Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-14 / 293. szám

1982. december 14.' Kelet-Magyarország t A növényvédő szerek Hova telepítsük a gyümölcsfákat ? A növényvédő szerek csomago­lása,' szállítása, tárolása (raktá­rozása), forgalomba hozatala és felhasználása előírásait a MÉM növényvédelmi és agrokémiai főosztálya által kiadott Munka- védelmi óvó rendszabályok nö­vényvédő szerekkel dolgozók ré­szére című kiadvány és a Nö­vényvédő ' szerek, műtrágyák 1982 című összeállítás tartalmaz­za. melyeknek előírásai kötele­ző érvényűek. Az egyéni növényvédőszer-fel- használók a kemikáliák közül csak azokat használhatják, ame­lyeknek az engedélyokirata erre vonatkozóan külön rendelkezést tartalmaz. Egyéni termelők növényvédő szert csak tűzveszélyt, illetve tűz- és robbanásveszélyt kizáró körülmények között tárolhatnak. Ezért a raktárnak kinevezett he­lyiséget, szekrényt, ládát avatat­lan felnőttek, gyermekek vagy haszonállatok számára hozzá nem férhető (kulccsal lezárt) módon lehet csak használni! A tárolóba a növényvédő szerek eredeti csomagolásukban vagy használat után szabályszerűen lezárt eredeti csomagolásban ke­rülhetnek be. A növényvédő sze­rek nagy része, különösen a por és a kristályos alakú készítmé­nyek, száraz levegőjű tárolót kí­vánnak. Nedves levegőjű raktár­ban megcsomósodnak, elfolyó- sodnak, tönkremennek- (Ilyen szer például a rézgálíc.) Vannak viszont olyan növényvédő sze­rek is, amelyek a túl száraz le­vegőjű raktárban könnyen be­száradnak, súlyuk jelentősen csökken. Ilyen szerek tárolásá­ra kiválóan alkalmasak a pince- helyiségek (például az oltőviasz). Fagy iránt érzékeny növényvé­dő szerek főleg a folyadékok, olajos készítmények (például a Gyümölcsfaolaj E vagy az Ágról) fűthető raktárhelyiséget kíván­nak. Egyes növényvédő szerek tűzveszélyesek, magas hőmér­sékleten öngyulladás állhat elő (például a kénpor és általában a kénkészítmények). A faseb- kátrány, a hernyóenyv magas A gyümölcstermelésnek, nö­vénytermesztésnek elengedhetet­len velejárója a növényvédelem. Mégis kevés az a kiskerttulajdo­nos, aki örömmel veszi hátára a permetezőgépet, vagy fogja ke­zébe a szórópisztolyt. Az idegen­kedés leginkább a vegyszereknek szól. Mérgek ezek a javából, em­berre és növényre nézve egy­aránt. Talán az emberi vonat­kozásukról nem kell beszélni, aki foglalkozik permetezéssel, az tudja. Mérgek a növényekre is, hiszen nagyobb dózisban adagol­va megégetik, megperzselik a gyümölcsöt, más növényre kerül­ve akár el is pusztítják azokat. Ilyenek például a speciális gyom­irtó szerek. Mindenképpen óva­tosan, figyelmesen kell bánni a növényvédő szerekkel. Ehhez tar­tozik a permetezőgépek műszaki állapota, mert csak jól karbantar­tott gépekkel lehet jó eredményt elérni. Ahol csöpög a tartály, ott az egyéb előfordulható bajok mellett a vegyszer is gyorsabban fogy. Hogy miért beszélünk er­hőmérsékleten megolvad, elfolyó- sodik. Ezért ezeket a szereket ne rakjuk a raktárban olyan hely­re — napsütéses ablak alá —, ahol károsodás következhet be. A raktár hőmérséklete 5—25 C- fok között ingadozhat. (A rak­tárban dohányozni, nyílt lángot használni tilos.) Vigyázzunk, mert a legtöbb szer a helytelen tárolás követ­keztében rövid idő alatt tönkre­mehet. A raktárban tartsunk ál­landóan rendét, hogy a készlet mindenkor áttekinthető legyen. A gyomirtó szereket mindig kü­lön helyen tartsuk, mert így az esetleges keveredés megakadá­lyozható. A megsérült növény­védő szer göngyölegeket azon­nal csomagoljuk át, s jelöljük meg, hogy felhasználás esetén zavar ne keletkezzen. A növény­védő szerek kezelésére szolgáló eszközöket: lapát, mérleg, hordó stb. más célokra használni — a mérgezések elkerülése céljából — tilos! Zsákos árut közvetlenül a be­tonpadozatra helyezni, a falhoz támasztani nem szabad, mert átnedvesedik. Mind a padozatra, mind pedig a fal mellé helyez­zünk deszkát. Egyes növényvédő szerek még szakszerű kezelés mellett is aránylag rövid tárolá­si idő után megváltoznak (csök­ken hatóanyag-tartalmuk), és ezáltal értéktelenné válnak. Te­hát gondos előrelátással csak annyi szert tartsunk raktáron, amennyire szükségünk van. Elő­ször mindig a régebben tárolt szert használjuk fel, hogy ezáltal is elejét vegyük a hatóanyag­csökkenésnek. A mérgezési veszély elkerülése céljából a raktár bejáratán (a szekrény ajtaján vagy a láda te­tején) halálfejjel ellátott táblára írjuk ki „NÖVÉNYVÉDÖSZER- RAKTAR, ENGEDÉLY NÉLKÜL BELÉPNI TILOS!” Óvjuk kör­nyezetünket a felelőtlen vegy­szerszennyezéstől, mert a kör­nyezetvédelem embervédelem a szó legnemesebb . értelmében is. (Széles) ről éppen decemberben? Két oka is van ennek. Elsősorban az, hogy a tél a legalkalmasabb a növényvédő szerek beszerzésére, a permetezőgépek javítására. Ha mindkettő rendben van, nyu­godtan .várhatja a kistermelő a tavaszt, az első permetezésnél sem lesz fennakadás. A másik oka az, hogy nemrég tartott a megyei növényvédő és agrokémiai állo­más növényvédőgép-bemutatót. A szűkkörű, szakmai bemuta­tón két olyan permetezőgépet ál­lítottak ki a debreceni Mezőgép gyártmányai közül, amelyek ki­válóan alkalmasak a házi kertek növényvédelmi munkáira, sőt el­sősorban ide szánták a tervezők. A kisebb típus, a Minitox névre hallgató szerkezetet 200 literes tartállyal látták el. A hajtást kardántengelyen keresztül, trak­torról kapja s az erőforrás akár kerti traktor is lehet. Tehát iga­zán házi kertbe szerkesztett gép­ről van szó. Kis terjedelme, ala­csony mivolta még inkább meg­A gyümölcsfák évtizedekig maradnak ugyanazon a he­lyen, a telepítés munkáit ezért nagy gonddal kell elő­készítenünk és elvégeznünk. A gyümölcsfák telepítésekor a család szükségleteinek fi­gyelembevételével kell első­sorban számolnunk, de nem szabad elfeledkezni a közgaz­dasági (piaci) és természeti tényezőkről sem. Rosszul szállítható, könnyen törődő gyümölcsöket lehetőleg na­gyobb felvevőpiacok közelé­ben termeljünk. A jól szál­lítható, nehezen romló gyü­mölcsfajok termelése viszont ott is gazdaságos, ahol ter­mészeti igényeik kielégíthe­tők. Telepítés ~ előtt gondosan kell tervezni az oltvány vagy más szaporítóanyag-szük­ségletét. A szaporítóanyagot a faiskolai lerakatokban, a KERTFORG KFT árudáiban szerezhetjük be. A gyümöl­csös létesítése a terület be­osztásával kezdődik. Kijelöl­jük a sorok mentét, az uta­kat, az épületek, a kút és a permetlékeverés helyét. Igen gyakran származik vita amiatt, hogy sokan nem tudják, milyen távolságra te­lepíthetők a gyümölcsfák, il­letve gyümölcstermő bokrok a telek határától. A telek tu­lajdonosa, kezelője belterüle­ten és zártkerten belül a kö­vetkező távolságokat köteles megtartani: — szőlő, valamint 3 mé­ternél magasabbra nem növő gyümölcs és bokor esetében 0,50 métert, — 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1 métert, — 3 méternél magasabbra erősíti ezt. A másik gép — amely­nek még nincs típusjelzése — függesztett kivitelben készül, s két, műanyag hordó alakú tar­tálya van. Mindkettőre szerelhető szórópisztoly és szántóföldi keret is. Vagyis alkalmasak gyümöl­csösök és szántóföldi kultúrák növényvédelmére. Igény van ezekre a gépekre, ezért fejlesztették ki a debreceni Mezőgépnél. Egyelőre csak pro­totípusokat mutattak be, de vár­hatóan hamarosan már sorozat­ban készítik a hiányt pótló masi­nákat. így még pontos árról sem lehet beszélni, de egy biztos: a kiskerttulajdonosok pénztárcá­jához igazítják a beszerzési költ­séget. Az is elképzelhető, hogy az egyéni vásárlók mellett termelő­szövetkezetek is vesznek a Mini- toxből, vagy a függesztett ki­vitelben készülő növényvédő gép­ből, s a háztájiban ezekkel vég­zik a permetezést, éppen kis mé­reteik miatt. S. B. növő gyümölcs és egyéb fa, valamint bokor esetében 2 métert. Külterületen — zártkerten kívül: — gyümölcsfaiskolai neve­lés alatt álló növény, továb­bá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,80 métert, — minden egyéb gyümölcs­bokor esetében 2 métert, — birsalanyra oltott körte­fa, továbbá őszibarackfa ese­tében 2,50 métert, — törpealanyra oltott al­mafa, továbbá meggy, szilva és mandulafa esetében" 3,50 métert, — vadalanyra oltott alma, körtefa, továbbá kajszifa esetében 4 métert, — cseresznyefa esetében 5 métert, — dió- és gesztenyefa, to­vábbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8 mé­tert. Külterületen — zártkerten kívül, ha a szomszédos föld­terület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert (gyümölcsbokor és gyümölcsfa kivételével): — 1 méternél magasabbra nem növő bokor esetén 0,80 métert, — 2 méternél magasabbra nem növő bokor esetében 1,20 métert, — 2 méternél magasabbra növő bokor esetében 2 mé­tert, — fa esetében 8 métert. Közút és vasút mentén (ha a szomszédos földterület sző­lő, gyümölcsös vagy zárt­kert): minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1 méter, 3 méternél magasabbra növő fát és bok­rot legalább 3 méter távol­ságra kell ültetni. Az ütemterv szerint ott kezdjük a terület előkészíté­sét, ahol a telepítést akarjuk kezdeni. Első munka az elő­ző évi növénymaradványok eltakarítása. Gondoskodjak előre a terület trágyázásáról is. Helyes, ha a telepítést megelőző évben jó minőségű istállótrágyát művelünk be. Jó talaj-előkészítést bizto­síthatunk fáink számára gö­dörásással. Az ültetőgödör legalább 120x120x60 cm le­gyen. Gyümölcsfáinkat min­dig meghatározott ültetési rendszerben telepítsük. Ezzel az a célunk, hogy az adott területen a lehető legtöbb fát ültessük el. Az egyik legin­tenzívebb koronaforma a »karcsú orsó, ezzel a korona­formával lehet egységnyi te­rületre a legtöbb fát ültetni; a terméshozamok is itt a leg­magasabbak. Új növényvédő gépek a háztájiba A debreceni MEZŐGÉP gyártmánya A VEVŐKÉRT. Fehérgyarmaton még ma is sokan tekintik a me­zőgazdasági munkát jövedelem­kiegészítőnek. Az áfész mezőgaz­dasági szakboltja forgalmán ez látszik is. Míg az elmúlt évben negyven darab motoros permete­zőt értékesítettek, idén több mint 60 talált gazdára. Mind többen jöttek rá a gépi fejés előnyeire, s könnyebbségére ezt az is mu­tatja. hogy szemben a tavalyi 20 eladott géppeL idén újabb har­mincat vásároltak Egy kicsit a zöldségellátást is próbálták segí­teni (eredménnyel), amikor 150 ezer forint értékű fóliavázat, 3 200 ezer forintnyi fóliát juttattak a kistermelőknek. Uborkamagra óriási igény volt, 200 kilogram­mot adtak el a vevőknek. Végre folyamatos és jó volt a permetszerellátás. Állandóan ke­resett cikk volt a Rubigán ko­rábban is, azonban most volt is. Nem hiányzott a Dithane M—45, az Orthocid, a Topsyn Metil és a többi permetszer sem. A Fehérgyarmat és Vidéke Afész mezőgazdasági szakboltja most is nagy választékkal csalo­gatja a vevőket, s a kínálat: per- metszerek, kisgépek, a gazdál­kodáshoz szükséges eszközök nem csak a fehérgyarmatiakat, de a környező községek lakóit is meggyőzi — érdemes felkeresni a boltot, (molnár) HORGÁSZOKNAK Nekiszalad a Tisza a taeredek partnak. Hol türelmesen nyal­dossa, hol haragosan szaggatja a lazuló, alámosott partfalat, ahon­nan ijesztő robajjal több mázsás földtömbők zuhannak hullámai közé. (Fák, bokrok, sűrű bozótszakaszok Ss halálukat lelik néha ezeknél <a szakadó partoknál, évszázados fák jönnek a víz szélé­ig, csupasz gyökereiket áztatva a habokban. Másutt kőhányások, sarkantyúk, ruganyok állnak ellen a támadó víznek, körülöttük titokzatos forgókban változik a meder. Ojabb és újabb csodálatos búvóhely teremtődik mindenféle halnak és megannyi rejtély, meg­fejtendő titok támad a’horgász számára, akinek a cseppet sem be­szédes víztükör alatt kell zsákmányára bukkannia. Horgász a tal­pán, akit bőkezűen ajándékoz meg halaival ez a csodálatos víz, amely még sok más titkot is rejt. Vízállás, vízhőmérséklet, ára­dás, apadás, szélirány, időjárási frontok, az évszakok változásai, a sokféle hal életének, szokásainak megannyi rejtélye: sokismeret- lenes feladvány ez, amelynek megfejtése nélkül nincs zsákmány. Éppen ezért nyugodtan mondhatjuk — és igazán sértő szándék nélkül: Horgászni tudni keli! Az igaz, hogy sokszor hangzik - el ez a mondat egy kicsit lesaj­náló, gúnyos hangsúllyal azok­nak a szájából, akik teli haltar­tóval, peckesen vonulnak el a partokon, kevésbé szerencsés sporttársaik előtt. Megint mások szinte titokban osonnak el hor- gászhélyükről, gondosan elrejt­ve zsákmányukat. És ha meg­kérdezik őket, hogy eredményes volt-e a horgászat, csendesen mormogják el az orruk alatt, hogy: „Ah, semmi. Gyenge nap volt!” Mindkét "típus így zárkó­zik el az elől, hogy a másik hor­gásznak akár egyetlen szóval is eláruljon valamit tudásából, ne­tán trükkjeiből, esetleg horgász- helyéről, amit gondosan titkol mindenki előtt. Mert ugye a sportszerűség, az Igazán közössé­gi, igaz emberi magatartás — mifelénk is hiánycikk még egy kicsit. Ugyanennek az „érem­nek” a másik oldala, amikor egyetlen elejtett szóra, vagy ép­pen titkos leskelődések után egész horgászcsapatok szánják meg a másik horgász etetett és általuk kiválónak vélt horgász­helyét. Még az úgynevezett „sün- dörgők szektája” is kialakult már, amelynek tagjai bokrok, nádasok rejtőkéből figyelik, le­sik az eredményes horgászt, hogy annak eltávoztával a helyére ül­jenek. Sajnálva a saját etető­anyagot és nem utolsósorban az időt arra, hogy saját megfigye­léseikkel. vagy éppen tanulmá­nyaikkal bővítsék tudásukat. Pedig mindenkinek és mindig van mit tanulnia. Nemcsak a természet megfigyelése, a halbio- lógta rejtelmei adják a tanulni- valót. Ott van még a sokféle hal- fogó szerszám jó megismerése, használatuknak módjai és nem utolsósorban a horgászai sza­bályainak, az idevonatkozó tör­vényeknek rendeleteknek az is­merete. Mindezekkel együtt igaz, hogy horgászni — bizony tud­ni kell! Éppen ezért helyes intézkedés az, hogy minden horgaszigazol- ványban ott kell lennie a be­jegyzésnek: „Horgászismeretek­ből beszámolt”. A kezdő horgász számára persze mindössze csak az alapot adják ezek a horgász- ismeretek, amelyekből bizony — már az első „vízreszállás” előtt vizsgázni kell. De ettől még nem lesz senki eredményes horgász. A kisebb-nagyobb egyesületi kö­zösségekben, baráti társaságok­ban, együtt járó „horgászbrigá­dokban” kell — kellene — össze­szedni az igazi tudást Vannak rá jó példák, hogy né­hány egyesületben klubszerű ösz- szejöveteleken szakelőadások, filmvetítések, „öreg sporik” be­számolói segítik elő a tudnivalók megszerzését De az is igaz, hogy egyesületeink többsége még min­dig csak „jegyváltó iroda”, ahol egy évben csak egyszer fordul meg a horgász. És a közgyűlések éves rendszerének megváltozása is nehezebbé teszi a horgászkö­zösségek együttlétét. Könnyebb helyzetük van az üzemi egyesületeknek, vagy lesz majd azoknak az üzemi, munka­helyi horgaszcsoportoknak, ame­lyeknek létrejötte az egyesülete­ken belül a közeljövőben lehető­vé válik. Az egy helyen dolgozó horgászoknak — akik közös mun­kában is „összerázódtak” már — módjuk van többször is szót váltani kedvenc időtöltésükről. Sőt: még közös helyiség is köny- nyebben kerül összejöveteleik­hez. (A csoport horgászatát se­gítő stégépítésről, csónaképítésről nem is beszélve.) Mindaddig: marad az önkép­zésnek az a módja, amelyet a horgászszaksajtó, a MOHOSZ or­szágos lapja (igen szerényen a mi lapunk horgászrovata Is), a több kiadásban és most már egy? re nagyobb példányszámbah megjelenő horgász szakikönyvek, és az évenként megjelenő Hor­gászkalauz. a szövetség évköny­ve is jelentősen elősegít. (Nagy kár, hogy az országos hargász- lapra megyénk hétezres horgász- táborának csak egy jelentéktelen töredéke fizet elő, a Horgászka­lauz legújabb száma is tömegé­vel árválkodik vevőre várva _ az újságosbodék polcain. Ennyire tudnánk már mindent?) Az eredményes horgászatnak megannyi „titkát” segítenek meg­fejteni a szakkönyvek. A ponty, a harcsa, a süllő, a csuka hor­gászatáról a legjobb szakírók ír­tak könyveket. A többi halfajta horgászatáról, a halbiológiáről és tapasztalt horgászok irodalmi igénnyel megírt élményeiről is jelentek meg könyvek. De most csak egy kis ízelítőt a Horgász­kalauz legújabb számából: A kalendárium naptárrészében minden hónap mellett érdekes írásokat idéznek a Magyar Hor­gász 1947—48-as számaiból. Hasz­nos dolgokat tudhatunk meg pél­dául arról, -hogyan ízlel a hal. Neves halbiológus ír a halak iz- érzékszerveiről, szaglószerveiről. táplálkozási szokásaikról. Később a különféle távcsalikról közölnek írást. De talán a legérdekesebb örley Dénes terjedelmes cikke „Eszik? Nem eszik? Miért?” cím­mel. Elolvastával nagyon sok kérdésre kap választ az érdeklő­dő horgász éppen abban a té­mában, amely a legjobban érdek­li: mikor és mivel kaphatja ho­rogra zsákmányát. Sok mindent megtudhat a halak viselkedésé­ről a vizi környezetben, megis­merheti a hőmérséklet és az oxigéntartalom szerepét, a zava­ros és a tiszta víz hatásait a hal­fogásra és megtudhatja a hajak sokféle faji sajátosságát, amelyek mind befolyásolják a fogási ered­ményt. Mindezt kiegészíti a neves szak­író Antos Zoltán cikke „Tapasz­talatok, törvényszerűségek a hor­gászatban” címmel. Saját élmé­nyeinek leírásával illusztrálja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a halak fajfenntartási és táplálkozási ösztöneivel, tartóz­kodási helyével, a víz, az időjá­rás változásaival, a halak táplálkozási szokásaival függe­nek össze. De rámutat azokra a véletlenszerűségekre is, amelyek sokszor fejtetőre állítanak a hor­gászban minden eddigi tudást, mégis a legtöbbször azokat a tör­vényszerűségeket támasztják alá, amelyek ismerete nélkül aligha várhat zsákmányt. Sok mindent megtudhatunk például a süllöfogásről a „Két horgász sok süllője” című írás­ból. Ennek a második részét Bo- dó István sárospataki horgásztár­sunk írta, akitől sok érdekessé­get közölt már a horgászújság Is tiszai módszereiről. A szerző ked­venc horgászhelyei éppen a mi Tisza-szakaszunkon vannak, Bal­sa és Gávavencsellő tájékán. Mostani írásából éppen a jó tiszai horgászhelyek kiválasztásához kaphat tanácsot az olvasó. A „Hazai vizeken” feleim alatt az ország számos horgászvizéről tájékozódhat az olvasó. Köztük a számunkra legérdekesebb a „Halbőség a bögékben” című írás. Ez a Taktaközl-fflcsatoma horgászhelyeit Ismerteti, ahová — közelsége miatt — számos me­gyebeli horgásztársunk is gyak­ran ellátogat. Pristyák József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom