Kelet-Magyarország, 1982. december (42. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

Ma összeal az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését december 1-re összehívták. A Politikai Bizottság az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült elő­terjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizott­ságnak. Az MSZBT-elnökség napirendjén Az ifjúság hazafias és internacionalista nevelése Kedden a Parlament va­dásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnöksége. A tanácskozást Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg, majd a Szovjetunió megala­kulása 60. évfordulójára em­lékezve méltatta a szovjet állam létrejöttének történel­mi jelentőségét. Hangsúlyoz­ta: hat évtizede annak, hogy a forradalom győzelme után öt esztendővel a Nagy Októ­ber logikus folytatásaként ál­lamszövetségre léptek a győz­tes forradalom egyes köztár­saságai. December 30-án jött létre, szerveződött államszö­vetségbe a világ első, sok nemzetiségű, egységes mun­kás-paraszt szocialista álla­ma. A sok nemzetiségű szovjet állam létrejötte a lenini nem­zetiségi politika gyakorlati megtestesülése — mondotta Apró Antal. Az MSZBT elnöke emlékez­tetett rá: a sok nemzetiségű szovjet állam ma egysége­sebb, összeforrottab társadal­mi, politikai, eszmei, ideoló­giai szempontból, mint a vi­lág bármelyik egynemzetisé- gű állama. A megnyitót követően György Sándor, a társaság titkára összegezte az MSZBT- nek az ifjúságnak a szocia­lista hazafiságra és proletár internacionalizmusra nevelé­se területén elért eredménye­it, körvonalazta a további te­endőket. Hangsúlyozta: é té­ren a társadalmi szervezetek­nek, közöttük a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak is az MSZBT, mint az egész társadalmat átfogó tömeg- mozgalom sokat tesz azért, hogy népünk, ifjúságunk megismerje a Szovjetuniót, az SZKP politikáját, a magyar —szovjet együttműködés múltját és jelenét, távlatait, hozzájárulva a magyar ifjú­ságnak a szocialista hazafi- ság és proletár internaciona­lizmus szellemében történő neveléséhez. György Sándor kiemelte: a magyar—szovjet barátsági mozgalomnak külö­nös figyelmet kell fordítania a munkahelyi, iskolai, nevelé­si lehetőségek kihasználásá­ra A vitában felszólalt Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Tim- mer József, a SZOT titkára. A falusi fiatalok nevelésé­ről beszélt Mártonná Homok Erzsébet, és végezetül Grósz Károly, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei pártbizott­ság első titkára. Tanácskozóit a TOT elnöksége A szőlő- és gyümölcster­melés, illetve a feldolgozás és a tárolás között mutatko­zó aránytalanság felszámo­lásáért a következő időszak­ban az eddiginél többet kell tenni, ezzel ugyanis javítani lehet ezeknek az ágazatok­nak a jövedelmezőségén — állapította meg a TOT elnök­sége keddi budapesti ülésén, amelyen Szabó István elnök­letével a termelőszövetkeze­ti szőlő- és gyümölcsterme­lés helyzetét, és a fejlesztés lehetőségeit vitatták meg. A tanácskozáson felvetet­ték, hogy a rendelkezések egyelőre még külön választ­ják a szőlő- és gyümölcstele­pítést, továbbá a tárolást és a feldolgozást, a borászko­dást, holott végül is egységes folyamatról van szó. Ahhoz, hogy a feldolgozás viszonyla­gos elmaradottságát felszá­molhassák, a jövőben mint­egy százezer hektoliter telje­sítményű borászati üzemet és tárolót kell létesíteni a szőlő- termelő vidékeken. A beru­házásokhoz szükséges összeg egy részét tsz-tagi kölcsö­nökből lehetne fedezni. Rész­ben azonos gondok mutat­koznak a termelőszövetkeze­ti almatermesztésben is, szű­kösek a tárolók. Legalább 250 e?er tonnás raktárfej­lesztésre lenne szükség ah­hoz, hogy a felkínált téli al­mát megfelelő módon óvhas­sák az őszi, téli időszak­ban. Állást foglalt a testület: azon az alapvető gondon, hogy számos gazdaságban, túlságosan alacsony a ho­zam, gyakran csak úgy le­het segíteni, ha a gazdaság­talannak bizonyult ültetvé­nyeket megszüntetik és he­lyükre korszerű, nagy hoza­mú új fajtákat telepítenek. A szükséges szaporítóanyag máris rendelkezésre áll. Az elnökség megvitatta a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek anyagi érdekelt­ségének új vonásairól szó­ló előterjesztést. MA Á változást akarni kell (2. oldal) Közérzet az iskolában (3. oldal) A kölcsönvett föld , (3. oldal) Tűz Jösavárosban . (5. oldal) Fórum (7. oldal)- v • .___________ BESZÁMOLNAK A TANÁCSTAGOK Párbeszéd száztízezer lakossal Egy év munkájáról adnak számot a nyíregyházi tanács­tagok decemberben. A be­számolók három héten ke­resztül teremtenek párbeszé­det a lakosság és a tanácsta­gok között. Egy év számadása nem ke.ai/a feladat. Köztudomá­sú, hogy a fejlesztési lehető­ségek megcsappanása miatt megyeszékhelyünkön is ke­vesebbre futotta, mint arra a tervidőszak kezdetén gondol­tunk. A tanácstagok ennek ellenére büszkén sorolhatják a fejlesztési célok megvalósu­lását. A Család utcán még a tél beállta előtt költözhetnek az első honfoglalók az újvá­rosi lakásokba. Végleges for­májához közeledik a Lenin tér. Idén nyílt meg a nagy alapterületű élelmiszer-áru­ház, rövidesen új helyen fo­gadja ügyfeleit az IBUSZ és a belváros keresett szórako­zóhelye a Korzó presszó. Szeptemberben avatták a Tu­domány és Technika Házát. Hamarosan átadják a Tompa Mihály utcai 16 tantermes általános iskolát. A tanácstagok saját mun­kájukról is beszámolnak ilyenkor. Hiszen egy év nem nagy idő a tervciklusban, de alapvetően meghatározhatja a választókerület lakosságá­nak hangulatát, ha évek óta ígérgetnek egy felújítást, egy szilárd burkolatot. Ilyen szemszögből nézve egyetlen esztendő is hosszúnak tűnik, ha mérlegre teszi a tanácstag, mit végzett a körzete érdeké­ben. Általában a késő esti órák­ba nyúlnak ezek a beszá- rn°lók. Nem csoda, hiszen a közös eszmecsere újabb gondokat ébreszt. Bizonyára nemcsak a beszámolók ad­ják az ötletet, mindenesetre tény, hogy ilyenkor születnek társadalmi munkafelajánlá­sok, önkéntes vállalások. Mert azt ma már valamennyi nyír­egyházi lakos tudja, hogy a megszokott és joggal elvárt igények kielégítésére sem jut mindig pénz. Viszont nincs az a beruházás, amely­nek az élvezői vagy a kör­nyék lakói ne gyorsítanák meg a befejezést. Megszépül­tek így a parkok a lakótele­pek környékén, kicsinosítot­ták ügyes kezek az óvodák, bölcsődék, iskolák udvarait. Az idei beszámolókon bizo­nyára elhangzik, hogy az egészségügyi integráció ki- szélesítése révén hol, hogyan bővíthetik ezt az ellátást. Új­városban nemhogy bolt, de még út sem lesz egy ideig: a peremkerületekben, tanyá­kon is hasonló a helyzet. Ezek a beszámolók akkor hozzák meg a várt eredményt, ha minél nagyobb számmal mennek el és hangoztatják vé­leményüket a választók. Tartalékos tiszteket avattak A nyíregyházi helyőrség egyik laktanyájában novem­ber 30-án tartalékos politi­kai tiszteket avattak. Az or­szág különböző részeiről ér­kezett tartalékos tisztek át­képzés és vizsga után lettek tartalékos politikai tisztek. A hallgatók az átképzés alatt általános poltikai, párt­politikai ismereteket sajátí­tottak el és általános katonai kiképzést is kaptak. Tartalé­kos politikai tisztek képzésé­re a honvédelmi munka mi­nőségének javítása érdeké­ben került sor. A keddi ava­tó ünnepségen több előlépte­tés is volt. A Kender-Juta és Polltextll nagyhalász! gyáregységében Németh Erzsébet egyidejűleg öt körszövőgépet kezel. Az üzemrészben műszakonként 20—21 ezer méter zsákszövet készül. (Császár Csaba felv.) Átalánydíj, kisszövetkezet Űj formák a szolgáltatásban A lakosság részére végzett szolgáltatások összege ha­vonta meghaladja a tízmillió forintot a megye ipari szö­vetkezeteinél. Az utóbbi időben viszont megtorpanás tapasztalható, a múlt évitől nem végeztek több munkát. Éppen ezért a KISZÖV Í elnöksége ajánlást dolgozott ki a szövetkeztek vezetősé­geinek az új üzemeltetési formák elterjesztésére. En­nek nyomán remélik, hogy javul a munka színvonala, emelkedik a gazdaságosság, így mind a szövetkezetek­nek, mind a lakosságnak érdemes lesz a szolgáltatás­sal foglalkozni — állapítot­ták meg a keddi elnökségi ülésen. A tervezet szerint a sajá­tosságoknak megfelelően — kisszövetkezet vagy szakcso­port alakításával, átalány- díjas elszámoltatással vagy bérlettel — 1984 végéig be­fejezik a szervezeti for­mák korszerűsítését. Ennek nyomán az egyes munkafor­mákra külön javaslatokat dolgoztak ki. A textiltisztításban a má­tészalkai szövetkezet sza­lonjánál például az átalány­elszámolásos üzemeltetés az ajánlott. Ruhakészítéssel és -javítással kilenc szövet­kezet foglalkozik. Miután itt az igény adott, ezért vagy az átalányelszámolást vagy a szakcsoportban való üzemeltetést találják járha­tónak. Az új formák bevezetésé­ben élen jár a fodrászat és a fényképészet. A nyíregy­házi, kisvárdai és mátészal­kai fodrász-, valamint a Fe­hérgyarmati Ruhaipari Szö­vetkezet keretén belül 170 egységben fogadják a ven­dégeket. Az üzletek többsé­ge már átalányelszámolásos rendszerben működik, a 15 dolgozó alatti egységekben mindenütt igyekeznek beve­zetni ezt a formát. A fény­képészeknél ugyancsak az egész szövetkezt területére bevezetik az átalányelszá- | molást. A gépjárműjavítást végző j nyolc ipari szövetkezetnél a j nagyobb bázissal rendelke- C zőknél ajánlott a kisszövet- ! kezet létrehozása. így Nyír- I egyházán a Tempónál, a | kisvárdai és a mátészalkai i szövetkezetben jöhet létre í ilyen forma. Ugyancsak kis- ! szövetkezetét hozhat létre — j valószínű, hogy már az év ' végével — az Elekterfém az j elektromos háztartási gé- C pék és egyéb híradástechni- j kai berendezések javítására. Az ezzel a tevékenységgel foglalkozó másik hét szövet­kezetben az átalánydíjas el­számolás vagy szakcsoport alkítása célszerű. Nagyobb lehetőség van szakcsoport létesítésére az építőipari ágazatban, össze­sen 18 szövetkezet foglalko­zik a megyében ilyen tevé­kenységgel, megfelelő gaz­dasági számítások és előké­szítés után lehetséges az új szervezeti formák bevezeté­se. B XXXIX. évfolyam, 282. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. december L, szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom