Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. október 14. | A BÉRLAKÁS HOLNAP (1.) | Miért kelleti emelni? Ma a lakosság által fizetett egy forint lakbérhez két forint támogatást ad az állam. Ez még így együtt is csak az üzemeltetésre és a fenntartásra elegendő, a lakások pótlására és újak építésére már nem. Bár többször szó volt már arról, hogy a lakbéreket indokolt lenne emelni, erre 1971 óta nem került sor. Ügy tűnik, most érkezett el az az idő, amikor ez a sokakat érzékenyen érintő döntés nem halogatható tovább. Kezdjük rögtön valami megnyugtató hírrel. Bár a 130 százalékkal megemelt új lakbérek 1983. július 1-től érvénybe lépnek, ám egészen 1988. július elsejéig állami hozzájárulást kapnak a bérlők.. Az 1983. július 1-e és az 1984. június 30-a között a lakosság terhe a régi és az új lakbér közötti különbség 30 százalékával növekszik, azaz a régi lakbér 139 százalékát kell fizetni. Ezután évente a lakbér a fennmaradó rész 25 százalékával nő. így egyre jobban megközelíti a megállapított új díjakat. A grafikonban ismertetett új lakbérek gyakorlatilag 1988. július elsejétől érvényesülnek teljes egészében. Kik kapnak támogatást? A leginkább rászoruló nyugdíjasok és nagycsaládosok ezenkívül szociális támogatást kapnak. Ilyen szociális támogatásban részesül az a bérlakásban lakó, 1983. július 1. előtt nyugdíjazott nyugdíjas házaspár, akiknél az egy főre jutó nyugdíj nem haladja meg az 5 ezer forintot. Ha a bérlőtárs kereső, és az egy főre jutó jövedelemszint így is kisebb, mint 5 ezer forint, akkor is jár a támogatás. A támogatás öszege az első évi emelés öszegével azonos, de legfeljebb 150 forint. A három- és több gyermekes családok jogosultságuk fennállásáig havi 150 forint szociális támogatásban részesülnek, melyet a családi pótlékkal együtt folyósítanak. Nem jogosult azonban sém az állami lakbértámogatásra, sem a szociális juttatásra az a személy, akinek lakása a lakásigény felső határát két lakószobával meghaladja, illetve aki nem szociális bérlakásban lakik. * A felmérések szerint körülbelül 5—6 ezer olyan nyugdíjas-háztartás van, ahol a lakbérkiadás növekedése már 1983-tól nagyobb mértékű lesz, mert a lakásuk nagysága két szobával meghaladja a jogos igény felső határát. Ha ezt a terhet nem tudják vállalni, akkor módjuk lesz a tanács által szervezett formában lakásukat kisebbre cserélni. A tanács soron kívül kezeli ezeket az ügyeket, és a lakás-használatbavételi díjkülönbség többszörösét fizeti ki számukra (egy 4 szobásnak 2 szobásra való cserélésekor akár 150—180 ezer forintot is elérheti). Magasabb lakbér, színvonalasabb szolgáltatás A magasabb lakbér fejében azonban mindenki magasabb színvonalú szolgáltatást, karbantartást vár. Hogy ez valóban így is legyen, az ingatlankezelő szervek mun káját is át kell szervezni, méghozzá az önfinanszírozó son alapuló gazdaságosság kényszere érdekében. Várhatók szervezeti változások is, a működtetést, fenntartást és nagyobb felújítást végző szervezetek különválasztása. A bérlakásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokban a jövőben többféle szervezet vesz részt kisvállalatok, kisszövetkezetek, munkaközösségek. Mi indokolta ezt a lakbér emelést? Mint ismeretes, a lakbéreket utoljára 1971-ben rendezték. Azóta a fenntartási költségek lényegesen emelkedtek, és míg 1972-ben a lakbérek a tényleges fenntartási költségeknek 74 százalékát fedezték, ma már csak 35 százalékra nyújtanak fedezetet. így az állam évente több mint 4 milliárd forinttal kénytelen a bérlakásban lakókat támogatni. Ezt viszont nem indokolja a lakók szociális helyzete, mert a bérlakásban lakók jövedelme magasabb a személyi tulajdonú lakásokban lakókénál. Másrészt a támogatás megoszlása is igazságtalan, hiszen minél nagyobb a lakás, annál nagyobb az állami támogatás, azaz ha valaki egyszer nagyobb összegű állami támogatáshoz jutott, most ennek alapján továbbra. is nagyobb támogatást kap — függetlenül attól, hogy ma valóban rászorul-e. A lakbér aránya Az alacsony lakbér azért is gondot jelent, mert egyre inkább gátolja a lakásmobilitást. A bérlakásban élők családi költségvetését nem befolyásolja számottevően, hogy milyen minőségű lakásban laknak. Jelenleg ugyanis a lakbér aránya a bérlakásban élők kiadásaiban átlagosan 3—4 százalékot tesz ki. Az új lakbérek teljes körű érvényesülése után kb. 6—7 százalék lesz. Nemzetközi összehasonlításban ez továbbra is alacsony, hiszen az európai országok többségében eléri a 15—20 százalékot. A nyíregyházi malomban naponta — három műszakban — tizenöt vagon búzát őrölnek. Felkeresik minden nyugdíjasukat Segélytől az üdülésig A Volán az idősekért összecsendülnek a poharak. A nyugdíjba készülődő még egyszer körülnéz a régi szobában, kezet fog a munkatársakkal. Vajon örökre bezárul-e most mögötte munkahelye kapuja, ahol éveket, esetleg évtizedeket töltött el? Az idén 25-en mennek nyugdíjba a Volán 5-ös számú Vállalattól. Szép szokás, hogy rögtönzött ünnepséggel, ajándékkal kedveskednek a búcsúzó kollégának. Ezzel a kapcsolat sok esetben nem szakad meg az egykori dolgozó és munkahelye között. Rekordforgalom a PIÉRT-nél Tapéták hat országból A vártnál 20 ezerrel több füzetcsomag Sikerült a gyerekeket megfelelő mennyiségű tanszerrel ellátni — kaptuk a tájékoztatást a Papír és Irodaszer Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatán. Az iskolakezdéskor csupán radírból és redisztollhegyekből volt némi hiány, de egy jelentős külföldi szállítmány révén azt is pótolták. A PI- ÉRT-et meglepte, hogy az előrejelzések szerinti 80 ezer füzetcsomaggal szemben 100 ezer fogyott el. A Pl ÉRT most indít egy akciót, melyben az óvodások által használt zsírkrétákat, gyúrmát és egyebeket 18 százalékos árengedménnyel adják el a kiskereskedelmi egységeknek. A partnereiknek a napokban küldtek egy listát azokról a cikkekről, melyeket kedvezményes áron kínálnak. Ha a kiskereskedelem nagyobb mennyiségű iskolatáskát vásárol, akkor azt most 30 százalékkal olcsóbban kapja. A papír-nagykereskedelmi vállalat hamarosan 100 darab magyar gyártmányú táskaírógépet kap. Azontúl még ebben a negyédévben 100— 100 darab (kétfajta) NDK- ban készített táskaírógép érkezik. De a vevők várhatóan sok bolgár írógép közül is válogathatnak. Jelenleg 3 típusú szovjet zsebszámológéppel szolgálhatnak. A japán gyártmányúból pillanatnyilag nincsen. A Pl ÉRT nyíregyházi le- rakata nagy mennyiségű és sokféle tapétát tart. Van hazai, NDK, csehszlovák, jugoszláv, holland, osztrák és finn gyártmányú tapéta. Hogy a boltok többségében mégsem valami bőséges a kínálat, annak talán pénzügyi, raktározási okai vannak. Megyénk nagyarányú fejlődésére, az igények növekedésére utal, hogy a papírforgalmunk elérte a más me- gyékbeli színvonalat. Például szalvétából, papírzsebkendőből nem tudnak annyit rendelni, beszerezni, ameny- nyi el ne fogyna. A Pl ÉRT az idén az elmúlt év hasonló időszakához képest 50 millió forinttal nagyobb, mondhatni rekord értékű áruforgalmat bonyolított le. Az 1982 harmadik negyedévi árbevételi tervét pedig 10 millió forinttal teljesítette túl. (cselényi) Jelenleg 280 nyugdíjasa van a Volánnak. A rászorulók között évente 35—40 ezer forint segélyt osztanak szét, a tüzelőszállításhoz pedig fuvarkedvezményt adnak. Sokat tesz az öregekért a Volán 28 brigádja, melyek 1—2 idős ember — főleg vállalati nyugdíjasok — pat- ronálását vállalták.'1 Behordják nekik a szenet, fát vágnak, kitakarítanak, ha szükséges nap mint nap házhoz viszik az ebédet. Az idősekkel való törődés példáit még hosszan sorolhatjuk. A segítségnyújtás egyik formája az is, hogy akik nyugalomba vonulásuk után »szeretnének tovább dolgozni, azoknak lehetőséget adnak a munkára. Jelenleg 83 nyugdíjast foglalkoztat a vállalat, akik közül 28-an innen is mentek nyugáíjba. Többségük őr, portás, rendész, de van, aki eredeti munkakörében teljesít szolgálatot. Évenként nyugdíjastalálkozókon látják vendégül a volt dolgozókat, s átlagosan félszáznak adnak léhető- séget a kedvezményes —sőt esetenként ingyenes — üdülésre. 1982. az idősek éve. Ebből az alkalomból határozták el a vállalatnál, hogy az esztendő végéig sorra felkeresik otthonukban mind a közel 300 nyugdíjast. Megvizsgálják, hogy ki milyen körülmények között él, kinek mire lenne leginkább szüksége, s a lehetőségekhez mérten a rászorulóknak igyekeznek majd segítséget nyújtani körülményeik javításához. (h. zs.) Fizetnek a dolgozók üzemi bankjai A „legfrissebb” KST-k már országszerte fizetnek, s a vállalatok többségénél még ebben a hónapban és november elején visszakapják egy év alatt megtakarított pénzüket a dolgozók. A dolgozók üzemi bankjaiban összegyűjtött pénz nem kis ösz- szeg, bár a lakosság teljes, 168 milliárd forintos megtakarításhoz képest nem számottevő. A következő hetekben csaknem 5600 üzemi, vállalati, intézményi KST több mint egymillió tagja 4 milliárd forintot kap vissza kamatostól. Másodszor fizetnek tagjaiknak a 40 vállalatnál és intézménynél kísérletképpen működő kétéves KST-k is. Paprika a városnak A Zöldért nyíregyházi értékesítő raktárában naponta 30—35 mázsa paprikát válogatnak és csomagolnak a város ellátására. (Jávor L. felv.) A tárgyalóteremből Zsebes a peronon Bár még 25 éves sincs Csíki Zsigmond nyírbátori foglalkozás- nélküli, az előző büntetéseinek puszta felsorolása is igénybe vesz egy sűrűn gépelt oldalt. Kapott büntetést verekedés, kapott betörés miatt, — de a legtöbbet mégis a zsebtolvajlás tette ki, mégpedig gyakran társ- tettesi minőségben (tehát nem egyedül ..dolgozott”) és olykor közforgalmú jármű területén . . . Mindez kísértetiesen hasonlít újabban viselt dolgaihoz. Csíki — mint szokásos bűnöző — rendőri felügyelet alatt áll, és a felügyelet szabályainak megszegése miatt — csekélység — tizenegyszer kellett különböző tartamú elzárásra büntetni. A különböző büntetések nemigen értek nála célt, továbbra sem dolgozik, csavargó életmódot folytat, alkalmi munkát is vajmi ritkán vállal, bűncselekmények elkövetéséből tartja fenn magát. Április 7-én Csíki Nyíradony- ba utazott. A vonaton utazott Gulyás Istvánná nyírbogán lakos is, aki vásárolni járt a járási székhelyen. Mindketten a kocsi peronján tartózkodtak. Nyírbogát közelében kitódultak a kocsiban ülők, s mindenki egyszerre akart leszállni, tolongás támadt, lökdösődés —, egy zsebesnek ideális terep. Csíki látta, mikor Gulyásné a pénztárcájából elővette a jegyét, hogy átadja a kalauznak, s azt is látta, hová teszi vissza a tárcát az asszony a jegykeze- lés után. A tolongást természetesen — nem is lenne zsebes, ha nem így történt volna —, azonnal kihasználta, és Gulyásné csak akkor vette észre, hogy hiányzik a pénztárcája 700 forinttal, amikor a vonat már elment. Kérte a forgalmistát, csináljon valamit, de ez lehetetlen volt. Gulyásné hazafelé vette az útját, szokás szerint a sínek mentén. Ott pár ‘száz méterre az állomástól, papírdarabokat látott meg. Kíváncsiságból fölvette: azok az övéi voltak, amelyeket a pénztárcájában tartott. A tettes igyekezett gyorsan megszabadulni az esetleges terhelő bizonyítékoktól. Gulyásné a délutáni vonattal visszautazott Nyírbátorba, meg elhatározta, bejelentést tesz a a zsebelés miatt, s ekkor már biztos volt benne: egyedül a peronon vele utazó férfi emelhette ki a tárcát. Mit tesz a véletlen, mikor Gulyásné leszállt Nyírbátorban az állomáson, ugyancsak arról a vonatról szállt le Csíki is. Áz asszony nyomban odament hozzá, megfogta őt. s hívta, menjen vele együtt a rendőrségre. Csíki nem ellenkezett, Gulyásné a rendőrségen megtette a feljelentést, eljárás indult, amelyben Csíki a munkakerülést nem tagadta, a zsebelést azonban igen. Ott utazott a vonaton Gulyásnéval, de nem ő vette ki a tárcát. A bíróság azonban a közvetett bizonyítékokra alapozva mégis úgy döntött: a Gulyásné által előadottakat hiszi el. s nem a Csíkiét: bizony ő lopta el a pénzt. (így sem fogtak még az utóbbi évtizedben zsebest: viszont jobb azt a tárcát biztonságosabb helyre tenni.) A Nyíregyházi Megyei Bíróság Csíkit a lopás és a közveszélyes munkakerülés miatt — mint többszörös visszaesőt — tíz hónap börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. <K) KITEKINTÉS Országos lapokból Az országos napi- és hetilapokat lapozva, az elmúlt hetekben több Szabolcs-Szat- márral foglalkozó írást találtunk. TELJESÜLT HÁROM KÍVÁNSÁG Kékesi Katalin Penészleken járt és arról számol be a Népszabadság szeptember 30-i számában, hogyan állták szavukat a megye vezetői. Teljesült a három kívánság: szeptember végére átadták a húsz idős embert ellátó napközi otthon épületét; a vízmű napokon belül működni kezd, tíz és fél kilométer vezeték is megépült hozzá: áll a váza az ötszáz négyzetméter alapterületű varrodának, s még a tél beállta előtt befejezik az iskolai tornaterem építését. De érdemes újabb részleteket is szemügyre venni. A nyáron úszótanfolyamra járatták a gyerekeket Nyírbátorba. Autóbusz vitte-hoz- ta őket a tanács költségén. A tornaterem sem csupán a nebulók szakszerű testedzésének színtere lesz, hanem egy ígéret beváltása. SZATMÁRI OPTIMIZMUS A Magyar Hírlap szeptember 16-i számában a Szat- már Bútorgyár értékesítési útkereséséről olvashattunk. Arról, hogy előrelátó módon kidolgozták az értékesítési stratégiát: az első fázisban szocialista partnereket kerestek, akik vevők a meglévő szobaberendezésekre. Legtöbbet a csehszlovák cégek vásárolnak — harmincmillió forint értékben. Nemrégiben nyílt meg prágai kiállításuk, ahol a jövő évi bútorajánlattal szerepeltek. Második lépcsőben szovjet vállalatoknak igyekeztek eladni, ez kemény dió volt, előbb meg kellett tanulniuk stílbútort gyártani. Jelenleg 1200 barokk hálószoba-garnitúrát szállítanak, de bővítik a kört irodai stílbútorokkal. A VI. ötéves terv végére százmillió forint értékű exportot terveznek — most hatvanötmilliónál tartanak. Belföldi értékesítésnél a kiskereskedőknek közvetlenül adnak el, s több saját boltjuk van. Receptjük egyszerű: figyelik a vásárlók óhajait, és szerényebb árakat alakítanak ki. Körülbelül tíz százalékkal olcsóbban adják termékeiket, mint mások. Megtehetik, mert széles körű kooperációt építettek ki. RÖVID NÉVVEL, NAGY ÉLNIAKARÁSSAL A Szabad Föld szeptember 25-i számában Ari Kálmán riportsorozatában Ör községi tapasztalatairól számol be. Megtudjuk, hogy a község neve arra utal, hogy a falu egykori lakói azok az őrök voltak, akik a középkori Magyarország határvédelmi rendszerét, az itt húzódó gyepűt szemmel, tartották, s az ellenség közeledéséről hírt adtak. A falu szemre alig különbözik a környék többi apró községétől. Még régi nádfe- deles ház is akad benne, ám az uralkodó típus már az újabb stílusú palatetős, kocka alakú épület. A vízvezeték építéséhez családonként tízezer forintot adtak, ami érthető is, hiszen a lakóházak fele fürdőszobás és vízvezetékes. Az emberek zömmel a téeszben dolgoznak. Ingázók már alig akadnak. Az emberek is másabbak, mint régen. Most a holdak számának növelése helyett több gondot fordítanak magukra: a lakásra és a ruházkodásra. És jobban törődnek a falujukkal. A lakosság összefogásával éppen most épül az új óvoda és az orvosi lakás. Ha elkészül, remélik, hogy orvos is kerül bele. (o. sz.)
