Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-05 / 233. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. október 5. MCCC-titkárok megyénkben Fedezzekfel Szabslcsot Megyénk adott otthont az idén a Magyar Camping és Caravanning Club országos titkári értekezletének. A pén­teken kezdődött program so­rán nemcsak a turizmus kér­déseit vitatták meg, hanem szombaton egy szabolcs-szat- mári körút során megyénk nevezetességeivel is megis- . merkedtek. Menyhárt Ádá- mot, a klub főtitkárát kér­deztük meg, hogy milyen új­donságokkal szolgál az MCCC az utazni vágyóknak. — Találkozónkon súllyal a jövő évi tevékenységünk szerepelt. S már a pénteki megbeszélésen több olyan jó javaslat hangzott el, amelyek segíthetnek a turizmus fel­lendítésében. így a miskolci kollegánk borsodi példákat hozott, amikor kihaszná­latlan üdülőket a kempinge­zők rendelkezésére bocsáta­nak olcsó áron. Mindenütt keressük a lehetőségeket, de van, ahol már eredményről is beszámolhatunk, hiszen novembertől Kőszegen a Strucc-szállóban megszer­vezzük az egyhetes kedvez­ményes üdülést. — Milyen változások vannak az utóbbi időben a turizmusban, s mit se­gít a kempingklub? — Ereznünk kell minde­nütt az emberek igényéinek változását. Az idei előzetes statisztikák bizonyítják, hogy jóval kevesebben utaztak ha­zánkból külföldre, mint a korábbi években. Éppen ezért megnőtt a belföldi turizmus • jelentősége, az olcsó üdülések iránti érdeklődés. A megnö­vekedett szabad idő hasznos eltöltése ugyancsak erre ösz­tönöz. Nekünk is érezni kell az emberek igényeinek vál­tozását, s ki kell nyitni a kihasználatlan épületeket, a szép tájakon fekvő, de már nem működő iskolákat, más, V______________________ olcsó szálláslehetőséget te­remtő helyeket. Ebben a leg­nagyobb segítséget a megyei szervezeteink adhatják, hi­szen legjobban ők ismerik a helyi lehetőségeket, alakít­hatnak ki jó kapcsolatokat az üzemekkel. — Miért éppen Sza- bolcs-Szatmárt választot­ták az idén országos ta­nácskozás színhelyéül? — Eddig még soha nem mentünk értekezletet tartani a Balatonra, flem maradtunk Budapesten, hanem olyan te­rületeket választottunk, ame­lyeket idegenforgalmi szem­pontból kevésbé fedeztek fel. S az idelátogató klubtagja­ink a legjobb propagandis­táivá válnak ezeknek a he­lyeknek, a Felső-Tisza vidé­kének, hiszen a személyes tapasztalat többet ér, mint bármilyen prospektus. — S milyen benyomá­sokat szereztek? — Fedezzük fel Szabolcsot — tudjuk javasolni bárki­nek. Sokan talán a nagyobb távolság miatt tartózkodnak attól; hogy eljussanak erre a vidékre, pedig ezt egy hosz- szabb tartózkodás esetén az alacsonyabb árak ellensú­lyozzák. Nem nagyon beszé­lünk arról sem — talán túl szemérmesek vagyunk — hogy egy idegenforgalmilag kevésbé ismert régió sokkal szívesebben fogadja az ide­látogatókat. A lakosság örül annajc, hogy idegenek jelen­nek meg, szeretnék nekik be­mutatni minél jobban sző­kébb hazájukat. Most is me­gyei klubtitkárunk Biró Mik­lós, valamint a Nyírtourist igen sokat fáradozott azért, hogy minél gazdagabb képet kapjunk a vendégeket, turis­tákat váró Szabolcs-Szatmár- ról. L. B. ________________________/ Vendégjáték a színházban HASZNÁLT AUTÓK TELEPE SkÉPERNYÖ^S! A közeli napokban két vi­déki színtársulat látogat Nyíregyházára. Az őszi szín­házi programok színesítésé­re gondoltak a szervezők, amikor meghívták a debrece­ni Csokonai és a szolnoki Szigligeti Színházat ven­dégjátékra. Évadnyitó bemutató elő­adásával jön a szabolcsi me­gyeszékhelyre Debrecen tár­sulata. Október 8-án, pén­teken este hét órai kezdettel Molnár Ferenc vígjátékát ad­ják élő. Az egy, kettő, három című darab története egy nagyvárosban játszódik szá­zadunk húszas éveiben. Né­hány név a népes szereplő­gárdából. A főszerepek egyi­kében ismét a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színpadán láthatja a közön­ség Simor Ottót. A fontosabb szerepeket Fésűs Tamás, Né­meth Nóra, Welmann György, Kiss László, Horányi László alakítja. Molnár Ferenc víg­játékát Balogh Gábor állí­totta színpadra. Népszerű és klasszikus drá­ma kel életre a szolnoki szí­nészek előadásában. Csehov Ványa bácsi című színművét Makai Imre fordításában a Jászai-díjas Faál István ren­dezte. A kétrészes színpadi műben Szerebrjakov, a nyu­galmazott egyetemi tanár szerepében Vallai Pétert lát­hatjuk. A feleségét Takács Katalin, lányát, Szonyát Szo- boszlai Éva játssza. Ványa bácsi megszemélyesítője Ko­vács Lajos. A szolnoki Szig­ligeti Színház vendégjátéka október 13-án, szerdán 19 órakor kezdődik. Aligha szorul bizonyításra, hogy a verekedések jelentős része az italozással függ ösz- sze. Az alkohol oldja a gát­lásokat és gyorsan feledteti az együttélési szabályokat, így történt ez a most emlí­tett esetekben is. Jóni József nyírmadai se­gédmunkás élettáraként la­kik együtt Berecz Istvánné- val. Jóni 1982. május 13-án ittasan tért haza. A lakáson anyagi természetű vita kelet­kezett közöttük. A vita so­rán Jóni ököllel úgy megver­te élettársát, hogy a sértett orrcsont-, járomívcsont- és álkapocscsonttöréssel járó sérüléseket szenvedett. Az orvosszakértői vélemény szerint 56 napig gyógyultak. A sértett megbocsátott ä ve­rekedő .élettáradnak, mert józanul nincs köztük sem­mi baj. A Vásárosnaményi Járás- bíróság Jónit azonban ; a megbocsátás ellenére súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek és emiatt 6 hónapi felfüggesz­tett szabadságvesztésre ítél­te. Az utóbbi hetekben meg­élénkült a forgalom a Nyír­egyházi Vagép Vállalat hasz­náltautó-telepén. A keres­let nagyobb arányban nö­vekedett, mint a kínálat. A még jó állapotban, lévő gép­kocsik pár nap alatt új gaz­dára találnak. Igen nagy a kereslet a Lada és a kis Pols­ki iránt. Érdekes, hogy a Trabant már nem annyira „sláger” és Wartburgot is kevesebben kívánnak vá­sárolni. A vállalatok, szövetkezetek és intézmények által leadott használt autókat csak való­ságos ostrom után lehet meg­kapni. Nem rég volt rá pél­da, hogy az egyik szabolcsi faluban megtudták: másnap szövetkezeti kocsit sorsolnak ki a Vagépnél. A helyi tsz autóbusza megtelve érkezett Nyíregyházára, a busz minden utasa azt remélte, hogy neki kedvez a szerencse és övé lehet a sorsolásra váró La­da. Igen, mert a közületek által leadott gépkocsik a sok érdeklődő miatt sorsolásra kerülnek. Egy fekete, át nem látható urnába a sok fehér golyó közé egy pirosat tesz­nek. Aki a pirosat kihúzza, azé a kisorsolt, rendszám nél­küli gépkocsi. A közületi gép­kocsik iránt főleg azért nagy az érdeklődés, mert a vétel­nél csak az ár felét kell be­fizetni, az ár másik felére az OTP hitelt ad. A rend­szám nélküli kocsikat a Vagép szükségtől függően felújítja és "levizsgáztatja. Balogh Gyula vásárosna- mónyi segédmunkás egy fe­dél alatt lakik elvált felesé­gével. Balogh 1982. május 26-án tért haza ittas állapot­ban. A volt feleségével vi­tatkozni kezdett, majd a vita során egy parfist vett magá­hoz és annak nyelével úgy megütötte volt feleségét, hogy járomívcsonttöréssel járuló sérülése keletkezett. Az or­vosi vélemény szerint ez a sérülés 28 napig gyógyult. A volt felesége furcsa módon ez esetben sem kérte a vád­lott megbüntetését, ő is arra hivatkozott, hogy volt férje csak ittassága miatt tehette, hogy megütötte. A bíróság a bizonyítékok gondos mérle­gelése alapján itt is 6 hónapi felfüggesztett szabadságvesz­tést szabott ki. Szőke István beregdaróci segédmunkás 1982. május 31-én a beregdaróci italbolt­ban vigasztalta magát. Az elfogyasztott ital hatására úgy gondolta, hogy ő a leg­erősebb ember. Az italbolt­ban tartózkodott Tári Tibor és Tári János is, akik egyéb­ként testvérek. Szőke vere­A magánszemélyektől át­vett autókat a vállalat becsü­sei felértékelik. Alkunak helye nincs. Az átvett hasz­nált masinák szélvédőjére egy táblácska kerül, rajta az eladási ár és az évjárat. Min­den átvett kocsiról egy „kór­lapot” állítanak ki, ezen őszintén feltűntetik a kisebb- nagyobb műszaki • hiányos­ságokat. Ezeket a hiányossá­gokat a vállalat szerelő mű­helyében megszűntetik, ter­mészetesen külön pénz elle­nében. Általános tapasztalat, hogy a használtautó-telepen olcsóbban lehet gépkocsihoz jutni, mint az autópiacon. Azt sem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy a Vagép az eladási árral arányban ga­ranciát vállal a gépkocsik műszaki állapotáért. A totálkáros gépkocsik átvételére három megyével kötött szerződést a Vagép. Szabolcs-Szatmár, Hajdú- Bihar és Borsod-Abaúj- Zemplén megye ÁB-fiókjai adják át a vállalatnak a ron­csokat. A totálkáros gépko­csik egy részét megjavítják és értékesítik, a használhatat­lanságig tönkrement gépko­csikat szétszedik és alkat­részként hasznosítják. Aki részletesebb informá­ciókat akar szerezni a hasz­nált autók értékesítéséről, an­nak javasoljuk, hogy olvassa el az Autós mindenttudó cí­mű könyvecskét. kedni hívta Tári Jánost, aki először nem kapott az al­kalmon, de a sértett nem tá­gított, szidni kezdte az any­jukat, később pedig Tári Tibort hátba vágta, aki emiatt ellökte magától Szőkét. A kocsmában hirtelen zár­órát rendeltek el, így mind­nyájan az udvarra kerültek, ahol Szőke tovább köteke­dett. Ezután a két testvér úgy megverte Szőkét, hogy annak orrcsonttöréssel járuló sérü­lése keletkezett, amelynek gyógyulása 30 napig tartott. Ilyenkor azt szokták mon­dani, hogy megérdemli a sér­tett, amit keresett megtalálta, mert emberére akadt. Való­ban ez történt, de azért még­sem mentesek a vádlottak a büntetőjogi felelősség alól. A bíróság a széles körű bizo­nyítás adatai alapján bűnös­nek táláltó a Tári testvére­ket súlyos testi sértés bűn­tettében és emiatt velük szemben 3000—3000 forint pénzbüntetést szabott ki. Valamennyi ítélet jogerős. Dr. Koplányi Mihály városi-járási vezető ügyész Színházakban sokat ját­szott dráma a Solness építő­mester. Természetes tehát, hogy ez a megszületése óta mindig aktuális színmű megtalálta az utat a televí­zióba a képernyő sajátossá­gaihoz igazítva is. Tévéjá­ték lett Henrik Ibsen ki­lencven éve írt színpadi mű­véből. Azt hiszem, hogy az e dráma iránti figyelmet, az aktualitás érzetét az idő­sebbek és a fiatalok közti ellentétek folytonosan je­lentkező kérdései, az idősek önmagukat féltő, sőt a fia­talok kibontakozását nem egyszer gátló (önző) félté­kenységének minden gene­rációs váltáskor (vagyis: állandóan) észlelhető tényei tartják ébren. Az előbbiek mellett is leginkább azért, mert Ibsen mindezt nagyon vonzó köntösben jeleníti meg: az öregedő férfi és a fiatal lány szép, de tragikus végű szerelmében. A fiatal­ság. kopogtat és helyet kér, az élet nyüzsgésében, a hi­vatásban, a szakmában. Mint Ragnar, Solness fiatal, nagyon tehetséges tervező­je, építésze. Az építőmester azonban csak a szívében is helyet kereső és kapó má­sik fiatal, Hilda kérésére, követelésére teljesíti Rag­nar óhaját. Solness mindig is félt a fiataloktól. Tudta, hogy egyszer legyőzik, hogy utat kell engednie nekik. A késői szerelem teszi, hogy utat nyit egy fiatal tehet­ségnek, de a szerelem teszi azt is, hogy maga is meg­próbál (akar!) újra szár­nyalni, újra fiától lenni, legalábbis elfelejteni a ma- gasságtól-mélységtől min­dig is benne élő félelmét. Hilda többet kért, többet várt Solnesstől, mint amennyit az telj esti eni ké­pes volt. Nemcsak életkorá­ból, hanem egyéniségéből eredően is. Hisz’ a gyerme­kei halála miatt érzett ok­A Budapesti Művészeti Hetek keretében két ma­gyar hangjátékot mutatott be a múlt héten a Rádió­színház. Mindkettőnek a műfajt ritka kedvvel mű­velő illusztris szerzője van. Mandy Iván pénteken — Varga Géza kiváló rende­zésében — sugárzott darab­ja a Szép álmokat, kislány egy régi pesti bérházban készítendő film előmunká- látai kapcsán, lépcsőházi lakótereferékből építette föl az alapjában semmitmondó történetet: a végkimerülő kellékeslány, Jutka (Schütz lla meggyőző megformálá­sában) fokozatos rokon- szenvkeltését a kezdetben bizony berzenkedő lakók­ban. Ha csak ennyiről szólt volna a hangjáték, s bár­mennyire is betekintést en­gedett a múltat felidéző filmcsinálás előkészítésé­nek kulisszatitkaiba —, még nem érdemelte volna ki a Rádiószínház nagy nyilvá­nosságát, ilyen parádés sze­reposztásban sem. (Pártos Erzsi, Sulyok Mária, Te- messy Hédi, Páger Antal, Tomanek Nándor, Kállai Ferenc és mások.) Ámde a kapualji és lépcsőházi dia­lógusok, olykor félmonda­tokban is emberi sorsokat voltak képesek hitelesen felvillantani. Méghozzá olyanokat, amik valahogyan kapcsolódtak a művészet (vagy szórakoztató ipar) vi­lágához. S — Mándyról lé­vén szó — az egészet át­lengte valamiféle szomorkás nosztalgia, a különös főfi­gurák múltra való revelá- ciója a filmkészítés alkal­mával. tálán és homályos bűntu­datát sem tudta elfelejte­ni, legyőzni (miként a mély­ségiszonyát sem). Gazdagon árpyalt jelle­mek és színes játéklehetősé­gek vannak ebben a drá-* mában. Kállai Ferenc egy túlzásoktól, heves érzelmi megnyilatkozásoktól men­tes, talán túlontúl is hig­gadt Solnesst épített fel. Igen megnyugtató ez az egyszerűség a hangoskodás helyett,, de valószínű, hogy ez az érzelmi visszafogott­ság fedte le Solness—Kál­laiban a Hilda iránt hirte­len támadt szerelem belső izzását is. Ezt a Solnesst elsősorban felpiszkált hiú­sága hajtja, s csak máso­dik helyen a szerelem, ko­szorút tűzni új háza tor­nyának csúcsára. Udvaros Dorottya mai Hildát for­mált, céltudatosat, de ra­jongót is, érzelmeit olykor csipkelődés mögé rejtőt, kissé felületeset, de olyat, akiben a lelkiismeret is él. Színes volt. És mégis: mint aki kívülről csinál valamit. Vonzó volt, kedves, bájos, de valahogy mégis hűvös, számító Hilda. Nem olyan, amilyennek eddig — Ibsen nyomán — ismerni véltem. Solnessné túlzott kötelesség- érzetben is megnyilatkozó lelki defektusát igen jól hi­telesítette Moór Marianna azzal, ahogyan érzékeltette azt a fordított értékű tragé­diatudatot, ami benne él gyermekei elvesztése és kedvenc játékbabái „tűz­halála” nyomán. Házassá­gának — számára — kez­dettől való boldogtalansá­gát leplezi le akaratlanul is ezekben a szavaiban. A játékot illető kritikai megjegyzéseim ellenére is azt vallom, hogy az utóbbi idők egyik legjobb tévés produkciója a Solness épí­tőmester. . Mint a műsorlapból meg­tudhattuk, az idei hangjá- tékpályázat egyik első dí­ját a hétfőn hallott A Sufni című Vészi Endre-mű nyer­te, s ugyancsak első díjat kapott a produkcióért a ren­dező Varga Géza is. Ügy gondolom, hogy Vészit nem szükséges bemutatnom az olvasóknak és a rádióhall­gatóknak. Talán csak any- nyit, hogy a legjellemzőbb rá — művészi'kvalitásai mellett természetesen — a maisága és a problémaérzé­kenysége. Ebben a darabjá­ban egy önszántából nyug­díjba vonuló, aranykezű nagyüzemi munkás, sőt ezermester önállóságra vá­gyásának lélektani motívu­mait dolgozta fel. Az ön­állósodás az ő hősénél egy­általán nem anyagi érde­keltségű volt, hanem a — talán mindenkiben bujkáló — ki nem élt ambíciók, ese­tében művészi és szerelmi ábrándok megvalósításának vágya. Hadd tegyem hozzá, hogy eleve sejthető ered­ménytelenséggel. Nyári „sza­ki” mégis (vagy éppen ezért?) megnyerhette ro- ronszenvünket. (Nekem az ábrándkergetésből Ibsen Vadkacsája jutott az eszem­be.) Talán a fentiekből né­mileg kitetszik, hogy a hangjáték inkább lírai, mintsem drámai volt, amit a műfaj közel egy óráig ne­hezebben visel el, mégoly kiváló színészek, mint öze Lajos, Törőcsik Mari és Bé­res Ilona közreműködésével is« Merkovszky Pál <n. 1.) A tárgyalóteremből Megverte élettársát Sláger a Lada

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom