Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. október 28, Palatábla és Babilon PALATÁBLÁT ÉS PA­LA VESSZŐT a mai iskolá­sok legfeljebb, ha múze­umban látnak. A tanulás valamikori elengedhetetlen tartozékai csak kiállítási vitrinekbe valók. Átadták helyüket a kockás és vona­las füzeteknek, a fejtörésre késztető feladatlapoknak. Napjainkban a tanári mun­kaeszköz sem jelent egyet a falitáblával és a krétával. Amikor sorba vesszük a sokféle érdekes szemléltető­eszközt^ kézenfekvő emlé­keztetni a nem új keletű megállapításra: a technika betört az iskolák falai kö­zé. Nézegetve az általános iskolák számára összeállí­tott alapfelszerelési jegyzé­ket, az öregdiákok szívébe joggal költözhet irigység. Mennyivel könnyebb a mo­dern tanszerekkel megérte­ni egy-egy bonyolult mate­matikai, 'fizikai összefüg­gést, behatolni a kémiai elemek világába, mint ré­gen. A környezetismereti és földrajzórákról elmaradha­tatlan a különböző dombor­zati modell, mellyel rövid idő alatt olyan fogalmak világíthatok meg a gyere­kek előtt, mint síkság, dombság, magas hegység, tengerpart és karszt. Évente milliókat költenek megyénk iskolái is a tanítá­si segédanyagokra. Az új tantervhez folyamatosan készülnek, és vásárolhatók a nemrég kifejlesztett tan­eszközök. Az említett dom­borzati modellen kívül az általános iskolákban hasz­nálható például a történeti ismeretek rendszerezésére szolgáló tematikus falitáb­la, az alsó tagozatos osztá­lyokban a matematikaokta­tásnál hasznosítható Babi­lon építőjáték. Az utóbbi­ból sík- és térmértani mo­dellek készíthetők, azok szerkezete és összefüggései tanulmányozhatók. Vagy elég megemlíteni a molekuláris fizikai eszköz- készletet, amely a középis­kolákban még tanárnak, di­áknak egyaránt újdonság. A modern fizikai világképben egyre nagyobb szerep jut az anyag mikroszerkezeté- nek. Ez a középiskolai tan­eszköz az anyag molekulá­ris felépítésének bemutatá­sára, és kísérletezésre szol­gál. A dal- és nyelvtanulásnál az órákon nélkülözhetetlen a lemezjátszó és a magnó. Évek óta az iskolák alapvető munkaeszköze a televízió is. Az Iskolatévé adásai szer­vesen kapcsolódnak a tan­órákhoz. Mindezek az esz­közök természetesen csak a korszerű, szemléletes és a korábbinál hatékonyabb is­meretátadás lehetőségét hordozzák magukban. AZ ISKOLAI FELSZE­RELÉSEKRE költött forin­tok akkor tekinthetők jő beruházásnak, ha minden­napi használatukkal meg­könnyítik a tanulást, lerö­vidítik az alapos, a rend­szerezett tudás megszerzé­sének idejét. A pedagógu­sok körében szűnőben van a modern szemléltetőeszkö­zök iránti idegenkedés. Eh­hez kétségtelen hozzájárult, hogy a tanárképző főisko­lán jól felszerelt oktatás- technikai központban sajá­títhatják el a pedagógusje­löltek az audiovizuális szerkezetek alkalmazását. A korszerű ismertátadásra ösztönöz a gyakorlat is. A tapasztalat bizonyítja, hogy a szemléltetőeszközökben bővelkedő tanórák mély nyomot hagynak a világra rácsoládkozó diákokban. B. G. Készül a velúr szemüvegtok mm As OFOTÉRT részére velar szemüveg tokokat késsít a Nyer­ge« és Sxijgyártó Szövetkezet szakoly! üzemében Keltári Istvánná, és Keczán Katalin. (Gaál Béla (elvétele) A Csokonai Színház vendégjátéka A Traviata és a Hunyadi László Nyíregyházán Az új színházi évadban az operakedvelők sem marad­nak művészeti élmény nél­kül. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban tavaly is volt operaelőadás, most a novemberi műsortervben újabb kettő szerepel. Mind a két alkalommal a debreceni Csokonai Színház művészei látogatnak el a szabolcsi me­gyeszékhelyre. Elsőként november 8-án Verdi remekműve, a Travia­ta kerül színre. A négyfelvo- násos opera szövegét ifj. Du­mas A kaméliás hölgy című színműve alapján Piave ír­ta. A főszerepekben többek között Marsay Magda érde­mes művészt, Tibay Kriszta Liszt-díjas és Tréfás György érdemes művészt láthatjuk, hallhatjuk. Kaszás Annamá­ria koreográfiáit a Csokonai Színház balettegyüttese adja elő. Közreműködik a Debre­ceni MÁV filharmonikus ze­nekar Tarnay György ve­zényletével. A másik vendégjáték no­vember 29-én este lesz. Erkel Ferenc népszerű operájának, a Hunyadi Lászlónak a cse­lekménye 1456-ban Nándor­fehérváron, Temesváron és Budán történik. Tréfás György ebben az operában Ciliéi Ulrik szerepét énekli. V. László, magyar királyt Kecs­kés Sándor, a címszereplőt Karnausz Tibor alakítja. Közreműködik a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar, a Csokonai Színház és a Jár­műjavító Vállalat énekkara, valamint a debreceni színház balettegyüttese. Vezényel Tarnay György. Mindkét opera rendezője Kertész Gyu­la érdemes művész. Az ope­raelőadásokra jegyek októ­ber 28-tól elővételben vált­hatók a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház közönség- szervező irodájában, illetve naponta 14 órától a színház jegypénztárában. Lakíház-karbaHtartás, -üzemeltetés Irányelvek bérlőközösségek létrehozására A lakásügyi jogszabályok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a bérlők — írásbeli megállapodás alapján — a lakbér elengedésének vagy mérséklésének ellenében a bérbeadót terhelő kötelezett­ségeket részben vagy egé­szében magukra vállalják. Számos központi fűtéses épületben már több éve ered­ményesen működnek azok a lakóközösségek, amelyek a házkezelőség helyett gondos­kodnak a központi fűtésű ka­zánok üzemeltetéséről, a fűtő foglalkoztatásáról, a tüzelő­anyag beszerzéséről és egyéb hasonlókról. Ügy látják, hogy közvetlen érdekeltség alap­ján, az ingatlankezelő szerve­zet közvetítése nélkül rugal­masabban, gyorsabban intéz­hetik ezeket az ügyeket. Fontos társadalmi érdek, hogy további segítséget, le­hetőséget kapjanak a bérla- kások lakói ahhoz, hogy át­vállalják és maguk szervez­zék meg a lakóház karban­tartásának és üzemeltetésé­nek egyéb feladatait is, s eh­hez rendelkezzenek a lakbér arányos részével. Erősítsék a társadalmi el­lenőrzést is a lakóházkeze­lésben és -fenntartásban. E munkák szervezett lebonyolí­tásának egyik formája lehet a bérlőközösség. Létrehozásá­nak és működésének lehet­séges módjairól és követel­ményeiről együttes irányelvet dolgozott ki az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um és a Pénzügyminisztéri­um. Alapvető cél, hogy a bérlő- közösségek közreműködésé­vel fejlesszék a lakóházkeze­lést és -fenntartást, gyorsab­ban és gondosabban végezzék a javítási munkákat, s foko­zott ellenőrzéssel ösztönözze­nek a jobb minőségű és ta­karékosabb munkára, az in­dokolatlan többletköltség és pazarlás megszüntetésére. Célszerű, hogy a bérlőközös­ségek több fokozatban — le­hetőségeik és a feltételek Visszavonták az iparengedélyt Kárt okozott a megrendelfinek Apróbb-nagyobb javítások, különböző szolgáltatások, vagy például lakásépítés, -felújítás esetén gyakran szoru­lunk a kisiparosok segítségére. A KIOSZ tagjai túlnyomó- részt pontosan és jól dolgoznak. Ám vannak köztük, akik munkájára rendszeresen panasz érkezik, s felelőtlen ma­gatartásukkal rontják iparostársaik jó hírét is. Félbehagyta a munkát Villanyszerelést vállalt K. Sándor elektroműszerész kis­iparos múlt év májusában egy újdombrádi családnál. A megrendelő kifizette a teljes vállalási összeget, vagyis 7 ezer forintot az iparosnak, aki viszont nem fejezte be a munkát. Részlet a jegyzőkönyvből: — K. Sándor a lakás vil­lanyszerelését mintegy 60 százalékban végezte el. Befe­jezni a munkát a felszólítá­sok ellenére sem volt haj­landó. Ezzel többszörösen kárt okozott megrendelőjének, akitől az OTP késedelmi ka­matot követelt. — A kisiparost többször figyelmeztettük a munka be­fejezésére, de erre nem volt hajlandó — tájékoztatott Tóth Tibor, a Nyíregyházi alapszervezet titkára. — Ez év májusában fegyelmi el­járást indítottunk ellene. Mi­vel egy tárgyaláson sem je­lent még, ezért távollétében hoztuk meg a döntést: szigo­rú megrovással sújtottuk. A besztereci elektromű­szerész esete valósággal el­törpül B. János parkettcsi­szoló kisiparos dolgai mel­lett. Ö nemcsak túllépte te­vékenységi körét és sorra- másra bosszúságot okozott megrendelőinek, de köztarto­zásait sem rendezte. A „kijavított" csekkek A parkettcsiszolónak ez év februárjáig közel 10 ezer fo­rint SZTK-járulék tartozása gyűlt össze. Február 15-én 10 ezer forintról szóló feladóve­vényt mutatott be a társa­dalombiztosítási igazgatósá­gon. Utólag derült ki, hogy valójában csak 10 forintot fi­zetett be. A kisiparos jöve­delemadó-tartozása több, mint 24 ezer forint, melyből februárban 24 forintot tör­lesztett. Valószínű, hogy itt is 24 ezerre javította a fel­adóvevényt, így kaphatott adóigazolást. B. János a fegyelmi tárgya­láson sarokba szorult, kény­telen volt elismerni a csekk­hamisítást. — Mindezt azért tettem, mert pénzzavarba kerültem. Nemrég nősültem, ráadásul télen munkám sem igen volt. Júniusban nagyobb megren­delésre számítok, így akkor rendezni tudom tartozásai­mat — magyarázkodott. A bizonyításra nem adott lehetőséget az alapszervezet: a kisiparost kizárták a KI­OSZ tagjai közül. P. József kárpitos ellenpár hónap alatt négy panasz is érkezett. Munkát végeztetett egy nyíregyházi asztalossal, s egy nagykállói üvegessel, de munkadíjat egyiküknek sem fizetett. A Nyíregyházi Ipari Szakközépiskolától átvett két ágybetétet, melyeket sem visszaadni, sem kifizetni nem volt hajlandó. Szivacs helyett . afrik — Megkárosította egy nyír­egyházi megrendelőjét is — mutatja a jegyzőkönyvet Tóth Tibor. — Három fotel és két rekamé kárpitozását vállalta, de a munkát nem megfelelő minőségben végez­te el. Sőt! A megrendelő ké­rése ellenére a két rek,amiét a régi szivacsbetéték helyett afrikkal és lenszalmával tö- mítette. A KIOSZ kötelezte P. Jó­zsefet a szabálytalanságok megszüntetésére. Mivel erre nem volt hajlandó, a fegyel­mi bizottság szigorú döntést hozott. A kárpitos iparjogo­sítványának visszavonását javasolta a nagykállói tanács­nak. (h. zs.) gazdagodásával arányban — kössenek megállapodást a házkezelőséggel a különböző bérbeadói feladatok átválla­lásáról. A kellő tapasztalatok össze­gyűjtése érdekében Indokolt az is, hogy a lakbérek rende­zésével összhangban a jövő év közepétől — egyelőre kí­sérletként — alakítsanak bér­lőközösségeket, s a tapaszta­latok alapján dolgozzak ki a kölcsönösen előnyös és leg­megfelelőbb megoldások helyi szabályait, rendjét. A bérlőközösség megalakí­tásánál a helyi körülmények­hez kell igazodni, tehát fi­gyelembe venni az épület, a lakásállomány állagát, felsze­reltségét, a kialakult kezelé­si rendszert és a bérlők igé­nyeit. Ezért az új vagy a felújított épületeknél szer* vezzenek bérlőközösséget a lakók önkéntes elhatározása alapján. Jó az, ha valamennyi lakó belép a bérlőközösségbe, de megalakíthatja azt a bérlők egy része is, s nincs szükség valamennyi lakó hozzájáru­lására. A bérlőközösség tag­jai tulajdonképpen társasági szerződést kötnek, s aki eb­ben nem vesz részt, arra nem vonatkoznak a bérlőközösség intézkedései. A bérlőközös­ségnek többféle formája és feladatköre lehet, amelyet maguk a szerződő felek vá­lasztanak és határoznak meg. Második alapformája szerint a bérlőközösség meghatáro­zott üzemeltetési feladatokát lát el, mint az épület és a közős helyiségek takarítása, járdatisztítás, szemétössze­gyűjtés, felvonókezelés, kert- gondozás, központifűtés- és melegvíz-szolgáltatás, kapu­nyitás, világítás be- és ki­kapcsolása stb. Ilyen bérlő- közösség létrehozása akkor célszerű, ha tagjainak kép­zettsége, foglalkozása e mun­kák elvégzésére kellő lehető­séget ad, bár mód nyílik arra, hogy a bérlőközösségekbe nem tar­tozó személyekkel vagy más szervezettel is megállapodjon bizonyos munkák elvégzésé­ben. E munkák ellátásánál — akárcsak á további fejlettebb bérlőközösségek esetén — már kellő anyagi fedezettel rendelkezik a házkezelőség­gel kötött szerződés alapján. A harmadik alapforma a karbantartási feladatokat el­látó bérlőközösség, amely egyebek között vállalja, hogy gondoskodik a külső közös helyiségeket határoló falak javításáról, festéséről, az ab­lakok, ajtók mázolásáról, a kaputelefon, a házvilágítási hálózat, a víz-, a csatorna és .gázvezetékek, a központifű­tés- és melegvíz-szolgáltató berendezések stb. karbantar­tásáról és javításáról. Távlat­ban a több éves gyakorlat le­hetővé teszi, hogy megalakul­jon a bérlőközösség legmaga­sabb szintű formája, amely lényegében beruházóként el­járva, az épületfelújítási munkák előkészítését, meg­rendelését és ellenőrzését bo­nyolítja le az ingatlankezelő szervezettől kapott anyagi eszközök felhasználásával. A bérlőközösség a négyféle alapformából és feladatkör­ből a számára legkedvezőbbet választhatja ki, s a változato­kat a helyi körülményeknek megfelelően kombináltan is alkalmazhatja. A bérlőközösség tagjai az egymás közötti jogviszonyt társasági szerződésben sza­bályozzák, amely lehet pol­gári jogi társaság vagy gaz­dasági munkaközösség is. Az önálló gazdálkodás anyagi és egyéb feltételeiről, az elszá­molás módjáról pedig az in­gatlankezelő szervezéttel köt­nek megállapodást, amelyben részletesen rögzítik mindkét fél jogait és kötelezettségeit. Különösen fontos, hogy egy­értelműen határozzák meg az átvállalt kezelői és karban­tartói feladatokkal arányos lakbérelengedés vagy egyéb anyagi eszköz mértékét. Ezért célszerű, hogy az általában felmerülő költségtényezőket vállalati normagyűjteménybe | foglalják. KITEKINTÉS Közhasznú ötletek Vannak olyan mozgalmak* kezdeményezések, amelyek a társadalmi élet különböző te­rületein éreztetik kedvező hatásukat és érdemesek az átvételre. Ilyeneket gyakran olvasunk a megyei lapok tal­lózása során. Ezekből teszünk közkinccsé most néhányat. ÜSZÖVÄLASZTÄS — SORSOLÁSSAL Az ÁHT és a Békés me­gyei Takarmányozási és Ál­lattenyésztési Felügyelőség új akciót indított. Lényege, hogy két üzemmel szerződtek vem­hes magyartarka üszők ne­velésére, majd kihelyezésére a kisgazdaságokba. A gya­korlatban ez úgy történik, hogy a két szövetkezet közül valamelyik közszemlére teszi az általa nevelt vemhes üsző­ket. Megjelennek a kisterme­lők, akik sorszámot húznak. A nyerő szám az egyes, hi­szen aki ezt a sorszámot húz­ta, az elsőként választhat a bocik közül. Aki választott, az OTP-hitelt kap, a hitel kamatait az ÁHT magára vállalja. Az így kamatmen­tessé váló kölcsönt négy év alatt kell visszafizetni. Ebben az új értékesítési formában eddig több mint J00 üsző ta­lált gazdára. GÁZPALACKBÓL szemét­gyűjtő Nagykanizsán a Közép-du­nántúli Gázszolgáltató Válla­lat bemutatta a 11 kilós gáz­palackból készült, könnyen üríthető, s másoknál lényege­sen tartósabb utcai szeméttá­rolókat. A mintadarab meg­nyerte a tanácsiak tetszését, mert 40 százalékkal olcsóbb, mint a kereskedelemben kap­hatók. A gyártást a selejt- képződés üteme szabja meg, de az elképzelések szerint a kanizsai igények kielégítése után — ha lesz megrendelés — a megye többi városát, te­lepülését is ellátják a palac­kokból készült szemétgyűj­tőkkel. MARXISTA DIÄK- AKADÉMIA A KISZ Győr-Sopron me­gyei Bizottsága első ízben szervezte meg az idei tanév­ben a marxista diákakadé­miákat, amelyek célja, hogy a politika iránt leginkább ér­deklődő tizenéves KISZ-ta- gok rendszerezettebb, átfo­góbb világnézeti alapismere­teket szerezzenek, jobban megismerjék és megértsék hazánk legújabb kori törté­nelmét, alapvető gazdasági, társadalmi, politikai felada­tait. Ennek érdekében bizto­sít szervezett kereteket a KISZ, s segít a fiatalokr~köz- életre való felkészítésében. A tanév elején hét diákaka­démia indult, több mint száz jelentkezővel. MEGMENTIK A TÖRÖTT SÍKÜVEGEKET Gazdasági munkaközösség szerveződött Pécsett, a TÜ- ZÉP telepén, hogy a hulla­dékba szánt törött síküvege­ket megmentsék és ablak-, valamint képüvegként érté­kesítsék. Munkaidő után, ál­talában hét végén vágják méretre a nagyméretű re­pedt sík- és drótbetétes üve­geket, amelyek azért válnak használhatatlanná, mert a vasúti és volános szállítás közben megsérülnek. Egy speciális rekeszben átlag 19— 21 táblaüveg érkezik az üveggyárakból, de a szállítás következtében 1—2 közülük használhatatlan. Értéket ment meg tehát a vállalkozó kedvű közösség. (<L SZ.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom