Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

1982. október 13. Kelet-Magyarország 3 Alma­akció S ivasom a mezőgaz­dasági hetilapban, hogy új kezdemé­nyezéssel közvetlenül szállít almát a gyárak, vállalatok, intézmények dolgozóinak a Pécsi Álla­mi Gazdaság. Előzetesen kétszáz vállalatnak tettek ajánlatot az almaszállí- tásra, a dolgozók friss, jó minőségű és olcsó gyü­mölccsel való ellátására, amelyet házhoz is visz­nek. A pécsiek október végéig tartják az akciót, a szállítást pedig a Baranya megyei Zöldért vállalta. Ezzel még nem ér véget a hír. A gazdaság ötkilós egységcsomagokban, negy­ven—hatvan százalékkal a piaci és bolti ár alatt kí­nálja és —nem véletlen — értékesítési portéká­ját. Az almaakció rövid idő alatt népszerű lett a pécsi dolgozók körében. Az elő­zetes számítások szerint legalább kétszáz tonna, vagyis • kétszázezer kilo­gramm iránt van érdeklő­dés. Nagyobb megrendelés esetén a gazdaság akár ötven kilométeres körzet­be is vállalja a kiszállí­tást. Pécsett már megvaló­sult az, ami Szabolcsban még csak az elképzelés stádiumában van — egy­két üzemet kivéve. Itt te­rem az ország almájának a fele, itt a legégetőbb kérdés a gyors értékesítés, mégsem tesznek meg min­dent a mezőgazdasági nagyüzemek a saját érde­kükben. Azzal csak vi­gasztalódhatnak, hogy ke­vés a vagon, lassú a szál­lítás üteme, az alma ugyanis megmarad. Már­pedig az köztudott szak- és laikus berkekben, hogy a leszedett, netán becso­magolt és el nem szállí­tott, szükséghelyen tárolt gyümölcs sokat veszít a minőségi értékéből, ami bizony kilónként nemcsak filléreket, hanem forinto­kat is jelenthet. Az ily módon elvesztett összeg viszont könnyen bajba sodorhatja a kiegyensú­lyozott gazdaságot is. Nyár elején már ter­mésbecslést végeznek a gyümölcsösökben, hellyel- közzel megállapítható mire számíthatnak ősszel. En­nek ismeretében nem árt „mozgolódni”, érdeklődni a megyehatáron túli ipar­vidékeken is, a gyárak­nál, vállalatoknál, keresni a kapcsolatot az alma el­adására. Mert van igény az iparban dolgozók kö­zött almára, hiszen nin­csen mindenkinek gyü­mölcsössel rendelkező ro­kona, ismerőse. Szívesen megveszik ilyenkor az emberek a télire, tavaszra szükséges gyümölcsöt, s ha még olcsóbban is hoz­zájuthatnak, az külön öröm számukra. □ zért akad pozitív példa is a megyé­ben. A nagykállói termelőszövetkezet a bor- sodnádasdi lemezgyárat kereste meg, ahol alma­akciót hirdettek. Szívesen vették ezt az ott dolgozók, s fogyott is az alma. A nagycserkesziek a Fém­munkás pesti törzsgyárá­val építettek ki kapcsola­tot. Bizonyára a nagy- kállóiakon, a nagycserke- szieken kívül más gazda­ságot is lehetne említeni, akikről nem is tudunk. Persze nem szabad azt hinni, hogy az ilyen al­maakciókkal egy csapásra megoldódnak a gondok. Ez is egy lehetőség, ami ki­aknázásra vár. Sipos Béla LEVÉL NYOMÁN ZSURKON Nem árnyékfalu „ZÁHONY TANÁCSA ÚGY KÉPVISELI FA­LUNKAT, MINT A NAGYKÖZSÉGET ... ZSURK TÁRSKÖZSÉGE, DE NEM KEZELI MOSTOHA­KÉNT ... PANORÁMÁS BUSZT VÁSÁROLT A TANÄCS, AMIKOR KÖRZETESÍTETTEK. EZZEL JÁRNAK A ZSURKI GYEREKEK ISKOLÁBA ... ZSURK MINDEN UTCÁJÁBAN JÁRDA VAN ... ÉPÜL AZ ÚJ, KORSZERŰ 25 SZEMÉLYES ÓVO­DA ... NÉHÁNY ÉVE 4 MILLIÓ FORINT BERU­HÁZÁST ESZKÖZÖLT A TANÁCS KÖZSÉGÜNK­BEN ... SZERETIK A ZSURKIAK FALUJUKAT. EZEREGYSZÁZ ÖRA TÁRSADALMI MUNKÁT AJÁNLOTTAK FEL AZ ÉPÜLŐ LÉTESÍTMÉ­NYEKNÉL ... (Részletek Háda Kálmán pártvezető­ségi titkár szerkesztőségünknek küldött leveléből.) Lakásfelújítás fele idő alatt Készül az új válaszfal. (Császár Csaba felvétele) Zötyögős, gödrös út vezet Tiszabezdédről Zsurkra. Kert­jei alá érkezve egy rendezett apró falu képe bontakozik ki. Uj házsorok, szépen gon­dozott porták, virágos elő- kertekkel. Megtartó erejét fekvése, a vasút, a tsz sza­vatolják. Nem sorvadó falu Zsurk. Tavaly 921 lakos volt, most 966. A nagyközségi ta­nács dolgozója Varga János. „Az idén 4 új lakásra ad­tunk ki építési engedélyt.” Tizenöt porta kapuján függ a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú tábla. Társadalmi munkában Hat utcája van. Fák, lige­tek, virágágyak, padok. És építésre váró lerakott anya­gok: homok, sóder, tégla. Kör­ben rangos, tornácos családi házak, messze nyúló almát érlelő, s szőlő illatát hozó kertekkel. Hatalmas vad- gesztenye őrködik a kecses fazsindelyes harangláb mel­lett. Műemlék. Előtte virágos kert pompázik az őszi nap­sütésben. Templomát újjáva­rázsolták nemrég Szép, pa­raszt barokk festett fakazet­tás mennyezete mestermunka 1795-bői Sokan megcsodál­ják az ide látogató turisták. Villamos harangozó van. Csak akkor nyúlnak kötél­hez, ha nics áram. A Kossuth tér torkolatánál áll az új, 25 személyes óvo­da. Felavatják hamarosan. Újjávarázsolják az elhagya­tott régi tanácsházát is.. Ké­szítik a művelődési ház re­konstrukciós tervét is Balogh Imrének, a MÁV Beruházási Iroda záhonyi felügyelősége vezetőjének irányításával. Társadalmi munkában csi­nálják a tervezők. Fejkendős asszony igazít el a Lenin Tsz zsurki üzem­egységének lejárata előtt. A magtárban nők dolgoznak. Korán reggel szusszanásnyi időre rebbentek össze az iro­dába Kruppa Mihályt, a nö­vénytermesztési brigádveze­tőt köszöntik névnapján. Jó kedélyű, szókimondó asszo­nyok. Idősek, középkorúak, fiatalok. Le a kalappal... Emilem, mi járatban va­gyok. Róza néni (Marosi Sá­muelnél azonnal védelmébe veszi a záhonyi tanácsi veze­tőket. — Aranyosak, le a kalappal előttük, ha mondom. Nem gondoskodtak így a faluról soha! Elhiheti. Én 14 gyere­ket neveltem itt, 23 unoka szaladgál körülöttem, ha meglátogatnak és 5 katonafi- ut adtam eddig a hazának. 16 esztendeig voltam tanács­tag és évekig az MNDSZ el­nöke — sorolja egy szuszra. Megemlítem. hallottam, tegnap későn érkezett a ke­nyér. — Ilyen sem történt eddig. Úgy hallottuk baj volt a zá­honyi sütőüzemben De Í1 órakor már .'riss, meleg ke­nyeret kaptam az ABC-ben — veti közbe Kállainé. Kállai Józsejné a magtár­vezető helyettese. Fiatal asz- szony. Három gyereke jár Zsurkról Záhonyba iskolába: — Ingyen viszik őket, pa­norámás busszal. Hány gye­rek ül panorámásra regge­lente? — Bogár Csaba, az üzemegység temperamentu­mos, szókimondó vezetője már veszi is a telefont. Egy­két perc. Jelentkezik a záho­nyi iskolából Vakula Ágnes közművelődési felelős. Visz- szahív ígéri. Cseng a telefon újra: 72 gyereket szállít a busz a jobban felszerelt is­kolába. Gondoskodás az öregekről Szépül az óvoda kívül. A tsz Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság szocialista brigádja, az asszonyok már készülnek a festés utáni takarításra. Ró­za néni, Kállainé és a többi­ek. — Már az előjegyzéseket is megkezdték a benépesítésre — mondják az asszonyok. Gondoskodnak Zsurkon az idős, elhagyott öregekről is. — Ingyen ebédet kapnak, oda jár a mi Kutasi Gézánk meg Eszenyi Géza is — mond­ja Róza néni. Bogár Csaba az új kivitelű tápszerboltot említi. — Járási székhelyre is meg­felelne. Harminckét tagja van a pártszervezetnek. Most a taggyűlés előtti beszélgetése­ket végzi Háda és a pártve­zetőség. — Havonta egy alkalom­mal van vitafórum is. Min­dig vagyunk tízen-tizenöten. Sok minden szóba kerül itt főleg a faluról — mondja Kruppa Mihály a fiatal bri­gádvezető, a pártvezetőség tagja. Bogár Csaba: — Nem érez­zük, hogy árnyékfaluja len­nénk Záhonynak. Farkas Kálmán Ma már a Szabolcs-Szat- márban működő 1342 élelmi­szer- és vegyesbolt szinte ki­vétel nélkül rendelkezik va­lamilyen hűtővel. Az ABC- áruházak és a nagyobb bol­tok pedig mélyhűtőben is tá­rolhatják a mirelit és friss árukat. A kereskedelmi egy­ségek 85 százalékában meg­találhatják a vásárlók a konyhakész mélyhűtött zöld­séget, gyümölcsöt, azonnal süthető rétest, bontott csir­Űj termékével mutatkozott be Nyíregyházán a napokban az Alföldi Téglaipari Válla­lat mezőtúri gyára. A GK— 8 típusú gipszkerámia vá­laszfallapot az IKSZV pró­bálta ki és legfőbb előnyé­nek az ígérkezik, hogy a ha­gyományos téglahabarcs módszerrel történő falazás idejének a fele alatt készül el az új válaszfal. Különösen alkalmas a régi nagyméretű tanácsi lakások új, ésszerű beosztásának megvalósításá­ra. Ez történt annak a Szarvas utcai lakásnak egyik szobájában is, ahol bemutat­ták az új gyártmányt. Egy nagy szobából fürdőszobát, konyhát és éléskamrát alakí­tottak ki. A GK—8-as válaszfallap nyolc centiméteres fal készí­tésére alkalmas, vázkerámia anyagú belső magbetétből és gipszburkolati részből áll. A lapok szélei hornyos, illetve eresztékes kiképzésű gipsz­bordák. Felhasználhatók ha­gyományos, blokkos, panelos, öntött, és vasbeton, valamint acélvázas szerkezetű lakó- és középületek térelválasztó fa­lainak építésére. Két. Az esztétikus kereskede­lem egyik ismérve, hogy nem ceruzavastagságúra sarabol- ják a párizsit, hanem szele­telőgéppel a kívánt „méret­re” vágják. Beszerzésüknek egyelőre anyagi akadálya van, 80 ezer forintba kerül az osztrák import szeletelő­gép. Hasonlóan nagy nép­szerűségnek örvend az opti­kai mérleg, amelyből már közel húszat használnak a városokban. Elsősorban ott A gipszkerámia válaszfal­lapok jól szabhatók, marha­tok, fúrhatok és szegezhetök. A falazás közben soronként a lapok felületére kitürem- kedett kötőanyagot acélle­mez simítóval lehúzzák, a csatlakozási hézagokat, és az esetleges felületi hiányokat kötőanyaggal átsimítják, szükség esetén csiszolják. Festés, mázolás előtt az egyenletes szívóképesség ér­dekében hagyományos ala­pozó réteget célszerű felhor­dani, így foltmentes lesz a festett falfelület. Vizes helyi­ségben a felületek csempével burkolandók minden olyan ragasztóval, ami a gipszfelü­letre felhordható. Elektromos csővezetékek vízszintes és függőleges sza­kaszai a gipszkerámia válasz­fal kerámia elemeibe, a hely­színen mart hornyaiba vezet­hetők. A műanyag szigetelé­sű vezetékek a gipszrétegbe ugyanúgy besüllyeszthetők. mint a vakolatba. Az új termék a bemutatón osztatlan sikert aratott a részt vevő építőipari vállala­tok szakembereinek körében. (és) alkalmazzák, ahol felvágot­tat, sajtot nagyobb mennyi­ségben keresnek a vásárlók. Igaz, eleinte idegenkedtek tőle az eladók. Az optikai mérleg mégis beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a felszeletelt árut nemcsak le­méri, hanem az érzékeny szerkezet azonnal kijelzi az árát is. Megtakarítja az eladó a fejszámolást. Ha valami­lyen alkatrésze elromlik, ne­hézkes a pótlása. Több helyen hasznos újí­tással hivták fel magukra a figyelmet a brigádok. A zsemlét és a kiflit egy nagy­méretű dobozba tették és alul egy kisablakból fogóval veheti ki a vásárló a kívánt mennyiségű pékárut. A ke­nyeret csomagolva állványra helyezik és így nem kell sor­ban állni ezekért. További újítást kezdeményeztek az eladók az ikerpénztárak lé­tesítésével: egy gép mellett az egyik eladó beüti az ára­kat, a másik a kasszát kezeli. Több boltban előre csoma­golják a süteményt, a gyü­mölcsöt, a sajtot. A zsugor- fóliás borítás azonban 1—2 forinttal drágítja az árut. Differenciálni kell, ahol nagy a forgalom, sok vásárló ad szívesebben ennyivel többet, ha nem kell hosszan kígyózó sorba beállnia. Évente 2 millió forintot ad a MÉSZÖV az áfészeknek: pályázat alapján döntik el, hol használnák fel ésszerűen a kapott pénzt. Az összeg egy részét a kisboltok gépe­sítésére fordítják. Úton, hazafelé Ő szi hajnal. Hi­deg pára le­beg a me­zők fölött, fázósan bújnak össze a bokrok is. A kis piros vonat zaka­tolva szalad a nap felé, a fülkében álmosan kuporgó emberek. Az ab­laknál jó ötvenes, nyírott bajszú fér­fi, tenyerével kis lyukat dörzsöl a párás üvegre, né- zi-nézi a szaladó fákat. — Ez már Pócs volt? — kérdi. Az­tán, hogy nem jön válasz, ő folytatja halkan: — Akkor már Bátor jön. Feje fölé, a cso­magtartóba nyúl, két almát varázsol elő. Szemben ülünk, nekem mondja hát: — Megkínálha­tom? Otthoni — s nyújtja a szép, pi­ros gyümölcsöt. — Jó édes — mondom, s köszö­nöm a szíves kí­nálást. — Saját ter­més. Pest alatt, Szigethalmon ter­mett. — Dombra ho­mokot? — mosoly­gok, s kiintek az elmaradó almás­kertekre. — Hiú az ember — mosolyog a szí­ves idegen is, sza­porábbra fogja a szót: — Erre való vagyok én, erre a tájra, Számos- becsre, Megyek haza almát szedni, de látja, hozok egy táskával. Lássa az öcsém, ott is ér­tem én az almát. Elfogy a gyü­mölcs, cigarettá­val kínálom. In­gatja a fejét, kö­szöni, de nem kér. Évtizede már, hogy abbahagy­ta. Ennek, meg az almának köszön­heti a gyógyulást. — Bent Pesten. Csepelen dolgozom a vasműben, s kaptam valami po­csék betegséget, majdnem bele­pusztultam. Táp­pénzen voltam, is­ten tudja meddig, akkor ültettem az almafákat. Ott­honról, Becsről hoztam a csemeté­ket, szépen beáll­tak, már terem mindahány. — Régen elke­rült? — Régen ...? — fut át parányi ködfoszlány a sze­mén. — Harminc esztendeje... No, megkínál most egy cigarettával? Fut, zakatol a vonat, nádasok, er­dőfoltok kísérik útunkat. Az egyik bokrosból fácán­csapat rebben, a domboldalban traktor erőlkö­dik. — Nézze már, még a nap is ki­sütött — mondja csendesen, s le nem veszi szemét a tájról. Már Szálkán ál­lunk, csatlakozásra várva. Szerel­vény áll mellénk, az iménti társ ke­zét nyújtja: — No, isten áld­ja. Én már mind­járt otthon leszek. Még visszaint, s elnyeli a forgatag. Hazaérkezett. B. G. A kocsordi Üj Élet Tsz forgácsolóműhelyében Lőrincz Sán­dor esztergályos a Mezőgép vállalat mátészalkai gyára ré­szére készít rugócsapszegeket. (Császár Cs. felvétele) Optikai mérleg, kifliadagoló Eltínik a fejszámolás? T. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom