Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
1982. december 11. Kelet-Magyarország 3 Következetesebb anyagi ösztönzést! (3.) A sajátosságokhoz igazodva... Pásztoring Ausztriába A nyíregyházi háziipari szövetkezet dolgozói osztrák bérmunkában háromezer darab pásztoringet varrnak és hímeznek ágas, madaras, pávás és tölgyfaleveles motívumokkal. Képünkön: Cseh Sándorné és Farkas Mik- lósné szállításhoz készíti elő a kivarrt ingeket. (Császár Csaba felvétele) Például Nyírbátorban... A szavaknak súlyuk van □ VÁLLALAT BELSŐ ÉRDEKELTSÉGI RENDSZERÉNEK kialakításától döntő módon függ az ösztönzés színvonala, húzóereje. A helyes irányú és kellő hatékonyságú belső anyagi ösztönzési rendszer keretében bontják le üzemekre, műhelyekre, dolgozókra a vállalati feladatokat. Ehhez nélkülözhetetlen mind a teljesítménybéres, mind az időbéres formában dolgozókkal szemben támasztott követelmények felülvizsgálata. A vállalat és legfelső vezetőinek korszerűsített anyagi ösztönzése szinte kikényszeríti a belső érdekeltségi viszonyok végiggondolását, a mellény újragombolását. Melyek — vázlatosan — a fő feladatok? Mindenütt, ahol a teljesítmények mérhetők, vagy mérhetővé tehetők, teljesítménybéres formát célszerű alkalmazni. Reálisan feszes teljesítménykövetelményeket kell tehát az időbéres dolgozók számára is megszabni, s rossz hatásfokú munka esetén az okok felderítésére és megszüntetésére van szükség. Az objektív (szervezési-vezetési) hiányosságok felszámolására, illetve a szubjektív hibák, a fegyelmi lazaságok, a hozzá nem értés kiküszöbölésére intézkedési tervet célszerű készíteni. Az időbéres dolgozókkal szemben alacsony hatásfokú munka esetén az adott bérekért magasabb követelményeket szükséges támasztani. El kell érni, hogy ne csak a bérbesorolásoknak, hanem a teljesítményeknek is legyen egy kötelező minimális szintje. Aki ezt elérni nem képes, azt más munkakörbe kell helyezni. Ahol a teljesítmények mérésére egzakt módszerek nem alakíthatók ki, ott különböző segédeszközökkel (például pontrendszerrel, minősítéssel), felelős vezetői döntésekkel szükséges a kereseteket a teljesítményekkel arányosan differenciálni. Elkerülhetetlen a kereseti arányok átrendezése, a mozgóbérek (prémiumok, jutalmak) újraelosztása, átcsoportosítása, a munkaeredményektől füg; getlen keresetkiegészítések megszüntetése, a valós teljesítmények fokozott elismerése. Fontos, hogy a minőségjavításban, az anyag- és energiatakarékosságban kulcsszerepet játszó dolgozók érdekeltségét fokozzák. (Technológusok, konstruktőrök, energetikusok, szabászok, kazánfűtők stb.) A GYÁREGYSÉGEKET, üzemeket, műhelyeket és azok vezetőit ne az általános vállalati feladatok megoldásában tegyék érdekeltté, hanem abban, amire érdemi hatást gyakorolhatnak. Az egyes üzemrészek eredményes munkáját kívánatos, hogy akkor is kellően honorálják, ha a vállalat egésze nem teljesíti jövedelmezőségi terveit. (A részfeladatoknak az egészhez jól igazodó meghatározásával, vállalati tartalékok képzésével megteremthető a szükséges garancia.) A jövedelmek munka szerinti differenciálásánál figyelembe kell venni a munkaidő után és többnyire a munkahelyen kívül végzett társadalmilag hasznos tevékenységet, a belőle származó bevételeket, értékeket is. Mert minden társadalmilag hasznos, konkrét szükségleteket kielégítő tevékenységet kellő anyagi és erkölcsi elismerés illet meg, függetlenül attól, hol és mikor végzik azt. Azok, akik átlagosnál többet, jobban gyarapítják a társadalmat, jogot formálhatnak arra, hogy nekik az átlagosnál több jusson. A társadalmi ítélkezés az elmúlt évek során gyakran sommásan elmarasztalta a külön j ö vedelem-szerzés minden formáját, mint ügyeskedést, mint harácso- lást. Sokáig csak az üzem, a szövetkezet, az iroda kötelékeiben végzett tevékenységet tekintettük társadalmilag szervezettnek és hasznosnak. Kellő időre volt szükség annak felismeréséhez, hogy a szocialista tulajdonviszonyok közepette is lehet társadalmilag haszontalan tevékenységet végezni, sőt munka nélküli jövedelemhez jutni. És fordítva, lehet értékes és társadalmilag hasznos, sőt nélkülözhetetlen a munkaidőn túl és a munkahelyen kívül végzett munka is. EGYRE TÖBBEN töltik az estéket, a hét végét munkával. A vállalatok, intézmények vezetői, társadalmi tisztségviselői újabban maguk is kezdeményezik a dolgozóik ilyen elfoglaltságát. Többfelé szerveznek vállalati gazdasági munkaközösséget a termelés, a fejlesztés, a szolgáltatás szűk keresztmetszeteinek feloldására, a nagy szervezetekben nem gazdaságos tevékenységek végzésére. Eszközökkel, gépekkel, anyaggal segítik a különmunkákra szervezett közösségeket. A vállalati érdekek és a dolgozók többletjövedelemszerzési törekvései a szocialista kisvállalkozások keretében összeegyeztethetők. □ ki munka- és pihenőidejében keményen dolgozik, az rendszerint meg is becsüli a forintot. Olyan családi célok elérése szerepel a több munka, a nagyobb szorgalom, ösztönzői, szervezői közt, mint a jobb, a szebb lakás, a hétvégi ház, a kocsi megszerzése, a gyerekekről való gondoskodás. Az elérhető mozgósító célok, a megkeresett forint elköltésének kedvező feltételei éppen úgy szükségesek az ösztönzéshez, mint az egyértelmű, reális és mozgósító teljesítménykövetelmények. A szerény, némelykor szűkös anyagi viszonyok között élők: az alacsony nyugdíjasok, a nagycsaládosok sérelmezhetik, hogy egyeseknek az ő szerény lehetőségeikhez mérten „luxusra” is futja. Pedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy az átlagosnál több munka, a nagyobb szorgalom teremti meg társadalmi méretekben az anyagi alapokat, a rászorulók helyzetének könnyítésére, a meglévő szociális feszültségek enyhítésére. A KISEBB ÉS NAGYOBB JÖVEDELMŰEK közös érdeke a forint védelme, jó vásárlóerejének megőrzése. Ehhez azonban a személyi jövedelemkiáramlás drasztikus visszafogásával egyidejűleg a teljesítmények határozott növelése szükséges. A feladat csak az eddiginél hatásosabb ösztönzéssel, a jövedelmek differenciáit: újraelosztásával oldható meg. Az ösztönzést, az elosztást szolgáló kormányzati döntéseket tehát határozott vállalati intézkedések, növekvő egyéni és kollektív teljesítmények kell hogy kövessék. Kovács József (Vége) __________________________________ E sorok szerzője a közelmúltban részt vett a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyár nyírbátori Fúrógépgyárának összevont taggyűlésén és a tapasztalatokat az alábbiakban adja közre. ■Vajkó Jánossal, a nyírbátori városi-járási pártbizott-' ság munkatársával, a gyár hajdani esztergályosával érkezünk a „Vörös Csepel” és Szabolcs megye kézfogásából született egyik új munkásfellegvárba. Nótin János párttitkárral régi ismerősként üdvözöltük egymást. A tanácskozás színhelyéig a gyárudvar egy részén kellett áthaladni. Mindenütt példás rend, tisztaság: a tanműhely kórházba is beillő környezetet sugároz. Az igazgatót, a párttitkárt barátságosan, név szerint üdvözlik az útunkba kerülő dolgozók. Értik a dolgukat A pártvezetőség beszámolóját a titkár ismertette. Jó érzés volt hallgatni az őszinte, zsargonoktól és pátoszoktól mentes mondatokat, a kritikus, önkritikus fejtegetéseket, az üzemrészekre, a személyekre szabott konkrét dicséreteket és bírálatokat. Tudom, hogy . egy pártrendezvény még önmagában nem elegendő messzemenő következtetések levonására, de az egyéves munkát sokoldalúan értékelő beszámoló, a négy és fél órás időtartamot meghaladó vita, a tizennégy hozzászólás, továbbá az a légkör, amely minden résztvevőt szünet nélkül is helybenma- radásra bírt, alkalmat ad néhány alapvető gondolat kimondásának vállalására. Nevezetesen : a pártvezetőség érti dolgát; a kommunisták vállalják a párt politikájának hirdetését, védelmezését, s jól mozgósítanak a növekvő feladatokra. Kitűnt még: a gyárban tevékenykedő 131 kommunista élen jár a munkában, a közösségi életben, a művelődésben, az emberek, a környezet formálásában, élvezi a pártonkívüliek bizalmát. A különböző üzemrészek kommunista közösségének jelentősek az érdemei az új gyártmányok átfutási ideje, a selejt csökkentésében, az anyagtakarékosságban. A termelési érték 12,6 százalékos növeléséből, az indokolt munkaerő-átcsoportosításnak az érintett dolgozókkal történő elfogadtatásából és nem utolsósorban az 52 ezer forintos idei bérátlag eléréséből is bőven kivették a részüket. A pártoktatásban, a J KISZ, a szakszervezet, a gazdasági vezetés munkájának a segítésében, a szocialista brigádmozgalom eredményeinek a gyarapításában ugyancsak figyelemre méltó eredmények születtek. Egy csokor vélemény Most utólag is a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni az őszinte, az eredményeket és a gondokat egyaránt szóvá tevő hozzászólásokról, amelyek nagyon jól kiegészítették a beszámolót. Senki sem igyekezett egy „láthatatlan ellenséget” szidni, nem volt felfelé és egymásra mutogatás, sem pedig győzelmi jelentések felolvasása. Hardi János például az eredményeket elismerve sürgette a létszámgondok, az anyaghiány megszüntetését, a gyakori géphibák csökkentését, a munkaidő jobb kihasználását, valamint az ipari tanulók foglalkoztatásához szükséges gépek számának emelését. Javasolta: el kell kerülni a termelési tanácskozások személyeskedéssé, illetve okoskodó vitafórumokká válását. Gere Gyula panaszolta: a tőkés export növelésénél nem mindig esnek egybe az országos és a helyi érdekek; az illetékesek nem tesznek meg mindent a lehetséges külpiacok felkutatására; sok olyan luxuscikket hozunk be az országba, amelyek feleslegesen növelik valutakiadásainkat; a tnnek a pincérnőnek ma nyilván rossz napja van. Már vagy húsz perce ül komor képpel egy széken a konyhabejárat mellett és engem fixíroz. Az eltelt idő alatt ugyanis én vagyok az egyetlen vendég, akit ki kellene szolgálni (a többiek már az ebédjük közepe felé járnak), és ezért néz rám olyan merően, hogy lássa, mikor leszek türelmetlen, mikor szólok oda, hogy „Ugyan, kiszolgálna már végre! Vagy odaragadt ahhoz a székhez?” — vagy legalább egy ideges mozdulatot teszek, és erre ő felcsattanhat, hogy „Kérem, majd leszakad már a lábam és az a sok türelmetlen vendég ...” — de peche van; idegen városban vagyok, minden ügyes-bajos dolgomat elintéztem, csak holnap utazom tovább, így akármeddig várhatok, még kellemes is kissé itt tétlenkedni a délelőtti lótás-futás után. Szóval nem töltheti ki rajtam a bosszúját, hiába veszett össze a férjével, vagy gorombította le a főnök, vagy mit tudom én, milyen kellemetlenség érte. Ügy látszik, az én idegeim jobbak — ő adja fel hamaszabályozók évközi változásai és az importkorlátozás sok bizonytalanságot okoz az üzemben. Csadó Tiborné a szakszervezet érdekvédelmi munkáját és a munkáslakás-építésben elért sikereket méltatva önkritikusan számolt be a két- és többgyermekesek üdültetésével kapcsolatos hiányosságokról. Illés Gjförgy a nagyarányú munkaerő-vándorlás káros hatásainak bemutatása mellett kifogásolta azt a gyakorlatot, tniszerint év közben hullámzik, az utolsó hónapokban pedig összesűrűsödik a munka, ezért sok a túlóra. Szalai Mihály büszkén említette: megszűnt az a korábbi gyakorlat, amikor a fáradt olajat a gyár szennyvíz- csatornájába „rejtették” el. Szabó Lajos és-Varpa Sándor az öntvény minőségi problémáiról beszélt, hogy a hibából származó anyagi következmények ne a felhasználókat, hanem a gyártókat sújtsák. Költségek, jövedelem Szarka Sándor jogosan sürgette, hogy a munkafegyelem szilárdítása ne csak a fizikai dolgozóknál legyen követelmény. Varga Ferenc szenvedélyes hangon vetette fel: a politikai információs jelentésekben jelzett kérdésekre érdemibben kell reagálni; jobrabb. Odalép az asztalomhoz, idegesen lelök egy étlapot. Én szuperudvariasan megköszönöm (már kettőnulla a javamra), és pillanatok alatt választok — emiatt sem szólhat egy szót sem. Mérkőzés ivos, a rendelést felvette, beszólt a konyhára — kezdődik minden elölről. Visszaül a székre, provokativen bámul rám, de most sem sürgetem. És ismét nem húzhatja tovább; jön a leves. És hozzá egy szabadkozásféle mondat is (hátha ezzel felidegesít): — Kissé megvárakoztattam, de tudja ... — Ó, nem tesz semmit. Sehová nem sietek és jólesik ülni. Ez már több a soknál. Arca olyat rándul, mintha megfricskáztam volna. És a levest csak épp hogy kanalazni kezdtem, már ott van az asztalon a rántott szelet, a desszert, sőt a csésze fekete is. Mit tegyek: birkatürelemmel (most már nem ban ki kell használni a hatékony, nagy teljesítméflyu gépeket; tovább lehetné csökkenteni a ráfordítási költségeket; mérsékelni kell az egyes vállalatok dolgozói közötti indokolatlan jövedelem- különbségeket. A takarékossággal összefüggésben is szóvá tette: bántja az embereket, amikor tapasztalják, hogy a különböző kulturális rendezvényekre egyes vezetők állami gépkocsikkal hordják a családjukat. Meggyest Ilona KISZ-titkár az ifjúsági szövetség munkájának eredményeit és gondjait vázolta. Erdei János az anyagellátási zavaroknak a dolgozók fizetésére gyakorolt kedvezőtlen hatását panaszolta. A tanácskozás végeztével a gyár vezetői nem kis büszke- séggeKmütatták hé”á' küíöfi* böző üzemrészekét. Ött értéŰ tem meg igazán a taggyűlésen elhangzott szavak, a termelőmunkára vonatkozó megállapítások tényleges súlyát, jelentőségét. Varga Sándor „gépóriásához” érve alaposan elgondolkoztam rajta: ennek az — egyébként cigány — fiatalembernek mennyire a szakma művészének kell lennie ahhoz, hogy eligazodjon az elébe függesztett bonyolult műszaki . rajzokon, a tengernyi célszerszámok között, hogy a soksok durva anyagból, öntvényből messze földön is híres fúrógépet tudjon előállítani. Olyat, amelyre nemcsak ő, hanem a magyar gépgyártás is méltán lehet büszke. Dr. Szabó József, az MSZMP KB munkatársa juttathatom előnyhöz) a leves és a húsétel között iszom meg a feketét (mire mindennel végzek, jéghideg lenne), s teszem ezt üdvözült arccal, mintha épp az első és a második fogás között szeretném. Még le sem nyeltem az utolsó falatot, már ott áll a blokkjával. De a számtan nem erős oldala. Sokáig piszmog a néhány tétel összeadásával — és valamivel többet számol. Bizonyára remélve, hogy szóvá teszem (hisz ezalatt tízszer is összeadhattam magamban) s ő végre felcsattanhat. Ehelyett azonban én kerek bankjegyet adok és nem kérek vissza, pedig ezen a vidéken nem szokás a borravaló (hadd maradjon titok, mely hosszúsági és szélességi körök kereszteződésénél történt az eset). Láthatóan nem örül a nem is kis összegnek, jobb szerette volna, ha reklamálok. S amikor távozás előtt nagy udvariasan megköszönöm a kiszolgálást — végleg megadja magát a sorsának, s kinyög egy „Szívesen”-t. A mérkőzést nagy fölénynyel nyertem. Huszti Lukács
