Kelet-Magyarország, 1983. január (43. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. január 8. D hatalom bűvöletében Egy bejelentő kálváriája Nagykállóban Amikor 1978-ban egyesült a szakszövetkezet a Nagykél- lód Virágzó Föld Tsz-szel, fcerületkertészként, mint a gesztenédd Lovas-tanyai gyü­mölcsös vezetője dolgozott tovább. Ismerkedett az új feladatokkal, az új vezetők­kel, kereste helyét az új fel­állásban, aztán ahogy egyre jobban belelátott a nagy kö­zösség dolgaiba, egyre fur­csább tapasztalatokat szer­zett. Rájött, hogy ha szót emel valamilyen, általa hely­telennek tartott dolog ellen, nemcsak ferde szemmel néz­nek rá, hanem hátrányos kö­vetkezményekkel is jár, aki viszont csöndben marad, semmi bántódása nem esik. Saját zsabra Később még furcsább dol­gokat fedezett fel. Például, hogy az elnök, Major Dénes, nemcsak a hatalmával él vissza, hanem sokkal többet törődik saját zsebével, minta közösével, illetve hogy a kö­zös kasszába is kerüljön va­lami, nem riad vissza a sza­bálytalanságok elkövetésé­től sem. A megtelt pohár ak­kor csordult ki, amikor egy hatalmas dohánytáblát az el­nök beszántatott (hogy ne kelljen veie bajlódni, a biz­tosító úgyis fizet), miközben — néhány vezetővel együtt — súlyos tízezreket kapott a háztájiban elért igen jó tér- igééért. y.oeo A bejelentést a járási párt­bizottság első titkárának cí­mezte, s nemcsak a dohány­ügyet tette szóvá benne, ha­nem a vezetésben egyre in­kább eluralkodó sógor-koma- ságot, a közös herdálását, és a melléküzemági tevékenység leple alatt elkövetett vissza­éléseket is. A bejelentés a Népi Ellenőrzési Bizottság­hoz került, s ahogy a vizsgá­lat haladt, úgy keserítették meg egyre jobban a tsz-ben Bodnár Béla életét Előbb az útiátalányát von­ták meg, aztán — hiába tel­jesítette a feltételeket — az 1981-re kitűzött prémiumát, később alacsonyabb munka­körbe helyezték, olyan hely­re, hogy az egyre gyakrab­ban előforduló támadások el­len még védekezni se tudjon. Majd elrendelték, hogy 16— 18 kilométerről naponta jár­jon be eligazításra, amiről addig serfia még csak szó sem volt, s amikor ennek nem tett eleget, felfüggesztették, mondván: nem fogad szót a vezetésnek. Ezután újabb, a legsúlyosabb fegyelmi, a ki­zárás következett. Az „elnöki kártyák...11 Bodnár Béla természetesen fellebbezett, ám hiába derí­tették fel közben a népi el­lenőrök, hogy mindenben igaza volt, hiába szerezhetett tudomást a döntőbizottság el­nöke arról, hogy a tsz-elnök nemcsak szabálytalanságokat követett el, hanem bűncse- leifcmények elkövetésével is alaposan gyanúsítható, visz- szaélt hatalmával, a jogta­nácsos segítségével — az 5 tevékenységéről még ejtünk szót — helybenhagyta a Bod­nár Béla kizárásáról szóló döntést. A bejelentő négyta­gú családjával az utcára ke­rült. A vizsgálat a tsz-ben ter­mészetesen tovább folyt, hi­szen a NEB, a TESZÖV, a PM Bevételi Főigazgatósága annyi szabálytalanságot fe­dezett fel, amennyit tíz köz­érdekű bejelentő sem tudott volna; ehhez sokkal jobban bele kellett látná az elnök kártyáiba. Kiderült, hogy a vezetők egy része — az el­nökkel az élen — idősebb ta­gok háztájiját bérelte, öt­hatezer forintért, s a nevük­ben termelt, a tsz által meg­munkált dohányért százezre­ket vettek fel, de az is, hogy a fő vezetők jogtalan prémi­umokat szavaztattak meg maguknak. Természetesen igaz volt a tsz dohányának beszántatása is, amelyen — a biztosító szakemberének felmérése szerint — hektá­ronként mindössze hetven ki­ló termett, miközben az el­nök — és még néhány an — a háztájiból a jó termésért százezer körüli összegeket vettek feL Kétes üzletek A vizsgálatokban se vége, se hossza a súlyosabbnál súlyo­sabb megállapításoknak. Az, hogy Major Nyíregyházán épülő lakásánál tsz-tagok dolgoztak, eltörpül amellett, hogy mindenféle szabályozás, jóváhagyás nélkül lakásala­pot képeztek, amelyből Ma­jor 33 ezret, munkatársaival együtt 224 ezret vett fel, hogy a tagoktól más célra kapott hitelből is elvett 60 ezret, hogy a részesedési alapból is kiutaltatott magának 25 ez­ret, amelyet nem is kell visz- szafizetni, s hogy amiért egy nagyobb szolgálati lakásból egy kisebbe költözött, 30 ezer forintot vágott zsebre — mondani se kell, hogy sza­bálytalanul. Nemigen adódik mód mosit minden visszaélés felsorolá­sára, amelyet Major vezeté­sével a tsz-ben elkövettek, egyet azért még érdemes fel­idézni, már csak a szemléle­tük megismerése miatt is. Régen ismert volt a megyé­ben a papi tsz kereteiben működő Natura részleg nagy­vonalú szélhámossága, ami­kor Major is beszállt a tsz nevével a kétes üzletbe, ö az M—3-as és az M—7-es autó­pálya melletti terület kar­bantartását vállalta, de em­bereket Pásztó környékéről toboroztatott egy kocsmáros- sal Igaz, hogy a tsz sem járt rosszul, de Major is számo- latlanul fizetett, s még olyan tippet is adott hozzá, hogy a temetői fejfákról kiírt nevek­re is elszámolhatják a bért, csak egy-egy névre ne halad­ja meg a hat napot, így nem kell utánuk SZTK-t fizetni. Térjünk most vissza Bod­nár Béla sorsára, akinek be­jelentése nélkül talán ma sem derült volna fény a vissza­élésekre. Hat hónapig élt a rokonok kölcsönétből, amikor a Munkaügyi Bíróság vissza­helyezte munkakörébe, s nemcsak a munkadíj megfi­zetését rendelte el, hanem az elmaradt prémiumot és a családi pótlékot is. Akkor most már minden rendben? Ezt csak az gon­dolhatja, aki nem ismeri a történetet és a szereplőket. Mert Bodnár Bélát papíron visszahelyezték, sőt két hó­napja Major Dénes elnököt is felfüggesztették funkció­jából. Ám a vezetőséget, sőt a megbízott elnököt ma is a régi elnök irányítja. Az ügyészség a népi ellen­őri vizsgálat óta nemcsak fi­gyelemmel kísérte az ügyet, hanem amikor kiderült, hogy Bodnár Béla nem rágalma­zott, hanem valós tényeket tárt fel, megpróbált a beje­lentőknek kijáró védelmet biztosítani. Már a tsz döntő- bizottságának ülésén is ott voltak a törvényesség őrei, mert el akarták kerülni a hosszú tortúrát, ám az elnök és a jogtanácsos által befo­lyásolt döntőbizottság figyel­men kívül hagyta az időben érkezett tanácsot. Később újból próbálkoz­tak: még a Munkaügyi Bíró­ság döntése előtt szerették volna a megbízott elnököt jobb belátásra bírni, aki úgy látszott, meg is értette ezt, ám a bíróság kapujában ott várta őt Major, s Bodnár Béla jogainak visszaállításá­ból ekkor sem lett semmi. Sőt, amikor a bíróság meg­hozta a döntést, hiszen egy­értelmű volt, hogy a volt elnök visszaélt hatalmával, a jogtanácsos nemcsak felleb­bezett, hanem azóta is to­vább bonyolítja az ügyet. Á tagok pénzén Ezért célszerű visszatérni az ő tevékenységére, így talán érthetőbb lesz viselkedése. A NEB vizsgálata azt is meg­állapította, hogy a jogtaná­csos is olyan javadalmazáso­kat kapott, amelyeknek csak egy része illette meg, s olyan lehetőségeket biztosítottak számára, hogy mellék- és másodállásban is szép jöve­delemhez juthasson. Félreértés ne essék, nem itt szeretnénk tisztázni egy munkahely jogtanácsosának feladatait, hiszen ez nem a mi dolgunk, s illetékesek sem vagyunk rá, annyi azonban csak ide kívánkozik: ha igaz. hogy a jogtanácsos munka­helyén a törvényesség egyik őre, akkor legalább neki az igazság oldalán kellene állni, akár a vezetőség ellenében is. Mert lehet, hogy a fizetést az elnök adja, de a pénzt a tagok teremtik elő! Balogh József A biztonságos autóvezetés fontos kelléke a jó minőségű autógumi. Csakhogy ezzel nem kényeztet el benünket a kereskedelem. — Van jó gumi, vagy nincs jó gumi? — e kérdéssel for­dultunk Papp Györgyhöz, a Kelet Szövetkezeti Kereske­delmi Vállalat nyíregyházi autógumi- és -alkatrészbolt­jának vezetőjéhez. — Autógumi van, de hogy jó-e, azt embere válogatja — válaszolta —. A vevők nagy része csak a nyugati importból származó gumikat tartja jó­nak, azaz venné — mi pedig többnyire a szocialista orszá­gokban, azon belül is a Ro­mániában gyártott gumikat kapunk. — Mely típusú kocsira mi­lyen választékkal szolgál­nak? — Trabantra lengyel día- gonál, Skodára csehszlovák diagonál és radiál, Wart­burgra, Zsigulira, Moszk­vicsra, Daciára román, Vol­gára csehszlovák radiál. Te­herautó-gumikból — a Nysa, és a Zsuk kivételével — most kaptunk román gyártmányú- akat — Nem próbálnak az or­szág más részéről beszerez­ni? — Dehogynem. Elsőrendű érdekünk a forgalom növe­lése, mert a jövedelmünk­nek jelentős része függ a ÜJ ÜZLETEK A BELVÁROSBAN Nyit a Msárvbáz Űj színfolttal gazdagodik Nyíregyháza bevásárlóköz­pontja 1983-ban: a Belső körút mentén kialakuló be­vásárlóközpont egy húsáru­házzal épült. A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövet­kezet visszalépése után az élelmiszer-kiskereskedelmi és a húsipari vállalat üzemelte­ti majd a húsáruházát. A napokban már a kulcsátadás­ra is sor kerül. Tőkehúst, húskészítményeket, tejet, péksüteményt kínálnak majd a vásárlóknak. Kulturált kö­rülmények közt egy pohár italt is elfogyaszthatnak a vendégek a szemet gyönyör­ködtető boltban. Az 570 négy­zetméter alapterületű hús­áruházát várhatóan április­Atadás előtt a húsáruház ban nyitják meg — a Kelet nyit egy csemege mintabol- Áruházzal szemben, a sárga tot, előreláthatólag szeptem- dombház földszintjén. berben. Ételbár várja majd Másik élelmiszerüzlet is a rövid időre érkező gyorsfo- nyílik a városközpontban: a gyasztókat. Italt is kiszolgál - Szarvas utca—Iskola utca nak, de hasonlóan a hús­sarkán épülő lakóház föld- áruházhoz, csak kis mérték­szintjén a balmazújvárosi ben és kulturált feltételeket Lenin Termelőszövetkezet teremtenek hozzá. Aligha tudják sokan, me­lyik is Nyíregyházán a IX- es lakókörzet, jóllehet szin­te naponta megyünk, roha­nunk, vagy épp sétálunk arra. A terület, amelyet — találó név híján — pusztán IX-es lakókörzetnek nevez­nek, a Rákóczi és a Beth­len Gábor utca közötti te­rület: délen az Oj utca, nyugaton az Ér patak. Illet­ve a Simonyi óbester utca jelenti a határvonalat. Bár a megyeszékhelynek ez a része korántsem tartozik a legöregebb lakókörzetek közé, központi fekvése mindenkép­pen azt kívánja, hogy a jö­vőben igazi városi arculata legyen. Ezért készítette el a tanács a lakókörzet részletes rendezési tervét, amely nem­csak az átgondolt fejleszté­seknek nyit tág lehetőséget, de határt is szab az ötletsze­rű építkezéseknek. Milyen lesz majdan ez a lakókörzet? Nagyobb nem, hiszen a terület adott, ám a mostani 473 lakás helyén 1414 család talál majd ott­hont magának, 162 lakás mai Mivel ezen a területen ke­resztülhalad a nagykörút nyugati szakasza, ennek a léptéknek megfelelően több­szintes lakóházak építését ír­ták elő. Ügy dolgozták ki a terveket, hogy a területek ön­állóan, külön-külön is be­építhetők legyenek, s ne csak házgyári, hanem bármilyen más technológiával építkez­hessenek. A terv tehát a töm­bönkénti rekonstrukciót is lehetővé teszi. Újszerű az úthálózatban az úgynevezett belső üzletutca kialakítása, amely egyben gyalogostengelye is lesz a vá­rosrésznek. Bár nem volt elő­írás, hogy ennek a városne­gyednek önálló alközpontja legyen, mégis lesz ilyen a Búza utca térségében, aholis a vásárcsarnok bővítésével, délről pedig egy üzletekkel, szolgáltatóházzal, művelődési intézménnyel beépített terü­leten jó lehetőség kínálkozik erre. Ezen a részen lesz óvo­da, bölcsőde, általános iskola is, így az üzletutcáról ezeket a létesítményeket is kiszol­gálhatják. A teljes rekonstrukció nem érinti a Bukarest utcától nyu­gatra lévő területeket. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak a foghíjtelkeket engedik beépíteni, és azokat a részeket, amelyeket közle­kedési, vagy egyéb szempon­tok miatt kell átalakítani. A közérdekű bejelentések alap­ján marad meg eredeti for­májában a Munkácsi, a Bu­karest és a Simonyi óbester utcák által határolt terület, jóllehet a részletes rendezési terv az eddig kialakított nagy telkek jelentős részének fel­osztását is megcélozta. A részletes rendezési terv elkészítése természetesen nem azt jelenti, hogy holnaptól kezdődhet a szanálás és az új lakóházak, intézmények épí­tése, ez csak lehetőség, mely­nek megvalósítása hosszú időt vesz igénybe. De aki a város­nak ezen a részén lakik, az már csak az új előírások sze­rint korszerűsítheti lakását, vagy csak olyat építhet, ami­lyet a terv arra a helyre le­hetővé tesz. formájában maradhat a he­lyén, s a húsipari vállalat, valamint a konzervgyár kö­zelsége miatt a Bethlen Gá­bor út északi oldalán még egy jelentős nagyságú zöld­terület, pontosabban védő er­dősáv is lesz. A terv új elvek szerint ké­szült: nem változtatja meg az egész térség képét, a meglé­vő úthálózatot meghagyja, s a jelenlegi utak által beha­tárolt területeket építi be. forgalom utáni jutaléktól. Azonban azt tapasztaljuk: az ország bármelyik boltjában a miénkhez hasonló az ellá­tás. Az 1982. évi forgalmunk 10 millióval elmaradt az előző évitől. — És egyéb árukból, al­katrészekből mi a helyzet? — Autóápolási cikkek, va­lamint kisebb járműkellékek vannak, de sok fontos alkat­rész hiányzik. Például tavaly Zsiguli vezérműtengelyből mindössze hármat kaptunk, vízszivattyú-tengelyből, fű­téselzáró csapból meg tízet- tízet... Reméljük, 1983-ban az autóalkatrész-kínálat több boldogságot hoz a gépkocsi­tulajdonosoknak. (cselényi) Uj év másnapján megalakult Nyíregyházán, a megyei és vá­rosi művelődési központban a Magyar Díszmadártenyésztők Or­szágos Egyesületének 20., legfi­atalabb csoportja. Elnöke Ól­mán Zoltán, a KEMÉV gépésze, az ország egyik, szakkörökben elismert diszmadártenyésztöje lett. — Milyen céllal alakították meg a szabolcsi díszmadártenyésztők csoportját? — Szép számmal vannak Nyír­egyházán, illetve megyénkben díszmadártenyésztők, akik tagjai lettek e csoportnak. Az a cé­lunk, hogy a fogságban tartott éneklő és díszmadarak fajta­fenntartását biztosítsuk és ta­nácsokat adunk tartásukhoz. De van egy nem titkolt szándékunk is. Közismertek az urbanizáció árnyoldalai. Ezen szeretnénk eny­híteni. s a bérházaikban is el­terjeszteni az énekes és díszma­darakat, ezzel is oldva a szür­keséget, teremtve hangulatot. — Hogyan alakult a tagság? — Csoportunknak máris 22 tag­ja van. Egy részük nyíregyházi, de vannak szép számmal vidéki­ek, s megtalálható közöttünk a munkás, a diák, a tanár, a nyug­díjas is. Minden hónap első szombatján tartjuk összejövete- : ein két a megyei és városi mű­velődési központban. Az elsőn a nemzetközileg ismert Slroky Zol­tán professzor színes, hangos di­afilmjét vetítettük a papagájok és egzóták életmódjáról. — Milyen terveik vannak? — Elhatároztuk, hogy ez év ok­tóberében megrendezzük Nyír­egyházán az első nemzetközi díszmadár-kiállítást a megyei és városi művelődési központban, amelyre neves külföldi tenyész­tőket is meghívunk. Itt szeret­nénk bemutatkozni a nagyközön­ség előtt. — Kik lehetnek tagjai a dísz- ma (tártén vészt ők csoportjának? — Minden énekes és díszmada­rat kedvelő ember, akinek már egyetlen madara van. Egy a fel­tétele: szeresse a madarakat, a természetet, s az egyesület sza­bályzatát megtartsa, (f.) Megbecsült ember volt hosszú évekig Bodnár Béla. Sokáig a Balkányi Állami gazdaságban dolgo­zott egy gyümölcsöstelep vezetőjeként, aztán haza­ment falujába Geszterédre, ahol a szakszövetkezet ágazatvezetője lett. erdősáv az Özem melle r­Újdonság: belső üzletutca Díszmadár-kiállítás UJU^Tra hantra — diagonál

Next

/
Oldalképek
Tartalom