Kelet-Magyarország, 1983. február (43. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-17 / 40. szám
1983. február 17. Kelet-Magyarország 3 Csak keret... zekben a napokban, heteikben különösen sok kritikus és önkritikus vélemény hangzik el a szocialista brigádmozgalomról. Megyénk üzemeiben is szakszervezeti és gazdasági fórumokon értékelik a munkaversenyt. Az érdeklődés középpontjában van a téma azért is, mert idén 25 éves a mozgalom és hamarosan küldötteket választanaik a szocialista brigádvezetők országos értekezletére. Napirenden van a téma azért iss mert a Minisztertanács a közelmúltban módosította a munka- verseny szabályait, A lehető legjobbkor jött, italán egy kicsit késett is az ösztönzőbb szabálymódosítás. Mert a mozgalomra az utóbbi években sok helyen az elszürkülés volt a jellemző. Ennek több oka van. A negyedszázados szabályok már elavultak. A kezdeti lelkesedés alábbhagyott, résziben azért, mert sok kollektíva az elért sikerek birtokában elkényel- mesedett. Az anyagi és erkölcsi elismerés sem mindenütt megfelelő. Mi tagadás, a vezetők sok helyen általános, formális célokat tűznek ki, s ez cseppet sem lelkesíti a dolgozókat. Néhány konkrét, hasznosítható példa megyénkből. A záhonyi brigádvezetők nemrég javasolták, hogy a brigádfelajánlások év közben igazodjanak a tervmódosításokhoz. Az előre nem látott gazdasági, kereskedelmi intézkedéseket a mozgalomnak nyomon kell követni. A nyíregyházi 'vasutas brigádvezetők javasolták, hogy év közben .miinél több brigád tegyen ■pótvállalásit. A tiszavasvári vegyészeti gyárban az egész, elavult munkaver- •seny-szabályzat átdolgozására tettek javaslatot. A közeid hetekben lesz is új szabályzata a gyárnak. A nyírbátori növényolajgyárban a gyakori vagonhiány miatt sokszor hét végén is szükség van a rakodásra. Néhányan helyesen javasolták, hogy a brigádok vállalásokat tehetnek a hét végi rakodások segítésére. A Volán vállalat brigádvezetői az újítások és az anyagtakarékosság fontosságát hangsúlyozták. Egy nemrég készült számítás szerint ha megyénk építőiparában évente egy százalék anyagot és energiát takarítanak meg, az 28—30 millió forint nyereséget jelent. Az említett kormányintézkedés önmagában csak keret. Ezt a keretet a helyi sajátosságtokkal, hasznos kezdeményezésekkel kell kitöttteni. A lelkesedés fokozásához pedig nem elég a megígért jobb anyagi ösztönzés ... Nábrádi Lajos Sirató helyett Megújuló gyümölcsösök A földre fektették az öreg almafákat Tiszabezdéd határában. A derekukra csavarodott drótkötelet meghúzta az erős traktor, recsegtek a gyökerek, majd tövestől szakadt ki a fa. Ezután jött az ember fűrésszel, baltával, felaprította tűzifának a hajdan piros gyümölcsöt ringató óriást. (Az utóbbi időben a baj csak az volt, hogy hamarabb szüretelt ezeken a fákon a fagy, mint az ember.) Hogy stílszerűek legyünk: sok nagy fába vágta a fejszéjét a tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezet, amikor az említett, s más szórványgyümölcsösökről döntött. Ahogy a főmezőgazdász elmondta, összesen 120 hektár almásra mondták ki a halálos ítéletet. S azok, akik felvállalták a kitépett fák eltakarítását, darabjáért 30 forintot kaptak. Több ezer fa került ki az ártérről, de mégsem siratja őket senki, mert ugyanakkor termőre fordul az a 110 hektáros új ültetvény, amely jobb termést hoz, s tervszerűen váltják a jonatánt és starkingot új fajtákkal. Ezért az idén is várnak 6—7 ezer tonna termést, s mindent megtesznek, hogy ennek nagyobb része exportra kerüljön. Ennyit a kivágott fákról. S egy gondolatot a szövetkezet magatartásáról: amit tesznek, jól teszik, időben vették észre, hogy csakis a korszerű ültetvényekkel érdemes foglalkozni, ezekkel lehet gazdaságosan termelni. Nem a mennyiséget kívánják feltétlen növelni, hanem a minőséggel akarnak versenyben maradni, miközben tudják, hogy az idén sem lesz köny- nyű az almát eladni, (lb) Gallyazzák a kidöntött almafákat Tiszabezdéd határában. (Gaál Béla felvétele)-------------------------------\ Mi van a kép* ernyőn? ____1____J „Izabella különösen titokzatos: sehol sem lehet megtalálni, rejtegetése többek érdekében áll, s a miatta elkövetett gyilkosság is csupa rejtély ...” „A jómódot igencsak kedvelő Rita aranylopásra szövetkezik Charles bandájával. Amikor már az arany- tömbök kézzelfogható valósággá válnak, a lány rájön, hogy Charles rútul becsapta!. Rita félelmetes hírű nagynéniéhez fordul se- gitségért...” „Véletlen találkozás a vonaton: két ember, s mindketten meg akarnak szabadulni valakitől. A megoldás: „gyilkosságot cserélnek.” Közismert, bogy a pedagóguspálya elnőiesedése tovább tart. Milyen okok játsszák a főszerepet? Hogyan befolyásolja ez a körülmény a nevelést, az iskolai munkát? Miért kevés a férfi a pedagóguspályán? Mi kellene ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal több fiú válassza hivatásul a nevelői pályát? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ kerekasztal-beszélgetésünkön, melyen részt vett Kuknyó János, a megyei tanács vb művelődési osztályvezetője, Szegedi Jánosné, a Nyíregyházi 3. sz. Általános Iskola igazgatója és Papp Tibor matematika-rajz szakos, a nyíregyházi Benczúr Kollégium nevelőtanára. KM.: Milyenek a jelenlegi arányok a gyakorló nevelőknél és a főiskolán tanuló hallgatóknál? Kuknyó J.: — Legfrissebb adataink szerint évről évre növekszik a pedagóguspályán dolgozó nők aránya. A megye oktatási intézményeiben összességében csupán 26,8 százalék a férfiak aránya. Ha ide számítjuk a gyermekvédő, a gyógypedagógiai intézeteket, a szakfelügyelőket, csupán 20—22 százalék a férfiak aránya. Ez tovább differenciálódik az iskolatípusok szerint. A tanítóknál csupán 10,3, az általános iskolai tanároknál 30, míg a gimnáziumokban és szakközépiskolákban 43,7, a szakmunkásképző intézetekben pedig 54,8 százalék a férfiak aránya. Mindezek ellenére az általános iskolában az igazgatók 81,7 százaléka, a középiskolákban pedig 83,3 százaléka férfi. A társadalomban másutt is meglévő aránytalanságok egyik oka, hogy a nők a családi kötöttségek miatt nem szívesen vállalják a sok elfoglaltsággal járó vezetői beosztásokat. — Elgondolkoztató, hogy a holnap utánpótlását jelentő főiskolai hallgatók között még rosszabb a nők és férfiak aránya. A tanárképző főiskolán a tanítói szakon mindössze 8,1, az általános iskolai tanári szakon 25,5 százalékot tesz ki a fiúk aránya. KM.: Melyek a főbb okai a pálya elnőiesedésének? Papp T.: — Mindenképpen a pedagóguspálya presztízsét említeném, amely a közvélemény szemében nincs az elsők között. Nem tartozik a jól megfizetett és rangos szakmák közé. Úgy vélem, még az értelmiségen belül is nagy a lemaradás. Különösen a pályakezdő nevelők küzdenek megélhetési gondokkal. Szegedi J.-né: — A minden évben nagyobb követelmények is elriasztják a továbbtanulókat, főként a fiúkat a nevelői pályától. Ismertek a pedagógusmunkával járó kötöttségek is, amikor csengetnek, nekünk be kell menni az órára ... Ezeket a kötöttségeket és a szerény fizetést a férfiak nem szívesen vállalják. Említsem az állandó feszültséget, amely az iskolai munka egyik jellemzője. KM.: Milyen nevelési hátrányokkal jár, bogy kevés a férfi pedagógus? Kuknyó J.: — Szegényebb lett az együttes nevelői hatás. A férfi személyiségére éppúgy szükség van a családi nevelésben, mint az iskolában. Nemcsak a fegyelmezés miatt. A harmonikus személyiség fejlődéséhez nélkülözhetetlenek a szubjektív tényezők. Nem beszélve arról, akiknek a szülei elváltak, a férfi pedagógus egy kicsit az apa pótló szerepét is betöltheti, szerencsés találkozás esetén. Szegedi J.-né: — Ezt mi is jócskán megérezzük, ott tartunk, hogy nincs kit beosztani a fiúkhoz ügyeletesnek. A harmincöt tagú tantestületben négy férfikolléga van, közülük egy igazgatóhelyettes, egy testnevelés, egy énekszakos. Különösen a serdülőkorban lévő gyermekek sínylik meg, hogy kevés a férfi nevelő. KM.: Hogyan lehetne segíteni, hogy több fiú jelentkezzen tanárképző főiskolára, egyetemre? Papp T.: — Már a középiskolában figyelemmel kellene kísérni, melyik gyerekben van olyan hajlam, ami alapja lehetne a nevelői adottságok kifejlesztésének. Mi a kollégiumban csinálunk valami effélét, a tanulópárok, tanulókörök megszervezésénél törekszünk erre, amit később tudatos pályairányítással tovább lehetne erősíteni. — Kuknyó J.: — Én is ezeket tartom az egyik járható útnak. De van egy másik javaslatom is, amivel bizonyára nem mindenkinél találok egyértelmű helyeslésre. Ez pedig a következő: a főiskolai felvételek elbírálásánál — egyenlő pontszám esetén — én elsőbbséget adnék a fiúknak. Akkor is, ha egy, vagy két ponttal alatta marad a továbbtanuló fiú a szokásos követelményeknek, de felismerhető, hogy igazi nevelői, szervezői alkat. Mondjuk kis túlzással, hogy pedagógusnak született, csak éppen egy kicsit lezserebb volt a tanulásban, ezért nem szerzett jó pontszámokat. Én a pályaalkalmasság rugalmas alkalmazásában látok lehetőséget az elnőiesedés csökkentésére, az arányok javítására. És természetesen a pálya presztízsének, anyagi és erkölcsi elismerésének fejlesztésében, amelyért, úgy vélem, a nevelőtestületek is tehetnek. KM.: Társadalmi gyökerű jelenségről van hát szó, melyben szemlélet, anyagi és erkölcsi értékek egyaránt szerepet játszanak. A beszélgetés is megerősítette azonban; vannak eszközök, ha mérsékeltek is, hogy valamelyest javuljon, egészségesebbé váljék a nemek aránya az iskolákban. Nem testálhatja a társadalom csak a nőkre a felnövekvő nemzedék nevelését sem a családban, sem az iskolában. De nem csupán ezért, a nők teherbíró képességéről, a gyesről és egyéb tényezőkről is szó van, amelyek mind összefüggnek a pedagóguspálya elnőiesedésével. Páll Géza „A mind hivatali, mind magánéletében kegyetlen és könyörtelen .hivatásos’ uzsorás meggyilkolása nehéz feladat elé állítja a rendőrséget. Van számos gyanúsított, felmerülhetnek különböző indítékok — de nincs meg a tettes. Derrick - nek és társainak egyébként sem könnyű dolgát még .mellékes’ bűntények is bonyolítják ...” Úgy vélem, elég a vérfürdőből. Ám úgy tűnik, a Magyar Televízió műsor- szerkesabése fáradhatatlanul keresi és találja meg az .ilyen és ezekhez hasonló „műveket”, s lehetőleg fő műsoridőben sugározza is. Az alig tíznapos programból kiválasztott példák igazolják: képernyőinken hullák, rejtély, erőszak, vér, galádság, becstelenség — korlátlan számban. Kell a jó, a klasszikus krimi, a népmesét pótló kalandfilm. Az is módjával, igényesen válogatva. De az a tömény borzalom, amely mostanában a magyar tévé képernyőjére kerül, messze esik mind a méntélétől, mind az igénytől. Ezeken a filmeken fiatalok százezrei nőnek fel, s akarva-akaratlanul lassan- lassan átszűrődnek beléjük tőlünk idegen magatartások, szokások, normák, igények. Nem hárítom ifjúságunk magatartásának felelősségét kizárólag a tévében bemutatott filmek átvevőire. De fel sem mentem a felelősség alól azokat, akik rossz divatok uszályában döntenek. Bürget Lajos ß ahul Géza osztályvezető és természetbarát mitsem sejtve ment be dolgozni. A vállalat földszinti fér- fizuhanyzójában egy kupac éktelenkedett. A takarítónő vallomása alapján egy oda nem való kupac. Az egész osztály felboly- dult, mint a kiásott hangyaboly. Még a szokásos reggeli kávézások is elmaradtak, mert mindenki találgatásokba vetette magát. Ki lehetett a tettes? A szégyenletes pedig kezdett megrepedezni, de ennek ellenére sem tudott meg senki semmit. Végre az egyik takarítónő, a szakszervezet rimánkodása révén, néhány százalék veszélyességi pótlék fejében hajlandó volt eltakarítani. Az őszi reggelek tovább borongtak, mígnem a harmadik reggelen, amikor Ba- hul Géza osztályvezető és természetbarát mitsem sejtve ment be dolgozni, az első emeleten, a bérelszámolási csoport szobájában jelent meg az a bizonyos kideríthetetlen, de annál jóval nagyobb kupac. Csak szabálytalan alakja emlékeztetett a földszintiéhez. Girgácz Jenő, a kiváló dolgozó és hatgyermekes családapa egyéni nyomozásba kezdett, melynek végén jóslásokba bocsátkozott, miszerint aki ezt meg merte tenni, az ezután is meg fogja tenni, vagy hát csinálni. Csak azt kell kitalálni, hogy hová fogja áthelyezni működési területét! Az elemi csapás Demeter József, az aggályoskodó és éppen beosztott raktáros már tudta, hogy hova. Ahogy a rubrikák egymást követik, úgy a kupac, akár a pipált rubrika, egyre följebb kerül! Vészt- jóslóan tördelte a kezét. — Főkönyvelő kartárs, holnap egy emelettel följebb kell majd keresnünk, ha akarjuk, ha nem. — Józsikáááám! Joóóó- zsikám! Maga egy kis palimadár! Nem papagáj! És másnap a második emeleten, azaz egy emelettel följebb, a főkönyvelő szobájában újabb kupac jelent meg. A vállalati vezetés is felfigyelt az osztályon dúló állapotokra, mely többes szám a kupacok mennyiségéi illeti. Ahhh-há! — szagolt bele a levegőbe egy erre a célra kiküldött revizor. Senki sem tudta, hogy mi fog ezek után történni. Bahul Géza osztályvezető, magára erőltetett tennivá- gyással feszengett szobájában. A kupacok pedig egyre sűrűsödtek. Felváltva; kicsik és nagyok, akár a filozófusok epigrammái. A takarítónő állapota a fizikai megterheléstől egyre jobban leromlott, néhány semmirekellő vállalkozó váltotta fel. A fő helyre, az osztály bejáratánál külön táblácskát helyeztek el: Idegeneknek belépni szigorúan tilos! Nem volt mit tenni. Bahul Géza osztályvezető és egyébként természetbarát keserűen, de a közelgő nyugdíjazása reményében csak annyit mondott: — Benne vagyunk nyakig! mtarr Zsuzsa, az osztály y titkárnője szelíd őzikeszemeit mélyen beledöfte az osztályvezető mit-sem-sejtő-jébe, és csak annyit mondott: — A dolgok begyűrűznek, mert objektívék. Szűcs Mariann
