Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-14 / 241. szám

1982. október 14. 7 Kelet-Magyarország I GYERMEKVILÁG A Dőzsa-felkeléstől a szabadságharcig Történelmi hadijáték Fehérgyarmaton Játsszuk el a történelem- könyvet! — határozták el Fehérgyarmaton a dramati- kus színjátszó kör tagjai. Úgy gondolták, felelevenítik a magyar történelem dicső ese­ményeit. Sikerek, bukások, elvesztett felkelés, tatárdú- lás, szabadságharc, független­ségi mozgalom, tanácsköztár­saság, felszabadulás — cím­szavakban ennyit igyekeztek megörökíteni a szakkörösök. Akadályverseny formájában kellett számot adniuk arról, mennyire ismerték meg a ma­gyar történelem nagy sorsfor­dulóit. A felkészülés és az aka­dályverseny nemes versen­gésre szólította a diákságot. Oly annyira, hogy voltak olyan ötödikesek, akik be­hozták a nyolcadikosok hely­zeti előnyét és ugyanolyan eredményt produkáltak, mint idősebb társaik. Molnár And­rás és Czeglédi Judit — mindketten ötödikesek — a nyolcadikosokat is megszé­gyenítő pontossággal adtak számot történelmi ismerete­ikről. A szervezők nem csalat­koztak: nemcsak a történe­lemszemlélet formálására nyílott lehetőség, hanem a résztvevők sütés-főzésben is jeleskedhettek, játék, kerék­pártúra, ügyességi verseny is szerepelt a hadijáték prog­ramjában. Ez idő alatt a kis­dobosrajokat autóbuszos ki­rándulásra vitték. A képe­ken: megelevenednek a tör­ténelmi események. A szél és a nap (ÉSZT NÉPMESE) A szél és a nap egyszer azon vitatkoztak, vajon me­lyiküknek sikerül hamarabb levennie egy ember kabátját. A szél nagyképűen így dicse­kedett: — Azonnal kirázom azt a kis pondrót a kabátjából! — ezzel süvölteni kezdett. De az ember felhajtotta a gallér­ját, és begombolkozott. A szél egyre erősebben tombolt. Az ember elrejtőzött a bok­rok mögé. Aztán a szél oly erős lett, hogy minden bok­rot földhöz nyomott. De az ember csak még jobban be­burkolódzott a kabátjába. Ar­ra, hogy levegye, egyáltalán nem gondolt. Ekkor előbújt a nap. — Fejezd be! — mondta a szélnek. — Hagyd abba a háborgást! — és meleg suga­rakkal árasztotta el a földet. Az ember kibújt a bokrok mögül, és tovább ballagott a maga útján. Nagyon meleg lett. Levette a kabátját, és a karjára vette. így győzte le a nap a szelet. Oroszból fordította: Ligeti Ágnes BODNÁR ISTVÁN Hajófestés Hajófestés matróz szokás festés nélkül nincs indulás Hupikék, zöld, fehér, sárga nagy a matróz tudománya Befesti a tatot, padot hajókéményt, kis csónakot Vasmacskának kampós farkát kapitánynak fa pipáját Fedélzetet, kötélzetet hull a festék, hull csak pereg Ha a munka végre kész lett újra festi az egészet Űj kikötő, újabb festés; ez aztán a szép mesterség TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Befutok. 6. Vissza: ha­tározott névelő. 7. Svéd, osztrák, nyugat­német gépkocsik jelzése. 8. Szolmizációs hang. 9. Női énekhangszín. 11. Megfej­tendő. 12. Némán lefizeti! 14. Csodálko­zást, meglepetést kifejező indulatszó. 16. Megfejtendő. 18. Alumínium vegyjele. 20. Szemmel érzékel. 21. Tanult emberek ne­ve előtt állhat. 22.. Verssorvégi összecsen- dülés. 24. Világtalan. 25. Fúvós hangszer. 27. Hallgat a szavára (két szóval). 28. Kén. alumínium, oxigén vegyjele. 29. Mondat­rész (utolsó négyzetben kétjegyű mással­hangzó). FÜGGŐLEGES:. 1. Megfejtendő. 2. Azo­nos mássalhangzók. 3. Lóabrak. 4. Aján­dékoz. 5, A méreg, az indulat. 6. Megfej­tendő (negyedik négyzetben: AK). 10. TZH. 11. Igen kellemetlen szag. 13. Év­szak. 14. Szilárd lelki tulajdonság. 15 Megfejtendő (utolsó négyzetben kétjegyű mássalhangzó). 17. Erődítmény. 19. Házi­szárnyas. 21. Durva őrlemény. 23. Mole­kula rövidítése. 24. Római 495, 50. 26. Adok egynemű betűi. 27. 'Azonos magán­hangzók. MEGFEJTENDŐ: dunántúli ismert ter­málfürdők (vízszintes 11. 16, függ. 1, 6. 15). MÜLT HETI MEGFEJTÉS: Borsod-Aba- új-Zemplén megye három jelentős ipari központja: LENINVAROS. DIÓSGYŐR. ÓZD. KÖNYVJUTALOM: Szolnoky Tünde Ti- szakerecseny, Makár László Nyíregyháza. Lakatos Tibor Tiszaszalka, Füle Gizella Nyírpazony, Zöldi Attila és Magdolna Ti- szabezdéd, B. Tóth László Magy, Vidám­ság őrs Tiszabercel, Kocsis Zsuzsanna Dombrád, Szilágyi Lajos Karcag, Tarcsa Margit Nagyecsed, Tündik Tünde Nagy- kálló, Pánczél Mónika Kálmánháza. Gyar­mati Mónika Nagyhalász, 4-es napközis csoport Nagyecsed, Kanál Krisztián Fe­hérgyarmat. KRESZ-park Tiszavasváriban Diákok és nevelők összefo­gásával KRESZ-parkot ala­kítottak ki Tiszavasváriban, az 1. sz. általános iskola ud­varán. A sportpálya építése közben használhatatlan na­gyobb salakdarabok, s a lel­kes társadalmi munkások, ke­ze nyomán kialakult a kép. A gyerekek végzik a henger­lést, s remény van a bitumen­nel való borítás „megoldásá­ra” is. A tervek szerint a me­gyei rendőr-főkapitányság segítségét is igénybe veszik. Ugyanis minden létező KRESZ-táblának helye lesz, s a tervek szerint úgy rög­zítik, hogy könnyen változ­tatható legyen. (M. KJ VERBÖCZY ANTAL: Ködön át A Dunára felleg ül, hajó úszik legbelül. Száz panasszal van teli, nyugtát sehogy nem leli. „Orrom merre? Hol tatom? Mérgem vízzel oltatom! Potyautast cipelek! A könnyem is kipereg. Itt sompolyog, ott beles ablakon a kotnyeles kajütömbe. Mily dolog! Szívódna fel!” S míg dohog egy rikkantást a hajókürt a ködön át a partra küld.-A szabályos közlekedésért Kismotorvezetői vizsgát tehet­nek azok a tanulók, akik részt vettek a szeptemberben kezdő­dött tanfolyamon. A Tiszavasvári 1. számú Általános Iskolában Cs. Nagy Gyula irányításával elmé­leti és gyakorlati tudnivalókat sajátít el a kis csoport. Nemcsak a kismotorvezetői igazolvány megszerzése a cél, hanem ezek a gyerekek már ismerni fogják a gyalogos és a kerékpáros köz­lekedés szabályait is és társaikat is biztonságos közlekedésre fog­ják ösztönözni. Reméljük, hogy eredményeik majd a gyermek­balesetek számának csökkenését is hozzák. A képen: Czifra Edit, Borivó Csaba, Kuik Attila, Lévai János és Tóth Tibor a közleke­dési táblákkal ismerkedik. (Mol­nár Károly felvétele) KISS BENEDEK: Kutya-rímek * Őznek, szelídnek, ront egy szelindek. Orra korombol — tüzeli agy komondor. — Nem nézhetem, csao! — köszön el agy csau. Úttörők rovata Miénk a szó A PÁKOZDICSATA A BAKTAI ERDŐBEN A dicsőséges pákozdi csata eseményeit elevenítették fel a fegyveres erők napján a baktalórántházi II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat tagjai. Az ádáz harc már délelőtt elkezdődött, amikor a „gaz” horvát bán túlerőben lévő seregei (a 4. 5. és 7. osz­tály tanulói) elrabolták a csapatzászlót a kissé vigyázatlan őröktől. Dicsőségük azonban nem tartott sokáig, mert a cséphadaró, kasza és buzogány helyett közlekedési tárcsá­val állig felfegyverzett védők (6. és 8. osztályosok) jól szervezett kutatással visszaszerezték a lobogót az ellenség­nek egy épülő házban felütött főhadiszállásáról. Azon nyomban el is rejtették azt a baktai rengeteg sűrűjében. Gondos védelmet vontak köréje, s várták a betolakodók támadását, amely a délutáni órákban nagy hevességgel meg is kezdődött. Röpködtek az ágyúlövedékek, „nyílvesz- szők” és „puskagolyók” (ezeket itt számok helyettesítet­ték), „sebesültek” borították az erdőt, de — csakúgy, mint 134 évvel ezelőtt — a kisebbségben lévő védők szilárdan kitartottak, megőrizték zászlajukat. Előkerültek a bográcsok, fakanalak, mindenféle fűsze­rek és élelmiszerek, s a csatazajt és puskaporszagot vidám nevetés és ínycsiklandozó illatok váltották fel. A két „el­lenséges” csapat jókedvűen együtt falatozott. Kanda Viktória Baktalórántháza MILYEN AZ ÖSLÄP? Az ősláp növény- és állatvilágát tanulmányoztuk a természetvédelmi táborban Bátorligeten. Az augusztus 2- től 6-ig szervezett táborban a környezetvédelmi szakkör néhány tagja vehetett részt. A múlt tanévben indult szak­körön teljesítettünk egy ötrészes pályázatot, s ennek ered­ményeként kaptunk meghívást a bátorligeti táborba. Él­ményeinket részletesen megbeszéljük a szakkörösökkel. Móricz Márta, Kovács Attila, Tunyogmatoics VETERÁNOK KÖSZÖNTÉSE Tűzoltó veteránunkat köszöntöttük a szeptember 29-i ünnepélyes csapatgyűlésen. Ezután akadályversenyen mér­tük össze tudásunkat. Az öt állomás feladatainak teljesí­tése után szalonnát sütöttünk, majd értékelték az őrsök teljesítményét. A legügyesebbnek a Szerencse őrs bizo­nyult. Takács Tünde, Pap ZÁNKÁTÓL HODÄSZIG Jól dolgoztak az elmúlt mozgalmi évben az ibrányi iskolások. Ennek bizonyítéka, hogy hat pajtás Csillebér­cen, ketten Zánkán, öten Hodászon töltöttek két hetet. A kisdobosok az ibrányi Tisza-parton nyaraltak. Száz úttörő pedig a Huták-völgyben sátortáborozott. Háda Barbara, Ibrány „A CSAPATZÄSZLÖ BECSÜLETÉÉRT” Ezt a jelmondatot választottuk az 1982—83-as mozgal­mi évre. Az első program szeptember 29-én a felső tagoza­tosoknak harci túra, a kisdobosoknak Makk Marci-erő- próba volt. A kisdobosok csillagszerző játékban vettek részt. A csapat minden pajtása teljesítette a névadópróba első feladatát. Buszlai Éva, Márton Valéria, Nyírtura VASÖNTVÉNY ÉS PALATÁBLA Régi korok tárultak fel előttünk a vásárosnaményi kiránduláson. Mi, ötödikesek, szeptemberben legelőször Vásárosnaményba mentünk kirándulni. Megcsodáltuk a Beregi Múzeum vasöntvényeit és a hímzéseket. Az iskola­történeti kiállítás néhány darabja igen furcsa képzeteket ébresztett bennünk. Mi már csak hallomásból ismerjük a nádpálcát, amely hajdan nevelési eszköz volt. De érdekes volt látni a palatáblát és a kényelmetlen padokat. A mú­zeum után kigyalogoltunk a Tisza-partra. A ragyogó idő­ben megfürödtünk a Tiszában, s egy partra vontatott ha­jónál tengerésznek képzeltük magunkat, s úgy jártuk a végtelen tengereket. Éles Csaba, Rohod Csalódás A rcán csalódottsággal érkezett haza az iskolából Attila, a II b. osztály kitűnő tanulója. A máskor oly vidám kisfiú telje­sen le volt törve. Édesapja észrevette levertségét, s meg­kérdezte tőle: — Mi történt az iskolában? Attila szabódott, mondja-e vagy hallgasson, végül is megszólalt: — őrsvezető-választás volt. — S ezért vagy olyan levert? — Ezért — válaszolta kissé indulatosan. — Csalódtam! — foly­tatta. — Nem is gondoltam volna, hogy ez a Peti ilyen önző — s kezdte mesélni az őrsvezető-választás történetét. — Képzeld apu. az egész dolog úgy történt, hogy Rózsi néni (a tanító néni) azt mondta, hogy óra után maradjunk ott, s a Tigris őrs válassza meg az őrsvezetőt, a zászlóst, a mókamestert, a vöröskeresztest és a nótafát. Megbízta Petit, írja fel, hogy ő kit, mire javasol az osztályból. Az az igazság, hogy én mókamester szerettem volna lenni, de a barátom Peti, zászlósnak javasolt. Ennek is nagyon Örülök. — Miért? — kérdezett közbe az apa. — Nem tudom. Csak gondolom, én fogom majd vinni a zászlót, s az olyan jó lesz. — Peti a Kovács Antit javasolta nótafának. Nagy Karcsit vöröskeresztesnek, Lipcsei Misit pedig mókameter- nek. Csak az őrsvezető megválasztása maradt hátra. Nem is gon­doltam volna, hogy egy hosszadalmas szerencsejátékkal döntjük majd el. ki legyen a Tigris őrs vezetője. Korongokra pöttyöket rajzoltak. Igaz, szóba került a Gasparek neve is. Én őt azért nem jelöltem, mert állandóan verekszik. Peti mellett döntöttem. Persze, ez attól is függött, ki húzza ki azt a korongot, amelyen a leg­több festett pötty van. S Attila itt egy nagy lélegzetet vett, s így folytatta: — Képzeld, apu! Észrevettem, hogy Peti leskelődik. Látta, hogy melyik az a korong, amelyen a legtöbb pötty van. Azt húzta ki! Ö lett az őrsvezető. — Kisfiam! Te alkalmasnak tartod Petit őrsvezetőnek? — Igen. Csakhogy azt nem hittem volna, hogy ilyen módszerhez folyamodik. Kisdobos létére Peti csalt. Ez nem volt szép tőle. Ezt meg kell mondanom, mert a barátom. És ha újra kellene válasz­tani, nem szavaznék rá. (f. k.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom