Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-18 / 297. szám
j4 Kelet-Magyarország 1982. dffcem^ef jjB. (Folytatás az 1. oldalról) ben emelkedik. Az áruellátás összességében kiegyensúlyozott. A lakásépítés a terv szerint teljesül. A 100 lakásra jutó családok és személyek száma mérséklődik. A lakásra várók száma csökken. A tanácsok fejlesztési eszközeiket a kiemelt társadalompolitikai célokra összpontosították. Ennek eredményeként a tervezettnél több gyógyintézeti ágy, óvodai hely és általáno# iskolai tanterem létesül. A bölcsődei helyek szám a tervezett ütemben nő. A fejlesztések révén mind a bölcsődékben, mind az óvodákban elhelyezhető gyermekek aránya növekszik. A diákotthonokban (kollégiumokban) elhelyezettek aránya — elsősorbaá a felsőfokú oktatásban — javul. Befejeződött a debreceni Csokonai Színház rekonstrukciója és a Madách Kamaraszínház építése. Beruházásokra a tervezettnél valamivel többet fordítanak, mennyiségük így is számottevően csökken. Az állami beruházások körében a teljesítés a tervezetthez közel áll, az előző évinél kisebb. A nagyberuházások közül jelentős az elmaradás a paksi atomerőmű építésében. Az első fél évben befejeződött a szekszárdi húskombinát, a budapesti szemétégetőmű, a A gazdasági munka fő célja 1983-ban a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítása. A termelés és a belföldi felhasználás színvonalát és szerkezetét ennek a célnak kell alárendelni. A termelés növekvő mértékben járuljon hozzá a külkereskedelmi mérleg javulásához. Ezért erőteljesen javítani kell a termelés export- képességét, növelni — főként a ráfordítások, mérséklésével. — hatékonyságát. A termel es növekedése — elsősorban a műszaki színvonal emelése, a termékszerkezetnek a kereslethez való rugalmasabb hozzáigazítása, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználásának fokozása révén — főÁ termelő- ágazatok fejlődése Az ipari termelés növekedésének feltételei az ez évihez hasonlók lesznek. Az ipari termékek fogyasztása kismértékben, beruházási célú fel- használása jelentősen csökken. Ez lehetővé teszi, hogy a kivitel a termelést meghaladóan növekedjék, a termelés nagyobb hányada szolgálja a külkereskedelmi egyenleg javulását. Ez — a nehéz külpiaci feltételek között — megkívánja, hogy a gazdálkodás minőségi jellemzői javulja- janak. A terv számításba veszi, hogy a vállalatok — az eddig ki nem használt kapacitások hasznosításával is — növelik a versenyképes, gazdaságosan értékesíthető termelést, fokozzák az importot gazdaságosan helyettesítő, ezen belül a háttéripari termékek előállítását; az anyagfelhasználási és technológiakorszerűsítési, valamint az 'energiagazdálkodási programiban foglalt feladatok megvalósításával is csökkentik a termelés fajlagos anyag- és energiaigényét; visszaszorul a gazdaságtalan termelés, és gyorsabban javul az alacsony hatékonyságú vállalatok tevékenységének gazdaságossága; Budapest Sportcsarnok építése és a csepeli csőgyár rekonstrukciója. Az év végéig várhatóan befejezik a Bitó II. és a Halimba III. bauxitbányák beruházásait. A vállalati beruházásokra a tervezettnél nagyobb, az előző évihez hasonló ráfordítás várható. Az évközi intézkedések a vállalati beruházásokat az év második felében lefékezték, a túlteljesítést azonban már nem tudták teljesen megakadályozni. A vállalatok eszközeik zömét a folyamatban levő fejlesztésekre fordították. A külkereskedelmi forgalomban a behozatal — a tervezett kismértékű növekedés helyett — számottevően csökken, a kivitel a számítottnál kevésbé emelkedik. A transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalomban a behozatal mennyiségileg eléri vagy valamelyest felülmúlja az előző évit, megfelel a tervezettnek, a kivitel némileg elmarad attól. A cserearányok a vártnak megfelelően romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya nagyobb lesz. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban a kivitel a tervezettnél lassabban nő, a behozatal a tervezett növekedéssel szemben számottevően csökken. így a számított kismértékű passzívum helyett jelentős aktívum keletkezik. leg a gazdaságos kivitel bővülését és a behozatal ésszerű helyettesítését szolgálja. Fontos követelmény, hogy az energia- és anyagtakarékosság, a másodlagos nyersanyagok hasznosítása hatékony akciókkal fokozódjon, a fajlagos anyag- és energiaráfordítások gyorsabban csökkenjenek, mint a korábbi években, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban növekedjék. A készlet- gazdálkodás javításával el kell érni, hogy a készletnövekedés minimális mértékű legyen, a készletek összetétele és elhelyezkedése javuljon. A külgazdasági egyensúly javítását a belföldi végső fel- használás további mérséklése is segíti. fejlődik a vállalatok közötti együttműködés és a vállalatok belső irányítási rendszere. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken, a termelés növelését a termelékenység javításával kell megalapozni. A teljes energiafelhasználás nem, vagy csak kismértékben emelkedhet. A szükségletek növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni, a szénhidrogének részesedése az 1982. évihez hasonló lehet. A terv szerint a szén- termelés 26 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 6,8 milliárd köbméter, a kőolaj-feldolgozás 8,5 millió tonna lesz. A villamosenergia-iparban maximálisan ki kell használni a széntüzelésű erőművek kapacitását, üzembe kell állítani a paksi atomerőmű I. számú egységét. A külpiaci helyzethez igazodva az alumíniumkohászat termelése várhatóan növelhető, a vaskohászaté valószínűleg csökken. Ez utóbbin belül a ppagasabb feldolgozottságú termékek termelése növekedhet. A gépipari termelés — a kivitelre alapozva — az ipari átlagnál gyorsabban növekedhet. A transzferábilis rubelben elszámolt forgalomban legdinamikusabban a vegyipari és az élelmiszeripari gépek, a mikrohullámú berendezések, a távbeszélőközpontok, a félvezető eszközök, a számítástechnikai berendezések kivitele bővülhet. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel növekedését főleg a fényforrások, a vákuumtechnikai gépek, a közúti jáművek, az orvosi műszerek, a tartós fogyasztási cikkek, a kikötői és az energetikai berendezések, valamint a komplett ipari technológiák és komplex rendszerek exportjának fokozása szolgálja. A híradástechnikai és a műszeriparban, valamint a szerszámgépiparban a korszerű gyártmányokkal bővíthető a kivitel. Ehhez a gépiparban ki kell terjeszteni a külföldi vállalatokkal való együttműködést, jobban kell megszervezni a piacfeltáró munkái és a szervizszolgáltatást. A vegyipari termékek termelése is az ipari átlagot meghaladóan növekedhet. A petrolkémiai központi fejlesztési program keretében a vegyipari alapanyagok feldolgozásával nagyobb értékű termékeket kell előállítani. A gyógyszeripar termelése, ezen belül a növényvédőszer- gyártás dinamikusan nő. A gyógyszer-, növényvédőszer - és intermedier-gyártás központi fejlesztési programjának megvalósítása keretében jövőre eredeti, új termékek gyártásának és értékesítésének a megkezdése várható, és további korszerű termékeket dolgoznak ki. A belföldi kereslet várható mérséklődése mellett a könnyűiparban — ha a választék és a minőség javul — mód lesz a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel dinamikus növelésére, valamint a hazai kereslet kielégítésében nagyobb szerep vállalására. A mezőgazdasági termeléssel és az értékesítés lehetőségeivel összhangban az élelmiszeripari termelés növekszik. Az exportcélokat figyelembe véve az átlagosnál jobban nő a termelés a húsipari, a növényolajipari és a szeszipari vállalatoknál. Az építési kereslet tovább mérséklődik és szerkezetileg átalakul. Az igényekhez igazodóan az építőipar termelése összességében csökken. A beruházási jellegű építés kisebb lesz az 1982. évinél, a fenntartási és felújítási építés és a lakosság részére végzett lakásépítés nő. A külföldön végzett építés — jó előkészítő és szervező munkával, a versenyképes árakkal erőteljesen növekedhet. A kivitelező építőiparban foglal- koztatották száma tovább mérséklődik, az egy dolgozóra jutó termelés emelkedik. A gazdasági Szabályozók módosítása és az elhatározott szervezeti változások lehetőséget adnak arra, hogy a kapacitások kihasználása javuljon, átképzéssel, a munkaerő megfelelő átirányításával csökkenjen a munkaerőhiány. Az 1983. évi lakásépítés az ez évihez hasonló lesz, az építőiparban 75—77 'ezer lakás építésére kell felkészülni. A állami építőiparnak nagyüzemi módszerekkel 35—36 ezer lakást kell felépítenie. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél lassabban emelkedik. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége továbbra is erőteljesen nő. A terv a gabonafélék vetésterületének kisebb emelkedésével számol. Az idei terméseredményeket is figyelembe véve a gabonakivitel nagyobb lehet az 1982. évinél. Az olajos növények termelésének növelése elsősorban az export bővítését szolgálja. A kedvezőtlen külpiaci árak miatt a cukorrépa vetésterülete csökken, de a hazai igények kielégíthetők. A szántóföldi zöldségtermelés a feldolgozó ipar igényeihez igazodó összetételben növelhető. Az ideinél valamivel kisebb gyümölcstermés várható. A növénytermelés megalapozását segíti a műtrágya-felhasználás és az, hogy a meliorációs beruházások növekednek. Az ez évihez közeié lló szarvasmarha- és tehénállományon belül jelentősen nő a húshasznú tehenek száma., A tejtermelés a hozamok javításával növelhető. A nagy sertés- és kocaállomány lehetővé teszi, hogy a vágósertés- termelés emelkedjen. Jövőre is jó lesz a takarmányellá- tós. A termelés hatékonyságának javítása, az erőforrások jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság a mezőgazdaságban is alapvető feladat. Többek között ki kell terjeszteni a szemes termények nedves tárolását a melléktermékek sokirányú hasznosítását. Mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékekből a belföldi kereslet megfelelő színvonalú kielégítése mellett a kivitel tovább bővül; e termékek külkereskedelmi forgalmának az ez évinél jobb egyenlege érhető el. Az áruszállítási igények várhatóan nem növekednek. A vasúti és a közúti járműkapacitás némileg mérséklődik, ezért fokozódik a korszeA munkaképes lakosság és az aktív dolgozók száma kismértékben tovább csökken. Intézkedések segítik, hogy a munkaerő az alacsony hatékonyságú vagy a termelésüket nem növelő vállalatoktól olyan tevékenységekhez áramolják, ahol a gazdaságos foglalkoztatás biztosítható. A foglalkoztatottak száma az iparban várhatóan kisebb, az építőiparban nagyobb mértékben csökken. A mező- gazdaságban foglalkoztatottak száma tovább nő. A szolgáltatások színvonalának javítása az egészségügyi-szociális és a kulturális ágazatokban a létszám növelését indokolja. A középfokú végzettségű nem szakképzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az adminisztratív jellegű munkakörökben várhatóan tovább mérséklődnek, ezért egy részük fizikai munkakörben helyezkedhet el. A külkereskedelmi egyenleg javítása érdekében szükségessé válik a lakosság fogyasztásának 0,5—1 százalékos mérséklése. Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1,5 —2 százalékkal csökken. Ezen belül a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások reálértéke 1,5—2 százalékkal emelkedik. Az 1980. évi színvonalhoz képest a lakosság fegyásztása 2—3 százalékkal, a reáljövedelem pedig 1—2 százalékkal nagyobb lesz. A jövő év január elsejével új keresetszabályozási rendszer lép életbe. Ez a munkások, az alkalmazottak és a termelőszövetkezetekben dolgozók átlagkeresetének egyaránt 3,5—3,8 százalékos emelkedését teszi lehetővé. A költségvetési intézményeknél a bérnövekedés 3,5 százalék lehet. A havi 7000 Ft feletti keresetek nyugdíjjáruléka emelkedik. A pénzbeli juttatásokra a terv az ez évinél több mint 9 százalékkal nagyobb ©szeget irányoz elő. A gyermekes családok fokozottabb támogatása érdekében 1983. július 1-től emelkedik a kétgyermekesek és az eddig jogosult egygyermekesek családi pótléka, az intézkedés körülbelül 1,4 millió gyermeket érint. Az egygyermekesek jelenlegi 130 forintos jövedelempótléka a gyermek 6 éves koráig megemelt összeggel családi pótlékká alakul át, az intézkedés körülbelül 140 ezer gyermekre terjed ki. Szeptember 1-től a régebben megállapított, legalacsonyabb nyugdíjak emelkednek. Az egyedülálló időskorúak fokozottabb támogatása érdekében bővül a tanácsok szociális segélyezési kerete. A mérsékelt belföldi kereslet hatására a kiskereskedelmi forgalom nagysága várhatóan csökken. A terv fontos célja a kiegyensúlyozott áruellátás megőrzése, az alapvető fontosságú termékekből a jó árukínálat fenntartása. ■ A fogyasztói árszínvonal kb. 7,5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Ennek nagyobb része az idén bevezetett, illetve meghirdetett központi ár- és egyéb — az árszínvonalat érintő — intézkerű szállítási mó.doknak,_ a szállítások ésszerűsítésének jelentősége. A személyszállításban a távolsági forgalom várhatóan tovább csökken, a helyi közlekedés forgalma a fővárosban az ez évihez hasonló lesz, a vidéki városokban jelentősen nő. A személyi tulajdonú gépkocsik használata a gépkocsiállomány bővüléséhez képest kevésbé emelkedik. A terv számol azzal, hogy a fajlagos energiafelhasználás a közlekedésben is csökken. Az év folyamán befejeződik a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének első üteme. Lassúbb ütemben épül tovább az M 1- es, az M 3-as és az M 5-ös autópálya. A villamosított vasútvonalak hossza tovább nő. Újabb telefonközpontok építésével és a meglévők bővítésével mintegy 15 ezerrel növekszik a telefonnal ellátott lakások száma. désekből, kisebb része a jövő évi árváltozásokból adódik. A terv nem tartalmaz az alapvető fogyasztási javakat és a szolgáltatásokat érintő jelentősebb, a már közzétet- teken túlmenő központi árintézkedéseket. A terv előirányozza, hogy a lakosság életkörülményei, infrastrukturális ellátottsága tovább javuljanak. Számít arra, hogy ebben — a tanácsok szervező munkájának eredményeként is — fokozódik a lakosság részvétele. Az infrastruktúra fejlesztése során elsőbbséget kapnak a társadalmi programokban kiemelt területek, így a lakásépítés és kapcsolódó létesítményei, valamint az egészségügyi ellátás és az alapfokú oktatás. A terv szerint összesen 75—77 ezer, ezen belül 17 ezer állami és 58—60 ezer személyi tulajdonú lakás épül. Növekszik a szervezett formában, több szintes lakóházakban épülő lakások száma, javulnak a személyi tulajdonú lakások építésének feltételei, elsősorban a telek- és közműellátás. Az elosztható tanácsi bérlakások száma a lakásgazdálkodás javításával, a szervezett lakáscsel ékkel is bővül. A terv 19—20 ezer tanácsi lakás felújítására és 13—14 ezer lakás korszerűsítésére biztosít fedezetet. Folytatódik a gyógyintézeti hálózat korszerűsítése,- a betegellátás feltételeinek javítása. Az év folyamán az egri és a veszprémi kórházak fejlesztésén kívül befejeződik a Jahn Ferenc (dél-pesti) kórház bővítése. A bölcsődei ellátás fejlesztésével a bölcső- dés korúak 18—19 százaléka helyezhető el. Az óvodai ellátottság aránya az ez év végi 86 százalékról a jövő év végére közel 90 százalékra nő, miközben a zsúfoltság mérséklődik. Az általános iskolákban a nagyszámú új osztályterem ellenére az egy tanulócsoportra jutó tanulók száma várhatóan még némileg növekedik. Napközis ellátásban több általános iskolai tanuló részesíthető. Nő a középiskolai tantermek és a szakmunkásképző osztálytermek száma is. A művelődési és kulturális létesítmények közül folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem, a Budavári Palota, a Magyar Állami Operaház, a Szegedi Nemzeti Színház és a Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukciója. Beruházások A szocialista szektor beruházásaira az ez évinél kevesebb fordítható, a beruházások volumene mintegy 10 százalékkal csökken. Az állami és a vállalati beruházások csökkenése majdnem azonos mértékű. ’Elsősorban a kezdődő beruházások száma mérséklődik, de néhány megkezdett beruházáson is lassul a kivitelezés üteme. Új nagyberuházás 1983-ban nem kezdődik. A folyamat ban levő 17 nagyberuházás közül az év során befejeződik a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakasza, a Ferihegyi repülőtér fejlesztésének I. üteme, valamint a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű — ez évről áthúzódó — fejlesztése. A későbbi években befejeződő nagy- beruházások általában a műszaki lehetőségeknek megfelelő ütemben folytathatók. A vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak mérséklése érdekében a szabályozó rendszer egyes elemeit módosító intézkedések történtek. Az állami támogatás kisebb az ez éviinél. A vállalatoknak nyújtott támogatás és hitel -növekvő hányada szolgálja az exportárualapokat növelő, az energiafelhasználást ésszerűsítő, a hulladékokat és a másodlagos nyersanyagokat hasznosító, az anyaggazdálkodást javító fejlesztéseket. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Az 1983. évi népgazdasági terv elsődleges célja az, hogy a nemzetközi gazdasági -kapcsolatok bővítése révén javuljon a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terv ezt elsősorban a kivitelnek az ez évinél számottevően nagyobb, mintegy 7 százalékos növekedésére alapozza. A behozatal növelésére összességében nincs lehetőség. Ez mind a termeléssel, mind a fel- használással szemben fokozza a hatékonysági követelményeket. A terv számol azzal, hogy a termelés szerkezetének átalakításával, a ráfordítások csökkentésével és jobb ármunkával a kivitel gazdaságosabbá, a termékek versenyképesebbé válnak, a -behozatalban pedig nagyfokú takarékosság érvényesül. Ezzel elérhető, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt áruforgalom behozatali többlete csökkenjen, a konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlete pedig számottevően növekedjen. * Az 1983. évi népgazdasági terv megalapozása érdekében a gazdasági szabályozó rendszer egyes elemei, illetve mértékei — az alapel-vek és fő irányok megtartása mellett — módosulnak. A már életbe lépett és az 1983 elejétől érvényesülő változtatások a külgazdasági egyensúly javítását, a hatékonysági követelmények növelését, a - népgazdasági, a vállalati és a személyi jövedelmek közötti tervszerű összhang megteremtését a felhalmozási vásárlóerő mérséklését szolgál- gálják. A bér- és keresetszabályozási rendszerben a gazdálkodó szervezetek bérfejlesztési lehetősége szorosabban kapcsolódik tevékenységük hatékonyságához. Emelkedik a vállalatokat terhelő ibárjárulék, a saját fejlesztési források egy -részét elvonják, módosulnak egyes árképzési szabályok. Az alacsony hatékonyságú vállalatok működésének lényeges javítását kiváltó kényszer erősítése érdekében fokozatosan szigorodó pénzügyi feltételeket teremtenek. Folytatódik a vállalatirányítás és a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése. Az intézkedések szelektívek, az egyensúlyi célok eléréséhez jelentősen hozzájáruló vállalatokat viszonylag kedvezőbb helyzetbe hozzák. A kormány az 1983. évi gada- ságpolitiikad célok és gazdasági feladatok megvalósítása érdekében a gazdasági szabályozás, és az érvényben levő Intézkedések kiegészítéséül meghatározta az állami gazdaságirányító szerveknek a kivitel növelésével, a behozatal helyettesítésével, az energia- és az anyaggazdálkodás javításéval kapcsolatos teendőit és feladatait is. A Minisztertanács felkéri a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetőit, és dolgozóit, hogy tevékenységüket az 1983. évi népgazdasági terv fő céljaival és döntéseivel összhangban végezzék, hozzájárulva ezzel annak sikeres megvalósításához. Áz 1983. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai Az 1983. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: 1982:100 nemzeti jövedelem 100,5—101,0 belföldi felhasználás 96,0— 97,0 ipari termelés 101,0—102,0 országos építési és szerelési teljesítmény 97,0— 98,0 mezőgazdasági termékek termelése 101,0—102,0 egy lakosra jutó reáljövedelem 98,0— 98,5 lakossági fogyasztás 99,0— 99,5 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 170—172 milliárd forint fordítható. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei
