Kelet-Magyarország, 1982. november (42. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-14 / 268. szám

1982. november 14. Kelet-Magyarország 3 A BEAG nyíregyházi elektroakusztikai Szemében az UK—600-as portja elektromos alkatrészeket szerel. (Elek Emil felvétele.) .beültető szalag” mellett a nők egy cso­MINDENNAP EGY ÉI/J NYÜLi Népszerű üzemtörténet Kisvárdán Érdekes üzemtörténeti sorozatnak ad otthont a kisvárdai városi-járási művelődési központ. Egy­mást követően hetenként más-más üzem mutatkozik be a nagyközönségnek, a gyár életéről, történetéről szóló kiállításokon, illetve azokon a fórumokon, me­lyeken az üzemek vezetői válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. Lehetőség nyílik arra is, hogy a kisvárdai dolgo­zók egy-egy másik gyár életébe bepillantsanak, egymás munkájával meg­ismerkedjenek. A sorozatban a szesz­ipari vállalat, az Izzó, a VSZM, a tuzséri HUNGA- ROFRUCT, a Nyírtassi Állami Gazdaság, a kis­várdai ipari szövetkezet, a záhonyi MÁV, az Öntödei Vállalat és a HUNNIA- COOP történetét és tevé­kenységét mutatták / és mutatják be. November 15-től a HUNNI ACOOP jelentke­zik termékbemutatójával, különlegességeket is kínál­va a közönségnek. A hely­színen ugyanis vásárolni lehet a gyár készítményei­ből, s minden 100 forint feletti tételhez jár egy sorsjegy, amivel naponta egy-egy élő nyulat lehet nyerni. Az üzemi bemuta­tó egy héten át tart. A kezükkel olvasnak... Újság, pontirással A megyében a legfrissebb adatok szerint 1935 tagja van a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének. Sajnos, ennél töb­ben tartoznak a világtalanok és a gyengén látók táborába, de nem mindenki tagja még a szövetségnek, amely pedig egyre több kedvezménnyel, a közlekedést, a munkát, a mű­velődést könnyítő eszközzel segíti tagjait. Új munkahelyek A vak és gyengén látó em­berek egyik szó szerint élet­be vágó gondja a munka, amivel hasznossá tehetik ma­gukat. A rokkantak évében — tavaly — a megyei számlá­ra befolyt kétmillió forint zö­mét új munkahelyek létesíté­sére fordították. Jakab Mi­hály, a szövetség megyei tit­kára elmondta: ennek kö­szönhető, hogy Szabolcs-Szat- márban körülbelül 100—120 munkahelyet létesítettek va­koknak a különböző üzemek, vállalatok, intézmények. Hoz­zátette azonban: az idén már lanyhult a segítés mértéke, némely munkahelyen húzó­doznak a vakok alkalmazá­sától a számukra leginkább megfelelő telefonközpontosi munkakörök betöltésénél, holott ezt érvényben levő ren­delet is kötelezővé teszi. Az iránt is érdeklődtünk, milyen újszerű eszközök segí­tik a vakokat és hogyan jut­hatnak az érdeklődők vakve­zető kutyához. A már hagyo­mányosnak számító tűbefű­ző, tejőr, vakoknak készült óra mellett megjelent a spe­ciális hőmérő is, csak az a gond vele, hogy túlságosan drága, mivel külföldről szer­zik be azokat. A szövetség országos veze­tői keresik a módját, hogyan lehetne olcsóbban forgalomba hozni a különleges hőmérőt. A szövetség egyébként vak- és síkírógépet, kazettát és or­sós magnetofont 50 százalékos kedvezménnyel tud tagjainak juttatni. Sajnos rádióra nem vonatkozik ez a kedvezmény, bár mindig felbukkan ez is a közérdekű javaslatok kö­zött. Vakvezető kutyák Vakvezető kutyát is a szö­vetségen keresztül igényel­hetnek a vakok. A megyében mindössze négy vak embernek van kísérőkutyája, ketten most igényeltek, melyből az egyik valószínű, még ez év­ben megkapja a hasznos kí­sérőt. A megyében azt is megszervezték, hogy az ABC- áruházakban megmaradó, le­járt szavatosságú tésztákat és a kisvárdai baromfigyárban képződő baromfi-mellékter­méket átadják a kutyák ete­tésére. A kutyát ugyanis díj­mentesen kapják a szövetség tagjai, de az ebek táplálása nem éppen olcsó. Egyelőre CB-s rádióval nem rendelkeznek vakok, talán mert újdonság még és elég drága eszköz. Sok világtalan és gyengén Burgonyanéző a tulipánok országában Szabolcsi szemmel Hollandiában Burgonyatermeléssel, ke­reskedelemmel foglalkozó szakemberek csoportja járt tapasztalatcserén Hollandiá­ban októberben, számos sza- bolcs-szatmári résztvevővel. Részt vett a szakmai úton Pásztor András, a tímári Bé­ke Termelőszövetkezet elnöke is, tőle kérdeztük, milyen benyomásokkal tért haza a tulipán országából, amely legalább olyan híres burgo- nyatermesztéséről is. — Látogatásunk célja az volt, hogy nemcsak a szakmai munkát tanulmányozzuk, ha­nem azt: miként szervezik meg a termés veszteségmen­tes betakarítását, tárolását és forgalmazását^ tekintve, hogy itthon inkább ez okoz gon­dot. A hozamokat tekintve nem tudnak sokkal többet, mint mi, de ez köszönhető annak is, hogy közeledünk a biológiailag lehetséges felső határokhoz. Nekik könnyebb a dolguk, mert a világon szinte alig van hely, ahol al­kalmasabb lenne a klíma a burgonyára. A leromlás szin­te töredéke annak, aminek az itthoni táblákon ki van téve a növény. Vannak százéves faj­táik is, míg nálunk néhány évig élnek a fajták. Hollandiában nemzeti ügy a burgonyatermesztés. A leg­több farmernek egyúttal hob­bi is. Közismerten kevés a földjük, annak egy részét a tengertől hódították el, így aztán nagyon megbecsülik, akárki nem kaphatja meg művelésre. A jelölt előbb pró­bafarmer, és csak ha meg­győződtek alkalmasságáról, akkor köthet bérletet, tulaj­donába így sem mehet a föld. Amiből tanulhattak a ta­pasztalatcsere résztvevői, az a termelés megszervezése. A Német-Alföld kis országában a század elejére nyúlik vissza a szövetkezeti mozgalom, és ma is ebben a formában szer­veződik a burgonya útja a szántóföldtől a fogyasztó asz­taláig. A minimális apparátusé szövetkezeti társasághoz tar­tozó farmerek évekre előre tudják, milyen fajtából meny­nyit ültetnek majd. Ezt ter­mészetesen az egész világra kiterjedő jó előre elvégzett piackutatás előzi meg. Közös nagy tárolóik vannak, de ott is tudni, melyik rekeszben kié, így a minőséggel nincs vita. — Volt-e valami, amit itt­hon azonnal bevezetne? — Nagyon sok praktikus apróságot láttunk. A tárolók­ban speciális a műanyag aj­tó, amin nincs keret, csak elhajlik bejövetelkor. Nem is fűtenek a feldolgozóban, a munkások egy fóliasátorban dolgoznak — óriási megtaka­rítás, és a fólia alatt mele­gebb lehet az idő, mint a ha­talmas tárolóban. Ésik Sándor látó ember vágya teljesül vi­szont a közeljövőben azáltal, hogy a rokkantak évében be­folyt összegből 50 ezer forin­tot kaptak egy hangos könyv­tár létesítésére. Ezt a megyei tanács költségvetéséből még 50 ezer forinttal egészítették ki, és várhatóan 31 művet hallgathatnak meg a hangos könyvtár olvasói a megyei könyvtárban, akiknek — a könyvtár ígérete szerint — la­kásukra is eljuttatják a hang­szalagokat. Hangos és pont­írásos könyvtár A vakok pontírással készült könyvekből álló kiskönyvtá­rában, a szövetség megyei központjában 215 mű olvasá­sa válik hozzáférhetővé azok számára, akik — a szövetség szervezésében — megtanulták a Braille-, azaz a pontírást, -olvasást. A vakoknak havon­ta kétszer megjelenő pontírá­sos újságuk is van, „A vakok világa” —, amely a megyében 199 példányban jár, s ugyan­csak megjelenik rendszeresen az irodalmi, a zenei értesítő, illetve a rádió és a tévé mű­sora is. Páll Géza Január elsején kezdi meg működését az üzemekben, vállalatoknál, intézményekben az egységes munkavédelmi felügyelet, mintegy deklarálva egyben azt is, társadalmi ügy a munka, illetve a dolgozó ember védelme. A SZOT irányelvei alapján született meg a Minisz­tertanács rendelete, amely korszerűsítette a munkavédel­mi szabályzatot. Ennek alapján a vállalatoknál, üzemek­ben, intézményekben december 31-ig be kell fejezni a szervezeti és működési szabályzatok kiegészítését a mun­kavédelmi jog- és hatáskörökkel. Uj munkavédelmi sza­bályzatok készülnek, és most már a munkaköri leírások­ban személyekre szólóan is meghatározzák a munkavédel­mi feladatokat. Minden technológiára, gépre, berendezés­re elkészítik a technológiai, kezelési és karbantartási uta­sításokat. Ez a munka a megye üzemeinek többségében novem­ber elejére befejeződött. Jelentős szerepet vállaltak ebben a szakszervezeti alapszervezetek is, ugyanis a SZOT-el- nökség 1981-es határozata megjelölte e munkában a szak- szervezeti testületek feladatait is. így kezdi meg működését 1983. január elsején az egy­séges munkavédelmi felügyelet. Tagjai lesznek a vállala­tok, üzemek, intézmények szakszervezeti bizottságai társa­dalmi munkavédelmi felügyelői is. Mintegy 400 jól felké­szült, e fontos tevékenységet társadalmi megbízatásként végző üzemi munkavédelmi felügyelővel bővül a szakszer­vezeti munkavédelmi hálózat. A megbízatásra a kiváló szakképzett dolgozókat je­lölik az szb-k, akik az SZMT munkavédelmi főfelügyelőjé­nek a megbízatását élvezik. A társadalmi munkavédelmi felügyelők is igazolvánnyal rendelkeznek majd, s ugyan­olyan jogokkal rendelkeznek, mint az SZMT munkavé­delmi felügyelői. Bizonyára javul majd az üzemi baleseteket megelőző munka, az ellenőrzés hatékonysága. F. K. Álmaexport Nyírgelséről A nyírgelsel almatárolóban két hete kezdték meg a szedés Idején betárolt több mint tízezer tonna alma feldolgozását. A súlyra osztályozó gépsoron két műszakban naponta több, mint 200 tonna almát dolgoznak fel, amelyből az extra mi­nőséget nyugati exportra szállítják. (Jávor László felvétele.) Ruhák Fehérgyarmatról Siker a Skálában Tavaly Skála örömmel Nyúl Sándor, a főosztályvezetője számolt be arról, hogy a fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet női pliszérozott ruhái milyen sikert arattak. Azóta eltelt egy újabb fél év, s a Kossuth rádió reggeli reklámműsorai­ban az egész ország hallhat­ta: a fehérgyarmatiak gyárt­mányait ismét kiemelt helyen ajánlják a vásárlóknak. A fehérgyarmati ipari szö­vetkezet elnöke, Tankóczi László nagyra értékeli a kap­csolatot : — Igaz, főleg exportra ter­melünk, de a piac ingadozá­sa, az alapanyag-ellátás miatt nagy segítséget jelent, ha tu­dunk munkát adni dolgozó­inknak. Ez év februárjában egy 2 ezer darabos, színben és fazonban rendkívül válto­zatos nőiruha-szállítmány- nyal nyitottunk. Készséggel cseréltük ki tapasztalatainkat a Skála-szervezte találko­zón, ahol az ország több ru­házati szövetkezetének veze­tői vettek részt. Budai Skála, első emeleti nőiruha-konfekció osztálya: nem volt nehéz megtalálnom a fehérgyarmatiak terméke­Fehérgyarmati termékek a Skálában it. A helyi hirdetések is szin­te állandóan orientálják a ve­vőt. S akinek ez sem volt elég — veszi át a szót Batus- ka Józsefné, a nőikonfekció- osztály vezetője —, az gyö­nyörködhetett a napi kétsze­ri divatbemutatóban. S hi­szem, a nagy siker nem a ma­nökeneknek, hanem a ru­háknak szólt. Legalábbis a vásárlások ezt igazolták. Fő­leg nagyobb méretű, 48—56- os méretű ruhákat kértünk, s természetesen az őszre, tél­re gondolva. A szövetkezet rendkívül rugalmas volt, s figyelembe vette kívánsága­inkat. Az 1500 darab női ruha, igaz, drágább, mint a ha­sonló, más cég gyártotta ru­hák, de kiviteli minőségük miatt a vevők ezt a különb­séget nem észrevételezik. Kapcsolatuk van több ipari szövetkezettel, 11 termeltető szállít osztályuknak, ahol éves szinten 131 millió forin­tot forgalmaznak. Az első há­romnegyed évben mintegy 24 millióval részesedtek ebből az ipari szövetkezetek. A fe­hérgyarmatiak egy fél év alatt közel 3 millió forint ér­tékű árut szállítottak. A sikeres fehérgyarmati hét után együttműködésünk bő­vülésére számítunk — fejez­te be tájékoztatóját Batuska Józsefné. (molnár) JANUÁRTÓL Munkavédelmi felügyelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom