Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-22 / 44. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. február 22. Falatozó Turricsén Sláger a házi tepertős millió 800 ezer forint múlt évi forgalom az előző évhez viszonyítva 189 százalékos teljesítés, de a tervet is 129 százalékra teljesítették. Sikeres a nagyszekeresi összefogás is. A tanács, áfész, tsz közös erőfeszítése nyomán épült vegyesbolt az áfész legeredményesebben dolgozó ilyen egysége. Tervét a 2,8 millióval szemben 4 millióra teljesítette. Ebben az évben további előrelépésre lehet számítani a területen. Csaholcon fél millióért bővítették az önkiszolgáló bolt raktárát. Tárgyalások folynak arról, hogy Turricsén falatozót alakítanak k-i, közel 1 millió forintos költséggel. A Jánkmajtis és Vidéke Áfész is kiadott szerződéses üzemeltetésre több egységet, így a két szekeresi falatozót, Kishódoson az italboltot, vegyesboltot, Méhteleken az élelmiszerboltot. Húsz egységet hirdettek meg, tízre került vevő. Az a tapasztalat, hogy az új „tulajdonosok” bővítették a választékot. Csirke a csatornában OFOTERT-bolt Vásárosnaményban. A helyi ÁFÉSZ közreműködésével az ajándékbolt mellett OFOTERT részleget is nyitottak a közelmúltban. A fotócikkek, -felszerelések mellett szemüvegek kisebb javítását is vállalják. (Elek Emil felvétele) Az Erdőhát 22 községe áruellátását szervezi a Jánkmajtis és Vidéke Áfész. Közvetve, közvetlenül 14 ezer vásárló fordul meg rendszeresen a 78 egységben. A sláger — a cukr ász üzem, mely új meglepetéssel kedveskedik vásárlóinak: házi tepertős pogácsát készítenek, szállítanak. Még a területileg nem ide tartozó csengersi- mai tejbolt is forgalmaz készítményeket. A tsz és az áfész összefogását dicséri a rozsályi melegkonyhás egység, melyben 100 dolgozót látnak el naponta meleg étellel, de akad jó falat a betérő vendégeknek is. A 300 ezer forintce átalakítás megérte, ugyanis az 1 HALLÓ, GYORSSZOLGÁLAT? A sürgős beavatkozást igénylő hibák elhárítására hozta létre az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat az úgynevezett gyorsszolgálatát. E szervezet már bárom éve működik, de a szerkesztőségünkbe érkező észrevételek alapján úgy véljük, sok, tanácsi bérlakásban lakó még mindig nem tudja, hol, mikor, hogyan veheti igénybe szolgáltatásaikat. — A lakásokban keletkező hibák kijavíttatása tulajdonképpen a bérlők feladata — mondja Tóth János, az IKŐZV igazgatója —, de azt tapasztaljuk, hogy azt sokan nem, vagy nehezen tudják megszervezni, elvégeztetni. Telefon és CB Ezen könnyít, segít vállalatunk gyorsszolgálata, melynek székhelye, műhelye Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utca 8—10 számú ház pincéjében van. Jelenleg a gyorszolgálatot vízvezetékszerelő, kőműves és lakatos szakemberek alkotják. Lift-, illetve villanyszerelők is rendelkezésre állnak, de ők pillanatnyilag a vállalaton belül más szervezethez tartoznak, azonban szükség esetén a gyorsszolgálat őket is mozgósítja. — Mikor, hogyan hívható a gyorsszolgálat? — Munkanapokon reggel 7 órától délután 16 óráig a 10-143-as, ezenkívül illetve Hatszáz lakó egy épületben Panasz a legmagasabb házból A megyeszékhely legmagasabb, 14 emeletes lakóházába két éve költöztek be a lakók. A Kossuth utca elején álló OTP-házról van szó, ahonnan a lakók nevében Sári Istvánná tolmácsolta szombati olvasószolgálatunknál a lakógyűlésen is elhangzott észrevételeket. Az épület közvetlen környezete elhanyagolt, rendezetlen, száraz időben nem lehet ablakot nyitni a por miatt, esőzéskor a gödrök megtelnek vízzel. Kábeldarabok, épitkezési maradványok, üvegszilánkok tarkítják a ház környékét. Az itt élő 600 lakót az is érdekelné, miért engedik majd a hamarosan megnyíló húsboltban a „szolid italozást”, amiről az illetékesek lapunkban nyilatkoztak. Gond az is, hogy két évvel az építkezés után a SZAEV — ki tudja milyen alapon — egyes helyiségeket öltözőnek, raktárnak használ. Mikor adják át végre a helyiségeket gazdáiknak, a lakóknak — kérdezték. Végül a szeméttel is akad bosszúság, egy ilyen népes házban sok szemét gyűlik össze, jó lenne, ha a szemeteskocsd az átlagosnál gyakrabban fordulna házuk táján. munkaszüneti napokon pedig a 10-377-es telefonszámon. Az ügyeletes CB rádiótelefon segítségével irányítja -a hibaelhárító szakembereket. Csak sürgős esetben — Évente körülbelül 8 ezerszer kérik segítségünket, azonban abból, mintegy 3—3,5 ezer hiba kijavítása a szolgálat feladata — folytatja Pajzs László, a gyorsszolgálat vezetője. Ezért kérjük: csak indokolt, valóban haladéktalan beavatkozást igénylő hibák kijavításához hívjanak bennünket. Ilyenkor pontosan közöljék a nevet, címet, s azt, hogy nagyjából mi a hiba. Természetesen nem szakszerű, műszaki jelentést várunk, csak olyat, amiből megtudhatjuk, mire számíthatunk, milyen apparátussal menjünk ... Amik kijavítása nem égetően sürgős, azt a vállalat központjában, a házkezelési osztálynak, vagy a Bessenyei tér 3—4. sz. alatt lévő ügyfélszolgálati irodánknak (tel: 10-420) jelezzék. A gyorsszolgálatot leggyakrabban a Guszev-lakótelepi házakba hívják. — A Guszevben a legnagyobb gondot a szennyvízelvezetés okozza — vélekedik Tóth János igazgató. — Itt, ugyanis a lakások korszerűsítésével párhuzamosan nem sikerült a szennyvízelvezetést megnyugtatóan megoldani. Bár a múlt évben megépítettek egy szennyvíz-gerincvezetéket, ami sokat segít, de a legfőbb probléma abból származik, hogy a gerincvezetéket és az épületeket összekötő vezetékek, csatornák nem megfelelőek. Aztán nemcsak a Guszevban, hanem másutt is „egyes” lakók rengeteg kárt okoznak gondatlanságukkal, a lakások nem rendeltetésszerű használatával. Víi — tíz szinten — Például a múltkor az Etelközben rövid ideig szünetelt a vízszolgáltatás — idézi Pajzs László —, s az egyik épület 9. emeleti lakója kinyitotta a csapot, de akkor nem „folyt”, elfelejtette elzárni, s elment otthonról. Mondanom sem kell, mihelyt helyreállt a vízszolgáltatás, a víz mind a tíz szinten végigfolyt — és nemcsak ott, ahol kellett volna. Egyébként ilyen és más indokolt esetben — megfelelő intézkedések után — a zárt lakásba is behatolhatunk. Az is megtörtént, hogy az egyik bérlő lakását a szennyvíz elborította, mert a' szennyvízlefolyó csatornába egy egész csirke „került”. (cselényi) Társadalmi munkában tervezték Ritinpálya A Mátészalkán meglévő egyetlen rutinpálya (amelyet a gépjárművezető-tanulók használnak) már nem bír el további terhelést — állapították meg a szakemberek. A városi tanács a Nyírmeggyesi út és az ipari szakmunkásképző által határolt területet jelölte ki egy új MHSZ-rutinpálya építésére, s a talajmunkálatokat még a múlt év őszén elvégezték. A 70X90 méternyi területen Pusztai Sándor tervezései alapján — amelyeket társadalmi munkában készített — két személy- gépkocsi és egy tehergépkocsi vizsgapályát alakítanak kii. Ezenkívül építenek az oktatóknak és a vizsgára várakozóknak melegedő helyiséget is. A 2,5 millió forint értékű létesítményt terv szerint júniusban vehetik birtokukba a fehérgyarmati, a mátészalkai és a nyírbátori MHSZ-oktatók és tanulók. Évente 1600— 1700-an készülhetnek majd fel az új rutinpályán s szerezhetnek magán és hivatásos jogosítványt. A tárgyalóteremből Börtönben a borotvás támadó Egy sereg közös vonása van ennek a négy fiatalembernek, — Farkas Dezső 20, Farkas József 23, Farkas Gábor 31, és Farkas Mihály 22 éves tiszeszlári lakosoknak. — Például az, hogy mind a négyen alkoholisták: írni-ol- vasni egyikük se tud, de a pénzt meg tudja számolni, végezetül az, hogy Farkas Gábor kivételével elmegyengeségben szenvednek, és a kivétel: büntetve egyedül Farkas Gábor volt közülük. ök négyen május 29-én délben a helyi Hangulat presszóban ittak, nem is keveset: másfél litert!) pálinkát és megszámlálhatatlanul sok üveg sört. Rajtuk kívül tizenöten voltak a presz- szóban. Betért Ide egyenruhában Sus- kó Ferenc honvéd Kisari József ismerősével, a pulthoz mentek, italt rendeltek maguknak és ott beszélgettek. Farkasék közben úgy határoztak, hogy belekötnek a gyanútlanul társalgó Suskdba, sőt egymást ugrasztották, mondván, hogy se ez, se az nem meri megtenni. A vége az lett, hogy Farkas Mihály odament Suskőhoz és hátba vágta. Suskó föl sem vette az ütést, még tréfával igyekezett elütni: — Vigyázz, le ne verd a vesémet. Ekkor Farkas Mihály megragadta az ingét és ráncigálnl kezdte az ajtó felé, föltehetően azzal a szándékkal, hogy kidobja. A többiek is fölálltak, közrefogták Suskót és ütötték, rugdosták, cibálták, majd a pulthoz nyomták, s ott öklözték. A benn szórakozó emberek Ijedten félreálltak a váratlan, és teljesen indokolatlan támadás láttán, egyedül Kisari József próbált Suskó védelmére kelni, de őt is megtámadták Fax- kasék, s a nagyterem belső része felé tuszkolták, miközben felborogatták az asztalokat és a székeket, repültek a poharak és üvegek, tört, csörömpölt minden, s kezdett a presszó egy igazi csatatérhez hasonlítani. Kisarit egy székkel próbálta leütni Farkas Dezső, de aztán meggondolta magát, letette a széket, és a zsebéből egy borotvát húzott ki. — Megállj, majd adok és neked! — kiáltotta, de a borotva láttán a rémült Kisari kitépte magát a Farkas Mihály szorításából, menekült, és sikerült kijutnia az ajtón: elindult segítségért. Farkas Mihály vagy háromszáz méteren át üldözte, s egy léccel hadonászott, megöléssel fenyegette Kisarit. ö azonban bejutott a tanácsra. Farkas Dezső közben Suskó éllen fordult, a nyakára tette a borotvát, hogy ott vágja el, de aztán ököllel ütötte. Míg Suskó vérző orrát törülgette, sikerült behúzódnia a konyharészbe, s egy vendég rázárta az ajtót. Farkasék oda nem tudtak utána menni, csak kívülről fenyegetőztek. Közben Kisari József hívására megérkezett Pásztor Lajos, a tanács vb-titkára, s megpróbálta figyelmeztetni Farkasokat a tisztességes viselkedésre. Farkas Mihály őt is durván szidta, aztán megindult a titkár felé, hogy bántalmazza. Ebben azonban az Időközben felocsúdott vendégek megakadályozták. Nemcsak a presszóban jelen lévő tizenöt vendég, hanem az egész falu megbotránkozott a történteken, s igen rossz hangulat alakul* ki a községben. Közrejátszott ebben az Is, hogy Farkas József május 31-én ismét bement a presszóba, de ittasága miatt akkor nem szolgálták ki, mire ő megöléssel fenyegette a felszolgálót, kivitt egy széket az utcára, s összetörte, egy rokkant ember kerékpárját pedig megrongálta. A Nyíregyházi Megyei Bíróság a garázdaság miatt Farkas Dezsőt és Farkas Mihályt egyaránt tizenhat hónap börtönre büntette, míg két társuk büntetése a járásbíróságon jogerős lett: Farkas Józsefet tizennyolc, Farkas Gábort pedig tizennégy hónap börtönre büntette a bíróság. Valamennyi vádlottat két évre tiltották el a közügyektől, s valamennyiüknek alá kell vetniük magukat az alkoholizmus miatt történő kényszergyógyításnak. Az ítélet minden részében jogerős. T. S. Huszonhat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1946- ban — egy népbírósági tárgyalás során — minden részlete kiderüljön annak a kettős gyilkosságnak, melyet Horthy ellenforradalmi különítményes tisztjei követtek el 1920 februárjában. Somogyi Bélát, a Népszava felelős szerkesztőjét és Bacsó Bélát, a lap belső munkatársát ölték meg különös kegyetlenséggel. Hollós Ervin és Lajtai Vera erről szóló dokumentum novellájából írt tévéfilmet Szabó György. A nyomozás című film, melyet Horváth Ádám rendezett, sokféle színnel ábrázolja a fehérterror gátlástalanságát. Somogyi Bélának az volt a „bűne” Hort- hyék szemében, hogy a Tanácsköztársaság leverése után olyan cikkeket is megjelentetett, amelyekben az ellenforradalmi tiszti különítmények garázdálkodását, a törvénytelenséget leleplezte. E film leköti a néző figyelmét, mert az ellenforradalmi típusfigurák mellett politikailag árnyaltabb, műveltebb szereplők is élnek benne, s leköti azért is, mert — bár sejtjük, tudjuk, hogy az ügyben nyomozó rendőr főtanácsos (a „fődetektív”) nem fogja tudni kideríteni az igazságot — fordulataival, párbeszédeivel feszültséget kelt a nézőben. A sok szereplős darabhoz számos kiváló színészt kért fel Horváth Ádám. Hely hiányában csak Bessenyei Ferenc (a főtanácsos), Inke László (belügyminiszter), Kézdy György (szerkesztő) nevét említem, mint olyanokét, akiknek játékával a film színvonalát is jellemezni lehet. Igen érdekes volt a Hírháttér múlt heti adása. Nemcsak azért, mert a mindannyiunkat leginkább érdeklő belföldi témáról — az életszínvonalról, s a jövőbeni kilátásokról — volt szó benne, hanem azért is, mert világos és őszinte szavak hangzottak el. Egyebek között arról, hogy a népgazdaság jelenleg nem képes ellensúlyozni a gazdálkodási feltételek romlását, s hogy a gazdasági vezetőktől sokkal előrelátóbb, körültekintőbb és ötletekben gazdagabb munkát vár el a közvélemény. Mindezt azért, mert most már nem elegendő, ha eddigi teljesítményeinkhez hasonlítjuk a produktumainkat Az élet arra kényszeríti a népgazdaságot, a vállalatokat, hogy a minőség és versenyképesség nemzetközi mércéjéhez hasonlítsák munkájukat. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy nem emelkedhet állandóan az életszínvonal a mai viszonyok között, s csak sokkal jobb gazdálkodási tevékenységgel tudunk segíteni a helyzeten. Ezt úgy kell érteni, hogy „nem szükséges feltétlenül talpon tartani azokat a vállalatokat, amelyek nem tudnak talpon maradni”. Ez nem jelenti a teljes foglalkoztatottság elvének feladását, mert ebből nem enged a kormányzat, hanem munkaerő-átcsoportosítást jelent, és nyilvánvalóan az alkalmatlan vezetők megfelelőekkel való felcserélését nem utolsósorban pedig a szervezés javítását és a fegyelem minden szinten való erősítését. Seregi István [JRÁDIÓ MELLETT A Rádiószínház bemutatóval jelentkezett csütörtökön, Horváth Péter terjedelmes című, Vonat a balszárnyon, avagy a figincsek röptűkben halnak meg szatirikus hang játékával. Az alapötlet: az időnek előtte készre, sőt Bulgáriába már leszállítottalak jelentett luxus motorvonat (melyért a gyártónak „kiváló” cím és sok kitüntetés járt érdemtelenül) eltüntetése az üzem udvaráról — önmagában is bőven buzgó humorforrása volt a cselekménynek. A lényeg azonban jóvad mélyebben rejlett. A gyár vezetői a remekül ka- rakterizált, nyugdíjas veteránt, Síimé bácsit kérte meg a miniszteri látogatás előtt külső vakvágányra tolatott vonat őrzésére, a kollektíva érdekében címszóval és a hétköznapok forraidalmiságára való — ez esetben persze demagóg — hivatkozással. Az öreg Süméhez csatlakozott szintén nyugdíjas (ám szkeptikusabb) barátja, állandó sakk- és vitapartner, Pál szaki, s ketten együtt még egyszer, utódjára a régi forradalmi lendülettel próbálták meg rendbeli ózni a nem tiszta vonafcügyet, mondván, hogy a figincsek, azok a kis énekesmadarak is röptűikben halnak meg __ Ezért az álomvonattal — hála ajz aiutomatikának — körülvonatoztá'k a Balatont, utasokat vettek fel, viteldíjat szedtek, amiből rövid úton megcsináltatták az időbeli leszállást akadályozó hiányzó kilincseket, és a vonatot öntevékenyen „leszállították” Szófiának. A történet ilyetén kifejlete természetesen abszurd, de a szatíra elmélyülése csak így válhatott lehetségessé. Az írót a példásan tömör, változatos jelenete- zés is dicsérheti, jellemző- ereje, szövegezése, hangjá- ték-dramaturgiai érzéke mellett. Horváth Jenő rendező a megvalósításban és színészvezetésben jó partnernek bizonyult A főszereplők, így Feleki Kamill (Süme), Raksányi Gel- lért (Pál), Kállai Ferenc (VeZér), Tordy Géza (szu- ronyos mérnök) puszta felsorolása is jelezheti talán a produkció művészi rangját és hatóerejét. Az Ifjúsági Rádió vasárnap délutáni műsoráról, Mezei András: Utolsó vacsora c. rádiójátékáról — sajnos — kevesebb jót írhatok. Az országosan ismert kitűnő író és publicista szerintem túl sokat, több elbeszélésére vagy reglényre elegendő „sztorit” zsúfolt össze az 1956-os ellemforr'adatom utáni disz- szidálási láz egyénileg merőben különböző kiváltó okairól, egy határszéli kis szálloda egyetlen esti vacsoraidejébe, amikor is a disszidálni szándékozók az utolsó magyarországi vacsorájuk előtt (közben, után) kitárulkozva tárták fel addigi é'letsorsuk alakulását. Egy közös volt csupán bennük: a megkeseredett kiábrándultság. A rádiójáték a sokat markolás miatt erősen túlírtnak hatott, s szerkezetileg is széteső volt. Mindezen Vadász Gyula rendező, és számos kiváló színész többek között Hegedűs D. Géza, Ivánka Csaba, Inke László, Kállai Ferenc, Schütz Ila, Mádi Szabó Gábor, sem segíthetett. Merkovszky Pál
