Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-21 / 299. szám
1982. december 21. Kelet-Magyarorszá^ 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG A Debreceni Akadémiai Bizottság pályázati felhívása az 1983. évre Léggömbök a tudomány szolgálatában A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága Hajdú-Bihar, Szabolcs - Szatmár és Szolnok megyékben folyó tudományos tevékenység hatékonyabbá tételére, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítésére — részben saját anyagi erőből, részben a régió megyéiben levő tanácsok, intézmények és termelőüzemek által rendelkezésre bocsátott anyagi támogatás révén — az alábbi témakörökből hirdet pályázatot. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI BIZOTTSÁG 1. Névtudományi vizsgálatok a Tiszántúl területéről. 2. Egy hajdúsági, nagykunsági, jászsági vagy szabolcs-szat- mári mezőváros társadalomnéprajza. 3. A régió megyei művelődési központjai működési modelljének összehasonlító vizsgálata. 4. A tervezett debreceni körzeti rádió- és televizióstúdió regionális feladatrendszere. 5. Társadalom és művelődés 'Szabolcs-Szatmár megye fiatal városaiban. 6. Szabolcs-Szatmár megye nevezetes szülöttei. 7. Debrecen-történeti kutatások. 8. Település- és társadalomtörténeti vizsgálatok Szabolcs- Szatmárban a XIX—XX. században (egy-egy település önmagában is vizsgálható). MATEMATIKAI-FIZIKAI SZAKBIZOTTSÁG 9. Ipari probléma megoldása fizikai módszerek alkalmazásával. 10. Ipari probléma megoldása számítástechnikai, illetve alkalmazott matematikai módszerek felhasználásával. 11. A számítástechnika fejlődése a régió területén (elemzés). 12. Szabadon választott téma mikroprocesszorok alkalmazásával kapcsolatban. 13. A számítástechnika oktatásának helyzete a régió területén működő középfokú oktatási intézményekben. MEZŐGAZDASÁGI SZAKBIZOTTSÁG 14. Korszerű állattenyésztési és állategészségügyi eljárások audiovizuális bemutatása. 15. Házi madárfajok szalmonel- lózisának folyamatos vizsgálata a pulyka Arizona és a víziszárnyasok gyakoribb szalmonellafajainak meghatározására. 16. Tejelőmarha-állományok anyagforgalmi betegségeinek vizsgálata és előrejelzése. 17. Iparszerű juhtelepek egészségvédelme. 18. Az almaültetvények korösz- szetételének és a termelés gazdaságosságának összefüggése. 19. Talajminőség, a hozam és a gazdaságosság összefüggése a gyümölcstermesztésben. 20. A konzervgyárak kertészi nyersanyagellátásának feltételei és lehetőségei Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár es Szolnok megyékben. 21. Idő-, anyag- és energiatakarékos módszerek a növény- termesztésben. 22. A termőhelyi adottságok, a közgazdasági környezet és a termelésfejlesztés összefüggései a mezőgazdasági vállalatoknál. 23. Az alföldi talajcsövezés műszaki, talajtani, termesztéstechnológiai problémái és a megoldás lehetősége. 24. A tiszántúli mezőgazdasági üzemek üzemiúthálózat-ella- tottságának vizsgálata és az útstabilizáció megoldási lehetőségei. « 25. A Tiszántúl komplex melio- rációs-hidromeliorációs feladatai, a kettő összhangjának megteremtése, a különböző tulajdonú és kezelői belvíz- rendszerek tükrében. A belvízhálózat üzemelési-fenntartási kérdései, a megoldás új műszaki eljárásának kidolgozása. 26. Az Alföld talaj csövezett területeinek belvízmentesítése, gravitációs vagy szivattyús megoldása. Az energiatakarékos megoldás lehetőségeinek vizsgálata. 27. A régió több célú talajcsö- vezési lehetőségei és megoldásmódszerei. ORVOSTUDOMÁNYI ÉS BIOLÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG 28. A nem specifikus immunvédekezés jelentősége, és mechanizmusának vizsgálata daganatos és egyéb betegségekben. 29. Histocoinpatibilis antigének jelentősége különböző betegségekben. 30. Béta-laktám vegyületek target- és bontóenzimekre kifejtett hatásának vizsgálata. 31. Cytostatikumok és más gyógyszerek haemopoetikus rendszerre irányuló hatásának vizsgálata. 32. Az újszülöttkori kórfolyamatok jelentősége, és kezelésük a csecsemőhalandóság szempontjából. 33. A sejtciklus a növényi tumorokban és hipertrófiás képződményekben. 34. A vese alaphártya-rendsze- rének patológiai jelentősége. 35. Az elmúlt évtizedben előfordult daganatos betegségek összehasonlító analízise a régió területén. 36. Pajzsmirigy-megbetegedések epidemiológiája. 37. A hormonterápia mellékhatásai, különös tekintettel a hormonális fogamzásgátlásra. 38. A diabetes mellitus aktuális problémái a régióban. 39. Endokrin eredetű megbetegedések problémái. 40. Élettani és kóros hormonális változások egyes életszakaszokban. 41. Modern sebegyesítő módszerek, sérült paranchymás. 42. A posto peratív gastrointes- tinális vérzések a) stresshatások, diffus vérzések b) mechanikus eredetű vérzések c) gyógyszerek okozta vérzések. 43. Foglalkozási és rehabilitációs lehetőségek a régió elmebetegotthonaiban. 44. Az öngyilkossági kísérletek szociálpszichológiai hátterének vizsgálata a régióban. 45. Kiválasztott községek és városok alkoholista betegeinek epidemiológiai és szociálpszichológiai háttere. 46. Korászülések Szabolcs-Szat- márban. Okok és következmények. MŰSZAKI SZAKBIZOTTSÁG 47. Cosinus görbés átmeneti ívek alkalmazásának lehetőségei vasúti kitérők esetén. KÉMIAI SZAKBIZOTTSÁG 48. Makro- és mikrotápelem- tartalmú ipari melléktermékek és hulladékok gazdaságos felhasználása a régió területén (a gazdasági élét különböző területeit figyelembe véve) . 49. Tanulmány a mikroelemtrágyázás hatékonyságáról Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmar és Szolnok megyékben. 50. Originális gyógyszer- és nö- vényvédőszer-molekulák tervezése és előállítása kémiai vagy mikrobiológiai úton. 51. A korszerű üzem- és munka- szervezés fejlesztésének lehetőségei gyógyszer- és vegyipari üzemeinkben. 52. Szintetikus antigének előállítása bakteriális fertőzések ellen. 53. A béta (1—3) -glikánok izolálására, kémiai módosítására és farmakolótigai felhasználására vonatkozó tanulmány. 54. Korszerű módszerek és szemléltetési lehetőségek alkalmazása a középiskolai kémia tanításában. KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZAKBIZOTTSÁG 55. TernTészetközeli és ültetett erdők ökológiai vizsgálata. 56. Mezőgazdasági hulladékok hasznosításának lehetőségei. 57. Kemikáliák alkalmazásának környezetvédelmi vonatkozásai. 58. Racionális földhasznosítás a Nyírségben. 59. Északkelet-magyarországi vízterek florisztikai és fau- nisztikai vizsgálata. 60. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár vagy Szolnok megye vízellátási és csatornázási helyzetének javítása. 61. Természetvédelmi kezelés vagy rekonstrukciós terv készítése a DAB működési területének valamilyen természetvédelmi egységére. 62. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár vagy Szolnok megyei települések levegőszennyezett- ségi helyzetének feltárása. 63. Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár vagy Szolnok megyei felszíni vizek higiénés helyzetének elemzése. 64. Fermentációs folyamatok szabályozása és gyakorlati fel- használásának új lehetőségei a hozam növelése érdekében. 65. Az ökológiai ismeretekre épülő környezetvédelmi tudatformálás új módszereinek kimunkálása. 66. A nyírségi homoki kultúra kialakulása. 67. Olvadékvizek erőziója a Nyírségben és környékén. 68. Szabolcs-Szatmár megye ipar- földrajzi» vizsgálata. A DAB ÉS A KISZ HAJDÜ- BIHAR, SZABOLCS- SZATMÁR ÉS SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA KÖZÖS PÁLYATÉTELEI 1. A fiatalok, illetve egy ifjúsági réteg szakmai szocializációja és közéleti tevékenysége (empirikus vizsgálata alapján). 2. A társadalmi-politikai életre való felkészítés kérdése tanulók körében (empirikus vizsgálat alapján). 3. Mit- jelent ma KlSZ-vezető- nek lenni? 4. Az új gazdasági mechanizmus óta hozott politikai határozatok hatása a gazdasági fejlődésre. 5. A fiatal műszaki-gazdasági szakemberek részvételének perspektívái az intenzív gazdaságfejlesztés vállalati és népgazdasági szintű feladatainak megoldásában. t 6. A fiatalok másodlagos gazdaságban való részvétele, hatása a közösségi kapcsolatok alakulására. 7. A fizikai dolgozó fiatalok ifjúságmozgalmi kötődését elősegítő tartalmi módszerek, új formák. 8. A munkára nevelés és a közéleti aktivitás kapcsolata 10— 15 éves tanulók körében. 9. A szakpróbák szerepe és a szabadidős tevékenység kapcsolata az úttörőmozgalomban. A kiemelkedő és a fiatalok közösségi élete színvonalának javítását szolgáló dolgozatok, pályaművek díjazását a régitóhoz tartozó KlSZ-bizottságok biztosítják \ I. díj 5000,— Ft II. díj 3000,— Ft in. díj 2000,— Ft A DAB ÉS A TSZ-EK HAJDÚ-BIHAR, SZABOLCS- SZATMÁR ÉS SZOLNOK MEGYEI SZÖVETSÉGEI KÖZÖS PALYATÉTELEI 1. A főbb növények öntözött termelésének gazdasági helyzete a jelenlegi közgazdasági viszonyok között. 2. A vegyszeres gyomirtás szer- kombinációjának lehetőségei, hatása a költségek csökkentésének figyelembevételével. 3. Az energiatakarékos talajművelés tapasztalatai, eredményei, további lehetőségei. 4. A műtrágya-felhasználás hatékonyságának vizsgálata a főbb szántóföldi növények vonatkozásában. 5. Az intenzív tejtermelő szarvasmarha takarmányozásának módszerei a gazdaságosság szem előtt tartásával. 6. Legelőre alapozott nagyüzemi juhtartás. A nagyüzemi juhállomány gépi fejése. 7. A környezetvédelemnek megfelelő trágyahasznosítás a nagyüzemi állattartó telepeken. 8. Traktoros talajmunkák üzemanyagnormáinak mérésekkel történő megállapítása, a területi kategóriák, a talajellenállás, a táblaméret, a tábla fedettsége stb. függvényében. 9. Egyéb traktorosmunkák üzemanyag-fogyasztási normáinak mérésekkel történő megállapítása, a területi kategóriák, a táblaméret, a tábla fedettsége, a szállítási távolság, a szállított súly, a vontatott munkagép tömegteljesítménye stb. függvényében. 10. A mezőgazdasági szövetkezetek jelenlegi keresetszabályozása és a hatékonyság növelésének összefüggései. A témák helyzetfeltáró bemutatómunka mellett tartalmazzák a megoldási, intézkedési javaslatokat is. Pályadíjak: I. díj 5000,— Ft II. díj 3000,— Ft III. díj 2000,— Ft A DAB ÉS ÁZ ALKALOIDA VEGYÉSZETI GYÁR ÁLTAL KÖZÖSEN MEGHIRDETÉSRE KERÜLŐ PÁLYATÉTELEK 1. Oj biológiailag aktív, preko- cious hatású 2,2-dimentil-kro- mán és AJ -kromán-szárma- zékok mezőgazdasági hasznosítására vonatkozó javaslatok. (Az új anyagok insecticid nematocid hatással is rendelkeznek, a javaslatokat elsődlegesen az alkalmazási területekre, módszerre, esetleg íormulációra várják.) 2. 1—2—4 triazolt alapanyagként felhasználó új, biológiailag aktív molekulák tervezése és előállítása. Irodalmi felmérés alapján hatásszerkezet-össze- függés feltárását, és ennek molekulatervezésére való hasznosítását várják. (Bármilyen gazdaságosan értékesíthető — aktivitású új molekula — humán, állat- gyógyászati, növényekre vagy növénypatogén organizmusokra, illetve vírusokra kifejtett hatású — érdekli a vállalatot.) 3. Oj onnan kidolgozandó szintetikus termékeinkhez kapcsolódva a biológiai (eleven- iszapos) szennyvízderítőinkben le nem bontható anyagok gazdaságos méregtelenítésére, illetve hasznosítására vonatkozó javaslatok (elsősorban kinolin- és spirivinszár- mazékok és ezek fluorozott szubsztituenseit tartalmazó anyalugok). Az Alkaloida Vegyészeti Gyár a pályatételek díjazására 15 000 forintot ajánlott fel. A DAB ÉS A DEBRECENI MÁV IGAZGATÓSÁG ÁLTAL KÖZÖSEN MEGHIRDETÉSRE KERÜLŐ PÁLYATÉTELEK 1. Oj pályageometriák kutatása nagy sebességű pályák tervezéséhez. 2. Tengelyszámlálóval kiegészített ellenmenetet kizáró biztosító berendezés telepítésének lehetőségei. A pályatételek díjazására a MAV-igazgatóság 6000 forintot ajánlott fel. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Pályázhatnak tudományos vagy gyakorlati munkakörben dolgozók, egyéni kutatók és kutatókollektívák. A pályázaton eddig nem publikált, máshol még be nem nyújtott olyan tanulmányokkal lehet részt venni, amelyek a feldolgozott témák eddigi gyakorlatához vagy irodalmához képest eredeti, új gondolatanyagot tartalmaznak. A pályázatot három példányban (oldalanként 25—30 sor) A/4 formátumban kell benyújtani a Debreceni Akadémiai Bizottság titkárságához (4015 Debrecen, Pf. 7.) A pályázatok terjedelme a 100 oldalt lehetőleg ne haladja meg. A tanulmányhoz egy-két oldalas ösz- szefoglalót kell csatolni, és a pályázónak meg kell jelölnie a gyakorlati felhasználhatóság szempontjából számba jöhető területeket, intézményeket, illetve termelőegységeket. Pályamunkák a megadott tárgykörökhöz tartozó egyéb témákból is benyújthatók. A pályázatok benyújtásának legkorábbi határideje: 1983. augusztus 15., legkésőbbi határideje: 1984. augusztus 15. A megfelelő színvonalú pályázatokat általában 2—5 ezer forintig, az egészen kiemelkedő pályaműveket 5—10 ezer forint kereten belül jutalmazzuk. A különféle pályamüveket a szakbizottságok és az MTA osztályainak illetékesei bírálják el, és tesznek javaslatot azok díjazására. Az eredményhirdetésre minden év december 15-ig kerül sor. A pályázat jeligés, ezért a pályázó zárt borítékban csatolja nevét és pontos címét. A kiírt konkrét témákon kívül benyújtható szabadon választott pályamű is, ha az a DAB régió valamely jelentős gazdasági, vagy társadalmi, kulturális kérdésének tudományos feldolgozására és megoldására irányul. Ez esetben a beküldő kísérő levélben jelezze, hogy a pályázatot szabadon választott témaként kéri kezelni. Bővebb felvilágosítást a DAB titkársága ad. A megye területén az utóbbi időben több elejtett, elhullott rókánál állapították meg a veszettséget. Ismert, a veszettséget elsősorban a beteg vagy egészségesnek látszó, úgynevezett vírushordozó rókák terjesztik. A <,szelíd” róka a legveszedelmesebb. Rókánál a veszettségnek egyik legbiztosabb jele, ha szokásától eltérően nem fél, bátran közelít az emberhez, állathoz, fényes nappal is bemerészkedik a településekre, udvarokba, lakásokba. Ilyenkor elsősorban a háziállatokat, a kutyákat, macskákat marja meg, de áldozat lehet az ember is. Sokan megfogják a szelídnek tűnő rókákat, nem egy esetben A magas légköri kutatásokra a múlt század elején kezdték alkalmazni a léggömböket. Napjainkban a repülőgépek szolgálati csúcsmagassága és a világűrben keringő mesterséges holdak legalacsonyabb pályája közti kb. 120 kilométeres „senki földjén” végeznek kutatásokat mintegy 45 kilométer magasságig emelkedő ballonok segítségével, amelyek Az amerikai fehér szövőlepke az elmúlt években gyenge fertőzést okozott, így az ellene való védekezés nem igényelt különösebb erőfeszítést. Az idei évben azonban a kártevő erős felszaporodása következett be különböző tényezők hatására. A szövőlepke okozta termés- csökkenés és az esztétikai kár mellett jelentősebb az, hogy a már megtermelt termékek forgalmazását és exportját a különféle nemzetközi és államközi szerződések akadályozzák szövőlepke-fertőzés esetén. A termelők többsége azonban pem tett meg mindent a szövőlepke-fertőzés megszüntetésére, így elmulasztotta az 1968. évi 32. törvényerejű rendeletben előírt kötelezettségét, miszerint ,,a ká- rosítók elleni védekezés kötelessége mindazoknak, akik földdel rendelkeznek (földet használnak, kezelnek), . . . növényt termesztenek, . . . forgalomba hoznak...” (továbbiakan termelő) (2. §), valamint azt, hogy ,,a termelő köteles a károsítok megjelenését figyelni. ... a veszélyes és zárlati (karantén) károsítókat azonnal kiirtani és a fertőzöttséget azonnal felszámoli . . .” (5. §) A mulasztás elsősorban a házikertek, háztáji és kisegítő gazdaságok, üdülőtelkek és szórvány területek gazdáit, használóit terheli, mert a védekezést nem, vagy csak felületesen végezték el. Az előrejelzések szerint 1983- ban az amerikai fehér szövőlepke ismételt erős fellépése várható ! Leküzdése tehát nemcsak az egyes termelők, hanem az egész népgazdaság érdeke. Szükségesnek tartjuk ezért nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy a felnőttek gyermekeiknek hazaviszik az egészségesnek tűnő apró állatokat. Volt rá példa, hogy rókát kereső kiásta a kotorékot, a kis rókákat kiszedte, hazavitte, ezzel veszélynek tette ki önmagát és környezetét. Leggyakrabban az történik, hogy ha a rókát lelövik, avagy elhul- lottan megtalálják, megnyúzzák és az állat bőrét, vagy saját célra használják fel, vagy eladják. A veszettség ilyen esetben is elterjed, hiszen a róka nyúzása. a bőr kikészítése közben is fertőződhet az ember. A rókabőr felhasználása csakis a megnyugtató laboratóriumi vizsgálat után veszélytelen. Mint említettük, a fertőzés elsősorban marás útján követkeritkábban embert, gyakrabban a műszereket viszik fel a magasba. A ballonszondákat hidrogénnel, esetleg más könnyű gázzal töltik meg. A ballon kosarába öníró műszert helyeznek. Amikor a léggömb nagyobb magasságban szétpukkan, a kosár ejtőernyővel ereszkedik a földre. Az öníró műszer hőmérsékletet, légnyomást és légnedvességet regisztrál. ,j,V * vj » Ujrt j i.-ic.a y.- j /’ö.YHX I eredményesen csak akkor tudunk védekezni ellene, ha valamennyi érdekelt szerv, a termelők végrehajtják a rájuk háruló, jogszabályokban megfogalmazott és előírt kötelezettségeket. Szükséges ezért, hogy a jövő évi védekezés sikere érdekében a szükséges intézkedések előkészítése már most megtörténjen és ehhez használják fel az idei erős fertőzöttség most még jól felismerető következményeiből leszűrhető tapasztalatokat. A tojásból kikelő fiatal hernyók kezdetben huzamosabb ideig közös szövedékben, ún. ,,hernyófészek”-ben táplálkoznak. Ezen kis hernyófészkeket tartalmazó ágrészek folyamatos eltávolításával (hernyózó ollóval) még a nagyobb kártétel kialakulása előtt több száz hernyót egyszerre megsemmisíthetünk, és a fertőzést felszámolhatjuk. Amennyiben ezt elmulasztjuk, úgy az idősebb hernyók a fa lombkoronájában szétszélednek. Ebben az esetben már csak rovarölő szerrel végzett kezeléssel számolhatjuk fel a fertőzést. A vegyi védekezést azonban a fiatal hernyók ellen célszerű időzíteni, mert a rendelkezésre álló növényvédő szerek ekkor a leghatásosabbak. A vegyi védekezéshez a következő rovarölő szerek közül választhatnak: Ditrifon 50 WP, Fiiból E, Ne- xion 25 WP vagy Nexion 40 EC, Safidon 40 WP, Unifosz 50 EC, Unitron 40 EC. A védekezések megszervezése, szakszerű végrehajtása érdekében a megyében működő nö- vénvvédelmi és agrokémiai állomás kártevő-előrejelzéseit, védekezési felhívásait kell figyelembe venni. zik be. A betegség halálos kimenetelű, lappangási ideje tizennégy nap, cje lehet kilencven nap is. Ez hosszú idő, ezért is hiszik sokan, hogy a talált vagy elejtett róka egészséges volt. A laboratóriumi vizsgálat tehát mindenképpen szükséges. Minden rókát veszettség szempontjából fertőzéses gyanúsnak kell tekinteni és csak akkor 6zabad megnyúzni, amikor a rókafej laboratóriumi vizsgálata kedvező. A fertőzöttnek minősült állat gereznáját (bőrét) tilos felhasználni. Megsemmisítése nemcsak fontos, de egészségünk védelme érdekében kötelező. Aki nincs tisztában a rókákkal kapcsolatos előírásokkal, az felvilágosításért a helyi állatorvosokhoz forduljon. Ez az intelem azért is időszerű, mert az utóbbi időben volt rá példa, hogy megnyúzott ✓ veszett róka tetemét találták. Felkérünk tehát mindenkit, hogy felvilágosításért és segítségért bizalommal forduljanak az állategészségügyi Szervekhez. Megyei állategészségügyi állomás Nyíregyháza 1 ■■ »r rr Jovore erős szövőlepke-fertőzés várható Vigyázat veszett róka! A kis Vukr nem lehet játszótárs
