Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
1982. december 18. Kelet-Magyarország 3 Közoktatásunk tíz éve A megyei pártbizottság legutóbbi ülésén megvitatta a Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatait a KB ez év április 7-i állásfoglalása alapján. A jelentés megállapítja, hogy a Szabolcs-Szatmárban végbement nagyarányú társadalmi-gazdasági változások sürgetővé tették az általános és szakmai műveltség gyarapítását, s egyúttal megteremtették annak a feltételeit, hogy a közoktatás, a művelődés jelentős mértékben kiszélesedjék. EQY HEKTÁR TAVASZ; Virágerdő, hóesésben A MEGYE KÖZOKTATÁSÁNAK FEJLŐDÉSÉT — az országos tapasztalatokkal megegyezően — a tárgyi, személyi feltételek nagyarányú javulása és az eredményesebb oktató-nevelő munka jellemezte. Az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta a legdinamikusabban az óvodai ellátás fejlődött. Társadalmi összefogással, az ötéves tervek fejlesztési céljainak túlteljesítésével az óvodai helyek és az óvodás gyermekek száma csaknem megkétszereződött, a szükségóvodai helyek aránya pedig a korábbinak az ötödére csökkeni. Eredményesen halad az óvodai nevelési program megvalósítása, az óvodák többsége színvonalasan végzi a gyermekek iskolára történő előkészítését. A múlt tanévben a tanköteles korba é- pőknek 85 százaléka járt óvodába, 13 százaléka élőké-, szító foglalkozásokon készült fel az általános iskolai tanulmányok megkezdésére. Külön figyelmet fordít a megyei pártbizottság elemzése a közoktatásunkban kulcsszerepet betöltő általános iskolai oktató-nevelő munka tárgyi, személyi, tartalmi fejlődését jelző tapasztalatoknak és a további feladatokra irányítja a figyelmet. Megállapítja, hogy a tanteremfejlesztési erőfeszítések‘eredményeként csökkent az egy osztályteremre jutó tanulók és tanulócsoportok, valamint az egy csoportra jutó tanulók száma, örvendetes, hogy 16 százalékról 60 százalékra nőtt a tornateremmel ellátott iskolák aránya. A megyei pártbizottság jelentése a gondokról szólva utal arra is; a fejlesztések nem voltak mindenütt összhangban a szükségletekkel, nem követték a gyermeklétszám növekedését. A városi és lakótelepi iskolákban jelenleg is magas a tanulók és csoportok száma, a zsúfoltság nehezíti az eredményesebb oktató-nevelő munkát. Több iskolában továbbra is fenn kellett tartani a két műszakos tanítást. A feszültségek jellegét és irányát érzékelteti, hogy amíg a megyeszékhelyen a mostani tanévben is csak szükségmegoldással lehetett a gyermekek egy részét elhelyezni, addig egyes kisközségekben a csökkenő gyermeklétszám miatt az iskolák alig kihasználtak. A KÖRZETESÍTÉSEK JAVÍTOTTAK az oktató-nevelő munka feltételeit, az integrációs folyamatok növelték az alsó fokú intézmény- hálózat szervezettségét és a tartalmi munka színvonalát. Néhol azonban a körzetesítés miatt felszabaduló iskolák pótlása, megfelelő hasznosítása, néhány faluban pedig a nagyobb községbe történő bejárás többször okozott gondokat. A foglalkoztatottság kiterjesztésével a megyében is gyors ütemben nőtt az igény a napközis ellátás és a gyermekétkeztetés iránt. A napközis tanulók aránya 16 százalékról 39 százalékra, a gyermekélelmezésben részesülőké pedig 17 százalékról 48 százalékra emelkedett. Az igényeket így is csak részben sikerült kielégíteni. Az utóbbi évek egyik gondja is enyhült, nőtt a kisegítő osztályokkal működő iskolák, gyógypedagógiai nevelőotthoni helyek száma. Üj kisegítő, foglalkoztató nevelőotthon épült, gyarapodott a helyek száma is. Számolni lehet viszont a jövőben azzal, hogy a gyógypedagógiai, speciális gondoskodást, az állami gondozást igénylő, valamint a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek száma tovább növekszik, s jelentős erőfeszítéseket kell tenni e gondok mérséklésére. A megyei elemzés az általános iskolai oktató-nevelő munka személyi feltételeiről megállapítja: csaknem ezerrel nőtt a pedagógusok száma, a képesítés nélküliek aránya a tíz évvel ezelőtti 9,4 százalékról 1,8 százalékra csökkent. A pedagógusellátottság javulásában meghatározó szerepet tölt be a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, amely nagy számban és megfelelő színvonalon képzi az általános iskolai nevelőket. A középfokú oktatás fejlődéséről a jelentés kiemeli: a középfokú intézmények egyre eredményesebben oldják meg oktatási és képzési feladataikat. Minden iskolatípusban csökkent a lemorzsolódó, nőtt a tanulmányaikat sikeresen befejező tanulók aránya. Az eredményesen érettségizők aránya tíz év alatt a gimnáziumokban 1,4 százalékkal, a szakközépiskolákban 1,7 százalékkal emelkedett. Az utóbbi években eredményesebbek a szakmunkásvizsgák is. Az előző tanév végén az érettségizőknek a gimnáziumban 98,5 százaléka, a szakközépiskolában 94,5, a szakmunkásjelölteknek 95 százaléka tett eredményes vizsgát. A középiskolák egy részében azonban még nem elég hatékony a fiatalok felkészítése a továbbtanulásra. Gond, hogy csökkent a továbbtanulni szándékozók között a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek aránya. A FELNÖTTOKTATÄSRA JELLEMZŐ, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak az üzemi szakmai tanfolyamok, csökkent az érdeklődés az általános iskolai felnőtt tanulás iránt. Ennek egyik oka tulajdonképpen pozitív: jelentős számban szerezték meg az alapvégzettséget a felnőtt dolgozók az utóbbi tíz évben. Elemezték a tartalmi célok megvalósulását is a megye iskoláiban. A pedagógusok többsége • megfelelően készült fel az új dokumentumok bevezetésére, de a hatékony alkalmazás még hosszú időt igényel. Megértették a korszerűsítés szükségességét és alapvetően eredményesen valósítják meg a legfontosabb feladataikat. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, több lehetőség nyílik a színvonalas munkára, a személyiség, a képességek és készségek fejlesztésére, a tanulói aktivitás, a tanári önállóság erősítésére. Az oktatáspolitikai határozat végrehajtásában az iskola tevékenységében kiemelt és növekvő hangsúlyt kapott a nevelés. Tudatosult, hogy az iskola tevékenységében központi helye van a fiatalok világnézeti, erkölcsi nevelésének, a politikai elkötelezettség, a közösségi magatartás fejlesztésének. Napjainkban megnövekedett az iskola orientáló és példaadó szerepe. Bizonyos kérdésekben a fiatalok egy része sem a családban, sem az iskolában, sem pedig az ifjúsági mozgalom színterein nem kap megfelelő választ, s ez kihat magatartásuk, személyiségük fejlődésére, társadalmi beilleszkedésükre is. Felhívja a jelentés a figyelmet a tanulmányi rend és fegyelem, a kötelességtudat erősítésére, a munkára nevelésben rejlő lehetőségekre, az esztétikai, a testi nevelés pozitív tapasztalataira, valamint a fiatalok kulturálódási, szórakozási és sportolási lehetőségeinek fejlesztésére. FOGLALKOZIK A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG anyaga a közoktatás párt- és állami irányításának legfontosabb tapasztalataival. Hangsúlyozza az iskolai pártalapszervezetek felelősségét, a pedagógusok tájékoztatásának, politikai továbbképzésének fontosságát, az iskolák belső életében betöltött szerepét. A feladatok között találjuk többek között az egyenlőbb művelődési esélyek megteremtését, a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási esélyeinek növelését, a tankötelezettségi törvény maradéktalan megvalósítását. Fontos tennivaló az iskolákban az anyanyelv, a természettudományos ismeretek, az idegen nyelvek oktatásának javítása. Magasabb színvonalat kell elérni a történelmi és társadalomtudományi, az állampolgári ismeretek oktatásában. El kell érni, hogy a felkészült fiatalok nagyobb számban jelentkezzenek egyetemre, főiskolára. A feladatok még felölelik a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítását, letelepedési esélyeit, a tantestületi légkör pozitív elemeinek további fejlesztését. Fontos az iskolának, mint közösségnek a továbbfejlesztésén is munkálkodni, amelynek egyaránt fontos eleme a tanulói aktivitás és felelősség erősítése, a közéletiség tartalmasabbá tétele, csakúgy mint a tantestületi demokratizmus hatósugarának növelése. Ebben különösen nagy feladatok hárulnak az iskolai pártszervezetekre és tömegszervezetekre. A jó iskolai, közösségi légkörnek ugyancsak lényeges összetevője a szocialista tanár-diák viszony erősítése, valamint az iskola és a szülői ház érdemi kapcsolatainak javítása. SZAMOS FELADATOT ÉS AJÄNLÄST TARTALMAZ még a megyei pártbizottság jelentése, majd a végzett munkáért a megyei pártbizottság elismerését fejezi ki a megye pedagógusainak az oktatáspolitikai határozat végrehajtásában kifejtett áldozatkész munkájukért, irányító, segítő tevékenységükért a párt-, a tanácsi és mozgalmi szerveknek, a társadalmi és tömegszervezeteknek. Leesett az első hó, és mi itt állunk a határban felöltő nélkül, könnyű zakóban. Mégsem fázunk, hiszen a hőmérő jóval több mint 20 fokot mutat. Köröttünk virág- erdő, piros, sárga, fehér, lila szegfűrengeteg, asparagus- dzsungel. Egy hektár tavasz a didergő fák között. Dózsa Tsz, Gemzse — fóliatelep. A hatalmas sátrakban asz- szonyok hajladoznak, szedik a szegfűt, a zöldet. Az autó kint áll a sátrak mellett^ s hamarosan indul a frissen vágott virággal Naményba, Kisvárdára, Szálkára. Szürkül már, a munkatempó azonban cseppet sem csökken. A virág nem olyan mint a vas, hogy ráér holnap is, az ember ha csak néhány órát késik a szedésével, tízezreket veszthet. Nagy Elek telepvezető és Gindele György, a dohánytermesztés ágazat vezetője a kalauzunk a sátrak között. Tizenkettőt számoltunk hirtelen össze, mely pontosan tízezer négyzetméteren, azaz egy teljes hektáron teszi lehetővé, hogy a kinti időjárástól függetlenül dolgozhassanak a kertészek. Néhány sátor lezárva, ide jönnek majd a dohánymagvak, s mihelyt az idő engedi, innen viszik majd a palántákat a földekre. — A hagyományos módon nevelt dohánypalánta költsége darabonként meghaladja a harminc fillért, így, fólia alatt nevelve nálunk még a tíz fillért sem éri el — magyarázza Gindele György. — Mivel fűtenek? — Vízzel, meleg vízzel. Ezt már a fóliatelep vezetője, Nagy Elek mondja, aki szívesen mesél az előzményekről is. Mint kiderül, 1975-ben fúrták meg először a földet, s jött a felszínre a több mint ötvenfokos meleg víz. Volt is nagy nekibuzdulás, több mint tíz hektáros üvegházat, s fóliatelepet terveztek, ám egy-kettőre kiderült, a fellegekben járnak, hiszen ennyi pénzt előteremteni lehetetlen. Egy időre aztán le is került a napirendről a telep gondolata, hogv három évvel később elővegyék a tervet. Ám ekkor már jóval reálisabb célokat tűztek maguk elé, s azóta is következetesen tartják magukat az akkori elgondoláshoz. — Szóval 1978-at írtunk, saját erőből felállítottunk néhány favázat, ráhúztuk a fóliát, felújítottuk a kutat, és kísérletiképpen dohánnyal meg zöldséggel indultunk — folytatja Nagy Elek. — Akkor mindössze négy sátrunk volt, a következő évben aztán újabb néggyel gyarapodtunk, s nyolcvanban hozzákezdhettünk a nagy álmunkhoz, a szegfűk telepítéséhez. Tizenháromezer tövet ültettünk el, s most több mint ötvenezerrel rendelkezünk. Találkozott a gemzseiek, il- kiek törekvése a közös érdekkel — tudniillik több primőrt, virágot a piacra — így kaphatták meg az állami támogatást is. Igaz, sokat kaptak, másfél millió forintot, de pontosan jókor, hiszen már nagy szükség volt a spirálcsövekre a szántóföldi öntözőcsövek mellé. — Mennyit hoz évente a közös kasszába a fólia város? — Nem gazdagszunk meg belőle, de nem is ezért hoztuk létre — fejtegeti a szövetkezet elnöke, Király Sándor. — Félúton vagyunk Na- mény és Kisvárda között, fontos feladatunknak tartjuk, hogy besegítsünk a két város zöldségellátásába. No, itt nyereségről nemigen beszélhetünk, a pénzt inkább a szegfű hozza, most például úgy 400 ezret tisztán. Ezért is fejlesztjük tovább a tőállományt, májusiban mintegy ötvenezer darabot akarunk még ültetni. Most egyébként hetente ötezer szálat adunk el a környező városokban, de rendszeresen szállítunk Pestre is. Jövőre ez majdnem a duplája lesz. Gemzsén és liken, mint a megye jó néhány településén még, az emberek lába alatt bugyog a forró víz. S az itteniek szerencsés időben, szerencsés kézzel csípték nyakon a lehetőséget. S ha már a markukban tartják, szorítanak még rajta egyet. Tervezik, hogy a drága olaj helyett forró vízzel szárítják majd a dohányt. Persze, a berendezések üzemeltetéséhez továbbra is szükség lesz az olajra is, ám bizonyos technológiai folyamatoknál áttérhetnek az ingyen kapott vízre. Százezreket takaríthatnak majd meg ezzel. Még egy utolsó séta a sátrak között, mikor látjuk, sorjázik már a retek is. Karácsonyra az asztalunkon lesz. Balogh Géza Nyíregyházi képeslap: középen a megújult Vasvári Pál Gimnázium és szak középiskola. (Jávor László telv.)
