Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-05 / 286. szám

1982. december 5 Kelet-Magyarország 3 Nyakunkon a pályaválasztás Seiítség tanácstalanoknak Az elmúlt napokban .je­lent meg, s most már a me­gye valamennyi általános is­kolájában tanulmányozható a Szabolcs-Szatmár megyei Pályaválasztási tájékoztató. Sok jó tanáccsal szolgál azoknak, akik nehezen dön­tenek, bizonytalan elképze­léseik vannak a jövőről, a továbbtanulásról, illetve azoknak, akik szeretnék tudni, hová milyen eséllyel pályázhatnak. A megyei Pályaválasztó Tanácsadó Intézetben járva arra kér­tük a szakembereket; azok­ra a jelenségekre hívják fel a figyelmet, melyeket min­den pályaválasztónak jó tudni, végzős diáknak, de szüleiknek és tanáraiknak is. A legfontosabb: kétezerrel több gyerek végez a mosta­ni tanévben a megye általá­nos iskoláiban, mint ameny- nyi hely a középfokú isko­lákban szeptembertől lesz. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik most végző nyol­cadikosnak a megyehatáron kívüli iskolákban lesz csak helye. Felhívják az intézet munkatársai a figyelmet ar­ra, hogy nincs ok az elkese­redésre, mert a fővárosi és a nagyobb városokban levő is­kolák szívesen látják a sza­bolcsi fiatalokat, sok helyen kollégiumi ellátásról is gon­doskodnak. Minden érdekeltnek java­solják, hogy szerezzék be és tanulmányozzák a Mi lehet, mi legyen? — című könyvet. Kapható könyvesboltokban is, könyvtárakban is megta­lálható, de az a legegysze­rűbb. ha megkeresik vala­melyik fiók mélyén. A könyv minden szakmáról részletes leírást közöl, be­leértve az egészségügyi kö­vetelményeket és a várha­tó szakmai előbbrejutás le­hetőségeit is. Ugyanilyen hasznos lehet a Szakmais­mertető ABC című összeál­lítás is — javasolják, hogy osztályfőnöki órákon ezt is forgassák. Hasznos segítség lehet az üzemlátogatás — ha jól szervezik, s a pálya- választási témájú szülői ér­tekezlet. Azt tapasztalják ugyanis, hogy a szakmákról, a vá­lasztható lehetőségekről, az egyes szakmák pályaköve­telményeiről nemhogy a gyerek, vagy a szülő, de sok esetben a tanár sem tud semmit. így alakulnak ki olyan abszurd helyzetek, hogy egy-egy végzős osz­tályból tizesével jelentkez­nek ugyanarra a szakmára — tanári jóváhagyással. Jó tudni: fodrásztanuló csak 12 kell egész Szabolcs-Szat- márba, kozmetikustanuló­nak érettségi után 6—7 fia­talt vesznek fel, s csak min­den tizedik jelentkező jut­hat be ruházati eladó, vagy felszolgáló tanulónak. Kár tehát ezeket a pályákat ke­vesebb rátermettséggel, gyengébb bizonyítvánnyal ostromolni, inkább olyan után kellene, nézni, ahol több az esély, s találkoznak a pályakövetelmények az egyéni adottságokkal, képes­ségekkel. Jelentős a túlje­lentkezés a már említetten kívül: kirakatrendezői, gyógyszerész-asszisztensi, rendőrtiszti, autószerelői és autóvillamossági szerelői, óvónői pályákra. Több je­lentkezőt várnak viszont a következő szakmákban: fo­nó-szövő, vasbetonszerelő, kőműves, ács-állványozó, bádogos. A megyén kívülre fiúkat elsősorban a bányá­szat, lányokat a bőripar vár. Nyakunkon a pályaválasz­tás — tekintsük át, milyen változások várhatók a me­gyében a tavalyihoz képest: Tiszabercelen nem indul dísznövénykertész szak, Kis- várdára, a szakmunkáskép­zőbe ezentúl hegesztőnek és mezőgazdasági gépszerelő­nek is lehet jelentkezni, Fe­hérgyarmatra kerül Vásá- rosnamenyből a szerszám- készítő-képzés, lányoknak üvegcsiszoló szak indul Vá- sárosnaményban, Nyíregy­házán a 107-ben elektromű­szerész helyett villamoshá­lózat-szerelőket képeznek, a 110-ben pedig vegyi-élelmi­szeripari gépszerelők okta­tását kezdik meg. BE. ki kezdetén Mit ér a gép napjainkban? Enyhe keleti széllel, fel­felszakadozó, szürke esőfel­hőkkel jött a meteorológiai évszakváltás, december 1. Már tél van. De még nem az igazi. Sebestyén Albert veze­tő szerelő cseppet sem bánja. — Addig jó — mondja — amíg kint a szabadban tu­dunk dolgozni. Mert van mit csinálni. Most a trágyaszóró pótkocsikat hozzuk rendbe, aztán sorra elővesszük azokat a gépeket, amelyekre tavasz- szal a legkorábban lesz szük­ség. Varsánygyürén a Tisza Ter­melőszövetkezet gépudvarán kettős a kép. Egyfelől élénk a mozgás. Kohósalakot, sár­ga homokot hordanak a gép­járművek, vízlevezetőárkokat építenek könnyedén öltözött fiatalok. Van dolga a buldó­zernek, a tolólapáttal felsze­relt lánctalpas traktornak is. A nyugalom a sorba állított kombájnok, munkagépek fe­lől árad. A kíváncsiságom csak az: miként indulnak a télnek? Jövőre a gépek értéke, ára magasra szökik. Óvni, be­csülni kell valamennyit. Za- kor József, a termelőszövet­kezet elnöke nyugtat: e te­kintetben nincs baj. A gép­udvar terepberendezése is az' értékmegóvásért, a gépekért történik. Korábban volt egy tervünk, hogy 12 millió forintért új gépműhely, kocsimosó, szo­ciális épületet építünk, te­reprendezést végzünk. A fej­lesztési lehetőségünk viszont határt szab. Csak a terepren­dezésre futja, ez is belekerül egy-másfél millióba. Eddig bedolgoztunk vagy 500 ton­na kohósalakot, de érkezik még 1000 tonna ... Mennyire szolgálja a telep­rendezés a gépek megóvá­sát, azt csak azok tudják, akik Varsánygyürén élnek, vagy látták már őszi esőben, ta­vaszi sárban a gépudvart. Volt úgy, hogy tengelyig sár­ban közlekedtek a traktorok. A vezető szerelő véleménye: — Már az is nagy ered­mény, hogy szilárd talaj van ■a lábunk alatt, jobban hozzá­férünk a gépekhez... — Na, de ha jön a komo­lyabb tél, a hideg, a hó? — Addigra készen leszünk. Minden gépnek megvan a ki­jelölt helye és mielőtt odaál­lítjuk, valamennyit leápol­juk, lezsírozzuk... Varsánygyüre a naményi járás egyik legjobban gépesí­tett termelőszövetkezete. A 3400 hektáros gazdaságnak harminc erőgépe, nyolc kom­bájnja és rengeteg munkagé­pe van. És hogy mit ér a gép napjaink mezőgazdaságában? Ezzel kapcsolatban mondta az elnök és az elnökhelyettes: — Idén nagy termést taka­rítottunk be. A kukorica 750 hektár átlagban 5 tonnát ter­mett. Ennyit még soha. Cu­korrépából hektáronként 59 tonnát szedtünk. Óriási re­kord. Gépek nélkül és jó, üzemképes betakarító- és szállítógépek nélkül vajon mihez kezdenénk ekkora ter­méssel ... Járunk-kelünk a hatalmas gépudvar területén és néze­lődünk. Az alakuló rend, a serényen folyó -munka iga­zolja: komolyan veszik azt. amit szavakban is megfogal­maznak. Becsülik a gépe­ket. Tél előtt, akkor amikor a víz, a sár, a fagy is károsít kettőzött gondosságra van szükség. Ahol most nem tud­ják ezt a leckét, ott jövőre nagyon ráfizetnek. (seres) JÖNNEK A BELSŐÉPÍTÉSZEK! Hajrá a Koronáért... A panorámát takaró áll­ványok egyik napról a másik­ra kerültek le az épület hom­lokzatáról. A járókelőket a látvány megállásra késztet­te. Most már a külső szem­lélődő is érzékelhette; újjá­születik a Korona ... Akinek pedig belülről is módja van a körbenézésre. még nagyobb csodában van része. És már fantázia sem kell hozzá, hogy az egyre jobban kirajzolódó körvona­lakból felfedezze a Korona VADDISZNÓRA FOTÓPUSKÁVAL Még éppen hogy csak be­léptünk a télbe, de már jaj az erdők, mezők vadainak. Megkezdődött a vadászidény. Mi most egy olyan helyen jártunk, ahol viszonylag há­borítatlanul élhetik megszo­kott mindennapjaikat a gím- és dámszarvasok, őzek, vad­disznók, no és a muflonok. Van a megyében egy egye­dülálló vadrezervátum Var­sánygyüre határában. 250 hektár vegyes erdőt (fenyő, akác és nyár) kerítettek kör­be, ahol egyre gyarapodik a vadállomány. Ma a vaddisz- nókonda 25 darabos, gím­szarvasból tizenöt, dám­szarvasból tizenkettő az állo­mány. Számon tartanak 40 őzet, négy muflont, tucatszám fácánt és nyulat A vadrezervátumot a nyír­egyházi (sóstói) vadaspark. a Vásárosnaményi Vadásztársa­ság és a varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezet közösen létesítette. A cél a nemes va­dak szaporítása, a muflonok honosítása. Természetesen idővel vadászatokat is ren­deznek majd, leginkább selej­tezésként. Jelenleg egy gím­szarvas kilövését tervezik, amelynek értéke 100 ezer fo­rint körül van. Mi nagy és nemes vadak­ra fotópuskával, azaz teleob- jektívvel vadásztunk. Niem sok sikerrel, A hatalmas vad­kan, amely a nyárfásban szi- eztázott, nem akart fotósztár lenni, a konda is elvonult az erdők sűrűjébe. Az őzek as hasonlóképpen viselkedtek, a szarvasok pedig nem is mu­tatkoztak. A kirándulás en­nek ellenére sikeres volt, hi­szen láttuk, jó helyük var a vadaknak, milliókat érnek. Kaptunk olyan információt is, hogy a rezervátum létesítése két év alatt megtérülhet, hi­szen jövőre már 40—50 vad­disznó érik puskavegre, de lesz a terítéken őz, nyúl és fácán is. Egyébként jó dol­guk van az állatoknak, télen ocsuvaL, kukoricával etetik őket. A szénát — ami szük­séges — társadalmi munká­ban kaszálták a vadászok. (Képünkön: az őz egy pilla­natig ránkcsodálkozik, aztán „illa berek ,,.") Fotó a kulisszák mögül: ügyes kezű gipszszobrász dolgozik a nagyterem meny- nyezetének díszítésén ... (Jávor L. felv.) leendő belső részeit... Szinte minden szint tarto­gat valami újat, meglepőt a látogatónak. Hársfalvi Péter, az ÉPSZER építésvezetője a pinceszinten kezdi a tájékoz­tatót. A kivitelező vállalat brigádjai már a kazánház ki­alakításán és a gépek besze­relésén serénykednek. Nem is oly rég, még 50—60 centiméternyi magasságban víz állt itt körben. Egy haj­dúsági termelőszövetkezet építőipari részlege vállalta a teljes belső szigetelést. A fa­lakat megfúrták és a lyuka­kon keresztül olyan vegyi anyagot juttattak a belső ré­tegek közé, mely kristályoso­dik és ily módon tökéletes szi­getelésről gondoskodik. Az utcaszint újdonságai: a leendő önkiszolgáló étterem­ben már a vakolásnál tarta­nak, hasonlóképp kivehetők a hagyományos étterem kon­túrjai is. A sörbár válaszfalai elkészültek, s ugyancsak jó ütemben tart a finomfalatok boltjának építése. Nagy a változás a hajdani kerthelyi­ségben. Ezt teljesen befedték és itt helyezték el az 1500 adagos konyhát és a cukrá­szati termékeket előállító üzemet is. Már hegesztik a csőkígyókat, formálják az üstök helyét. Az első szintet az egykori művelődési köz­pont felől közelítjük meg. A lépcsőfeljáró a díszes kivite­lű korláttal eredeti állapotá­ba lesz helyreállítva. A nagy­terem állványerdejében könnyen eltévedhetne az ide­gen. Az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőség viseg­rádi brigádja dolgozik a ma­gasban. Az ügyes kezű gipsz­szobrászok munkájának ered­ményeként a szakértők sze­rint szebb lesz a terem stuk­kója, mint valaha ... Szinte hetente újabb és újabb méterek kapnak díszes külsőt az épületen. Az erők koncentrálásával a kivitele­zők azon fáradoznak, hogy minden az eredeti határidők­re készüljön el. Nyíregyháza legpatinásabb és legszebb vendéglátó-együttese sze­münk előtt születik újjá. Va­lamennyi lokálpatrióta nagy örömére és városszépítő ele­ink emlékére... Kalenda Zoltán Beatles klub alakul Nyíregyházán A nyíregyházi, Toldi utcai vasutas művelődési ház de­cember 7-én 18 órakor John Lennon-emlékestet rendez, amely egyben a Beatles Club alakuló ülése is lesz. Előadó Farkás Tibor. Klubnapok minden hónap első és har­madik hétfőjén, 18 órától 22 óráig. A műsorban az elő­adások mellett film- és dia­vetítés is lesz, valamint meg­hívott. neves beatlesművé- szek is fellépnek. Névadó * Sétálunk az utcán és örömmel fedezgetjük fel, hogy már megint egy új ház magasodik előttünk, szin­te észrevétlenül nőve ki a földből. Aztán, ha távolabb merészkedünk, az épülő Újváros körvonalait látjuk. S ezzel még korántsem ér véget hirtelen felnőtt megye- székhelyünk szépülése, gyarapodása. Az új épületek és városrészek láttán azonban számtalanszor ötlik fel bennünk — és a többesszám itt a javaslataikat, ötleteiket írásban és szóban közlő olvasókra vonatkozik —. hogy sok olyan régen és nem is olyan régen élt nagy emberünk van, aki megérde­melné, hogy róla utcát, teret nevezzenek el, vagy is­mét viselje valami a nevét. Mert ilyen is van. Névadásra méltó emberekben szerencsére nem szűkölködünk. Hiszen itt élt és dolgozott Westsik Vil­mos, a Kossuth-díjas tudós, aki a homok termőre for­dításával foglalkozott, s köztünk működött Nagy Sán­dor, az „almák atyja”. Utcát érdemelne Nyíregyházán is Kabay János. Nem lenne szabad megfeledkeznünk nagy hírű mú­zeumigazgatóinkról sem. Kiss Lajosról, a Kossuth-díjas néprajztudósról, Csallány Dezsőről, a kiváló régészről. És meg kell örökítenünk Sipkái Barnát, a kitűnő Jó­zsef Attila-díjas írót. Itt fejtette ki gyógyító tevékeny­ségét Gerlei József sebész, akinek munkásságát ugyan­csak Kossuth-díj ismerte el. De, alighanem méltó lenne újra utcanévre Vay Ádám kuruc generális. A névsort a megye és a város múltját nálam sok­kal jobban ismerő lokálpatrióták minden bizonnyal to­vább bővíthetik, most sok egyetemes értékű ember született, élt, dolgozott ezen a tájon. Am, nem csupán híres embereink voltak, hanem olyan történelmi eseményünk is, ami ugyancsak nem lehet az évfordulós megemlékezések tárgya csupán. Nyíregyháza örökváltságára gondolunk, hiszen egy Örökvál-tság tér vagy utca ugyancsak elképzelhető len­ne. Csakúgy, mint tájegységeink nevének megörökíté­se. Igaz, Nyírség utcánk van, de semmit sem neveztünk el a Mezőségről, a Rétközről, Szalmáiról és Beregről. Kár lenne tovább sorolni a neveket, eseményeket, inkább azon érdemes elgondolkodnunk, hogy a múlt ilyetén megőrzése, megbecsülése mindig a mának, sőt a jövőnek szól. Saját önértékelésünket, országhoz, táj­hoz, lakhelyhez kötődésünket erősíthetjük azáltal, ha tisztelgünk az előtt — ami volt. (Speidl) Szerkesztőségünk várja azon nevekre, eseményekre vonat­kozó j'avaslatokat, melyek megörökítésre méltók lennének. Százezret ér a gímszarvas

Next

/
Oldalképek
Tartalom