Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. december 5. Ajándék a szakszervezettől Hatévesek ^ a hármas ikrek előre Értesítik a bírlóket Megkezdték a lakásfelmérést Legalább egy felnőtt tartózkodjon otthon Hatodik születésnapjukat ünnepelték november 30-án a nyíregyházi hármas ikrek. A családi eseményt az anya munkahelye, a papírgyár is igyekezett emlékezetessé ten­ni. Az ünnepi asztalt körül­ülő szülőket, gyerekeket, Ko­vácsvölgyi Zoltán igazgató. Hepp János, a szakszerveze­ti bizottság titkára, Endreffy Attila, a hullámüzem B-mű- szakjának — ahol Marika dolgozik — művezetője, és Tarosa Lajosné, a Haladás Szocialista Brigád szakszer­vezeti bizalmija köszöntötte. Egyúttal átadták a szakszer­vezet születésnapi ajándékát, egy 3 ezer forint értékű vá­sárlási utalványt. Márkus László és felesége ma már nevetve idézte fel a 6 évvel ezelőtti eseményeket. Csak annyit mondtak biztosra az orvosok, lehet* hogy Már- kusnénak ikrei születnek. Háromról szó sem volt. Hete­dik hónapra született Marika, Lacika és Mónika. Annyira váratlanul, hogy a férj nem is volt odahaza, a SZAVI- CSAV tiszavasvári munkahe­lyén dolgozott, a harmadik napon rohantak hozzá, hogy hármas iker gyerekeknek adott életet a felesége. Ter­mészetesen tréfának hitte a fiatalember Még össze is szidta a hírvivőt, hogy ilyen komoly dologgal nem illik viccelni ... Az örökmozgó, talpraesett nagycsoportosokról ma már Marika, Lacika, Mónika. (Hammel József felv.) senki sem gondolná, hogy koraszülöttek voltak. Éve­ken át hordták a szülők őket a kórház gyermekosztályára, ahol orvosok kísérték figye­lemmel a fejlődésüket. Ma már túl vannak a szokásos gyermekbetegségeken. Márkus Lászlóné a folya­matos munkabeosztást is vál­lalta a 8 éves Tibiké és a hár­mas ikrek mellett. Mindennap meleg vacsorát főz, a gyere­kek válogatás nélkül mindent örömmel elfogyasztanak. Mosni is naponta kell a nagy családra, a vasalásra minden második nap szakít időt. A lakás makulátlanul tiszta. — Ebben nagy szerepe van a férjemnek is — hárítja el a dicséretet a fiatalasszony. — Hiszen bármilyen műsza­kos a beosztásom, reggel, es­te váltjuk egymást az óvodá­ban. Természetes az is, hogy mosogatni, főzni, mosni, a gyerekeket fürdetni is közö­sen szoktuk. Csak így tu­dunk mindketten eleget ten­ni a munkánknak is. A papírgyár évek óta tá­mogatja a nagycsaládot. A mostani ajándékutalvány a téli bevásárlások előtt éppen kapóra jött. Nadrágokat, pu­lóvereket választanak belőle. Mindenből hármat. S mint mindig, most is egyformát. T. K. Csütörtöki lapunk második oldalán arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy hogyan változik meg a tanácsi laká­sok bére a jövő év július el­sejétől, s milyen tényezőket vesznek figyelembe, amelyek csökkenthetik, vagy növelhe­tik egy-egy lakás bérét. Ah­hoz azonban, hogy a lakbére­ket megállapító ingatlanke­zelő vállalatnak megbízható képe legyen a lakásokról, el kell végezni a nyilvántartá­sok pontosítását, s természe­tesen figyelembe kell venni azokat a változtatásokat, amelyek például értékesebbé teszik a lakást, vagy éppen csökkentik értékét. A felmérés a héten meg­kezdődött és február végéig tart, így érhető el, hogy már­cius 31-ig minden család megtudhassa: mennyi lakbért fizet majd július elsejétől. A felmérést végző dolgozók se­hová sem érkeznek váratla­nul: vagy írásban, vagy a lépcsőházakban elhelyezett tájékoztatókon, néhol pedig a házmester útján értesítenek mindenkit a felmérés idő­pontjáról, amely — hogy sen­kit ne gátoljon munkájában — hétköznapokon délután négy óra után, vagy szomba­ti és vasárnapi napon lesz. A felmérést végzők megbí­zólevéllel érkeznek a laká­sokba, amelyet kérés nélkül is felmutatnak, így bizalmat­lanságra nem adnak módot. Az adatfelvételi lap pontos kitöltése 30—60 perc közötti időt vesz igénybe. A munka gyorsítását szolgálja, ha a bérlők a lakásbérlettel kap­csolatos iratokat előkészítik, akinek pedig korábban a lak­Holnap a Nemzetiben Színházunk vendégjátéka elé Budapesten vendégszere­pei december 6-án este a Móricz Zsigmond Színház. A Nemzeti Színházban Ma- róti Lajos: Hőhullám című színművét mutatják be. Ho­gyan került sor a meghívás­ra, milyen kapcsolatokat alakított ki eddig színhá­zunk, s mi a jelentősége an­nak. hogy az „új” Nemzeti színpadán lép fel fiatal tár­sulatunk? — ezekre a kér­désekre kértünk választ Bo- zóky István színházigazga­tótól, a darab rendezőjétől. — Idáig egy alkalommal szerepeltünk Budapesten, az elmúlt, első évadban, a Csongor és Tündével. Akkor a vidéki színházakat bemu­tató színházi hetek kereté­ben léptünk fel. Ez a mos­tani meghívás nemcsak tár­sulatunknak szól, hanem Maróti Lajos, színházunk nemrégiben elhunyt fődra­maturgja emlékének is. Az ő tiszteletére szervezték ezt az előadást, az írószövetség „szárnyai alatt”, aminek az ad jelentőséget, hogy Maró- ti-darabot először a Nemze­ti Színház színpadán ját­szottak, továbbá az, hogy az „új” Nemzeti jelezte programjában a kortárs ma­gyar dráma rendszeres szemléjét. Hadd jegyezzem itt meg: tervezzük, hogy az elkövetkező években — ha V ________________ nem is minden esztendőben — rendszeresen műsorra tűzzük Maróti darabjait. — Nagyon üdvös, ha szín­házak „találkoznak” egy­mással, viszont minden tár­sulatnak olyan feszített a programja, hogy cserékre, vendégjátékokra elég ritkán kerülhet sor. Mi minden­esetre azon vagyunk, hogy minél több színházzal pró­báljunk kapcsolatra lépni. — Izgul-e a társulat? Gondolom, egy egészséges drukk mindenkiben van, de remélem csak ennyi és nem több ... A Nemzeti Színház színpadán szerepelni min­denképpen megtiszteltetés minden magyar színész szá­mára. Pusztán az a tény, hogy ez a színház megnyit­ja előttünk kapuit, nyilván­való megbecsülést, vagy bi­zalmat jelez. Nagyon remé­lem, hogy mi ezzel nem fo­gunk visszaélni, s bizonyít­juk; ezt meg is érdemeltük. Maróti Lajos színművének szereplői: Szabó Tünde, Pe­tényi Ilona, Máté Eta, Ko­vács Gyula, Holl István Já- szai-díjas és Kovács István. A jelmezeket Kék Maja mv„ a díszleteket Baráth András tervezte. BE. __________________________y bérbe beszámítottak valami­lyen általa elvégzett munka értékét, a bérbeszámítási ira­tokra is szüksége lesz. Az adatfelvételi lapon sze­replő kérdéseken kívül a vál­lalat tájékozódni szeretne ar­ról is, hogy a bérlő a követ­kező öt évben szándékozik-e lakását a tanácsnak, illetve az ingatlankezelő vállalatnak leadni, s más formában meg­oldani lakásgondjait. Ezek a kérdések a lakásgazdálkodás­ban segítenének előrelátni, illetve könnyebben tervez­hetővé tennék a lakáscseré­ket. Az adatfelvételi lap alap­ján még nem biztos, hogy pontosan következtetni lehet a majdani lakbérre, hiszen sok csökkentő, illetve növelő tényezőt kell ezenkívül fi­gyelembe venni, így nem cél­szerű a felmérést végzőknél reklamálni. A lakbérek köz­lése után erre úgy is lehető­ség nyílik. Amit még célszerű tudni: ha a lakás bérlője a felmérés időpontjában nem lehet ott­hon, a család tagjai is meg­adhatják a válaszokat. Azért a felmérőknek az a kérése, hogy legalább egy felnőtt tar­tózkodjék otthon, aki pontos válaszokat adhat kérdéseik­re. Szinte elképzelhetetlen a karácsony hal nélkül. Peté­nyi József, a Halértékesítő Vállalat nyíregyházi fióküz­letvezetője zavartalan ellá­tást ígér: — Általában heti negyven mázsa élő és ugyanennyi fa­gyasztott halat adunk el, de az ünnepek közeledtével vár­hatóan 50—55 mázsa ponty eladását tervezzük. Ezt a mennyiséget is nyugodtan emelhetjük, a termelőkkel és a halgazdaságokkal kiala­kult jó kapcsolat révén igény szerint rendelhetünk nagyobb tételt is. A tárgyalóteremből A halál oka Hívja a Vestát! Utalhat, járhat színházba Tavaly szeptember 20-án ki­hívták az orvost a 82 éves tor- nyospálcai Angyal Lajoshoz, mivel eszméletlen állapotban volt. Az orvos agyvérzést állapított meg és elment. Angyal szomszédja. Szabó Já- nosné, értesült róla, hogy az öregember arcán sérülések van­nak, ezért mondta a körzeti or­vosnak. jól vizsgálja meg. mert szerinte az öreget bántalmazták. Az orvos azt válaszolta, hogy ne avatkozzon a dolgába. Sza- bóné erre kihívta a mentőket. A mentők mégsem vitték be az öreget kórházba, mert a hozzá­tartozók nem vállalták a szállí­tási költséget. Angyal Lajos szeptember 22- én meghalt, a körzeti orvos vé­leménye szerint agyvérzésben. A család békében eltemette az öre­get. Azaz nem egészen békében. A halál másnapján Szabóné föl­ment a tanácsházára és bejelen­tést tett, hogy szerinte az öre­get megölték, nem természetes halállal halt meg. Angyal Lajos menye is ezt állította a különbö­ző hatóságoknak írott panaszos leveleiben. Végre a panaszok nyomán má­jus 14-én kihantolták a hatósá­gok Angyal Lajost. Az igazság­ügyi orvosszakértők megvizs­gálták, és megállapították, hogy az idős ember halálát a kemény­burok alatti vérzés, agybénulás okozta, s olyan vérbeszűrődése- ket találtak a tarkó izomzatában, amiből azt a következtetést le­hetett Levonni, hogy a halála előtt 2—3 nappal tompa erőbe­hatás érte. Ezzel el is kezdődött a nyomo­zás. A széles körű vizsgálat meg­állapításai szerint a 82 éves An­gyal Lajos és 71 éves felesége. Angyal Lajosné. Lesku Mária nem voltak valami jó viszony­ban. Az öreg nem adta haza a nyugdíját havonta többször be­rúgott, s ilyenkor csúnya sza­vakkal becsmérelte feleségét. A feleség — és a velük lakó lá­nyuk — azonban cserébe nem főzött az öregre, sőt nem is ad­tak neki enni. Emiatt az esetet megelőzően Szabó Jánosné a Népszabadságnak írt, vizsgálják ki az öregember helyzetét, mert szerinte tarthatatlan. Szeptember 19-én reggel, mii­kor fölkeltek, Angyal Lajos még érezte az előző esti iszogatás ha­tását, de azon a reggelen mégis folytatta. A fürdőszobában elesett, az arcán meg is sérült, s a veje segítette vissza az ágyra. Az öreg az ágy szélén ülve kínálta a feleségét pálinkával. A feleség dühös volt rá, sérte­gette, — egyébként olykor meg is verte korábban a férjét —, s kö­zölte, hogy neki „nem kell a pá­linkája”. Angyal Lajos azzalm viszonozta a sértegetést, hogy —* ismét szo­kás szerint — a vejével kezdte gyanúsítani az asszonyt. Angyalné ekkor mérgében jobb kezével megfogta az ágyon ülő férje száját, s hátralökte, de olyan erővel, hogy az ember a fe­jét a tarkójánál a falba ütötte. Csak annyit tudott mondani: — Jaj a fejem ... A fekvő ember­nek a felesége még egy pofont is adott, aztán otthagyta. Angyal Lajos azonban nem kelt fel az ágyból, s érthetetlen szavakat mormolt. Angyalné el­mondta a lányának, hogy a fér­je fejét beleverte a falba. A férj egy óra múlva mutogatott va­lamit, azt gondolták WC-re akar menni. próbálták segíteni, de nem tudott haladni, ezért visszaej­tették az ágyra. Később telje­sen elveszítette az eszméletét. Angyalné a bíróság előtt a tényeket beismerte, hogy a férje fejét a falba verte, de azt állí­totta. hogy nem bűnös. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa öz­vegy Angyalnét halált okozó testi sértésben mondta ki bű­nösnek és másfél év börtönre büntette, továbbá egy évre eltil­totta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. (ts) A fiatal házasok életében esetleg esztendők teltek el szín­ház és szórakoztató program nél­kül, mert megoldatlan gond volt a kisgyermek több órás fel­ügyelete ahol nincs, vagy mesz- sze lakik a nagymama. A szülők természetesen többnyire beletö­rődtek, hogy le kell mondaniuk a szórakozásról, s évekig a tele­vízió nyújtotta a kárpótlást. E gondok oldására már korábban is történtek kísérletek, de ez a pótmamaszolgálat csak kisebb feladatokra vállalkozhatott E téren jó és sokrétű vállalko­zásba kezdett a Nyíregyházán november 24-e óta működő Ves­ta gazdasag; munkaközösség, amely a megyében eddig egye­dülálló vállalkozásba kezdett: gyermekek es idős emberek idő­szakos felügyeletét, ápolását vállalják meghatározott ellen­szolgáltatásért. Tagjai óvónők, csecsemőgondozók, és egészség- ügyi dolgozók tehát szakembe­rek. Már e rövid idő alatt is szá­mos kérésnek tettek eleget. A Vöröshadsereg útja 5. szám alat­ti pótmamaszolgálat 18-356-os te­lefonja gyakorta cseng (ugyanis nemcsak személyesen Lehet kérni a segítségüket). Eddig legtöbben színházlátogatás idejére kértek gyermekeik mellé pótmamát. Volt aki házszentelőre utazott, s en­nek idejére kérte gyermekeihez a pótmamát. Segítettek már táp­pénzen lévő szülőknek is, aki gyermekéért betegsége miatt nem tudott elmenni az óvodába. Egyik hét végén egy idős néni­hez hívták őket, mert a fiatal házaspárnak —. akikkel az idős asszony tartási szerződést kö­tött — halaszthatatlanuL el kel­lett utaznia. Vannak előrerendeléseik is. februártól heti négy alkalom­mal egy kozmetikusnő kérésé­nek tesznek eleget. Gyermekeit ők fogják az óvodába, bölcsődébe vinni A két hónapra Kubába utazó házaspár bizalmát jelzi az a kérésük, hogy két gyermekü­ket a Vesta gazdasági munka- közösség valamelyik tagja vi­gye és hozza naponta a bölcső­débe, óvodába, s mindaddig vi­gyázzon rájuk, míg esténként a nagymama megérkezik. Az igények, a kérések igazán széles skálán mozognak, vannak akiknek napközben van szüksé­gük eme segítségre. Ez sem je­lent különösebb gondot a mun­kaközösség tagjainak, hiszen fő- foglalkozásukból eredően hol déLeiőtt, hol déLután dolgoznak, s így igazodni tudnak az igé­nyekhez. (s. á.) Heti bosszúságunk Szabad Először a kopogtatás után hangzott el a bűvös „szabad" szó, mert bármilyen furcsán is hangzik, ismerősöm min­dig és mindenütt kopogtat, sőt olyan udvarias, hogy ha kifelé megy, akkor is letörli a lábát. Szóval most előbb egy, aztán több autóalkatrész­boltban kopogtatott, szabad volt neki bemenni, szabad volt nézelődni és kérdezni, sőt ha egy kicsit nem figyel oda, akár vásárolhatott volna is, csak sehol nem kapta meg, amit keresett. Már-már bosszankodni kez­dett a dolog miatt, amikor összefutottunk, s elárultam neki: nem csak állami ke­reskedelem van a világon. Kocsija beteg lévén, gyalog vágott neki a városnak, s ami­kor már az első magánkeres­kedőnél sikerrel járt. már csak a hecc kedvéért is vé- gigiárta valamennyit, s — igaz kétszeres-háromszoros áron — mindenütt nyomban elé tették a kért alkatrészt. Honnan szerezhetik ők be? — töprengett magában, míg­nem egy közeli rokonságához tartozó és a kereskedelemben járatos fiatalember elárulta neki a titkot. Hát az allami boltból. Amikor megérkezik a keresett alkatrész, a kiske­reskedők már a boltban vár­ják, aztán elviszik az egészét, mi pedig kétszeres-háromszo­ros áron örömmel megvásá­roljuk tőlük. Mert szabad. Mármint az ár szabad és nincs az az ellenőrző szerve­zet, amelyik le merné tenni a voksát, hogy ez enyhén szól­va tisztességtelen, hisz a kis­kereskedő a nagykereskede­lemtől is vásárolhatna, de egyszerűbb neki az állami kiskereskedelemben árut sze­rezni. mert utazni sem kell hozzá. Ilyen morfondírozásba kez­dett ismerősöm, de én meg­nyugtattam, mert most ala­posan kitoltak velük. Hát ki­nek kell tegnaptól alkatrész, ki fog itt autózni, miután jól megdrágult a benzin? Úgy kell neki! Hagy bosszan­kodjanak most már ők! Is. B. J. Mellesleg Szerény lesz az idén a Mikulás — mondja életem párja, aki közismerten jól gazdálkodik anyagi javainkkal, ö ugyanis már régen megvalósította, hogy a családi import-export mérleg lehetőleg aktívumot imutasson. Mindig gondosan ügyel arra, hogy több. piacon értékesíthető „háztáji” kerül­jön ki tőlünk, ugyanakkor minél kevesebb extraáron kí­nált termék jusson be hajlé­kunkba, az esetleges kölcsö­nök magas kamatairól nem is beszélve. Szigorúsága az idők folyamán egyesen nőtt az árakkal, aminek Jenő, remek boltosunk a megmondhatója. Hiába tukmálja ugyanis ránk ez a áldottszívű kereskedő a Vilmos körtepálinkát, vagy n Rsdebereer sört. a télisza­lámit, családi finánc minisz­terünk keményen szorítja a konyhára és a váratlan ese­ményekre szánt valutánkat. Tehát teljesen logikus mosta­ni elhatározása is a Mikulás szerénységét illetően. Mellesleg csupán azt java­solja, hogy a nagyobbik gye­reknek a korcsolyázáshoz vegyük meg azt a jó meleg pulóvert. Nyolcszázba kerül ugyan, de nagyon megéri. A kislány is kinőtte már a bundácskáiát, úgy mégsem járathatjuk, mit szólnának a szomszédok. Ezerkettőért most van egy alkalmi vé­tel.. . Na és ő nagyon szeret­né, ha meglephetne engemet egy Aranytulipán inggel, különben már félre is tetette a boltban: gyönyörű lila, olyat két évben ha egyszer kapni ... Ezzel vége is volna — mondja, mert ne költekez­zünk erőn felül. Látott ugyan magának az S-modell- ben egy gyönyörű nagyesté­lyit, de hát úgysem megyünk szilveszterezni, akkor meg minek. Bár a Trétiék nagyon hívnak, klassz társaság lesz náluk... Ja azért vigyázzak, hogy meg ne feledkezzünk a ‘ keresztgyermekekről, a na­gyiról és a jó Amália néni­ről, a Rezsi bácsiról, a fod­rásznő kislányáról, a húsbol- tosról, és a postás sem ma­radhat ki a sorból, ugyebár... Drága oldalbordám ezek után is ideges, hogy vajon mennyire sértődnek meg azok. akik a szigorú takaré­kosság jegyeoen most lema­radnak a listánkról. (angyal»

Next

/
Oldalképek
Tartalom