Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. november 6. Zománc­művészeti kiállítás Nyírbátor­ban A nyírbátori Báthori István Múzeumban no­vember 7-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik a városi-járási művelő­dési központ nyári alko­tótelepének kiállítása. Immáron rendszeressé vált, hogy Nyírbátor vá­rosa minden évben lehe­tőséget nyújt egy-egy művészeti technika, je­len esetben a tűz- és az úgynevezett limogesi zo­mánctechnika gyakorlá­sára, elsősorban a megye rajztanáraiból alakult kollektíva részéről. (En­nél az eljárásnál határolt rekeszekbe kerül a magas fokon kiégetendő, s pompás színekben je­lentkező festékanyag.) E sok évszázados múltra viszatekintő, ed­dig főleg finomművű ék­szereken használatos technika modern értel­mű újjászületésének le­hetünk tanúi e tárlaton. A stúdió foglalkozásait Józsa János és Bodó Ká­roly festőművészek ve­zették. A megnyitóünnepsé­gen dr. Tóth Ervin mű­történész értékeli a kiál­lított műveket. A kiállí­tás november 15-én zá­rul. Pezsdiilő élet a leveleki művelődési házban A felső és alsó tagozatos gye­rekek dramatikus játszókö­rökben bővíthetik ismeretei­ket, működik a bábszakkör, foglalkoznak az eszperantis- tákkal, a fotóklub pedig meg­örökíti á község életét. Szom­batonként gitár- és zongora­oktatás folyik. Szerdán estén­ként a szabadidőklubban várják a fiatalokat. igényes vállalkozás lesz. Űj burkolattal kellene ellátni a Sóstóra vezető Korányi utat, s ez lendületesebb forgalmat tenne lehetővé, mint a ma meglehetősen zsúfolt Sóstói út. Konkrét terv van viszont a szigorúan vett városközpont tehermentesítésére a régvárt sétálóutcák kialakításával. Első lépcsője ennek a Zrínyi Ilona utcának a kiskörútig tartó szakasza lesz, de ezzel nagyjából egy időben lesz a gyalogosoké a Kossuth tér is, mert a Bethen Gábor ut­ca sarkától az OTP-ig tartó útszakaszról is kizárják majd a gépjárműveket. Ma még csak elképzelés, de A „sétáló” utca terve. eltelni ahhoz, hogy a Tisza- vasvári, a Tokaj, a Nagykállő, a Kótaj felől érkezőknek is kedvezőbb lehetősége nyíljék a 4-es útra a Dózsa György út elkerülésével ráhajtani. Kell például, hogy teljes hosszában elkészüljön a Nagykörút, amfely csak a Huszársor és a Móricz Zsig- mond utca szanálása árán va­lósítható meg, de kell hogy változtassunk kialakult szo­kásainkon is, s célszerűbben, praktikusabban közleked­jünk. Vannak elképzelések a vá­rosi tanácson a szép Sóstói út forgalmának csökkentésé­re is, csakhogy ennek felté­teleit megteremteni is pénz­ÉRDEKVÉDELEM Á KERESKEDELEMBEN Meiluplázta az árat Nyitvatartástól súlycsonkításig — Annyi az, uraim — erősködött a pincér, mikor egy asztaltársaság soknak találta az árat a nyíregyhá­zi Tisza étteremben. Mint kiderült, mégis a vendégként betérő társadalmi ellenőrök­nek lett igazuk. Nem keve­sebb, mint 112 forint 40 fil­lérrel számolt többet a fel­szolgáló — közel dupláját, mint kellett volna. A hamis számolásért szabálysértési el­járást indítottak ellene. A drága szegfű 1978-ban jelent meg a bel­kereskedelmi törvény, amely­ben nagy súlyt helyeznek a fogyasztói érdekvédelemre. A minőségi kifogások intézésé- séről vagy például az áralkal­mazásról külön jogszabályok is szüleiek. E jogszabályok teszik lehetővé, hogy a fo­gyasztók érdekeit megsértő kereskedőket felelősségre vonják. — öt szál szegfűt kérnénk — fordultak az ellenőrök a kórház előtti virágpavilon el­adójához, aki szálanként 2 forinttal többet kért a virá­gért. A közterület-fenntartó vállalat árdrágító dolgozóját 4 ezer forint birsággal sújtot­ták. Az árdrágítás, a hamis számolás vagy például a súlycsonkítás a fogyasztók megkárosításának leggyako­ribb esetei. Kevesen tudják, hogy az is szabálysértésnek számít, ha a boltot nem a hivatalos nyitvatartási rend szerint üzemeltetik, ha nem adnak számlát az áruról, vagy például visszatartanak egyes termékeket. Olaj pult alól? — Kérek egy liter olajat — tért be az ellenőr a Nyíregy­házi ÁFÉSZ Debreceni úti üzletébe. — Sajnos elfogyott — hangzott a válasz, holott a raktárban még volt egy kar­tonnal. A büntetés ezúttal sem maradt el: szabálysérté­si ügy lett az áruvisszatartás­ból. Szabálytalan az is, ha le­járt szavatosságú idejű ter­méket tartanak az üzletben. A közelmúltban 2 ezer forint bírságot fizetett ezért a rozs- réti vegyesbolt eladója. Egy ellenőrzés során az üzlet rak­tárában 14 kilogramm édes­nemes paprikát, s 10 doboz desszertet találtak, melyek szavatossági ideje lejárt. Az érdekvédelem megsér­tésének egyik esete az is, ha nem tüntetik fel az árat, a termék osztályba sorolását, illetve a kezelési útmutatót. Sajnos ez általános a magán­kereskedelemben. A boltosok arra hivatkoznak, hogy a gyártó kisiparos nem ad ke­zelési útmutatót a ruhákhoz. Hol az útmutató? Ilyen esetben tanácsosabb át sem venni, mint elhozni az árut. Ugyanis sok-sok rekla­máció forrása, ha a ruha az első mosásnál összemegy, szí­nét veszti, vagy például meg­olvad a vasaló alatt. Ha nem volt kezelési útmutató a hol­mihoz, akkor a kereskedő­nek vissza kell vennie a ruhadarabot. Érdekvédelem az is, hogy a boltoktól, vendéglátóhe­lyektől megkövetelik a szép, tiszta környezetet. Nemrég harmadosztályúból negyed­osztályúvá minősítették a Fe­hér Egér, illetve a Ságvári-te- lepi presszót. Mindkét helyet a berendezés és a mosdók ál­lapota miatt sorolták ala­csonyabb osztályba. Az elmúlt 10 hónap alatt mintegy 450 kereskedelmi el­lenőrzést tartottak Nyíregy­házán a városi tanács terme­lésellátás-felügyeleti osztá­lyának szervezésében. Ezek nyomán 85 esetben indítottak szabálysértési eljárást, illet­ve adtak figyelmeztetést. A vevők érdekeit megsértő ke­reskedők az idén eddig 100 ezer forint bírságot fizettek a megyeszékhelyen. Házi Zsuzsa néhány év múlva — a kis­körút továbbépítésével — sé­tálóutca lehet a postától a Kossuth téren át a Csemege ABC-ig tartó útszakasz is, amelyet a Felszabadulás út és a Dózsa György útnak a Jókai térig terjedő szakasza követ, ehhez azonban szin­tén sok pénz szükséges, mert a szállodától a művelődési centrumig, a másik oldalban a takaréképülettől a Jókai térig új arcot kell adni az épületeknek is. Ami már jól látható: befe­jezéséhez közeledik a Lenin tér végleges képének formá­lása. A napokban kihelye­zett ülőpadszerű térplaszti­kák nemcsak a tér szépítésé­re szolgálnak, de a parkok, a virágok védelmét is jelen­tik, s talán megvédik a sáv­választó területeket is azok­tól a gyalogosoktól, akik a város szépségével keveset tö­rődnek. B. J. Megy a hinta a garázsba... Virág és hó Tél előtt a közterület-fenntartó vállalat Korántsem csak a hó (re­méljük kevés lesz) elleni vé­dekezés tartozik a közterület­fenntartó vállalat télelői, téli munkálatai közé, habár két­ségtelenül ez talán a legna­gyobb. De nézzük sorjában a tél jegyében végzett és vég­zendő tennivalókat. A hószolgálat ütemterve már kész, de akad nyitott kérdés is. Ide tartozik, hogy az idén megjelent tanácsi ren­delet értelmében a zöldterületeket szegé­lyező járdákat a nö­vényzet védelme érdeké­ben sóval szórni nem sza­bad. A rendelkezés — kell-e mon­dani? — helyes, csak az a kérdés: mi. váltsa fel a sót? Mert a más városokban hasz­nált magnéziumclorid éppen tízszer annyiba kerül, mint a só. A „hóharcot” szolgálja az a két új vontatott sószóró amit idén szerzett be a vál­lalat, s így összesen 17 gép áll majd rendelkezésre. Tíz az utak, hét pedig a járdák tisz­títására. Újdonság még, hogy a benzinnel hajtott járműve­ket kivonták a forgalomból, így olcsóbbá lett a szolgálta­tás. Havazások idejére egyébként hatvan ember áll majd készenlétben, részben otthon, részben pedig a mun­kahelyen. Egy biztos: nem kis munka vár esetleg a vál­lalatra, hiszen Nyíregyházán 800 ezer négyzetméter út, és 200 ezer négyzetméter járda, valamint tér kerülhet adott esetben hó alá. Darida Béla, a vállalat il­letékese elmondta, azt is, hogy míg a fizetőparkolók tisztántartása a vállalat köte­lessége, hiszen a díjat is ők szedik, addig a lakótelepi parkolókat az autótulajdono­soknak kell majd rendben tartaniuk. Nemcsak a hóra, de a ta­vaszra is ősszel készül a vál­lalat. összesen nyolcvanezer darab kétnyári virágpalánta kiültetésével végeztek a na­pokban, s földbe került — több évi szünet után — hu­szonötezer tulipánhagyma is. Ezek elsősorban a város- központot és a sóstói szálloda környékét ékesí­tik majd. Ide tartozik, hogy a fagyok beálltáig pótolják az utcai sorfák, cserjék, bokrok, sö­vények hiányait, majd a fa­gyos időkben kerítenek sort a megyeszékhely mintegy 36 ezer darab sorfájának „kar­bantartására”, a fák közel fe­lének metszésére. A tél lesz a parkok, ját­szóterek berendezéseinek fel­újítási időszaka is. Hozzáve­tőleg nyolcszáz különféle hintát szerelnek le és szállíta­nak be a telephelyre, — a garázsba —, hogy tavasszal felfrissítve vehessék majd őket birtokba a gyerekek. Távoli városok, közeli barátok Távoli városok, közeli ba­rátok címmel szellemi vetél­kedőt rendezett a ZÖLDÉRT vállalat MSZBT tagcsoport­ja, amelyen a nyíregyházi, mátészalkai, fehérgyarmati KISZ-alapszervezeték négy­fős csapatai vettek részt. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 65. évfordu­lója tiszteletére rendezett vetélkedősorozatnak az elő­döntőjében a nyíregyházi al­matároló 4-es számú Sza­muely Tibor KlSZ-szerveze- tének a csapata került be. Itt 19 szocialista brigád mint­egy 114 tagja küzdött az elődöntőbe jutásért. Ez a Szabó Enikő, Nagy Csilla, De- mendi Györgyné és Fábián Ágnes összetételű együttes­nek sikerült október 29-én. A tárgyalóteremből „Én ugyan apámnak szólítottam...“ „Apám az utóbbi időben gyakran ivott, de az igazság­hoz tartozik: én is mégis - m a magiamét.” Amíg a fiú beszél, feszült csend van a tárgyalóterem­ben, a hallgatóság visszafoj­tott lélegzettel figyeli, ön­magában mindenki arra szeretne választ kapni, va­jon honnan indult el az a 22 éves újfehéirtói fiatal­ember és jutott el addig, hogy ez év március 27-én esi- te lakásukon több baltacsa­pással megölte édesapját. Tóth István esete sajnos egyre gyakoribb a bírósági folyosókon és tárgyalóter­mekben. Ismét — mint már annyiszor — az ital adta a vádlott kezébe a baltát, tet­te tönkre egy család életét, juttatta a fiút hosszú évek­re a börtönbe, az apát pe­dig a temetőbe. Ez a szőke fiatalember szinte gyerekként szokott rá az italra, ami durvává, kötekedővé, agresszívé vál­toztatta. Erőszakos cselek­mények miatt már két eset­ben börtönre ítélték, utolsó büntetéséből csak ez év már­cius 13-án szabadult. Az italozás, a börtönben eltöltött idő, messze sodorták a szü­lőktől, megszakadt már ré­gen az a kapocs, amelyet úgy neveznek: a szülők sze- rietete és tisztelete. Megdöb­bentő volt hallani a fiatal­ember szájából: „Én ugyan apómnak szólítottam, de csak azért, hogy neve le­gyen.” Pontosan két héttel sza­badulása után Tóth István azon a szombati napon is reggeltől estig ivott, 7—8 kor­só sör volt már mögötte, amikor édesanyjától tudo­mást szerzett arról, hogy édesapja sem töltötte „tét­lenül” a napot, jól felöntött a garatra és részegen alszik a konyhában: ráborulva az asztalra. „Amikor bementem a konyhába cigarettáért, ész­revettem, hogy , felébredt apám és olyasmit mondott: takarodjak innen! Mintha nyúlt volna az asztalon lé­vő késért is.” Ami ezután következett, azt Tóth István minden kihall­gatás után másként mond­ta el. A tárgyaláson már ar­ra is hivatkozott, hogy ap­ja felállt az asztaltól és kés­sel támadt rá. De most is — mint annyiszor — „beszélt”. A gondosan leírt helyszín, orvosszakértői vélemények és egyéb bizonyítékok Tóth állítását egyértelműen cá­folták. Ezeket is figyelembe véve megállapította a bíró­ság, hogy a vádlott a nyo­mozás során mondta el az igazat, amelynek lényege az volt, hogy az apa nem állt fel az asztal mellől, amikor hátulról tarkóján érték a halálos baltacsapások. A cselekmény után Tóth István elhagyta a lakást, a véres kisbaltát gondosan megmosta, egész éjjel a ha­tárban csavargóit, és majd csak másnap került elő, amikor a rendőrség a lakás­ban a bűntett nyomait rög­zítette. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Tóth Istvánt ember­ölés bűntettében mondta ki bűnösnek és 12 évi szabad­ságvesztésre ítélte. Hogy súlyos-e az ítélet, vagy enyhe, nyilván el fogja dönteni a Magyar Népköz- társaság Legfelsőbb Bíró­sága. De vajon tanul-e be­lőle valaki, nem lesznek-e holnap is megint zsúfoltak a falusi italboltok és teremt az alkohol újabb családi tra­gédiákat? Dr. Palotás Károly ügyész NEM MEGHÁL, HANEM ÚJJÁSZÜLETIK „Sétáló“ utca és környéke Tehermentesítik Nyíregyháza belvárosát Csendesebb lett a Dón György utca. Aki az elmúlt egy hónap alatt nem járt Nyíregyházán, vagy az a nyíregyházi, aki nem tett sétát a város köz­pontjában, meglepő változá­sokat tapasztalhat. Elkészült a Lenin téri sávház, amelyik nemcsak 70 családnak adott otthont, de a Technika Házá­nak ideköltözésével befogad­ta a műszaki értelmiséget. Korzó presszó néven új szó­rakozóhely nyílt, de ott ta­lálható a kölcsönzőbolt, s a megyeszékhely legújabb ABC-áruháza is. A látványosabb változást a kiskörút újabb szakaszának elkészítése jelentette, ami — ha okoz is még bonyodalmat, mert a forgalmi rend is meg­változott — felgyorsította a forgalmat, és nyitottá, látvá­nyossá tette a város központ­ját. Ha már a változásokkal kezdtük, nem lehet kihagyni a felsorolásból a 4-es főút átadását sem, mert bár az új úszakasz nem a központon megy keresztül, a forgalom egy részének átvételével jócs­kán tehermentesítette a Dó­zsa György utat. „Meghal-e” ez az utca, hogy újjászülessék? Város- tervezőket foglalkoztat ezek­ben a napokban ez a kérdés, hiszen a lecsökkent forgalom, a kisebb zaj bensőségesebbé, otthonosabbá teszi e szép, fákkal szegélyezett, a me­gyeszékhely múltját is őrző útját, ám éveknek kell még

Next

/
Oldalképek
Tartalom