Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

A Kelet-Magyarorsság 1982. december 11. (Folytatás az 1. oldalról) ségei pedig küldötteket irá­nyítsanak az új típusú felügyelő bizottságokba. A szakszervezetek bérpoli- kai magatartását az határoz­za meg, hogy a teljesítmény növelése, a jövedelmezőség fejlődése adjon lehetőséget a többletjövedelemre. Kellő teljesítményfedezet nélkül te­hát ne fizessenek bért, mert a fogyasztói árak nem kívá­natos növelését váltaná ki. A szakszervezeti testületek tehát nyújtsanak segítséget az eddiginél megalapozot­tabb, a szabályozó rendszer követelményeihez követke­zetesebben alkalmazkodó vál­lalati bérgazdálkodási gya­korlat 'kialakításához. Az új vállalati bérszabályozás ha­tásainak értékeléséig, de leg­alább jövő év első negyedé­nek végéig csak akkor hajt­sanak végre alapbéremelést, ha ez a tartós és jelentős többletteljesítmény, illetve az exportnövekedés elismeré­sét szolgálja. A vállalati kollektív szer­ződések előkészítése és végle­gesítése során tehát szükség van a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésére, az ésszerűbb és megalapozot­tabb követelményrendszerek kidolgozására is. Indokolt, hogy az alkotó munkát vég­ző műszaki értelmiség és a nagyüzemi munkások helyze­tének javítására fordítsanak nagyobb figyelmet, különösen ott, ahol több és gazdaságo­sabb exportot érnek el. Az érintett szakszervezeti testü­letek tekintsék fontos élet­színvonal-politikai felada­tuknak, hogy szorgalmazzák a tömegfogyasztási cikkek megfelelő kínálatát, őrizzék meg az elért ellátási szint­vonalat és javítsák a keres­kedelmi munka kulturáltsá­gát. Gál László kitért arra, hogy az egyre szigorúbb gazdálko­dási feltételek hatására több ^nagyvállalat, Jfelülhet apba a dny, értékesítést nehézségek, vagy egyéb gondok miatt a dolgozók egy-egy csoportjá­nak átmenetileg nem tud munkát biztosítani. Az ilyen esetekben a szakszervezettel közösen kell megkeresni azo­kat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a foglalkozta­tás hatékonyságának növelé­sét és a konfliktusok elkerü­lését. A SZOT főtitkárhelyettese részletesen szólt a szocialista munkamozgalmak támoga­tásának, kibontakoztatásá­nak szakszervezeti tennivaló­iról. Hangsúlyozta: e munka­mozgalmak célja a jövő évi terv sikeres megvalósítása. Fontos feladat a gazdaságos export bővítése, az import­anyagok takarékosabb fel- használása, s ahol lehetséges, hazai termékkel való pótlása. Fordítsanak megkülönbözte­tett figyelmet az energiagaz­dálkodási, a gazdaságosabb anyagfelhasználási és techno­lógiakorszerűsítési kor­mányprogramok megvalósí­tására. Hatékony támogatás­sal ösztönözzék az újítókat és feltalálókat az innovációs lánc minden elemének egy­idejű és összehangolt fejlesz­tésére. A jövő évben ünnepli meg­indulásának 25. évfordulóját a szocialista brigádmozga­lom, amelynek eredmények­ben gazdag résztvevőit se­gítsék abban, hogy kezdemé­nyezéseik, kötelezettségvál­lalásaik még jobban szolgál­ják a munkaverseny megúj- hodott célkitűzéseinek eléré­sét. A vállalások tehát a munkahelyi tervekhez, a munkaprogramokhoz és a gyorsan változó értékesítési lehetőségekhez kapcsolódja­nak. Rugalmasan alkalmazkod­janak tehát a gazdálkodás változó körülményeihez, s éppen ezért indokolt meg­vizsgálni. kritika alá vonni az jéves vállalások gyakorlatát. Célszerűbb ugyanis, hogy a felajánlások azokra az idő­szakokra szóljanak, amelyek­re vonatkozóan a dolgozók kellően ismerik a munkafel­adatokat, és kezdeményezési lehetőségeiket. Ezután megkezdődött a vi­ta a beszámoló felett. Az ülésen Faluvégi Lajos felszólalása bevezetőjében köszönetét fejezte ki a szak- szervezeteknek azért a sokol­dalú együttműködésért és se­gítségért, amelyet az 1983. évi terv kidolgozásához nyúj­tottak a munkák kezdetétől a befejezésig. Kiemelte: po­litikai életünk fontos és nél- különzhetetlen alkotóeleme a Minisztertanács és a SZOT vezetőinek rendszeres és köz­vetlen munkakapcsolata. Az életviszonyaink alakulására vonatkozó társadalmi igények és a szerkezetváltáshoz fűző­dő gazdaságstratégiai érdekek összeegyeztetése — amely a ‘SZOT és a kormány tanács­kozásain természetszerűen mindig a legnagyobb teret kapja — ezúttal sokkal ösz- szetettebb feladat volt, mint korábban, a lendületesebb fejlődés időszakában. Faluvégi Lajos kifejezésre juttatta, hogy a tervet támo­gató közmegegyezés igazán akkor válik társadalmi érté­kűvé, ha az nemcsak a főbb célokra és részletekre, hanem a végrehajtás minden mozza­natára érvényes. A Minisztertanács elnök- helyettese a továbbiakban ki­fejtette, hogy a jövő évi terv az idén és a múlt évben el­ért eredményekre támaszkod­va jelöli meg a további elő­relépés útját. Teljesítése nemcsak azért kulcskérdés, hogy tovább javítsa a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tét, hanem azért is, hogy szi­lárd alapot teremtsen az 1984. és 1985. évi gyorsabb fejlődéshez. Rámutatott, hogy a nem rubelelszámolá­sú export előirányzott növe-r lése visszahat egész gazdasá­gunk működésének eredmé­nyességére a következő évek­ben is. Mai és jövőbeli moz­gásterünk feltétele, hogy tar­tozásainkat csökkentsük. A jelenleg bennünket ter­helő fizetési kötelezettségek teljesítése háromszor annyi kamatterhet igényel, mint öt évvel, ezelőtt. Ezért fontos éíűel^üüls fűződik ahhoz, hogy adósságállományunk csökkentését ne az eredetileg tervezett időpontban — az ötéves tervidőszak végén —, hanem már két évvel hama­rabb megkezdjük, s ezáltal kamatmegtakarításokat ér­jünk el. A fizetőképesség megőrzése és ennek alátá­masztása aktív külkereske­delmi mérleggel, nem vala­miféle presztízskérdés, ha­nem annak a kérdése, hogy a következő néhány évben lesznek-e források export bővítésére, a technológia megújítására, az anyag- és energiatakarékossági felada­tok megvalósítására valamint a mezőgazdaság fejlesztésére. A terv végrehajtásának na­gyon fontos eszközei a gaz­dasági szabályozók. Ezekről szólva Falu végi Lajos hang­súlyozta: a gazdasági szabá­lyozás szigorúbb lesz, de< az eredményesen dolgozó válla­latoknak az eddiginél jobban kedvez. Az új keresetszabá­lyozási rendszer nem rövid távú nyereségtől, hanem fő­ként a jövedelmezőségi szint­től teszi függővé a bérfej­lesztést, ösztönöz a termelé­kenység növelésére, valamint közvetlen béremelési lehető­séget kapcsol az export foko­(Folytatás az 1. oldalról) Szojuz T—7 leszállóegységét. Jelzésükre elindulták a föl­det érés kijelölt körzetébé a legbonyolultabb terepviszo­nyokkal is megbirkózó lég­párnás járművek és terepjá­rók. Az űrhajósokat a kabin elhagyása után rögtön egy, a közelben felállított fűtött sá­torba vitték, így védve a több hónapos űrbéli tartóz­kodás során 20 fokos meleg­hez hozzászokott szervezetü­ket a kazahsztáni sztyeppe hidegétől. Az üdvözlések, az első orvosi visgálat után a kozmonauták és kísérőik el­indultak a bajkonuri űrköz­pontba. Berezovoj és Lebegyev minden elődjénél tovább: 211 napon át tartózkodott a vi­lágűrben, felállítva ezzel az űrbeni tartózkodás új világ­rekordját. Mintegy 300 tudo­mányos kísérletet végeztek, fogadtak két látogató expe­zásához és magas szinten tartásához. Az ár- és árfolyampolitika kedvez a kivitelt gyorsan bő­vítő, illetve az export nagy részarányát megőrző gazdál­kodó szervezetnek, drágítja az importot, s ezzel takarékos­ságra, ésszerű importhelyet­tesítésre serkent. A hitelpoli­tikai eszközök az exportot gazdaságosan bővítő és a drága importot kiváltó fej­lesztések mellett segítik az energia- és anyagtakarékos­ságra, a technológiai korsze­rűsítésre irányuló fejlesztési és korszerűsítési elgondolások megvalósítását. A szabályozók gyakori vál­tozásáról szólva rámutatott arra, hogy szeretnénk elke­rülni az évközi intézkedése­ket, de ez sokban függ a gaz­dálkodás eredményeitől. A gazdasági szabályozás to­vábbfejlesztésén túl a válla­lati belső irányításban olyan új lehetőségeket teremtünk, — mondotta Faluvégi Lajos, — amelyek jobban segítik a versenyképes termelést, a ha­tékony gazdálkodást. Most a vállalatokon a sor, hogy kor-. szerűsítsék belső szervezeti és érdekeltségi rendszerüket, tá­maszkodjanak a felügyelő bi­zottság, az igazgató tanács ellenőrző, szervező és straté­giaformáló munkájára. A távolabbi előretekintés érdekében a kormány és a gazdaságirányító szervek foly­tatják a VI. ötéves terv hát­ralévő időszakára várható külső és belső feltételek elemzését, s a követendő gaz­daságpolitika és a gazdaság- irányítás tökéletesítésén dol­goznak. Jól felkészülnek a KGST-országokkal való gaz­dasági együttműködés to­vábbfejlesztésére, keresik a kapcsolatok bővítésének új lehetőségeit, főként a korsze­rű műszaki kultúrák elter­jesztésében, az energiagazdál­kodásban és az élelmiszerter­melésben. A következő esz­tendőkben már szeretnénk kihasználni azokat a kiviteli és hitelfelvételi lehetőségeket is, amelyeket a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez való csatlakozásunk nyújt szá­munkra. Faluvégi Lajos szólt arról is, hogy jövőre eljutunk a következő évtizedekre szóló hosszú távú tervezés össze­foglaló szakaszába. Stratégi­ai elgondolásokat alakítunk ki a termelésiszerkezet-meg- újítás átfogó irányaira, az ipar, a mezőgazdaság és az infrastruktúra távlati fejlesz­tésére. A kormány elnökhelyette­se hangoztatta: az 1983. évi népgazdasági terv és az erre épülő távolabbi elgondolások jó alapot adnak olyan új nép- gazdasági arányok és gazdál­kodási feltételek megteremté­séhez, amelyek utat nyitnak a kibontakozáshoz, a gazda­sági teljesítőképesség erősö­désén alapuló lendületesebb fejlődéshez. Az ülés résztvevői a be­számoló és a vita alapján ál­lást foglaltak: egyetértenek a jövő évi tervvel és a végre­hajtás hatékony támogatására meghatározott szakszerve­zeti feladatokkal. A tanácsko­zás Gál László zárszavával fejeződött be. díciót, csillagászati, geofizi­kai, technológiai és orvosbi­ológiai kutatásokkal foglal­koztak a Szaljut—7 fedélze­tén, nemcsak teljesítve, ha­nem jelentősen túl is telje­sítve az eredeti repülési programban előírt feladato­kat. Mielőtt az űrállomást el­hagyta volna, Berezovoj és Lebegyev konzerválta és au­tomatikus üzemmódra állítot­ta át a Szaljut—7 berende­zéseit, fedélzeti rendszereit. Az újabb, űrexpedíciók tag­jaira gondolva, tájékozódásu­kat megkönnyítendő pontos feljegyzést hagytak hátra ar­ról, hogy melyik eszköz, be­rendezés, használati tárgy hol található az űrállomás fedélzetén. Lakói távozása után a Szaljut—7 a Prog- ressz—16 automatikus teher­szállító űrhajóval összekap­csolva folytatja keringését a Föld körül. GRÚZ Szocialista Szovjet Köztársaság A Grűz SZSZK címere A Szovjetunió fekete-tengeri part­vidéke három köztársasághoz, az OSZSZSZK-hoz, Ukrajnához és Grú­ziához tartozik. A legdélibb partszakasz a 69,7 ezer négyzetkilométer területű, 5 mil­lió 92 ezer lakosú Grúziát határolja. Talán itt a legkékebb a tenger, legmagasabbak a ciprUsfák, gyógyító a levegő és szikrázóak a hófödte hegycsúcsok. Olyan népszerű üdülőhelyekről híres, mint az abház Gagra, Szuhumi, ahol mandarin illata van a leve­gőnek. Novij Afon, vagy Picunda, ahol egé­szen a partig érnek a fenyvesek. Az afoni üdülőhely annak idején Csehovot is ámu­latba ejtette. Egyetlen itt töltött nap után ezt írta: „Ha csak egy hónapig itt élhettem volna, tucatnyi mesét tudnék írni. Mert itt minden fából, minden bokorból, az árnyé­kokból a hegyekben és a tenger felől ezer­nyi szívhez szóló téma kínálja magát.” Grúzia termékeny földjén ma tea és citrusfélék, szőlő és dohány terem. Talán kevesen tudják, hogy egy kiló teához há­romezer tealevelet szednek le. A grúz gyü­mölcs, bor és konyak messze a Szovjetunió határain túl is híres. Az első vasúti Szerelvény, amely a blo­kád áttörése után megérkezett Leningrád- ba, Grúziából indult útnak. Mandarint vitt a leningrádi gyerekeknek. A Magyarorszá­génál kisebb területű Grúzia növényvilága felöleli mindazt, amit az európai konti­nens növényzete tartalmaz. Olaszország déli részétől az Alpokon' át Észak-Európá- ig. Grúziában évente félmillió tonna gyü­mölcsöt termesztenek. A szovjethatalom évei alatt az egykor csak déligyümölcs-termelő köztársaság fej­lett iparvidékké vált. Acélt és hengerelt árut, villanymozdonyokat és gépkocsikat, mérőműszereket és elektronikus számító­gépeket gyárt, ezenkívül az élelmiszeripar jelentős központja maradt. Több tucat víz­erőmű épült grúz földön, közöttük a 63., az egymillió-háromszázezer kilawattos Inguri erőmű. Fővárosa Tbiliszi, a Szovjetunió egyik legszebben parkosított városa. Vidám ven­déglátó népként ismerik a grúzokat, s a magyarok közül is már sokan megismer­kedhettek ezzel. Bizonyára nem felejtik a vendéglátás különleges nevezetességét: a tamadát. így nevezik az asztalelnököt, aki szinte kifogyhatatlan ötletességgel sorra felköszönti a ház vendégeit. Első pohárkö­szöntőjét a tamada mindig a békére mond­ja. Drótkötélpálya Tbiliszi fölött. Grúzia 63. vízi erőműve az Inguri. Kapacitása: 1,3 mil­lió kilowatt. A grúz borpincében. Tervezői ötletben sincs hiány a grúz fővárosban. Százévesek klubja — illetve rendszeresen Kedvelt érdekesség Batumiban a delfiná- szereplő népi együttese. rlum. Tanácskozott a SZOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom