk, mert szerinte esőre áll, bár hétágra süt a nap, ez még nem megalkuvás. Ettől nem sorvad el az egyéniség. De abból sem lesz megalkuvás, ha belátom, hogy az ő igazsága masszívabb tényeken nyugszik, mint az enyém. Mindig azt olvasom, hogy a jó együttélés alapja az okos komp­romisszum. Nos, ha ez így len­ne, és most kezdeném az élete­met, menekülnék a kapcsolatok elől, mert minden sarkon csak kompromisszumok leselkednének rám. A férfiak előszeretettel hagyják vízben a bőszen komp­romisszumokat kötögető hölgye­ket. Mi kell tehát a családi békéhez, a normális együttéléshez, a iól irányított páros kapcsolatokhoz? Véleményem szerint a rengeteg apró ötlet mellett alapvetően két dolog: a nagyvonalúság és egy adag irónia. Lehet, hogy első hallásra szegényes kelléktár, de bízvást ki lehet próbálni. A páros játékban alapvető erénynek tartom, hogy az ember kis dolgokban nagyvonalú le­gyen. Különösen a nőknek aján­lom ezt, mert ők azok, akik mes­teri módon dúlják szét a családi életet kicsinyes ügyeikkel. Tilos elmarni a férj legénykori bará­tait! Nem kell velük okvetlenül barátkozni, de tudomásul kell venni, hogy ők hamarabb voltak, mint mi. Nem szabad „kárálni” a heti egyszeri lábteniszpartiért. Nem kell számonkérnl az ötper­ceket, nem kell izgulni egy sáros cipőnyomért, és ne legyen téma, ha a férj megiszik néhanapján a kollégákkal egy üveg bort. Ter­mészetesen a férjekre is köte e- ző érvényű a nagyvonalúság: fe­lesleges felDanaszolni a fodrász­ra vagy a kozmetikusra költött pénzt, egy új abrosz vásárlását, vagy azt, hogy vasárnap délután az asszony pihenni akar, így a férfié a mosogatás. Nem érdemes. Nem érdemes, mert egy idő után azon kaphat­juk magunkat, hogy életünk pár­ja másnál keres megértést. Az irónia? Tapasztalom, hogy a legnagyobb veszekedés közepén jön rá az emberre az ellenáll­hatatlan nevetési inger. Csak egy percre kell kívülrekedni a konk­rét helyzeten. Nincs kapcsolat súrlódás nél­kül. Nem kell ezt titkolni. A sé­relmeket igenis elő kell vezetni, ha kell, teljes szóbőséggel és cif­rázatokkal. De aztán jöjjön a be­fejezés. Nincs veszedelmesebb a .jégre rakott haragnál. Családi béke? Van ilyen. Csak nem harminc évi hamis turbé- kolást jelent, hanem ugyanannyi egészséges buktatókkal teli hét­köznapi életet, viharokkal és szél­csendekkel tarkítva. A legfontosabbat a végére hagy­tam: természetes, hogy két em­ber alapvetően egymást akarja. Mert ez a fundamentum. A többi már csak erre épül. Ha szilárd az az alap! Seszták Ágnes A férfiöltönyök és -kabátok egyszerű formamegoldásúak, kis fazonváltozásokkal. A hangsúly az új színeken és az új mintáza­tú anyagokon van. Az eddig ural­kodott beige és 6zürke színekhez a zöld és a barnás árnyalatok csatlakoznak, klasszikus mintá­zattal és uniben. Teljes öltönyre felhasználva újdonság lesz a vé­kony, finom tweedszövet, nyár­ra a szuperkönnyű gyapjúszövet és a szövetmintázatú pamut, vagy lenkarakterű anyag. A tavaszi-nyári idény slágere a kombinálható öltöny. A zakók­nál a gombolás „ejtett”, félig béleletlenek, de béleletlenül is divatosak egy-, vagy kétsoros változatban. Az öltönyt kiegészí­Vízlepergetö kikészítésű élénk, kockás vitorlázókabát frottír bé­léssel, kapucnival. A napsárga vászonnadrágot fehér nyomott mintás pamutpóló egészíti ki. (Mészáros Éva tervezte.) Férfi szabadidő-öltözék. Külön­böző léptékű könnyű inganyagok társításával készült blúzon. For­mai megoldása: ragián ujja be- varrás, nagy rátett zsebek, alsó gombolás és nagy bőség jellemzi. (Opre Gizella a tervezője.) tő ing finom pasztell árnyalatú, törzsrésze kényelmes, esetleg enyhén karcsúsított. A sportos Öltözékek a célnak megfelelően kétféle minőségben és eszerint magasabb és olcsóbb árkategóriában készülnek. A ma­gasabb árú sportos öltözékek ki­váló minőségben, klasszikus anyagból, az olcsóbbak megjele­nése kontrasztosabb színösszeál­lításban, egyszerű kivitelezéssel, hangsúlyosan divatos formákban várható. A sportos nadrágok vá­szonból. ballonból, csőszárral, alul összefogott változatokban, vagy röviden divatosak. A nyá­ri 6zabadidőingek anyagban és formában igen változatosak. Rövid sportkabát, újszerű fél­oldalas gombolással és előrr he­lyezett felső zsebbel. Az ujja kö­tött passzéval díszített. A kabát háta pántba fogott és blúzon ha­tású. (Tervezője: Opre Gizella.) Tengerészcsíkos, béleletlen vá- szonanorák fiúknak, lányoknak. A rövid fehér vászonnadrágot piros pamuttrikó és gurtniöv egé­szíti ki. (Mészáros Éva tervezte.) (sá.) Copfmintás (mb 96 cm) Az igazán szép és mindig di­vatos, az év minden szakában hordható sportpulóver szinte ki­zárólag házilag készíthető. A be­mutatott modell méretazonositás után más-más méretben, de azo­nos mintával is elkészíthető. Hozzávalók: 80 dkg APOLLO félgyapjú fonal, 4-es, 4,5-es kötő­tű, 4-es körkötőtű. , Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük. Hosszú rizsminta: 1. sor: 1 si­ma, 1 fordított, 2. sor: simára si­ma, fordítottra fordított szemet kötünk, 3. sor: 1 fordított. 1 si­ma, 4. sor: 2. sorral. Az 1—4. sor ismétlődik. Copfminta: az 1„ 2., 3. leszá­molható ábrák szerint dolgozunk. Az ábrákon fel nem tüntetett páros sorokban simára sima, for­dítottra fordított szemeket kö­tünk. Szempróba: 12 szemX20 sor = 10 cm. Munkamenet: háta: 64 szemre kezdjük, 4-es kötőtűvel, patent­mintával 9 cm magas kezdőszélt kötünk, a munkát 4,5-es kötőtű­vel, hosszú rizsmintával folytat­juk. 42 cm elérése után, a karki­vágás részére, mindkét oldalszé­len lefogyasztunk 4 szemet (56). A vállfogyasztás, 22 cm elérése után, mindkét oldalszélen, min­den 2. sorban 3X6 szem. A közé­pen megmaradó 20 szemet leío- gyasztás nélkül tartaléktűre vesz- szük. Eleje: a hátrésszel azonos kez­dő patentszéllel, kar- és vállfo- gyasztással kötjük. A kezdő pa­tentminta után az első sorban 6 szemet szaporítunk (10). és a kö­vetkező mintaelosztással dolgo­zunk 1 kezdőszem, 11 szem hosz- szú rizsminta, 1 sima, 3 fordított, 1. ábra: 9 szem, 3 fordított. 2. áb­ra: 14 szem, 3 fordított, 3. ábra: 9 szem, 3 fordított, 1 sima, 11 szem hosszú rizsminta. 1 szél­szem. A nyakkerekítés részére a munka középrészén, a kezdéstől számított 68 cm elérése után tar­taléktőre veszünk 10, majd ennek oldalszélein minden 2. sorban 2X2, 3X1 szemet. Ujja: 4-es kötőtűvel 28 szemre kezdjük, patentmintával 6 cm magas kezdőszélt kötünk. A kö­vetkező sorban, arányos elosz­tással 6 szemet szaporítunk (34). a munkát 4,5-es kötőtűvel, hosz- szú rizsmintával folytatjuk. Mindkét oldalszélen, minden 6. sorban szaporítunk 8X1, minden 8. sorban 2X1 szemet (54). A kez­déstől számított 49 cm elerése után, mindkét oldalszélen min­den 2. sorban lefogyasztunk 2X4, 3X5 szemet. A középen megma­radó 8 szemet a következő sor­ban egyenként lefogyasztjuk. Összeállítás: a részeket szem- és sortalálkozás szerint, alapszí­nű és alapvastagságú fonallal összevarrjuk. A nyakszél tarta­lékszemeit 4-es körkötötűvel vesszük, az oldal szélszemeken kiegészítve új szemekkel, 70 szemmel, patentmintával 16 cm magas visszahajtó nyakszélt kö­tünk. Végül a szemeket az alap­szemnek megfelelően lefogyaszt­juk. P. V. S=sima, befordított, [H = bogyó :1 szemet 4-szer simán lekötünk, a szeme­ket viszacsúsztatjuk a bal tűre, és símán összekötjük ll2afS)-1 szemet leemelünk, mögötte 2 szemet simán, majd a segédtűn lévő szemet, fordítottan lekötjük lxNJri=2 szemet segédtűre veszünk.előtte 1 szemet for­dítottan, majd a segédtűn lévő szemeket simán le­kötjük. L=n=rrrTiHJ - a munka mögött: a 4,5,6 szemet, majd az 1.2,3 szemet simán lekötjük iFzr-—munka előtt: a A.,5-,6. szemet, majd az 1., 2., 3. szemet simán lekötjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom