Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-25 / 251. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. október 26. ÚJ SAJTOK Világszerte ismert — népszerű­ségében az eidamlhoz hasonló — sajt gyártását kezdte meg a Tol­na megyei Tejipari' Vállalat. A Gouda — nevét legnagyobb pia­cáról, a Rotterdam melletti Gou- dáról kapta — holland eredetű, az eidamival rokon télkemény sajt, vágásfelületén borsó nagy­ságú lyukakkal. Ize savanykás, enyhén sós, telt, jellegzetes, za­matos; egészében véve az elda- mira emlékeztet. A hasábalakban gyártott, mű­anyag fóliába csomagolt termék — amely közvetlen fogyasztásra, illetve ételek ízesítésére egyaránt alkalmas — már megjelent a bol­tokban, kilónként 55 forintos áron. Sédbrie lesz a neve — a veszprémi Séd patakról — a ca- membertcsalád új tagjának. A fe­hér penésszel érő, lágy sajt, ter­vek szerint november közepén kerül az üzletekbe, 125 grammos csomagolásban, alufólia borítás­sal, darabonként 10—20 forintért. Gyártója a Veszprém megyei Tej­ipari Vállalat. Vízlevezető árkot ásnak a Fehérgyarmati Vízgazdálkodási Társulás gppei Tiszabecs ha­tárában. (E. E. felv.) KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A VÁROSRÓL Hajnali hangzavar, zebra, szabadtéri Október 27-én: Tudományos ülés Nyíregyházán Számos közérdekű kérdés hangzott el a szeptemberi pártfórumokon Nyíregyházán. Ezekből, s az illetékesek vá­laszaiból készítettük alábbi összeállításunkat. A városi orvosi ügyeletén cél­szerű lenne elkülöníteni a gyer­mek- és felnőttvárót, mivel a gyermekekre rossz hatásai van, hogy a rendőrség által bekísért részegek, a verekedések után sé­rült emberek, garázda egyének goromba módon viselkednek, kel­lemetlen látványt jelentenek — tették szóvá a Volán vállalátnál. — A jelenlegi központi ügyelet épületi adottságai nem teszik lehetővé a felnőt­tek és a gyermekek' várójá­nak elkülönítését. Szakmailag is kifogásolható a gyermekek és a felnőttek közös várója. A tervek között szerepel (a jobb diagnosztikai lehetőségek ér­dekében is) a központi ügye­letnek a kórházi betegfelvé­teli részleg mellé történő át­helyezése. Erre azonban csak a kórházban létesülő új mű­téti tömb felépülése után, 1984—85-ben kerülhet sor. A piaci áfész-étterem reggel öt óráig is nyitva tart. A más ven­déglátóegységekből kitámolygó részegek útja is ide vezet. Sok­szor van randalírozás, kiabálás, verekedés — hangzott ei a bíró­ság pártfórumán. — A Búza téri étterem megnyitása óta ott az átla­gosnál gyakoribb a csendhá- borítási és egyéb rendzavarás. Ezt támasztják alá az ott tör­tént eseményekről készült rendőri feljelentések is. A rendőrségi vélemény szerint a késői nyitvatartási idő nem indokolt, s míg ebben válto­zás nem lesz, a jelenségekkel a hatósági intézkedések elle­nére is számolni kell. A taxigépkocsik (de a magán­személygépkocsik is), a Petőfi té­ren, a Kiss Ernő utcai kereszte­ződésben, valamint a MAV-pá- lyaudvarral szemben lévő gyalo­gos-átkelőhelyeken fordulnak meg, ami balesetveszélyes — tet­ték szóvá a MÁV pártfórumán. — Mindkét helyen végre­hajtható a megfordulás a gya­logos-átkelőhelyek (zebrák) igénybevétele nélkül is, kü­lönben sem tilos a gyalogos­átkelőhelyen megfordulni, ha azzal a gyalogosok forgalmát nem zavarják. A két keresz­teződés ilyen szempontból nem balesetveszélyes. Mikorra várható a Marx teret és a Korányi Frigyes utcát össze­kötő út veszélyes kanyarjának kiegyencsftése, amelyet több ha­lálos baleset is sürget már — kér­dezték a SZASV-nél. Az említett útszakasz való­ban veszélyes. Több elképze­lés volt a rendezésre, pl. az ABC mellé tervezett további beruházásokkal összefüggő­en útkorrekciót is előírtak. A beruházások elmaradtak, így majd az új körútszakasz átadása után kerül sor újólag a csomópontok vizsgálatára, ezt követően képzelhető el valamilyen módosítás. Jobban ki keltene használni a szabadtéri színpadot, nemcsak mozik céljára, hanem színházi programokra is — javasolták a Nyírségi Nyomdában. — A szabadtéri színpad elektromos hálózatát fel kell újítani. A felújítási munká­kat a megyei tanács 1983 nyaráig elvégezteti, s remé­lik, hogy a jövő évi szabadtéri program már a lakosság vá­rakozásának megfelelően ala­kul. A forgalmasabb helyeken a nagytakarítást elősegítő parkíro­zás! tilalom bevezetését javasol­ták a közterület-fenntartó válla­latnál. — Jelenleg technikai fel­szerelések (gépkocsit elszállí­tó járművek), valamint az elszállított járművek megőr­zését biztosító terület hiány­zik, így pedig ideiglenes par­kolási tilalmat sem célszerű elrendelni, mert annak ér­vényt szerezni nem tudnak. Szombaton is találjanak lehe­tőséget a postahivatalokban a pénzbefizetésre — hangzott el a MAV-nál. — Az ötnapos munkahét bevezetésével egy időben a posta vezérigazgatója rendel­kezett a szombati nyitvatar- tásról, kijelölte a nyitva tartó postahivatalokat. így Nyír­egyházán szombaton az 1-es posta 8—14 óra között tart nyitva, 13 óráig pénzforgalmi szolgálatot is ellát. Az orosi lakosok kérése, hogy vonják be a területüket a rend­szeres szemétszállításba — hang­zott el a húsipari vállalatnál. — Amennyiben a lakosok nagy számban kérik » házi­szemét elszállítását, úgy azt a tanácstag közreműködésével jelezni kell a városi tanács műszaki osztályának, amely dönt a mindenki számára kö­telezően térítéses szemétszál­lítás bevezetéséről. Sok a panasz az autóalkatrész­ellátásra, ugyanakkor a masze­koknál magasabb áron szinte mindent lehet kapni. Miért a nagy különbség? — kérdezték a kereskedelmi pártbizottságnál. — A műszaki cikkeket érté­kesítő magánkereskedők az állami szerveken kívül ter­melő kisiparosoktól is besze­rezhetik árujukat. E cikkek szabadáras kategóriába tar­toznak, s az ár kialakításánál a beszerzés, szállítás költsé­gei is érvényesíthetők. Ismételten kérik, hogy az Észa­ki temető nyugati oldalán (Jósa- város felől) nyissanak kaput — hangzott el a kereskedelmi párt- bizottság fórumán. — A kapu megnyitására a belső útépítéssel együtt még ez évben sor kerül. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanács egészségügyi osztálya, valamint a Jósa András Kórház-Rendelőinté­zet tudományos bizottsága Koch Róbert tiszteletére tu­dományos ülést rendez Nyír­egyházán. A kiadott meghí­vótól eltérően az eseményre 1982. október 27-én, délelőtt 11 órakor kerül sor a me­gyei-városi művelődési ház kamaratermében. Koch Ró­bert, aki a tbc kórokozójának felfedezője volt, a bakteoro- lógia úttörőjeként nevét be­írta a tudomány történetébe. Nobel-díjat 1905-ben kapott. A megemlékezés azért idő­szerű, mert a jövő évben ün­nepli a tudományos világ születésének 140. évforduló­ját. A nyíregyházi tudomá­nyos ülésen az egészségügy kiemelkedő ismerői tartanak referátumot, melyek méltat­ják Koch életművét, vala­mint azt a nagyszabású küz­delmet, amely hazánkban folyt a tbc felszámolására. Egy délelőtt a nevelési tanácsadóban Miért szorong Lacika? Csak tanácsol, nem kötelez... Halk szavú, zárkózott te­kintetű kislány rakosgatja elmélyülten a világjátékot. Feladata egyszerű: a rendel­kezésre álló, például embert, épületeket, mesebeli lénye­ket, növényeket, állatokat mintázó figurákból ki kell raknia maga köré a világot. Hosszas töprengés után vég­re elkészül a munka. A laikus számára nem sokat mond — a szakembernek viszont an­nál többet elárul a gyermek­ről. Romos ház és karambol — Virágos rét mellett ro­mos ház, s lombját vesztett fa. Mindez arra utal, hogy a kislány életében összeomlott egy szép, derűs világ. A túl­oldalon karambolt látunk. Nyilvánvaló, hogy Andreá­nak konfliktusai vannak — olvas a figurákból Diczházy Veronika pszichopedagógus. Andrea története hétköz­napi. Szülei elváltak az apa alkoholizmusa miatt. A fele­ség két gyermekével a szülei­hez költözött. Andrea azóta sokszor felügyel kistestvéré­re. Ö lett a kapocs az elvált szülők között is. Mivel sok holmi maradt a régi házuk­ban, a kislány feladata, hogy alkalmanként elhozzon on­nan egy-egy csomagot. Ahányszor útnak indul, ott van benne a szorongás: va­jon milyen állapotban talál­ja az apját? — A 11 éves gyermeknek a válás után szívpanaszai let­tek. Kiderült: a tünetek mö­gött nem betegség, hanem lelki konfliktus áll. Az orvos hozzánk, a megyei nevelési tanácsadóba irányította And­reát — folytatja a pszicho­pedagógus. — Mi a megol­dás? Harmóniát kell terem­teni a családban. Az apa mint támasz, már nincs. Min­denkire több teher hárul. Ám a feladatokat úgy kell elosz­tani, hogy az a gyermek igé­nyeinek is megfeleljen. And­reát pedig meg kell tanítani arra, hogy kimondja, s ne fojtsa magába a gondjait. A harmónia megteremtéséhez pedig saját otthonra van szüksége a családnak. Áz albérlet ára A lakás hiánya sok-sok baj forrása. Zsolti születésétől 4 éves koráig albérletben ne­velkedett. Nem volt szabad sírni, kiabálni, földre dobni a játékait, érdekes felfedező- utakat tenni az udvaron. Az örökös tiltás miatt csupa szo­rongás a gyermek. Otthon tipikus jó gyermek, az isko­lában csendes, visszahúzódó, önértékelési gondjai vannak. Már nyolcéves, de éjszakán­ként még mindig bevizel, a belső feszültségtől pedig ide­gesen rángatóznak szeme kö­rül az izmok. Hogy gátlásai­tól megszabaduljon, sok si­kerélményre van szüksége. — A gyógyulás érdekében nemcsak a gyermekkel kell rendszeresen foglalkozni, ha­nem beszélni a szülőkkel s a tanáraival is — magyarázza dr. Lengyel Zoltán, a tanács­adó igazgatója. — Sajnos mi csak tanácsokat adhatunk, s nem kötelezhetünk senkit azok végrehajtására. Szeren­csére Zsoltinak segíteni akar a környezete. Kapóra jött, hogy ügyesen rajzol a kis­fiú. Ezzél elismerést vívott ki az osztályban. Otthon pe­dig az a legfontosabb, hogy minél több lehetőséget kap­jon a gyermek saját ötletei­nek megvalósítására. Feltárni az okokat Bár a Szabolcsban dolgozó logopédusok is az intézethez tartoznak, nevelési tanács­adással az egész megyében hárman foglalkoznak. A há­rom—tizennyolc éves, csa­ládban nevelkedő gyerme­kek, valamint szülők, peda­gógusok fordulhatnak ide se­gítségért. Évente 6—700 gyer­mekkel foglalkoznak, s ez kevés. A tanácsadó legfonto­sabb feladata: a gyermekek védelme. A környezeti ve­szélyeztetettség okait igye­keznek feltárni, s megszün­tetni. A nevelési tanácsadó­ban nincs fogadóóra. Reggel 8-tól délután 5-ig bármikor kopoghatnak a rászorulók. (h. zs.) Kétségkívül tehetséges szovjet drámaíró, a sajná­latosan korán elhunyt Alekszandr Vampilov egy- felvonásosából készített igen szórakoztató magyar tévé­játékot láthattunk-hallhat- tunk kedden este, Kaland a főmettőrrel rímmel. Műfa­jilag talán a szatirikus ko­média megjelölés illenék rá leginkább. Az a körülmény egymagában — a komédia alaphelyzete —, hogy a kis- királykodó szállodaigazgató maga sem és felderíteni sem tudván a teljesen indoko­latlanul kidobott futballra­jongó főmettőr foglalkozá­sának (tördelő nyomdász) mibenlétét, még csak a helyzetkomikumok kiakná­zására adott volna lehető­séget. Azonban a tévéjáték sok­kal több volt: mély értelmű társadalmi szatíra az isme­retlen „felsőbbségtől” való, ostobaságon alapuló megri­adástól, a karrierizmus tel­jes elvtelenségéről, no meg a műveletlenség egyre in­kább korszerűtlen következ­ményeiről. A főhős a túl­buzgó, gyáva és egyszer­smind szánalomraméltó szál­lodaigazgató (Feleki Kamill lenyűgöző alakítása) rémült taktikázása a képzeletbeli felsőbbség netáni haragjá­nak elkerüléséért — rajzol­ta ki a játék mélyebb, iga­zi vonulatát. A főszereplőé mellett egy-két jó karak­teralakításra is mód nyílt a darabban. így Pécsi Ildikó (a feleség Marina), és Men- sáros László (Rukoszujev doktor) figurájára gondol­hatunk vissza. Viktória (Szirtes Ágnes), Potapov (őze Lajos) és Kamejev (Harsányi László) szerepe kevésbé volt íróilag kidol­gozott, de a sikeres produk­cióba (Málnay Levente rendezése, Prekop Gabriel­la dramaturgiai és Czabar- ka György operatőri mun­kája) ők is jól illeszkedtek. A továbbiakban néhány Az OIRT hangjátékfesz- tivál keretében hangzott el, újrajátszásként egy régeb­ben készült rádiójáték, az öt beszélgetés. Tulajdon­képpen kétszereplős darab­nak lehet tekinteni, bár egyetlen egyszer, az ele­jén, egy harmadik személy is megszólal benne. Még­sem erről a beszélgető két emberről, apáról és fiáról szól csupán, hanem szűkebb és tágabb környezetükről is. Alekszandr Misarin e hangjátékának szereplői gondolataikkal nem szár­nyalnak filozofikus magas­ságokban, mélységekben, hisz’ nem elvont gondolko- kodású emberek. Sőt, na­gyon. is gyakorlatiasak, bár az életet mélyen átérzik, és igazi emberséggel gondol­kodnak róla. Minden korban gond volt — ha nem írtak és beszél­tek is oly sokat róla, mint manapság — az egymást követő nemzedékek közti kapcsolat, az hogy a gyer­mek és a szülő mennyire érti meg egymást, át tud­ja-e adni a szülő a jó, az egyénnek, társadalomnak egyaránt hasznos, az er­kölcsi normatíváknak meg­felelő életfelfogást, maga­tartást. Az apa és fia közti beszélgetésekből egy gyer­mek felnőtté válásának tör­ténete bontakozik ki. Nem nyílegyenes ez az út, hibák­tól, gyengeségektől sem mentes. Pedig az apa jó ta­nácsokat ad a fiának, de engedi dönteni, cselekedni őt. Misarin az apa és fia közti beszélgetésekből ötöt „választott ki”. Ezek az életük jelentős fordulóikor folynak le közöttük. Szere­tik egymást, mégis ritkán rövid megjegyzést teszek csupán. Vitray Tamás leg­újabb, csütörtöki dokumen- tum-riportműsorára egyet­len jelzőt találtam: megrá­zó volt. (Egyébként úgy tűnik, hogy Vitray igazi té­vés műfaja — a vetélkedőé korszak után — a portré­interjú.) A Vasárnap dél­után c. magazinműsor (a műsorvezető Vágó István és Weisinger István, a szer­kesztő Kóthy Judit volt) szándékolt tematikussága (állatbarátság, mint a ter­mészethez fűződő kapocs) ellenére is megszerkesztet- lennek és kissé hosszadal­masnak hatott. Az állatkerti betétek vál­togatása más témákkal (pl. a kiváló „hajszobrász” mes­ter történeteivel és a róla szóló elismerésekkel) bizony kilógtak a sorból. A ma­szekakvárium (terrárium? állatkert?) — jóllehet jó szándékú — propagandája pedig meglehetősen reklám­ízű volt. Láthattunk már sok jobb magazinműsort is. Az Amerikai dokumentu­mok filmsorozat első része, az Épül a Capitolium csaló­dást keltett — Burányi Eri­ka szerkesztő érdeklődést felcsigázó műsorlapi „be­harangozása” után. Ugyanis meglehetősen érdektelen, s ami a fő, megbocsáthatatla­nul unalmas volt a wash­ingtoni Capitolium építés­története. Jószerivel kárpó­tolt a kéttűsén ezt követő spanyol filmdráma, a Szembekötösdi — Egy áru­lás története. A Nobel-dí- jas Miguel Asturias guate- malai író regényéből ké­szített tévéfilm a fasiszta diktatúra anatómiája alcí­met is bátran viselhette volna. Hitelesen idézte a mindenkire kiterjedő bizal­matlanság, a gátlástalan terror légkörét a hiábavaló áldozatvállalásokra kény­szerült asszony tragédiáján keresztül. Merkovszky Pál beszélgetik ki magukat, mindketten a maguk életét élik. A fiú mellett mégis ott áll az apa, aki tanácsaival, közbelépésével segít a fiá­nak. Azt hiszem azonban, hogy mindenekelőtt élete példájával segített a leg­többet. A rádiójáték hall­gatójának összegezésül az a megállapítása: a példamu­tatás mellett az is elenged­hetetlen, hogy a szülő tud­jon beszélgetni, szót érteni a gyermekével. Ezt a meleg, megértő, ám a szükség sze­rint korlátozó szülői maga­tartást igen jól érzékeltette az apa szerepében Besse­nyei Ferenc. Egy olyan meseregényt, amelyről sikeres film is ké­szült már, nehéz rádióra al­kalmazni. Ugyanis a fantá­zia ilyen esetben akaratla­nul is a filmbeli képeket hívja elő annál, aki látta a filmet. Pedig a rádiójáték­nak az a nagy csodája, hogy szabadon szárnyalhat a képzelet, utolérhetetlen. A mai hat—tizenévesek közül csak a tízen jóval fe­lüliek láthatták esetleg az Óz, a csodák csodája című filmet, amely Frank Lyman Baum meseregényéből ké­szült, így hát teljesen ere­deti hangulat keríthette őket hatalmába most, ami­kor az Őz, a nagy varázsló című rádióadaptációt hal­lották. Schwajda György (a rá­dióra alkalmazó), Molnár Magda (a dramaturg) és Siklós Olga (a rendező) mindent, ami látvány sza­vakkal, hangzással, han­gokkal kifejezhető — elő­varázsoltak, a gyermek (és felnőtt) hallgató képzeleté­nek útján elindították. Seregi István MKEPERMYŐfdTim a EB3H mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom