Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. december 1. Jelenleg 76 lakás fenntar­tásáról gondoskodik Vásá- rosnaményban a II. Rákó­czi Ferenc Lakás-, Garázs- építő és Fenntartó Szövet­kezet. Ezek közül 36 saját építésben készült el, míg 16 tanácsi értékesítéssel ke­rült szövetkezeti tulajdon­ba- s 24 lakás OTP kivite­lezésben készült. Az építési ütem egyelőre a különböző akadályok miatt nem felel meg az igényeknek. Hosz- szan húzódott a Szabadság tér és a Rákóczi utca sar­kán lévő 24 lakásos épület kivitelezése, mivel a máté­szalkai TÖVÁLL vissza­lépett a munkáktól. Jó ütemben épül viszont az \ _______________________ ÉRDÉRT dolgozóinak a 18 munkáslakás a Petőfi ut­cában. A Mező Imre út folytatásában készítik 54 la­kás, s az ehhez kapcsoló­dó 18 garázs kiviteli ter­veit. A lakásszövetkezet mun­káját nagyban előse­gítené, ha megteremtenék a feltételeit egy függetlení­tett ügyintéző beállításá­nak. A megfelelő iroda ki­alakítása az új építkezé­sekkel lehetséges. Erre azért is szükség van, mert a város lakásépítési terveit a következő években ebben az építési formában a ko­rábbitól jobban szükséges támogatni. A gyerekek kedvence a játszótéren kiállított kis motoros hajó. Azonban nem ártana, ha jobban vigyáznának rá, akár a szülők felügyeletével. Kiváló együttes Tizenöt éves fennállásának egyik legszebb elismerését nyerte el a Liszt Ferenc ve­gyeskar. Az idén a Népműve­lési Intézet és a Művelődés- ügyi Minisztérium pályázata alapján elnyerte a Kiváló Együttes címet. Az alakuláskor 36 tagú együttesben most 62-en éne­kelnek. Javarészt pedagógu­sok a kórus tagjai, de minden foglalkozási ág képviselői megtalálhatók közöttük. Rendszeresen fellépnek a járási és megyei rendezvé­nyeken. Vezetőjük, Tarczai Zoltán irányításával a kó­rusirodalom klasszikus és mai darabjai egyaránt szere­pelnek repertoárjukon. A sikeres munkát fémjelzi, hogy 1980-ban fesztiváldíjas mi­nősítést szereztek, tavaly megkapta az együttes a Szo­cialista Kultúráért kitünte­tést Legutóbb augusztus 2—6. között Finnországban, Vam- malában jártak, az ottani kórus látogatását viszonoz­ták. A finn újságokban is felsőfokban számoltak be a kórus szerepléséről. Ezen­kívül a testvérkapcsolatok ré­vén a Szovjetunió Kárpáton- túli területén is felléptek. A varos kapuiában — Aki vonattal jön, an­nak csak mi vagyunk Bereg kapujában, jó benyomásai le­gyenek, amikor leszáll — mutat körbe az állomáson Farkas Gyula állomásfőnök. Rendezett környék, szépen vágott sövény, virágok fo­gadják az utazókat. Mindig akad annyi szabad ideje az itt dolgozóknak, hogy gondol­janak munkahelyük környé­kének csinosítására. Az itt szolgálatot teljesítő hatvan vasutasnak jól kell ismernie egymást. Űj kenéztől Vitkáig tart a terület, ame­lyért felelnek. S az éjjel-nap­pali, hétköznap és ünnepna­pi munkabeosztás megköve­teld, hogy akár egymást tud­ják helyettesíteni, amikor va­laki szabadságon van vagy megbetegszik. S közben gon­dolniuk kell az utazóközön­ségre, s figyelni az áruszállí­tást. Jellemző, hogy a vonatra szállóknak csak mintegy ötö­dé vásárosnaményi, a többiek a járás falvaiból érkeznek, hogy utazzanak tovább. így aztán az utazási irányok is meghatározóak. Legtöbben Nyíregyházára vagy még to­vább tartanak, Mátészalkára azok utaznak, akiknek kisebb bevásárolni valójuk van, míg a záhonyi vonalon a be­járók adják a többséget. Az állomás előtt a a Volán jára­tai bonyolítják le a legna­gyobb forgalmat — néha bi­zony a vasutasok bosszúságá­ra, ugyanis naponta egy ta­licskára való szemetet gyűj­tenek össze a rendetlenebb utasok után. Az áruszállításban az idén a 150 ezer tonnás terv teljesí­tésére törekednek. Bár az év elején, a forgácslapgyár re- kontrukciója miatt kisebb volt a forgalom, azonban azóta lassan pótolják a lema­radást. A vasúti szállítás és rakodás javítására az állo­mási vágányok mellett asz­faltozták, illetve betonozták a rakodóterületet, javították a világítást. Az iparvágányok­ra pedig a megrendelők igé­nyeinek megfelelően igye­keznek kiállítani a vagonokat SEGÍTIK a beilleszkedést Á változást akarni kell A cigánylakosság helyzetéről Az életmódváltás kemény, embert próbáló folyamat. Az életmódváltoztatás keserves útja és ára annak, hogy ál­tala egy tartalmasabb, gaz­dagabb élet lehetősége te­remtődhessék meg. Mindez legnehezebb azoknak az em­bereknek, akik a legmélyebb­ről jöttek. Nekik nagyobb és bonyolultabb a küzdelem a hazai átlagos életszínvonal eléréséért, s ráadásul gyor­sabb menetben — hangzott el a városi-járási pártbizottság legutóbbi ülésén. A járási hivatal írásos ösz- szegzése és a városi tanács végrehajtó bizottságának ülé­se után került a cigányság helyzete a tanácsi vezetők előterjesztésében a városi-já­rási pártfórumokra. Néhány szám: Vásárosnamény lakó- népességének 7,9 százaléka, a járásban élők 11,2 százaléka cigány. Jóval nagyobb ez az arány Olcsván, Jándon, Ara­nyosapátiban, Nyírmadán, Tarpán. Az egy lakásra jutó személyek száma 6,5, családo­ké 2,3. Száz kereső 240 el­tartásáról gondoskodik. Szép köztéri szobor diazí- ti a városközpontban az 1. számú általános iskola előt­ti parkot. A művésznő hoz­zájárulásával helyezték át a pártbizottság belső udvará­ról Veszelly Jelena Anyaság című alkotását. A városi cigánytelepek fel­számolása befejezés előtt áll. „C” keretben, részben belvi­zes lakóházak építésével meg­szűnt a nyírmadai, aranyos­apáti, gyürei, ilki, beregdaró- ci telep. A munkaképes korúak kö­zül folyamatosan dolgozik 1109, alkalmanként 219, nincs munkaviszonya 544 főnek. Az óvodai, általános iskolai, napközis étkeztetés, tanszer-, nevelési, gyámügyi segély, ruhautalvány, nevelőszülők­nek gondozási díj, nevelői különjutalom, idősek étkez­tetése címekre 1981-ben a ta­nácsok több mint 3 millió fo­rintot fordítottak. A város iskoláiban minden hatodik, a járásban minden negyedik gyerek a cigányok közül kerül ki. A legutóbbi adatok szerint 1971-ben 133 gyerek kezdte meg az általá­nos iskolai tanulmányait, 1979-ben 14 éves korban 54 gyerek végezte el a nyolca­dik osztályt. A felsorolt adatok nincse­nek egybevetve a 15—20 év­vel ezelőtti helyzettel. Mégis jelzik, hogy munkával, isme­reteik gazdagításával, szoká­sainak megváltoztatásával hol tartanak a felemelkedésben. Igazolják, hogy környezetük­től eltérő életmódjuk felol­dása társadalmi életünk meg­oldatlan problémája. Nagy gond, hogy a 14—18 éves cigány fiatalok nem vál­lalnak, vagy nem kapnak munkát, alkalmilag dolgoz­nak. Ebben a környezetben kisebbségi érzésüket köny- nyebben levetik és megma­radt gátlásaik miatt erősza­kosabbá válnak. A családfő távol dolgozik, az anyák kö­zül többen termelőszövetke­zetben. A fiatalok felborítják a családok belső rendjét, uralkodó helyzetbe kerülnek. Majd bevonulnak katonának és kapcsolatuk törvényes há­zassággá nem fejlődik. Több a szétköltözés, a nem vér sze­rinti gyerekek hátrányt szen­vednek. Itt-ott mintha felerősödött volna az a munkahelyi tö­rekvés, hogy a problémás em­berektől igyekeznek szaba­dulni. Figyelmen kívül hagy­ják, hogy eseti visszaesésük majdnem törvényszerű. Kár, mert a türelmes, magyarázó, őszinte szóra, nevelő szem­pontú közelítéssel leküzdik az előítéleteket és tömegesen munkába állnak. Ez történik az aranyosapáti termelőszö­vetkezet szövödéjében, a VOR-ban, s a többi üzemben. Megérzik, hogy nem válik ketté a hivatalos nyilatkozat, és a gyakorlati tett, ahol a kirekesztettségüket megdöb­bentőnek tartják. Kisebb mu­lasztások, késések miatt a munkahelyen nem monda­nak le azonnal róluk. A ter­melőszövetkezet felszántja kertjeiket, az üzemek indo­kolt esetben megelőlegezik bérüket. Azokban az általános isko­lákban, ahol magas a cigány- gyerekek száma, az igazga­tók, nevelők körében egyre általánosabban terjed az a vélemény, hogy az iskolák nevelési-képzési terveit csak akkor tudják megvalósítani, ha a környezeti ártalmak mi­att kialakult hátrányt az alsó tagozatban ledolgozzák. A pe­dagógusok mélységesen saj­nálják, ha egy-egy közepes tudásszintű, törekvő szülők gyerekét be sem hívják fel­vételi elbeszélgetésre a szak­munkásképzőbe. A társadal­mi környezet, a munkahely nem kéri kellő szigorúsággal számon továbbtanulásukat. A cigánylakosság körében nagyobb rétegződés ment végbe. Elegendő végigmenni az utcán, benézni a lakások­ba, kertekbe és látható, hogy a korábban kedvezményes lakásépítési akcióhoz jutot­tak életvitele között különb­ségek vannak. (Vásárosna­mény, Tarpa, Gelénes.) A putriból történő kiköltözés, a kulturáltabb lakókörnyezet kialakításának számtalan po­zitív hatása van. Annál szo­morúbb látni azokat a csalá­dokat, akik a telepi életvitel szintjén megrekedtek. Az életmódbeli különbsé­gek a községek közvélemé­nyével egybehangzóan köl­csönösen taszítják egymástól a cigányokat is. A kiemelke­dettek nagy része szégyenli általánosított cigány voltát. Velük sokkal többet kell fog­lalkoznunk, hogy növelni tudják felelősségüket társaik útkeresésében. Megtalálni kö­zöttük azokat, akik mások helyett is viselkednek, érté­keket mentenek, példát mu­tatnak, közvetítenek. Az oldalt összeállította: LÁNYIBOTOND A virágos Béke utca A virágos Béke utca. így ismerik, emlegetik vá­rosszerte Borbás Berta­lanná választókerületét. Igaz, most a virágpompa téli nyugovóra tért, még­is érdemes megismerkedni azzal az erőfeszítéssel, amit ezért tettek. A Béke utcai óvodából a gyerekek az udvarra készülnek. Borbás Bertalanná meleg tekintettel néz rájuk. — Szépen süt a nap — mondja. — Hiányzik ne­kik a szabad levegő, hát hadd élvezzék az év talán utolsó ajándéksugarait. Előzőleg a férje volt ta­nácstag ugyanebben a kör­zetben. Mint jó feleség be­segített a szervezésbe. Egyébként az édesapja Jándon a tanács megala­kulása óta végzett hason­ló társadalmi munkát. Tiszteli, szereti az em­bereket. Bizalommal van­nak hozzá. Legjobb tudá­sa szerint tájékoztatja őket körzetük helyzetéről, lehetőségeiről, s igyekezet­tel jár közben ügyeikben. Beszélgetéseik nem szorít­koznak a hivatalos órák­ra; kinek a lakásán, vagy az utcán jövet-menet is szentelnek időt egymásra. — Olykor milyen érzés nemet mondani? — Nem hagyjuk szó nélkül, ha valaki az utcán mossa az autóját, vagy nem akar részt venni a parkosításban. Most a gázvezeték ügye foglalkoztatja legjobban a környékbelieket. Sze­retnék, ha a Béke utcában is megépülne a gázvezeték. Jelenleg ki olajjal fűt, ki szénnel, s a gáz praktiku­sabb, olcsóbb lenne. Azon­ban a vezetéképítés sem olcsó. Jelentős társadalmi munkát is végeznének, de teljesen önköltséggel nem tudják vállalni. Másik gond a szemét- szállítás. — Alapjában véve meg­oldott, de a mellékutcák­ban a kukák mellé zsá­kokban kitett szemetet nem viszik el. Ez ügyben kértem az illetékeseket, intézkedjenek. Gyakran hallani: a ta­nácstagi fogadóórák iránt kicsi az érdeklődés. Bor- básné szerint ez sok he­lyen a személyes kapcso­lat hiányából ered. ök a Bocskai utcaiakkal egyidő- ben szokták tartani, s szép számmal eljönnek, s a dolgaikról őszintén nyil­vánítanak véleményt. A tanács írásban válaszol a felvétett kérdésekre, me­lyek többsége a különbö­ző beruházásokkal kap­csolatos. Arra töreked­nek: a kívánalmak mel­lett az is szerepeljen, hogy ők mit vállalnak, mivel járulnak hozzá igényeik megvalósulásához. Például a jövőben a Béke ut­ca másik oldalán jár­dát akarnak építeni. Egyik oldalon van, de az már régi, agyontörede­zett. Itt az óvoda, rengete­gen járnak erre és az új járda jelentősen javítaná a közlekedést' Cs. Gy. Szövetkezeti lakások

Next

/
Oldalképek
Tartalom