Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-13 / 240. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. október 13. Napi külpolitikai kommentár Tokiói talányok V alóságos bombaként ha­tott kedden a tokiói bejelentés: Szüzük! Ta- keo miniszterelnök lemondott a kormányzó liberális de­mokrata pártban viselt elnö­ki tisztségéről. A japán ha­gyományok értelmében ez egyet jelent azzal, hogy Szü­zük! távozik a kormány élé­ről is, miután a két tisztsé­get — legalábbis eddig — mindig ugyanaz a személy töltötte be. Igaz, a japán kormányfőt az utóbbi időben sok táma­dás érte. Hevesen bírálták például elhibázott gazdaság­politikája miatt, és ezt a vé­leményt kénytelen-kelletlen saját pártja berkeiből is egy­re többen hangoztatták. Arra azonban senki, vagy csak kevesen gondoltak, hogy a recesszió japáni jelei miatt Szuzuki benyújtja lemondá­sát. Bár az ellenzék néhány hete azzal vádolta a kabine­tet, s elsősorban magát a miniszterelnököt, hogy nincs önálló elképzelése, megfelelő programja a nehézségek áthi­dalására, a mostani döntés bizonyára még a bírálók körében is meglepetést kel­teti. November végén választot­ta volna meg az LDP újabb két évre elnökét. Szuzuki Zcr.ko személyében eddig c :í.mem bizonyos volt min­denki: a frakciók színfalak mögötti megállapodása lehe­tővé tette számára, hogy megmaradjon funkciójában. Ám nemhiába két pártból alakult annak idején a kor­mányzó LDP, úgy tűnik, az egyes csoportosulások között most kiéleződött a harc. Ta­naka, a párt „szürke eminen­ciása”, a sokak által legerő­sebbnek vélt frakció vezetője valami okból talán megelé­gelte Szuzuki tevékenységét. Ö maga a Lockbeed-botrány kapcsán kényszerült távozás­ra, befolyása azonban válto­zatlanul nagy, s előfordulhat, hogy személyes ellentéte tá­madt a miniszterelnökkel. Az is lehet, hogy Miki Ta- keo vagy Fukuda frakciója távolodott el a kormányfő­től. Magában az LDP-ben zajló ádáz frakcióharcok for­dulatait még Tokióban is ne­héz követni. Szuzuki Zenko a jelekből ítélve minden bi­zonnyal ennek a torzsalko­dásnak esett áldozatául. M iután a liberális demok­raták a parlamentben biztos többségre szá­míthatnak, a pártvezér-mi­niszterelnök lemondásából messzemenő következtetése­ket nem szabad levonni. Szu­zuki utódját a párt hamaro­san kijelöli, s aki győztesen kerül ki a versengésből, az bizton számíthat a kormány­fői posztra is, bár a válasz­tás majd a törvényhozásra vár. A tokiói politikai bomba mindenesetre váratlanul rob­bant. S Szuzuki távozása után nemcsak a japán fővá­rosban, hanem szerte a vilá­gon érdeklődéssel várják, va­jon ki kerül a japán kor­mány élére? Ami még fonto­sabb: Szuzuki utódja vajon ott folytatja-e, ahol 'elődje abbahagyta. Gyapay Dénes Képtávírón érkezett Spanyolországban nagy erővel folynak a választási előké­születek. A képen: Santiago Carrillo, a kommunista párt főtitkára (középen) a pártnak a délqyugat-spanyolországi Trebtijrnaban rendezett választási gyűlésén. A Faikland-szigeteken aratott győzelem megünneplésére díszfelvonulást rendeztek Londonban. A képen: a harcok során megsebesült két ejtőernyős katona, tolókocsiban az ünnepségen. Marjai József fogadta dr. Peler von Siemenst Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettése ked­den hivatalában fogadta dr. Peter von Siemenst, az NSZK ismert közéleti személyisé­gét, nagyiparost, az Energia Világértekezlet elnökét. A vendég az OMFB és a Sie­mens közötti műszaki-tudo­mányos együttműködési ke­retszerződés tízéves jubileu­mi ülése, valamint a Sicon- tact — az első magyar—nyu­gatnémet vegyes vállalat — tevékenységi körét bővítő megbeszélések alkalmából tartózkodik hazánkban. A ta­lálkozón eszmecserét folytat­tak a Siemens Kft magyar- országi kapcsolatai további fejlesztésének lehetőségeiről, a magyar—NSZK gazdasági együttműködés helyzetéről, távlatairól. A találkozón je­len volt dr. Kapolyi László ipari minisztériumi állam­titkár és dr. Paul von Dax, a Siemens igazgató tanácsának tagja. (Folytatás az 1. oldalról) szeretné, ha a dialógus kö­zös álláspontjává válna, hogy kontinensünk fiataljai nem értenek egyet ezzel az ame­rikai ihletésű NATO-döntés- sel, és mindent megtesznek majd megakadályozására. Ha a tanácskozás során egysé­ges álláspont alakul ki, a harc sokféle formáját lehet majd kidolgozni az aláírások gyűjtésétől az ifjúsági béke­táborok szervezéséig. Barabás Miklós kérdésekre válaszolva szólt arról is, hogy a DÍVSZ a dialógus vitáiban tiszteletben tartja mások vé­leményét, álláspontját, ér­vekre érvekkel válaszol majd. Programja nyílt program, minden olyan elem befoga­dására kész, amely a legfon­tosabb közös célt — a béke és a leszerelés ügyet — szol­gálja. Ugyanakkor a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövet­ség küldöttsége arra is fel­készült. hogy meggyőző sza­vakkal szálljon szembe azok­kal az esetleg a tanácskozá­son is jelentkező törekvések­kel, amelyek a napi politikai események ürügyén propa­gandacélokra felhasználják a fórumot. A DÍVSZ küldött­sége véleménycserére, felelős párbeszédre készen vesz részt a dialóguson. Illés Sándor: í. Az útkanyarból, amely a széllel birkózó kis nyírfás után következett, láthatóvá vált a falu. Távol jegenyék dárdája, a kis patak hídján túl néhány fűzfa kócos hajú szomorúsága, aztán már a házak következtek. Élénk színűre festett kerítések, vi­rágoskertek, lugasok. A tanácsháza előtti téren ostorfák, apró kockákkal kö­vezett piactér, a sarki ital­bolt és a játszótér mellett a zöld gyep, amelyen lekaszált fű száradt. Csak ketten szálltak le az autóbuszról, Kiss Tamáson kívül még egy falusi asszony bugyrok, csomagok sokasá­gával. Két gyermek várt rá, felkapták batyuit és elsiettek. Kiss Tamás megvárta, míg az autóbusz elindul, és eltű­nik a piaci törmeléket fel­kavaró porban. Aztán szét-, nézett. Az ostorfák alól egy férfi indult felé, puha kalap­ját a szemére húzva viselte, kezében bot volt. — Kiss Tamáshoz van sze­rencsém? — kérdezte rekedt hangon. Állandóan hurutos rvolt a sok dohányzástól. — Györki István vagyok, az ál­talános iskola igazgatója. A megszólított rámosoly- gott, majd a kezét nyújtotta. — Az vagyok. Köszönöm, hogy várt rám. — Ez csak természetes — mondta az igazgató, miköz­ben megforgatta a botot a kezében, s ettől a mozdulat­tól egyszeriben rokonszen­vessé vált a jövevény szemé­ben. Erősen megszorította a kezét, majd felkapta a cso­magját. Egy kis bőröndje volt mindössze, néhány szük­séges ruhaneművel, tisztál­kodószerekkel. Mielőtt elindultak, körül­tekintett, mint aki alaposan szemügyre akarja venni a falut, ahová érkezett. Aztán sóhajtott, és megszaporázta a lépteit. Az igazgató a sar­kon hirtelen megzökkent. — Azám — mondta krá- kogva —, előbb megnézhet­nénk a lakását. Útba ejtjük. A felesége mikor érkezik? — Néhány nap múlva, a bútorral — mondta, aztán hozzátette: — Azt se tudom még, hová jöttem. — Tóvár nagyközség, hat­ezer lakos, két termelőszövet­kezet, körzeti iskolája hu­szonöt pedagógussal. Maga a- huszonhatodik. A többit majd megtudja. Jobbra megyünk. Kissé távol van a lakása az iskolától, de hát nem árt egy kis séta. Van egy presszónk, a művelődési házban könyv­tár működik, a színjátszó cso­port tavaly szétesett. Szük­ség lenne egy hozzáértő irá­nyítóra, aki összefogja a fia­talokat. — Ehhez nem értek — há­rította el ennek még a gon­dolatát is Kiss Tamás. — De hiszen maga magyar és történelem szakos! — Valóban. Sajnos nem tudok szervezni, és azt is be­vallom, hogy semmi sem si­kerül, amihez nyúlok. Meg kedvem sincs ilyesmire. Sem­mi kedvem... Az igazgató megköszörülte a torkát, valamit mondani akart, aztán nem szólt. Ez az új tanár, Kiss Tamás fegyel­mi úton került ide, Tóvárra, öt nappal ezelőtt kapta meg erről az értesítést hivatalo­san, és nagyon megörült ne­ki, mert hiány volt magyar szakos tanárokban. Ami a fe­gyelmi ügy mibenlétét illeti, arról nem kapott még érte­sítést, bizonyára megküldik majd neki később. De őt az nem érdekli. Az iskola új ta­nára rokonszenves megjele­nésű. — Majd erről még beszél­getünk — mondta barátsá­gosan, és megállt egy pa­rasztház roggyant kapuja előtt. — Itt volnánk. Ez a ház, amelyben az otthona lesz. A jövevény felnézett a házra, és hirtelen összesza­ladt a szemöldöke. Az igaz­gató lehajtotta a fejét, aztán elfordult, majd halk köhé- cselés után belökte botjával a kapu szárnyát. A parasztház, amelynek udvarára beléptek, öreg épü­let volt, század eleji vályog­fallal, ronggyant tetőgerinc­cel, hosszú, döngölt folyosó­val az udvar felől. A gémes- kút a kert elején állt, a kert nagy volt, de műveletlen, te­le méteres gazzal, dudvával, a kertkapuban pedig szemét­domb éktelenkedett. Szó nélkül léptek be a konyha ajtaján. A falakon látszott a dísztányérok nyo­ma, egyiket ott is hagyta a régi lakó, talán elfelejtette leakasztani a szögről. Az első szoba padlós volt, de lepat- togzott már róla a festék. Az ablakok azonban jól csukód­tak. A hátsó szoba földes, fa­la repedezett volt. — Ki lakott itt? — kérdez­te elfulló hangon a tanár. — A szövetkezet egyik technikusa — mondta az igazgató anélkül, hogy ráné­zett volna. — Az volt a meg­állapodás, hogy rendben ad­ja át a tantestületnek a la­kást. Úgyhogy. . majd szó­lok az elnöknek. Rendbe te­szik ezt - néhány -nap • alatt. Külön építőbrigádja van a szövetkezetünknek. — Mit gondol, rendbe le­het ezt hozni egyáltalán? — Hogyne — csavargatta a fejét az igazgató, és na­gyon megsajnálta a mellette álló fiatalembert. 0 sem ug­rálna az örömtől, ha ilyen lakásba kellene beköltöznie. (Folytatjuk) Egy család — több hűtőgép Bár a Német Demokrati­kus Köztárs iság háztartásai­nak 99 százalékában van hű­tőszekrény. továbbra is élénk a kereslet irántuk. Mind több család vásárol ugyanis második, sőt harmadik gé­pet. Nem csoda hát, hogy a termelés állandó növelését kérik a Karl Marx-Stadt me­gyében lévő scharfensteini hűtőgépgyártól, közismert néven a DKK-tól. A rövidítés a vállalat egykor; nevéből származik: Deutsche Kuehl und Kraftmaschinen. 25 MÁSODPERCENKÉNT Miként Konrad Triemer, a scharfensteini DKK igazgató­ja elmondta, vállalata 1950 óta gyárt háztartási hűtőgé­pet. Napjainkban 25 másod­percenként kerül le egy-egy darab a szerelőszalagról. Az elmúlt 32 esztendőben több mint kilencmillió hűtőgép készült az üzemben. Az egy- milliomodikat a gyártás meg­kezdése után 14 évvel ünne­pelték meg, a nyolcadik mil­liós sorozat elkészültére vi­szont már csak 19 hónapot kellett várni — miközben a dolgozók létszáma jóformán alig változott. Ha csupán a termelés mennyiségét tekintjük is, ek­kora ütemű növekedés csak különlegesen jó körülmé­nyek között jöhet létre. A scharfensteini hűtőgépgyár dolgozói elsősorban újítások­kal és ésszerűsítésekkel igye­keztek növelni a termelést. A vállalat mintegy 500 főnyi mérnök-technikus gárdája sem tétlenkedett ez idő alatt. Kidolgozta a mikroelektroni­ka bevezetésének, valamint az ipari robotok alkalmazásának a terveit. Három esztendő múlva már 130 ipari robot gyorsítja majd a termelés ütemét és megkönnyíti a ma még emberkézzel végzett, ne­héz, egyhangú, szakképzett­séget nem kívánó munkát. „CSALÁDI HÜTÖHÁZ” Jelenleg öt alaptípusú ház­tartási hűtőgépet és három SZOVJET HORDOZÓRAKÉTÁK Október 14. és 25. között a Szovjetunióból hordozóraké­tákat indítanak a Csendes­óceán egyes körzetei irányá­ba. A 60 tengeri mérföld át­mérőjű óceáni térségek kö­zéppontjának földrajzi ada­tai a következők: északi szé­lesség 29 fok 20 perc és kele­ti hosszúság 176 fok 00 perc; valamint északi szelesség 23 fok 50 perc és keleti hosszú­ság 177 fok 00 perc. A TASZSZ szovjet hírügynök­séget ezzel kapcsolatban az alábbiak közlésére hatalmaz­ták fel: a szovjet kormány biztonsági okokból kéri azo­kat a kormányokat, amelyék a Csendes-óceán légi és ví­zi útjait használják, hogy ha­tóságaik révén intézkedje­nek annak .érdekében, hogy vízi és légi jármüvek ne ha­toljanak be a megjelölt tér­ség vízterületére és légteré­be, helyi idő szerint naponta 12 és 16 óra között. alaptípusú mélyhűtő-fa­gyasztó szekrényt készítenek az érchegységi Scharfenstein- ben. A „családi hűtőház” iránt különösen nagy a ke­reslet. Az egymilliomodik ta­valy júliusban került le a szerelőszalagról, ami azt je­lenti, hogy ma már minden tizenhatodik NDK-beli ház­tartásban van ilyen készü­lék. A scharfensteini gyár teljes termelésének egyhar- madát a GS—150 jelű mély­hűtő szekrény teszi ki. Az arány az ötéves terv végére tovább javul: 1985-ben már 450 ezer korszerű „mirelit­szekrényt” állítanak elő. A hűtőgépek korszerűségi mutatója a tömeg és a telje­sítmény aránya. Nos, Schar- fensteinben arra törekszenek, hogy minél kisebb anyagfel­használással a lehető legna­gyobb hasznos űrtartalmú ké­szüléket állítsák elő. A DKK- ban dolgozó műszakiak, újí­tók és ésszerűsítők alapvető célja, hogy az eddiginél áramtakarékosabb, célszerű elrendezésű, tartós, könnyen kezelhető, kevés karbantar­tást kívánó, esztétikus hűtő- szekrényeket gyártsanak. A GS—150 jelű mélyhűtő ese­tében például 30 százalékkal sikerült javítani a tömeg és a teljesítmény arányát, az előző típushoz mérten. Ugyanakkor ez a készülék naponta 0,35 kW energiával kevesebbet fogyaszt. SOK KICSI SOKRA MEGY Lehet, hogy egy-egy ház­tartás esetében ez szinte ki­mutathatatlan a családi költ­ségvetésben. Viszont évente mintegy félmillió mélyhűtőt adnak el az NDK-ban. Az or­szágban nyolc—kilencmillió hűtőszekrényt egész éven át bekapcsolva tartanak. Ilyen összefüggésben vizsgálva az energiaigény csökkenését, azonnal bebizonyosodik a ré­gi igazság: sok kicsi sokra megy. MAGYAR FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN Az ENSZ-közgyfilés szociá­lis. kulturális és humanitá­rius kérdésekkel foglalkozó bizottságában a faji megkü­lönböztetéssel összefüggő na­pirendi pontok vitájában fel­szólalt Hegyi Tamás, a ma­gyar küldöttség tagja. Meg­bélyegezte azokat az erőket — bizonyos nyugati államo­kat, Izraelt és a nemzetközi monopóliumokat — amelyek támogatják a fajüldöző dél­afrikai rezsimet. Megállapí­totta, hogy ez a rendszer erőltetett ütemű fegyverkezé­sével és potenciális nukleáris erejével az egész világ bé­kéjét és biztonságát fenyege­ti. A magyar küldött beszá­molt azokról az akciókról, amelyekkel népünk kinyilvá­nítja szolidaritását az apart­heid áldozatai iránt, és a többi kozott elmondotta, hogy az afrikai némzeti kongresszus és a SWAPO ál­tal küldött diákok tanulnak ösztöndíjasként a magyar egyetemeken. KÍNA BÜZÁT VÁSÁROLT Kína újabb, 110 ezer ton­na búzát vásárolt az USA-tól, s ezzel 8,12 millió tonnára emelkedett az idei szállításra lekötött gabona — 6,55 millió tonna búza és 1,57 millió ton­na kukorica — mennyisége. Kína és az USA között hosz- szú lejáratú gabonakereske- delmi egyezmény van érvény" ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom