Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-06 / 261. szám

Kitüntetési ünnepség a Parlamentben A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 65. évfordulója alkalmá­ból kitüntetéseket adomá­nyozott párt-, társadalmi és tömegszervezeti tisztségvise­lőknek, aktivistáknak, a fi­zikai és szellemi alkotó mun­kában élen járó dolgozóknak, eredményes munkásságuk el­ismeréseként. A kitüntetettek egy cso­portjának Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja pénteken az Országház ku­polacsarnokában nyújtotta át a magas kitüntetéseket. Az ünnepségen jelen volt Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai és Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára. Losonczi Pál ünnepi beszé­dében egyebek között szólt arról, hogy a nagy világtör­ténelmi sorsforduló fényét nem tompítja a múló idő. Az egymást követő évek, ese­mények sodrában mind éle­sebben rajzolódik ki az em­beri történelem legnagyobb, legigazabb forradalmának mérhetetlen jelentősége. 1917 októbere a csüggedő, a háborútól meggyötört embe­riség szívében új reménysé­get támasztott. A forradalom ágyútüze nem csupán a fel­kelő orosz munkások számá­ra volt jeladás. Üzenet is volt, amely a világ minden elnyomottját csatasorba hív­ta az emberibb, szebb élet megteremtéséért. És a szocia­lista társadalom életre hívá­sával példát és lehetőséget is adott a világnak, hogyan kell a jobbért küzdeni és dolgozni. Ez az üzenet és példa ma élőbb, tanulságo­sabb, mint valaha. A mai zaklatott világban, amikor az imperializmus erői talán minden eddiginél kíméletle­nebb módon támadják a szo­cializmus azóta kialakult vi­lágrendszerét, magabiztossá­gunk, hitünk és nyugalmunk szilárd alapja az októberi győzelem, hiszen az igaz ügy, a dolgozó sokaság ügyé­nek legyőzhetetlen erejéről tanúskodik. Ez az erő az ok­tóberi győzelem óta világot átfogó szervezett szocialista renddé tágasodott, a haladó emberiség, a függetlenségü­kért, a felemelkedésükért küzdő emberek támaszává •vált. — A mi népünk már a kez­det kezdetén összekötötte sorsát az októberi forrada­lommal ; a Nagy Október fiai­nak hatalmassá nőtt ereje ti­porta el a világot tűzbe-vér- be borító fasiszta barbársá­got, hozta el népünk szabad­ságát és a lehetőséget, hogy erős és igaz barát segítségé­vel, nemzeti hagyománya­ink szellemében alakíthassuk ki megújult hazánk rendjét. — Az ünnep legszebb ha­gyományai közé tartozik, hogy ezen a napon kitüntet­jük azok közül a legjobba­kat, akik a közös nagy mun­kában, a szocializmusért, a hazáért, a közös boldogulá­sért a legtöbbet nyújtották — mondotta Losonczi Pál, s az MSZMP Központi Bizott­sága, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és a kormány ne­vében jókívánságait fejezte ki a munkában kiérdemelt állami kitüntetésekhez. % - - - ^ » ­Díszünnepség Nyíregyházán a Nagy Október tiszteletére Ekler György beszéde Pénteken délután Nyíregy­házán, a Móricz Zsigmond Színházban díszünnepséget rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulója tiszteletére. Gyu- ricsku Kálmán, a Nyíregyhá­za Városi Tanács elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, köztük Tar Imrét, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának első titkárát, Ti­sza Lászlót, a megyei tanács elnökét, Leonyid Vaszilje- vics Ruszint, a Nyíregy­házán tartózkodó szovjet veteránküldöttség vezetőjét és a delegáció tagjait, a szov­jet déli hadseregcsoport nyír­egyházi helyőrségének képvi­selőjét, a párt-, állami, társa­dalmi és tömegszervezetek vezetőit, az üzemek, intéz­mények képviselőit. Köszön­tő szavai után Ekler György, a megyei pártbizottság tit­kára, a díszünnepség szóno­ka mondta el beszédét. — Ma az egész haladó vi­lággal az emberiség legna­gyobb sorsfordulójára, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. évfordulójára emlékezünk. Az idei ünnep jelentőségét növeli, hogy eb­ben az esztendőben lesz 60 éve annak, hogy megalakult a szovjet állam, létrejött a Szovjetunió. E két születés­nap nemcsak a naptár sze­rint tartozik össze. Közöttük mély társadalmi, történelmi összefüggés van, hiszen csak­is a győztes szocialista for­radalom teremthette meg a népek és nemzetek közötti új, baráti viszony feltételeit, csakis a szabaddá lett népek szilárd szövetsége képes megvédeni a forradalom, a munkás-paraszt hatalom vív­mányait — kezdte beszédét a szónok, majd a többi között hangsúlyozta: — A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom történel­mi jelentősége abban áll, hogy választ tudott adni a kor és az emberiség ma is aktuális kérdéseire. — A szocialista forrada­lomból kinövő szovjet állam a gyakorlatban biztosította az együttélő népek felemel­kedését, egyszersmind arra is példát mutatott, hogy lehet­séges a különböző társadal­mi berendezkedésű országok békés egymás mellett élése. Ezt követően elemezte a szovjet állam fejlődését, majd így folytatta: — A tőkés világ józanabb körei számára is világossá vált, hogy a szovjet állam­mal ezentúl számolni kell és a szovjet külpolitika első lé­pései nyomán megkezdődik a Szovjetunió nemzetközi, po­litikai és diplomáciai elis­merése. A világ elnyomott munkásai, dolgozói számára most már egyértelmű bizo­nyosság, hogy a szocializmus az új társadalmi rend, az el" bukott forradalmak, a vesz­tes csaták ellenére is létező valóság és biztos támasz har­cukban. — Október eszméjét, a Ta­nácsköztársaság emlékét a Magyar Tanácsköztársaság vérbe fojtása után is meg­őrizték a vöröskatonák, munkások és parasztok, a szervezett dolgozók. A ma­gyar nép legjobbjaiban mind­végig fennmaradt a Szovjet­unió iránti bizalom és ro- konszenv. Ekler György ezt követően a II. világháborúról és az az­után kialakult helyzetről szólt. Elmondta: a Szovjet­unió hallatlan áldozatok árán felszabadította Európa népe­it a fasizmus békjója alól, s hazánk is elindulhatott a sza­badság útján. Minden mai eredményünk alapja ez volt, s az a segítség, amelyet az edtelt 38 év alatt szüntelenül kaptunk a Nagy Október or- sízágától. Ezt követően szólt a me­gyei szónok a jelenről. Az imperialista körök tö­rekvései miatt a nemzetközi életben újra megnövekedtek a feszültség elemei, fokozó­dik a fegyverkezés. A tőkés világot újabb — az eddiginél sokkal súlyosabb — gazdasá­gi, társadalmi válság hatja át. A szocialista országokban — s közte hazánkban is — meg­növekedtek a gazdasági kor­szakváltásból és a világgaz­dasági válságból következő gondok és feladatok. Való­ban válság van a világon. Ez azonban nem az emberi­ség és nem a szocializmus válsága, hanem a tőkés vi­(Folytatás a 4. oldalon) XXXIX. évfolyam, 261. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1982. november 6., szombat Mindnyájunk próbatétele (3. oldal) • Megragadni az alkalmat (3. oldal) A díszünnepség elnöksége. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom