Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. november 4. „Az életet már megjártam..." Horváth Ferenc Fehérgyarmaton Kérdések és válaszok a városról Térkép, gyiinilcs, szavatosság Az Arany Jánosra emléke­ző rendezvények egyik ven­dége volt Fehérgyarmaton Horváth Ferenc Jászai-díjas kiváló művész, a Madách Színház immáron nyugdíja'- tagja. — Már diákkoromban sze­rettem Arany verseit szaval ni a főiskolán — emlékezik a közeljövőben 70. születés­napját ünneplő, de még ereje teljében lévő művész. — Ódry Árpád igazgató, aki vasszigoráról is ismert volt. elvárta, hogy a végzősök mindegyike induljon a házi­versenyen. Olyan évfolyam- társak mint Básti Lajos, Gob­bi Hilda, Szörényi Éva, Per- czel Zita már beadták műso­rukat, melyben a kortárs költők — Ady, Babits, Kosz­tolányi és a többiek — alko­tásai szerepeltek. Direkto­runk dohogott, klasszikusokat is várt. Én Arany Toldijá­nak előhangjával és első éne­kével indultam, s győztem. Azóta szinte nem mulasztot­tam el sohasem — járjak akár a Magyarok Világszö­vetsége vendégeként külföl­dön, Orosházán vagy éppen Nyíregyházán, hogy Arany valamelyik alkotását műso­romban ne szerepeltessem. — Hetekkel az előadási es­tem előtt készülök, hozzáol­vasok a korhoz. Most például Szerb Antalt tanulmányoz­tam. Feleségem — legpártat­lanabb kritikusom, bár nem szakmabeli — előtt pedig rendszeresen előadom műso­rom. Megmosakodva, meg­borotválkozva, kipihenten in­dulok bevetésre*Mert a köl­tészet nagy dolog. A versnek óriási ereje van. Nyugaton szerepelve mindig azt kérik, csak ne politizáljak. Lehet nem politizálni a fülemüle- pörrel; vagy éppen a Ba­jusszal? — Becstelen dolog csak a rutinra építeni. Én szeretem szemmel tartani a közönsé­get, figyelni minden reagá­lást. S Arany János verseire nem lehet oda nem figyelni. Tudom, sokan vitatkoznak hagyatékán. Tény, Arany a legegyszerűbb módon kompli­kált. A költő nemzetnevelés­sel foglalkozott — azt hiszem, ennél időszerűbb feladat ma sincs. Én sok verset olvastam már életemben, de azt a né­pies ízt, amit ő meglelt, más­nál nem találom. S azért vállaltam a fehérgyarmati műsort, mert Aranyt szol­gálni: kötelessége a versmon­dónak. (m.) Számos közérdekű kérdés hangzott el a nyíregyházi pártszervezetek közelmúltban tartott fórumain. Alábbi ösz- szeállításunk e kérdések s az illetékesek válaszai alapján (készült. — Mi lett a sorsa az Eszpe­rantó parkban lévő Móricz-szo- bornak? — kérdezték a keres­kedelmi pártbizottságon. A városi tanács a tanár­képző főiskolának adomá­nyozta a szobrot, hogy azt szép környezetben, a főiskola előtti parkban helyezzék el. — Az idegenforgalom növeke­dése indokolja, hogy a város több pontjára tájékoztató táb­lákat helyezzenek ki — java­solták a bíróság pártfórumán. A 6—7 évvel ezelőtt kihe­lyezett tájékoztató térképek részben'elavultak, részben ke­vésnek bizonyultak, s felújí­tásra, bővítésre szorulnak. A városi tanács műszaki osztá­lya a cseréről, illetve a bőví­tésről a pénzügyi lehetősé­gektől függően gondoskodik. — Nyíregyházán, a Tünde ut­cával szemben, a Kállói út mentén mintegy két katasztrá- lis hold gyümölcsös terület már évek óta műveletlenül áll. Miért? — kérdezték a Volán Vállalatnál. Az elhanyagolt gyümölcsös a Nyíregyházi Bútoripari Szövetkezet tulajdona. A szövetkezet a gyomtalanítást és a növényvédelmi munká­kat a közterület-fenntartó vállalattól megrendelte. A következő gazdasági évtől kezdve bérbeadás útján gon­doskodnak a terület éssze­rűbb hasznosításáról. — Sokan sérelmezik, hogy ha­lálozás esetén bonyodalmas ad­minisztrációs utat kell megten­ni a hozzátartozóknak. Jó len­ne egy iroda felállítása, amely lebonyolítaná a temetéssel já­ró összes ügyintézést — javasol­ták a MAV-nál. Verdi: Trayiata A debreceni Csokonai Színház vendégjátéka Nagy örömben lesz részük a Verdi-rajongóknak Nyír­egyházán: 8-án este a Tra- viata dallamai csendülnek fel a Móricz Zsigmond Színház­ban. Pontosan 125 éve tart Magyarországon a Traviata népszerűsége. Az opera librettóját ifj. Alexandre Dumas színműve nyomán F. M. Piave írta. Az alapul szolgáló A kaméliás hölgy című regény döntő fontosságú ifj. Dumas pályá­ján. Ezzel a könyvvel hódí­totta el a sikert apjától. A regény — szerényebb esztéti­kai értékei mellett — újdon­sága a témaválasztásában volt. Főhőse „tévedt riő”, aki azonban érzelmeinek tiszta­ságával, hűséges szerelmével bebizonyítja, hogy különb a polgári világ pénzzel, hata­lommal, társadalmi pozíciók­kal rendelkező hőseinél. A regény megjelenése után négy évvel elkészült a szín­padi változata. A dráma még jobban felerősítette a hatást. Az opera sikere ezután már természetesnek tűnt. Egy sa­játos körülmény csak növel­te az érdeklődést. A bemuta­tók idején a Traviata nem kosztümös darab. A szerep­lők — a kor szokásainak meg­felelően — ezeknek az évek­nek a ruháiban játszottak, következésképpen a korabeli néző saját korát látta meg­elevenedni a színpadon. így a polgári társadalom kétar­cúsága, képmutatása, áleré­nyes erkölcstelensége az elő­adás közönsége számára át­élhető valóság volt. Verdi muzsikája ízig-vérig romantikus zene: felülmúlha­tatlan a nagy szenvedélyek, a szerelem és a kétségbeesés rajzában. Szép szárnyalású pátoszával arra is figyelmez­tet, hogy a megismerés rossz beidegződéseitől óvakodni kell. A debreceni Csokonai Szín­ház operatársulatának elő­adásában a főbb szerepeket Marsay Magda érdemes mű­vész, Tibay Kriszta Liszt-dí­jas, Pallos Gyöngyi és Kar- nausz Tibor énekli. Közre­működik a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar. Az előadás rendezője: Kertész Gyula érdemes művész. (n. i. a.) A városi tanács igazgatási osztálya a halálesettel járó ügyintézési nehézségek csök­kentése érdekében bizonyos intézkedések megtételét ter­vezi, de önálló iroda létre­hozására nincs lehetőség. Az egyszerűsítést jelenleg az je­lenthetné, ha a KÖJÁL a te­metési igazolásokat az anya­könyvi hivatalban adná ki, valamint, ha a temetkezési vállalat irodájában a temeté­si szertartásokkal összefüggő ügyeket egy helyen intéznék el. — Hol lehet — a konzervgyá­ron kívül — a felesleges gyü­mölcsöt kistermelőknek el­adni? — kérdezték a Nyírségi Nyomdában. December 16-án éjjel 1,50- kor Rózsa Bertalan dögéi la­kos bejelentést tett a kisvár - dai rendőrkapitányságon, hogy megverték és kifosztot­ták. Előadása elég zavart volt, láthatóan részeg álla­potban lévén, annyit azon­ban ki lehetett venni a sza­vaiból, hogy előző nap két ismerős — bár számára név szerint ismeretlen — cigány­fiúval italozott, elment ve­lük a kórház szülészetére mert egyikük élettársa ép­pen szült, s a látogatás után’ becsalták egy sötét mellék­utcába, leütötték, elvették 60 forintját, cipőjét, óráját, s az öntödei Vállalat portájá­ra is zokniban ment, hogy segítséget kérjen. Viszonylag könnyű hely­zetben volt a rendőrség, mert Rózsát a szülészet portása — részben, mert a látogatás so­rán Rózsa láthatóan ittas volt, részben mert olykor elszu­nyókált, — kiküldte, s ké­sőbb fölismerte, tehát iga­zolta a rendőröknek, való­ban ott járt. Csupán az volt a kérdés: kit látogattak meg ők hárman? Kiderült, hogy Sz. Miklósnét, ő em­lékezett Rózsára, sőt a nevét is tudta, s választ adott arra is, ki az élettársa. A rendőrök tehát gyor­san bevitték a két elköve­tőt, s azontúl alig volt dol­guk más, minthogy jegyző­könyvezzék a két erős legény vitáját: ki mennyire volt benne a rablásban. Odáig nem volt vita köz­tük, hogy az állomási büfé­ben ittak, bementek a szülé­szetre, onnan elküldték őket, a Gólya presszóban folytat­ták az italozást egészen zár­óráig. Innen elindultak a vásártér környékén, az egyi­kük mondta nekik, térjenek le a Zsigmond utcába, mert ott lakik egy unokatestvére. Ihnentől a bíróságnak kel­lett megállapítani, valójában mi is történt, mert nem egye­zett a vallomásuk. Tény, hogy Balogh Ignác 19 éves fényeslitkei lakos és Nagy Bálint 21 éves tiszabezdédi lakos elcsalta a mellékutcá­ba Rózsát. Balogh közben kézmozdulatokkal jelezte Nagynak, hogy le kellene üt­ni. Ezután Balogh megkér­dezte Rózsát, mennyi pénz van nála, de a választ be sem várva gyomorszájon Elsősorban a szabadpiaco­kon lehet eladni a felesleges gyümölcsöt. Ezenkívül a vá­ros több, kijelölt pontján is értékesítheti áruját a kister­melő — ezeket a helyeket la­punk is közölte. Több Zöldért-, illetve erre kijelölt élelmiszerbolt, ABC is felvá­sárol gyümölcsöt, kis tételek­ben. — Miért nincs feltüntetve az eladási ár a TÜZÉP-telepeken vásárolható árukon? — kérdez­ték a MÁV-nál. A városi tanács illetékes osztálya intézkedett, hogy a TÜZÉP-telepeken az eladás­ra szánt áruk fajtamegjelölé­sén túl az árakat is minden­kor tüntessék fel. — Hétfőn rövid ideig tarta­nak nyitva az élelmiszerüzle­tek — tették szóvá az Állami Biztosítónál. A kereskedelemben az öt­napos munkahét bevezetését létszámbővítés nélkül kellett megoldani. Ez azonban nem járhatott (és nem is járt) vá­rosi szinten az üzletek nyit­vatartási időalapjának csök­kenésével. A szabadnap ki­adásának a heti pihenőnap­hoz kell kapcsolódnia, így legtöbb egységnél a hétfői és a szombati nyitvatartási csökkentették, míg a csütör­tökit és a péntekit növelték. Jelenleg az üzletek hétfői nyitvatartása felülvizsgálat alatt áll. — A jósavárosi Oázis cuk­rászda színvonala sokat rom­lott, amióta szerződéses üze­meltetésű lett. Csökkent a vá­laszték, romlott a kiszolgálás minősége — hangzott el a KPM Közúti Igazgatóság fórumán. A cukrászda szerződéses üzemeltetése valóban nem hozta meg a várt eredményt, ezért a vendéglátó vállalat időközben, szeptemberben új üzemeltetőket bízott meg. — A tejen és kenyerén nem a gyártás napja van feltüntetve, hanem előre dátumozzák. Ezért fordulhat elő, hogy a szomba­ton vásárolt, szombati dátumo- zású tej már aznap is össze­megy a forralásnál — tették szóvá a Mezőgép Vállalatnál. A tanács illetékes osztálya felhívta a sütőipari és a tej­ipari vállalat vezetőinek fi­gyelmét, hogy a dátumozást a gyártási időnek megfelelő­en végeztessék. — Az Ady- Endre utca esős időben járhatatlan. Ugyanez a helyzet az Achím András utcán is — jelezték a KÉV-nél. Az Ady Endre utca teljes felújítására, csapadékcsator­na építésére 1985-ben kerül sor, addig csak hibaelhárítá­sokat és fenntartási munká­kat végeznek. Az Áchim András utca felújítása a VI. ötéves tervben nem szerepel. — A Kelet-Magyarországban képet közöltek a tervezett sza­badidős központról. A makett kapcsán sokan vitatják, hogy szükség van-e ilyen luxusléte­sítményre, nem lenne-e célsze­rűbb egy szerényebb kivitelű? — kérdezték a VAGÍP Válla­latnál. Az ifjúsági szabadidős köz­pont végleges tervei még nem alakultak ki. A Kelet-Ma­gyarországban csak az egyik lehetséges változat makettje szerepelt. A végleges tervek természetesen a mindenkori pénzügyi lehetőségek alapján, mértéktartóan készülnek. A nyíregyházi Jókai Mór Általános Iskola könyvtárában több mint tízezer kötet könyv található. Rendszeresen tartanak itt ma­gyar-, illetve történelemórákat. Képünk a legfiatalabb olvasókról, a negyedikesek egy csoportjáról készült Kiss Lajosné tanítónővel. (E. E. felv.) ütötte, a földre zuhanó Ró­zsát pedig közösen rúgdos- ták. Balogh felszólította Ró­zsát,, hogy minden pénzt ve­gyen ki a zsebéből. Rózsa elővette a 60 forintját, de er­re Baloghék — feltehetően kevesellte az összeget —, is­mét ütni kezdték és Ró­zsa elejtette a pénzt. Balogh vette föl a 60 forintot, az­tán átkutatta a Rózsa zse­beit. Mivel többet nem ta­lált, lecsatolta az óráját és lehúzta a lábán lévő meggy­színű cipőt. Rózsát a földön hagyták, ők pedig elindultak az állomás felé. Balogh le­cserélte a saját cipőjét a Ró­zsáéval, abban utazott ha­za. A vonaton Nagy átadta Balogénak az órát is, mert ő félt hazavinni. Rózsa a bántalmazás so­rán agyrázódást szenvedett, az arca tele volt zúzódások- kal. A rendőrség a házkutatás során Baloghéknál megta­lálta az órát és a cipőt. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság a rablás miatt Ba- loghot három, Nagyot pedig két év börtönre büntette, s az előbbit négy, az utóbbit két évre tiltotta el a köz­ügyektől. A bíróság Balogh- gal szemben elrendelte a korábbi felfüggesztett hat és hét hónap szabadságvesz­tés végrehajtását is. Az ítélet jogerős. (k)---------------------------------\ KLÍMÁ-kutak tél előtt A KLÍMA Szövetkezet felkészítette a zavartalan üzemelésre . a gondjaira bízott Szabolcs, Hajdú és Borsod megyei állami gaz­daságok, termelőszövet­kezetek, ÁFÉSZ-ek, vál­lalatok, intézmények tü- zelőolajkútjait, -tárolóit. Felkészültek a berendezé­sek esetleges meghibáso­dásának gyors kijavításá­ra is. Hibabejelentést rit­kán kapnak, mert a kutak üzembiztosak: Ennek el­lenére a szerelők a part­nereik üzemanyagkútjait hathetenként megvizsgál­ják, elvégzik rajtuk a szükséges karbantartást. Szerintük a megyében több helyen használnak olyan 20—30 éves kutakat, melyeket ideje lenne újak­kal felváltani. Ezeken többnyire hollandi mene­tes csőidomok vannak, s azokon a talajból víz szi­vároghat az üzemanyag- kútba, -tárolóba, ami min­denkor, de különösen té­len komoly üzemzavaro­kat okozhat, (cs. gy.) I J KITEKINTÉS ■ ■ Üzemi lapokból A megyében megjelenő üzemi újságok és híradók ok­tóberi számainak alapján készült lapszemlénkben is­mét számos érdekességről ad­hatunk hírt. KEMÉV ÉPÍTŐK Az építőipari nagyvállalat gépkölcsönző és szolgáltató leányvállalatot alapít. E vál­lalat nem egészen 100 fővel a KEMÉV telephelyein belül, de szervezetileg attól külön- váltan önállóan gazdálkodó szervezetként működik majd. Ez egy olyan próbálkozás, amely azzal, hogy a- mobili­zálható, nagy értékű gépek szabad kölcsönzését teszi le­hetővé, egyrészt "hasznot hajt a környezetünkben lévő és most bontakozó kisszövetke­zeteknek, gazdasági társulá­soknak és más építő szerve­zeteknek, másrészt működé­sével hasznot hajt az anya- vállalatnak is. NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ A hagyományos dohányter­mesztés élőmunka-ráfordítá­sának mintegy 17 százalékát a levelek kézi fűzése teszi ki. Egy hektár természetes úton szárított dohány kézi fűzésé­hez — a termés mennyiségé­től függően — 35—45 tízórás munkanap szükséges. A do­hányosok nagy része kiörege­dett, a fiatalok pedig ^nem szívesen végzik a kézi fűzést. A megoldás ennek a folya­matnak a gépesítése, a do­hánylevél gépi úton történő fűzése lehet. Ilyen dohány­varró gépeket ma már több országban, így pl. Jugoszlá­viában is eredményesen hasz­nálnak. Ezekből a Jugoszlá­viában gyártott dohányvarró gépekből a Nyíregyházi Do­hányfermentáló Vállalat az idén huszonöt darabot vásá­rolt és helyezett ki bérletre — hatéves időtartamra — egyéni és háztáji dohányter­melőkhöz. Egy ilyen kis var­rógéppel egy szezonban 2— 2,5 hektár dohány termését lehet felvarrni. . TANGAZDASÁG A szakszolgálati állomás fejlesztéséről és tevékenysé­géről ír az üzemi lapban Sas­vári Gyula. A cikkből meg­tudjuk, hogy bevezették a növénypnalízisek során a bértartalom meghatározását, amely mikroelem meghatáro­zása igen fontos az almater­melők számára. Az elmúlt év júliusában megérkezett az új TECATOR típusú nitrogén- meghatározó berendezésük, amely azóta is működik. A takarmány vizsgálatoknál be­vezették a penészgombák mé­reganyagainak meghatáro­zására szolgáló mykotoxikoló- giai vizsgálatokat. Beszerez­tek egy alfanumerikusán programozható számológé­pet, amellyel lineáris optima­lizálással meghatározható a napi takarmányadag. SZABOLCS-SZATMÄRI SZÖVETKEZETEK Az ÁFÉSZ-ek széles körben bevonják tagjaik anyagi hoz­zájárulását a szövetkezeti feladatok megvalósításába. Megyénk ÁFÉSZ-einél az összalaprészjegy megközelí­ti a 100 millió forintot, s eb­ből az összegből a tagsági részjegyalap több mint 30 rrtillió. Igen pozitiven alakult a részjegyalap a Kisvárdai, a Nyíregyházi és a Mátészal­kai ÁFÉSZ-nél. Kisvárdán az egy főre jutó összeg például 322 forint, s ez jelentősen magasabb az országos átlag­nál, amely 231 forint. A leg­alacsonyabb egy főre jutó át­laggal a demecseriek szerény­kednek mindössze 135 fo­rintossal. (o. sz.) Rablók a mellékutcán

Next

/
Oldalképek
Tartalom