Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-10 / 264. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. november 10. Amit a lakásrendeletről tudni kell Beszélgetés a városi tanács titkárával Mi az eltérő, helyi sajátosság az új lakásrendelet alkalmazásában? Ez az egy, de sokfelé ágazó kérdés volt a beszélgetésünk kiindulópontja dr. Onder Jánossal, a városi tanács titkárával. A kérdések és válaszok között természetesen sokszor lapoztuk fel a közelmúltban elfogadott, 1982. évi 2. számú tanácsi rendeletet. Avaskos. mindenre kiterjedő lakásrendelet valamennyi pontját nem áll módunkban közölni. Erről a városi tanács tájékoztató füzetben, a nagyobb üzemekben élőszóban, fórumszerüen kívánja értesíteni a város lakóit. Ezúttal néhány jellemző és fontos változásról kértünk tájékoztatást. Hogyan változnak az igényjogosultság feltételei? — Az általános — országosan érvényes — feltételek közül kiemelésre kívánkozik, hogy tanácsi bérlakásra az i jogosult Kisvárdán, akinek az egy főre jutó havi jövedelme a 2500 forintot nem haladja meg. Fiatal házasoknál, 30 évesnél idősebb egyedülállóknál, nyugdíjasoknál és családjukat egyedül nevelő eltartóknál ez az összeg, természetesen magasabb: 3 ezer forint. Ugyancsak 3 ezer forintban állapította meg a tanács azoknak az igénylőknek a jogosultságát, akik a meglévő tanácsi bérlakásuk mellett jogigényes cserével, magasabb komfortfokozatú és nagyobb szobaszámú lakást igényelnek. Az így lakáscserében részesülők az átadott lakásukat tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kötelesek a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátani. Milyen kereseti határokat állapítottak meg a tanácsi értéke- sítésű lakásoknál (szövetkezeti, OTP)? — Azok kaphatnak, vásárolhatnak tanácsi értékesítésű lakást, akiknek az egy személyre jutó havi átlagjövedelmük nem haladja meg a 3300 forintot. A fiatal házasok, 30 évesnél idősebb egyedülállók, nyugdíjasok, a családjukat egyedül eltartók esetében ez az összeg magasabb, a 3800 forintot nem haladhatja meg. Az átlagos havi jövedelmet a lakásigénylés, illetve a lakásigény elbírálásának időpontját megelőző 12 teljes hónapban kapott jövedelemnek az egytizenketted része alkotja. Hogyan bírálják el, ha kétvagy háromszáz forinttal a kategóriák felett van az állampolgár havi jövedelme? — Természetesen, a megállapított kereseti határok fontosak, de merevség lenne, ha a néhány forinton múlna a lakáskiutalás sorsa. Ezért rugalmasan a tanács úgy határozott, hogy a lakásügyi hatóság maximum tíz százalékkal, legfeljebb 300 forinttal eltekinthet a meghatározott jövedelmi határok túllépésétől. Hogyan sorolják be a fiatal házasokat? — A fiatal házasok első lakáshoz juttatásának szempontjai megegyeznek az általános szabályozással (gyermekük van, gyermeket vállalnak, alacsonyabb a keresetük, alacsonyabb komfortfokozatú és alapterületű lakást is elfogadnak átmenetileg, közéleti, társadalmi tevékenységet végeznek, példásan dolgoznak). Az első, átmeneti megoldást jelentő lakás elfogadásakor kötelező előtakaré- kosságot ír elő a szabályzat. Ez Kisvárdán a tanácsi bérlakásoknál havi 500 forint, az OTP-s lakást akaróknál havi ezer forint a legkisebb kötelező előtakarékosság, melyet szintén rugalmasan oldanak meg. Milyen összegekben állapították meg az igényléskor kötelező letéteket? — Mint ismeretes, a lakásigénylőknek 1983. január 1- től a lakásigény benyújtásakor, megújításakor igénylési letétet kell fizetni. A tanácsi rendelet ebben is differenciál. így például egy összkomfortos egyszobás tanácsi bérlakás letéti díja 3 ezer, másfél szobásé 5 ezer, kétszobásé 7 ezer, két és fél szobásé 9 ezer, háromszobásé 11 ezer forint. Arányosan csökken az összeg a komfortos, félkomfortos és komfort nélküli lakásoknál. De nem csak ekkor csökken, hanem a fiatal házasok esetében is. Az előbbi szobanagyság így módosul az összkomfortos tanácsi bérlakásnál: 2, 3, 4, 6 és 8 ezer forint, vagyis lényegesen kevesebbet fizetnek a fiatalok. — Az OTP-s lakásoknál megállapított letét magasabb, mint a tanácsi bérházaknál. Az előbbi szobanagyság szerint az összkomfortos lakások letétje a következő: 6, 8, 10, 12 és 14 ezer forint. Ugyanez a fiatal igénylőknél szintén lényegesen kevesebb: 4, 5, 6, 8 és 10 ezer forint az összkomfortos OTP-lakások letétje. Mi az új a pontszámoknál? — Hogy a lakásigények sorrendjét tárgyilagosáéban sikerüljön kialakítani, a városi tanács korábbi pontrendszere is sokban megközelítette az új, mostani szisztémát. Ezek szerint a kisvárdai állandó és az ideiglenes lakás időtartama, a folyamatos munkaviszony is pontgyarapító tényező, valamint a fizikai dolgozó, a fiatal házas, a nyugdíjas, szociális ellátásban részesülő, rokkant, tartósan beteg is külön pontszámokat kap. Számít a kitüntetés, a társadalmi munkáért kapott elismerés, az eltartott kiskorú gyermekek száma, a nagykorú — nem keresőképes továbbtanuló — eltartottak, keresők, elkülönített családtagok száma. S természetesen a lakás zsúfoltsága, az egészségtelen lakás és a komfort- fokozat is közrejátszik az összpontszámok megállapításánál. — Újdonság a tanács rendeletében, hogy kedvezőbb elbírálásban részesíti a tartósan Kisvárdán ideiglenesen lakókat és itt dolgozókat. A 10 év feletti állandó lakásbejelentéssel rendelkezők 35 pontot, míg az ideiglenesen ugyancsak tíz év óta itt lakók 30 pontot, vagyis megközelítően azonos pontszámot kapnak. Ezzel azt a meglévő hátrányos helyzetet igyekeznek csökkenteni, amely a beköltöző, albérletben, ideiglenesen itt lakókat eddig érintette, de egyértelmű, hogy e város dolgozói és itt akarnak végleg megtelepedni. Mi történik, ha azonos két igénylő pontszáma? — Ilyenkor — folytatta a tanácsrendelet magyarázatát a titkár — azt igyekszünk előnyben részesíteni, aki munkahelyén kiválóan dolgozik és a társadalmi munkából is tisztességgel kiveszi a részét. Azt is rögzíti a tanácsrendelet, hogy azonos pontszám esetén a magánkisiparosok, magánkereskedők és vállalkozók nem előzhetik meg a fizikai dolgozókat, illetve a bérből és fizetésből élőket. Ez nem hátrány az érintett magánszektorban dolgozóknak, csupán nem jelent előnyt a lakáskérelem elbírálásakor. — Természetesen még jócskán vannak szempontok arra vonatkozóan, hogy azonos pontszám esetén kiket kell előnyben részesíteni. így természetes, hogy akiknek a családlétszáma nagyobb, több az eltartott, akiknél különnemű gyermekek élnek a családban, aki egyedül neveli gyermekét, vagy elkülönítésre jogosult családtagja van, egészségtelen, rossz lakásban él. Hátrább is sorolható azonos pontszám esetén az az igénylő, aki munkakerülő életmódot folytat, magatartása, életvitele közösségellenes. — Űj vonása a rendeletnek az is, hogy a lakásigénylések kielégítésekor megnézik a jogosult életvitelét, ami a későbbi lakbér, törlesztés stb. fizetésénél igen lényeges lehet. Ezért arra is ügyelnek, olyan komfortfokozatú lakáshoz juttassák az igénylőt, ami nem jelent majd aránytalanul nagy anyagi terhet a családnak. Tíz éve ál! » lakossá« szolgálatában a kisvárdai Szabolcs Áruház. A dolgozók közül huszonötén ma is itt tevékenykednek, akik már az áruház nyitásakor jelen voltak. Képünk a jubiláló áruház divat-kötött osztályáról készült. Nézzünk szembe az ivóvízzel „Kinőttük a régi vezetéket...“ — Téves hiedelem, hogy csak nyáron van gondunk a vízellátással — mondja lg- néczi Zoltán, a SZAVICSAV kisvárdai üzemmérnökségének vezetője. — Már az őszi, téli hónapokban is jóval a teljesítőképességünk fölött kell vizet szolgáltatni. Elképzelhető, mennyire megugranak az igények a nyári hónapokban. Amikor az akkori nagyközségben, hatvan- kilenc táján megalapozták a jelenlegi vízműrendszert, még nem épültek meg a mostani nagyüzemek, jó 5—600 lakossal is kevesebb volt. Fokozatosan növekedett a város vízigénye. 1974-ben az évi víztermelés 200 ezer köbméter körül mozgott, de 1979-ben már 1,4 millió köbméter vízre volt szükség, jórészt ugyanannyi kútbólés az eredetileg megépített tárolóból. A legfrissebb adat szerint ebben az évben — novemberig — már másfél millió köbméter vizet fogyasztott a város. A nyári esúcsbónapokban 7500—8000 köbméter víz is elfogy naponta. Ha a víztermelő kapacitás nem képes kielégíteni a megnövekedett vízfogyasztási igényeket, hogyan tudtak mégis vizet adni a városnak? — Nagy nehézségek árán, állandóan figyeltük az ötszáz köbméteres előtároló szintjét, a nyomást, no meg az eget, mikor fog esni, hogy segítsen rajtunk. Az is előfordult a nyáron vagy két hétig, hogy nem tudtuk feltölteni a fürdő úszómedencéjét, aminek nem nagyon örült senki. De képtelenek voltunk annyi vizet adni, amennyire szükség lett volna. A vízellátás gondjain a következőkben az a három új kút enyhít majd, melyet megépítettek, de még hátravan az üzembe helyezésük. Ez azonban még újabb anyagi erőfeszítéseket kíván, hisz a kútfejek, a bekötő vezeték és más tartozékok megépítése nem kevés anyagi ráfordítással oldhatók meg. Újabb tárolóra is szükség lesz, mert a várható nagyobb víztermelő kapacitás által termelendő vizet, úgymond el kell „raktározni”, hogy amikor szükséges, bekapcsolhassák a hálózatba. Az egyenletes, biztonságos vízellátás így oldható meg. Megérett hát a rekonstrukcióra a város víz- műrendszere. — Az egyik oldalon azon munkálkodunk, hogy megteremtsük a feltételeket a továbbfejlesztéshez —1 érvel az üzemmérnökség vezetője. — A másik oldalról sem feledkezünk meg; nevezetesen arról, hogy a jelenleginél gondosabb víztakarékosságra ösztönözzük a vállalatokat, üzemeket és az egyéni fogyasztókat. Renderettel szabályozták Hol tarthatók állatok? Közérdekű tanácsrendelettel szabályozták a városban az állattartást, illetve az ilyen célra készült épületek elhelyezését. A várost — beépítettségének megfelelően — három kategóriába sorolja a rendelet. Jelentősebb korlátozást az állattartásra csak a város központjában állapítottak meg. A belterületre vonatkozó állattartást korábban már szabályozta a tanács, azt továbbra is érvényesnek tekintik. Újabb szigorítást, korlátozást nem tartanak indokoltnak. A központi szervek kezdeményezésére, a kisüzemi állattartás fejlesztésére az ilyen épületek elhelyezésének lehetőségeit bővítik. Külterületi és zártkerti ingatlanokon is lehetőség van állattartási épületek létesítésére. Az állatok elhelyezését szolgáló melléképületeknél — istálló, ól, ketrec, dúc stb. — természetesen az Országos Építésügyi Szabályzatban előírt védőtávolságokat be kell tartani. Ezek egyaránt tartalmaznak környezetvédelmi, egészségügyi és más szempontokat,. Ilyen, állatok számára készült épületek az út vonalától tíz méterre, lakóépülettől 16. ásott kűttól 15 méterre, fúrott kúttól 5 méterre, vízvezeték-hálózat csapjától, telek határától 3 méter távolságra építhetők. Természetesen nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztás céljára vásárolt, hét napnál tovább nem tartott, az udvarban, kertben elkülönített 1—5 baromfi, egy-két sertés. Az oldalt összeállította: Páll Géza Kisvárda: a Felszabadulás lakótelep új színfoltja, az általános iskola. (Elek Emil felv.) S zokatlan — és nem is így hívják hivatalosan — a város fejlesztésében kiemelkedő munkásság elismerésére alapított címet, hogy „díszpolgár”. Valójában mégis erről van szó, a magas elismerést kapta meg a közelmúltban Jakab Miklós, a városi-járási pártbizottság nyugalmazott első titkára. Otthonában idézte fel kérésünkre az utóbbi huszonöt év legfontosabb epizódjait, melyek egyszerre vetítik elénk a közelmúlt várostörténetét és a pártmunkás, Jakab Miklós mindennapjait, ötvenhat februárjában jött Kis- várdára, ahol akkor rgy egészen más arculatú település, egy nagyközség fogadta, tele az átalakulás lassan érlelődő igényeivel, gondjaival. „Az egyetlen komolyabb üzem a Vulkán volt, néhány száz dolgozóval. Az egyik legégetőbb gondunk az volt, hogyan teremtsünk munkalehetőséget az embereknek. Végül is a sok helyi, megyei és országos erőfeszítés termékeny talajra talált. A holtpontról a Politikai Bizottság határozata mozdította el Kisvárda ipari fejlesztését is. Lassan beértek a törekvések, elkezdődhetett a nagyobb t ipari üzemek, a VSZM, a szeszipari vállalat megalapo- i zásá De az apróbb lehetősé- | geket sem hanyagolhattuk el.” Az egyszusznyira idézett krónika, természetesen nem térhet ki arra, hány tárgyalás, vita, egyeztetés, véleményütközés, majd megegyeDíszpolgár zés előzte meg a döntések születését. „Ez volt a dolgunk, ezt kellett tennünk” — mondja a nyugdíjas pártmunkás. Láthatóan jóleső érzéssel, a gazda jogos önérzetességével említi fel a többi létesítményt is, amelynek létrejöttében, mint a város-járás egyik vezetője, jómaga is részt vett. „Bizony, nagy szükség volt a kórházra is. Csak azok tudják ezt, akik ismerték a régi, elavult kórházunkat, ahol mindezek ellenére több kiváló, országos hírű orvos dolgozott. Az egész környéknek egy áldás lett a modern, tágas kórház. De említsem az áruházat? Akik ismerték a régi Kisvárdát, jól tudják, a városi cím elnyerése előtt'is, Várda a környék kereskedelmi központja volt, már a múltban is. Csakhogy kinőtte a régi üzleteket. A „Szabolcs Áruház” és még vagy négy új ABC-áruház, egészen az utóbbi egy-két évben átadott szolgáltatóházakig, új üzletekig, mind annak a jele, hogy a város, mint kereskedő, vásározóhely is képes volt az újjászületésre ...” A „városleltárt” még hosz- szasan lehetne sorolni, de Jakab Miklós tisztában van vele, amit mindenki lát és naponta igénybe is vesz, arról minek annyit beszélni. Az utóbbi évek egyik szép alkotása, a városi ifjúsági és művelődési ház is tulajdonképpen úgy kerül szóba, hogy felidézi a régi, hodályszerű művelődési házhoz kötődő élményeit, amikor a legnagyobb igyekezet mellett sem lehetett ott-tartani az embereket egy-egy előadásra. „Felnőtt ez a város és örülök, hogy én is együtt élhettem át a változásokat a város lakóival. Azt gondolom, amit az idősebb generáció lerakott, azt nagyon jól tovább viszik majd a város fiatal lakói. Ügy vélem, hogy Kisvárda a jövőt illetően is megmarad kisvárosnak, ezt egyáltalán nemi szabad sajnálnunk. Sőt, örülnünk kell annak, hogy itt még az emberek ismerik egymást, köszönnek, érdeklődnek, közelebb élnek egymáshoz, mint a nagyvárosokban. Én. itt szeretném leélni a hátralevő életem, a családdal, a barátokkal, ismerősökkel. Jó itt..
