Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-24 / 302. szám
4 Kelet-Magyarország 1982 december 24. TELEX jelentések a aagyvilághól TELEX A sarkkör kincsei A z Urál hegység északi láncainak vonulata lábánál, ahol Szibéria végtelen fenyvesei, mocsarai és folyamai kezdődnek, ahol az örök hó és fagy birodalma kezdődik, az Északi-sarkkörön innen és túl már régóta kutattak kőolaj és földgáz után. A munkálatok eredményeként ma már olyan nagy tartalékokkal rendelkező lelőhelyek látják el energiahordozókkal a szovjet népgazdaságot, mint a tyumenyi, az urengoji. Az urengoji lelőhely a kiindulópontja annak a — többfelé ágazó — földgázvezetéknek, amely majd Nyugat-Európáig épül ki, s amelynek egyelőre a szovjetunióbeli, Uzsgorodig létesítendő szakaszán dolgoznak gépek és emberek. Urengoj környékén a helybeli lakosok már évtizedekkel ezelőtt jelezték, hogy a föld nagy kincseket rejt magában. Erre utaltak a gyakori gázkitörések, a mocsarak felszínén gyűrűző olajfoltok. Aztán ahogy fo-. kozatosan meghódították Szibéria természeti akadályait, ahogy a földgáz egyre nagyobb szerepet játszott a népgazdaságban, úgy érkeztek az olaj munkások és a fúrótornyok, a lakóko^ esik és a kétéltű terepjárók a tundra jeges világába, amely valamikor még olyan járhatatlannak tűnt. 1966. június 6-án — történelmi dátum — megkezdte működését, az első kút, , amelyen . a kitörő gáz — megszelídülve — csővezetéken át — az ember szolgálatába állt, A több mint ezer méterről feltörő gáz mennyisége — napi kétmillió köbméter — kiváló alapnak bizonyult a .további fej les stésre., A készülő gázvezeték-hálózat, amely a lelőhelyeket a Szovjetunió európai részével kötik majd össze 6 központi ágból állnak. Teljes hossza a Nyugat-Európába vezető ággal együtt — körülbelül 20 ezer kilométer lesz, s évente mintegy 200 milliárd köbméter gázt képes szállítani. A beruházás költségei — 25 milliárd (!) rubel — felülmúlják az „évszázad építkezésének”, a Bajkál—Amur vasútvonalnak a költségeit. A részt vevő partnerek, — s ezt ők is hangsúlyozzák — igen érdekeltek a gázvezeték sikeres kivitelezésé- 'ben. Hiszen ha elkészül, mintegy 40 milliárd köbméter földgázhoz jutnak évente, s nem mellékes az sem, hogy összesen 10 milliárd dollár értékben kaptak megrendelést a Szovjetuniótól gépekre, csövekre, technikai berendezésekre, kompresszorokra stb. Az üzlet, az „évszázad üzlete” tehát kölcsönös haszonnal jár, ami növeli a bizalmat, az együttműködést, s ami végső soron példájává válhat Kelet- és Nyugat-Európa összefonódó érdekeinek, a gazdasági együttműködés törvényszerűségének. Szaniudó- Cjpjuwie. J A horkolás ellenszere Kéloilliári románc A sztori augusztus óta tartja lázban a felkelő nap országát. Főszereplői állandóan a lapok címoldalain, szerepelnek, s nincs olyan tévéhíradó, amely be ne számolna az ügy jelenlegi állásáról. A közelmúltban kormányváltozás volt Japánban — és előfordult, hogy a választásokkal kapcsolatos hírek csak a második helyen szerepeltek.. A sztori egy-egy szerelmi románc — mondhatni „love story". Felettébb megható is lehetett volna ez a két évtizedes szerelmi történet, ha nem fűződne hozzá a háború utáni Japán egyik legnagyobb sikkasztási ügye. A főszereplő ugyanis az ország egyik legnagyobb áruházkonszernjének igazgatója, Okada Sigeru és kedvese, Take hisa Micsi. A páros több mint két évtizeden keresztül „ejtette át” a micukosi áruházkonszernt, amely ez idő szerint több mint 100 éves. A nagy múltú micukosi mindazonáltal egy évszázad alatt sem élt át érvnél nagyobb megrázkódtatást. A volt igazgató gátlástalanul, érős kézzel uralkodott felette — de ott csalt ahol tudott, s aki gyanútv fogott, annak azonnal útilaput kötött a talpára. A lebukás ennek ellenére bekövetkezett, s ahogy ez lenni szokott: a legbanálisabb módon. Még augusztusban történt, hogy a micukosi „antik, perzsa műkincsekből’’ bemutatót rendezett, s a kiállítás után e műkincseket csillagászati áron adták volna el. Néhány szakértő azonban gyanút fogott, s kiderítette, hogy a bemutatott „antik perzsa" műtárgyak egytől egyig hamisítványok. Óriási volt a felháborodás, s Okada ellenfelei — akik hosszú évek alatt meg sem mertek szólalni — most egytől egyig kipakoltak. Elmondták például, hogy a micukosi vezetője szeretőjének, az említett Takehisa Micsinek átjátszotta az áruházkonszern importügyleteit, s ezekből mindketten busás hasznot húztak. Okada a vállalat pénzéből, több mint 110 millió jenért hozatta rendbe luxusvilláját. A vizsgálat fényt derített arra, hogy Oka- dáék az elmúlt húsz év alatt mintegy kétmilliárd jennel (9 millió dollár) rövidítette meg a micukosit. Az áruház- konszern igazgató tana csa persze rögtön menesztette Okadát, s vele Takehisát is, mégpedig egyenesen á börtönbe. putsch JLajju Fellini hajója A Cinecitta filmstúdió sok vihart megért „kikötőjéből” elindult Fellini hajója, fedélzetén, bárjában, könyvtárában, társalgójában 126 utassal és' ha nem kap léket, nem térítik el, és főként ha Fellini nem kerül ellentmondásba önmagával, 1983 novemberében révbe is érkezik. Egy nappal a forgatás kezdete előtt meghívta az újságírókat á stúdióba. „Senorita arbitro” V asárnaponként sötét ruhába öltözik, férfiakat és férfiaknak dirigál. Egy füttyentésére megáll a gárda. Elvira Seijo Lopez, Spanyolország első női futball- bírója. Alig múlt húszéves, — Hogyan szánta rá magát, hogy sípot vesz a kezébe? — Szinte a focipályán nőttem fel — válaszolja. Apám is futballbíró. Több mint 16 éve bíráskodik. — Az ,,AS” című sportláp nemrég azt írta, hogy sok családi vita zajlott le a papa dirigálta mérkőzések után. — így igaz. Egy meccs után megmondtam a papának, hogy megadott egy nyilvánvalóan lesgőlt. A papa azt vágta a szemembe, hogy akkor kritizáljak, ha majd bírói igazolvány lesz a kezemben. S Elvira elindult kilincselni. Egy évig szóba sem álltak vele komolyan. „Folytathatjuk a vitát” — mondta Elvira nem sokkal később a papának, és felmutatta a 433-as számú játékvezetői igazolványt. Elvira eddig még csak harmad- és negyedosztályú mérkőzéseket vezetett. — Melyik volt a legnehezebb? — Amikor a papa volt a partjelzőm — válaszolja. — Apropó a pálya! A fiúk hogyan viselkednek? — Határozott vagyok, ez a legjobb fegyelmező eszköz. A papa most is figyeli a mérkőzéseimet, utána mindent megbeszélünk. — Lágyszívűnek tartják, még senkit sem állított ki. — A fiúk nem durváskod- nak, ha egy nő vezeti őket. — A spanyol nyelvben nincs szó a női játékvezetőre — nem zavarja ez? — Legalább nem azt hangsúlyozzák, hogy nő vagyok. Különben is, mindig hozzáteszik, hogy „Senorita arbitro” — azaz bíró kisasszony. — Tudom, legendák övezik munkamódszeremet. Azt mondják, nem tartok be semmiféle határidőt, sőt, a producerek átka vagyok, mert elverem a pénzüket. Akkor hát a (pillanatnyilag) legbiztosabb adat: a film 7 milliárd 700 millió lírába kerül. Azt már nehezebb elmondani, hogy miről szól a film. Fellini a történetet nem árulta el — csupán az alkotói folyamat kiindulópontja ismert és ennek magyar vonatkozása is van. Az II Tempónak adott interjúban ugyanis elmondta: egy újsághír szerint egy jezsuita, miután tartós levelezést folytatott egy nyugállományú magyar nagykövettel, megdöbbenéssel fedezte fel, hogy az első világháború nem egészen azok miatt az okok miatt tört ki, amelyeket ma a történelem- könyvek tanítanak. Ilyen előzmények után indul tehát Fellini hajója, kél útra a fantázia vizein, távolba vesző, egyszervolt partok felé. Megkérdezték: kikötőbe érkezik-e végül a történelmi mesék hajója? Fellini válasza: — Aláírtam a szerződést és semmi kedvem visszafizetni a pénzt. F ranciaországban és egész N yugat-Európában nagy visszhangja van egy érdekes találmánynak: a horkolás ellenszerét fedezte fel egy magyar származású francia kutató: dr. Pierre Gros biológus. Ez a „csodaszer” — mint a kísérletek során megállapították — az esetek kétharmadában biztosan megszünteti a horkolást. Én magam is erősen horkoltam —, mondotta Pierre Gros az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában — „s feleségem sokat szenvedett emiatt”. Váltig biztatott: „Te kutató vagy, miért nem fedezel fel valami szert a horkolás megszüntetésére?” Bár ez nem az én szakterületemhez tartozott, hozzáfogtam a kutatáshoz. Előbb alaposan tanulmányoztam az idevágó szakirodalmat és megállapítottam, hogy e probléma kutatói általában arra a következtetésre jutottak, hogy a horkolás az esetek 999 ezrelékében nem betegség, nem kóros elváltozás következménye, tehát nem is lehet gyógyítani. Felkeltette a figyelmemet azonban egy angol kutató, lan Robin munkája, aki a horkolást elsősorban akusztikai jelenségként tanulmányozta és megállapította: az emberi lélegzőberendezés olyan, mint egy hangszer, mint a trombita vagy klarinét: bizonyos esetekben belélegzéskor hangot ad, de megoldást ő sem talált a problémára. — A megoldás egy újsághír olvasásakor villant fel bennem. Azt olvastam ugyanis, hogy egy hangversenyt el kellett halászatni, mert a fúvós hangszerek beáztak egy váratlan zivatar következtében. Arra gondoltam: ha az emberi lélegzőberendezés hangszer, akkor — ha „beázik” —- nem adhat hangot. A megoldás tehát az lehet, hogy ha az órron át' megfelelő folyadékot juttatunk a „hangszerbe”, akkor alvás közben nem fog megszólalni. Hosszas kísérletezések után sikerült is olyan folyadékot előállítani, amelyből egy-két csepp is elég ahhoz, hogy a felső légutak megnedvesíté- sével megpuhítsa a kiszáradt nyálkahártyákat, s normali- zálja azok felületi feszültségét, mire a horkolás megszűnik — legalábbis az esetek kétharmad részében, a francia és nyugatnémet laboratóriumokban végzett kísérletek kimutatták, hogy a szer biztosan használ azokban az esetekben, amikor a horkoló hang a felső légutak- ban keletkezik. Csak akkor nem hatásos, ha a horkolás mélyebbről, az alsó légutak- ból ered. Az elalvás előtt az orrba csepegtetendő szer anyaga egyébként teljesen közömbös a szervezetre, hosszú időn át való rendszeres alkalmazás esetén sincs semmiféle mellékhatása, s Franciaországban nem is gyógyszerként, hanem egészségügyi cikkként engedélyezték a használatát. A szert Sonarex néven már forgalomba hozták Francia- országban, s több nyugat-európai országban is, így Angliában, az NSZK-ban és a Benelux-államokban. A feltaláló most folytat tárgyalásokat az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban való forgalmazásról. Pierre Gros esténként maga is becseppent egy-két cseppet a szerből, s azóta felesége is kitűnően alszik. „Ez volt a legszebb ajándék, amit tőled kaptam” — mondotta neki. (Döbi a. Qóuh&l Visszaérkezett Moszkvából a párt- és állami küldöttség Tegnap, a késő esti órákban visszaérkezett hazánkba a magyar párt- és állami küldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívására részt vett a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulása 60. évfordulója alkalmából Moszkvában rendezett ünnepségeken. A deleSáció különvonata rövid időre megszakította útját a záhonyi állomáson. Itt Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárát — a küldöttség vezetőjét —, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Várko- nyi Pétert, a Központi Bizottság titkárát és a velük együtt érkező Gáspár Sándort — aki a Szakszervezeti Kádár elvtárs a záhonyi MÁV-pályaud varon búcsúzik a fogadására megjelentektől. Világszövetség elnöke minőségében tartózkodott Moszkvában —, Tar Imre', a megyei pártbizottság első titkára, Tisza László, a megyei tanács elnöke, a megye társadalmi szervezeteinek vezetői, a kis- várdai járás, valamint a záhonyi átrakókörzet dolgozóinak képviselői fogadták. Kádár János a rövid záhonyi tartózkodás alkalmával sok sikert, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánt a megjelenteknek, Szabolcs-Szatmár megye kommunistáinak és egész lakosságának. A magyar párt- és állami küldöttség különvonata ezt követően folytatta útját Budapestre. Napirenden a tsz-tagok rehabilitációja, a «állítási bizottságok munkája és a műszaki fejlesztés távlatai Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a foglalkozási rehabilitáció helyzetét. Megbízta az egészségügyi minisztert, tegye meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak rehabilitációjában a jövő óv közepétől a vállalati dolgozókéval ^azonos elveket érvényesítsenek. Felhívta a figyelmet a rokkantságot elbíráló orvosi bizottságok munkájának javítására. A kormány megbízást adott a foglalkozási rehabilitáció továbbfejlesztését szolgáló hosszabb távra szóló tennivalók kidolgozására is. A Minisztertanács határozatot hozott a Központi Szállítási Tanács szervezetének és működésének módosításáról, valamint a megyei szállítási bizottságok hatáskörének bővítéséről. A Központi Szállítási Tanács tárcaközi tanácsadó és koordináló szervként működik, elősegítve a fuvarozók és fuvaroztatók jobb együttműködését. A Központi Szállítási Tanács és a megyei szállítási bizottságok 1983. január 1-től az áruszállítás mellett a személyszállítással kapcsolatos tennivalókkal is foglalkoznak. A kormány a tudománypolitikai bizottság előterjesztése alapján jóváhagyta a műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás távlati irányaira kidolgozott koncepciókat. Megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács a kormány és bizottságai, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1983. első félévi munkatervét. A foglalkozási rehabilitáció továbbfejlesztésénél az egyik fontos tennivaló: korszerűsítsék a rokkantság elbírálásának rendszerét, és ennek megfelelően módosítsák a társadalombiztosítási jogszabályokat, a keresetkiegészítés, valamint a vállalati pénzügyi kedvezmények formáit. Indokolt lenne, hogy a rehabilitációs bizottságok szakvéleményt mondjanak az egészségkárosodást szenvedett dolgozó munkaképességének _várható alakulásáról, foglalkoztathatósága feltételeiről már az orvosi rehabilitáció időszakában. Ez elősegítené azt, hogy azok a megváltozott munkaképességű dolgozók, akik rehabilitálhatók, amint lehetséges, egészségi állapotuknak megfelelő munkát vállalhassanak.