Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-01 / 230. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. október 1. O©OO0Q Múzeumok — kiállítások Avatás előtt a kállósemjénl ház a Sóstói Múzeumfaluban Színháznaptár Az új évad második be­mutatóján gördül fel a függöny holnap, október másodikén este a Móricz Zsigmond Színházban. A nyíregyházi társulat a kö­zelmúltban elhunyt fődra- maturgja emlékének adóz­va Maróti Lajos: Hőhul­lám című darabját állította színpadra. A 19 órakor kez­dődő előadásra a Móra-bér- let érvényes. A bemutatót követően a „Hőhullám” október 5-én 19 órától a József Attila- és a Déryné-bérlettel, 7-én 19,30-tól a Vasvári-bérlet­tel tekinthető meg. A Kvan­tum Fantum csapdája című mesejáték legközelebb ok­tóber 5-én, kedden .15 órá­tól látható. A Ma éjjel megnősülök című zenés ko­médiát ifjúsági előadásban október 7-én 15,30 órától játsszák. Elkészült a színház táj­előadásainak „menetrend­je”. Az évad végéig a me­gye településein nyolcvan alkalommal lépnek majd fel a nyíregyházi művészek az új és a repertoár dara­bokkal. A vidéki városok és a járási székhelyek mű­velődési házaiban, ottho­naiban részben bérletes, részben bérletszünetes elő­adásokat tekinthet meg a közönség. Az októberi táj előadások között megyén kívülit is találunk. Október 9-én a Kvantum Fantum csapdá­jával Gödöllőn vendégsze­repeinek a Móricz Zsig­mond Színház tagjai. Októ­ber 15-én 15 és 19 órai kez­dettel a vásárosnaményi művelődési központban a Hőhullám című színművet adják elő. Ugyanezzel a darabbal látogatnak el a színészek október 21-én Fehérgyarmatra és 22-én Nagykállóba. Októberben szélesre tárt kapukkal fogadják a láto­gatókat megyénk múzeu­mai. A múzeumi és műem­léki hónap rendezvényei szí­nesítik a hét végi kulturális kínálatot. A nyíregyházi Jó­sa András Múzeumban a hé­ten nyílt forradalmi-katona- történeti bemutatón kívül felkereshető a Benczúr Gyu­la-, Krúdy Gyula-, Jósa And- rás-emlékkiállítás, a város­történeti kiállítás, valamint Rátonyi József szoborkiállí­tása. A Sóstói Múzeumfalu szom­baton 9 és 12 óra között, va­sárnap 9-től 16 óráig láto­gatható. Tiszavasváriban ma, október 1-én avatják fel a múzeum új épületét, mely­ben a település múltját be­mutató kiállításon kívül megtekinthetők Bánó Attila grafikusművész alkotásai is. Szintén ma nyílik és a hét végén már áll a vásárosna­ményi Beregi Múzeumban a Kávéhasználat a XIX. szá­zadban című kiállítás. Az utóbbi múzeum szom­baton 8 és 14 óra között, va­sárnap tíztől 14 óráig tart nyitva. A mátészalkai Szat­mári Múzeumot és a tisza- vasvári Vasvári Pál Múzeu­mot 10 és 16 óra között ke­reshetik fel a látogatók, a Jósa András Múzeum, a kis- várdai Vármúzeum, a nyír­bátori Báthori István Múze­um és a vajai Vay Ádám Múzeum pedig 10 és 18 óra között látogatható. A KODÁLY-ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Á zenei világnap hangversenye Nyíregyházán MESEFILMKOKTEL — JÁTSSZUNK EGYÜTT! Hét végi programajánlat Szabadidős programként a me­gyei és városi művelődési köz­pont kínálata: Október 2-án délután három órakor a művelődési központ szabadidős termébe gyermekjá­ték-tanulás. Eredeti és jellegze­tes szabolcs-szatmári népi játé­kokat elevenítenek lel a szakér­tők. Vasárnap délelőtt tíz órától Ismét a legfiatalabbakat és szü­leiket várják a kamaraterembe. Az egyórás filmösszeállítás segít­ségével a gyerekek Meseország­ban barangolhatnak. A jövő hét eleji kulturális ese­mények közül megemlítjük, hogy október 5-én a megyei mű­velődési központban vendégsze­repei az Állami Bábszínház. Há­rom előadáson a János vitéz-t adják elő. A Nyírségi Ősz egyik legérdekesebbnek ígérkező ko­molyzenei hangversenye pedig október 6-án, szerdán 19 órakor kezdődik, melyen az alig több mint 16 éves, nemzetközi hírű Tadeja Perkavec zongoraművész­nő lép fel. Október elseje évek óta a zene világnapja. Ebből az alkalomból ma este hazánk 'több városában rendeznek hangversenyeket, melyeken a nemzetközi fórumokon si­kerrel szerepelt művészeti együttesek, valamint nép­zenei együttesek lépnek fel. Megyénkben a zenei világ­nap rendezvényére ma ok­tóber 1-én este hat órától a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban kerül sor. Az öt kórus műsorát a Nyíregy­házi 4-es számú Általános Iskola énekkara nyitja. Ve­zényel Szabó Dénes, zongo­rán közreműködik Szántó Sándorné. A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium Homoró- diné Engi Zsuzsa vezényle­tével többek között Men­delssohn-, Kodály- és Pergo- lesi-műveket szólaltat meg. Az est harmadik szereplője a Debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola Kodály le­ánykara. A hangverseny második részében a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola debre­ceni tagozatának leánykara lép fel. Műsorukkal Bartók Bélára és Kodály Zoltánra emlékeznek. A nyíregyházi Ifjú zenebarátok kórusa zár­ja a pénteki komolyzenei rendezvényt, Gebri József vezényletével. A TOT elnöksége napirendjén A TÓT elnöksége megtár­gyalta a szövetkezeti mozga­lom üdülőhálózat kialakításá­nak elveit. Egyebek között megállapították: a mezőgaz­dasági szövetkezeti tagokat az üdültetés terén is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a népgazdaság más területén dolgozókat. Gyakorlatilag azonban jelenleg a népgazda­ság — s benne a mezőgazda- sági szövetkezetek — gazda­sági helyzetének figyelembe­vételével a VI. ötéves terv időszakában csak olyan sze­rény célok tűzhetők ki, ame­lyek a lemaradás fokozatos megoldását irányozzák elő. Odültetés­fejlesztési alap Az üdülőfejlesztés módját a következő elv alapján hatá­rozták meg. A mezőgazdasá­gi szövetkezeti üdülőhálózat megteremtése széles körű mozgalmi összefogáson ala­puljon, amelyben önkéntesen részt vehet minden mező- gazdasági termelőszövetkezet, halászati szövetkezet, társu­lás és megyei szövetség, ha vállalja a ráháruló anyagi költségeket. A szövetkezeti tagság üdültetési lehetőségé­nek növelése érdekében a megyei szövetségek üdültetés­fejlesztési alapot hoznak lét­re. Az üdülőhálózatot fokoza­tosan több ötéves terv alatt hozzák létre. Párhuzamosan épülnek országos, és helyi kezdeményezésen alapuló re­gionális jelentőségű üdülők. A rendelkezésre álló pénz­ügyi keretet koncentráltan szükséges felhasználni. Badacsonyban és Nyíregy­házán Országos jelentőségű léte­sítmény a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Háza, amely Bu­dapesten épül. Össz-szövetke- zeti üdülő létesül ebben az ötéves tervben a Balaton mel­letti Zamárdiban és Gyulán. Zamárdiban mintegy kettő- százv Gyulán pedig százötven személyes lesz az üdülő. Az utóbbi években az egész országban megnövekedett a szövetkezeti üdülőházak épí­tésére az igény. Ezek egy idő­ben történő megvalósítására nincs mód. A tervidőszakban indokoltnak, illetőleg realizál- hatónak látszik Badacsony­ban és Nyíregyházán egy-egy regionális üdülő megépítése. Nyíregyházán a sóstói strand­fürdő szomszédságában lévő telek felhasználásával, mint­egy nyolcvanszemélyes ket­tős hasznosítású épület léte­sülne Szabolcs, illetve Bor­sod megye szövetségeinek ösz- szefogásával. A közös üdülő Nyíregyhá­zán való megépítését az in­dokolja, hogy a két megye nagyszámú kedvezőtlen adott­ságú szövetkezetétől a már működő, illetve tervezett üdülő távol esik. A közleke­dési nehézségek, a távolság elsősorban a városoktól távo­li, a pihenésre leginkább rá­szoruló idősebb korosztályt tartják vissza a tervezett gyógyüdülőstül. Két évtizedes remény Reméljük, a TOT-határo- zat után meggyorsul a két évtizedes szándék valóra vál­tása, hogy Sóstón termelő­szövetkezeti üdülő létesül­jön. A két megye nehéz kö­rülmények között gazdálkodó szövetkezeteinek idős tagjai nagyon megérdemelnék, hogy ők is rendelkezzenek olyan lehetőséggel, mint az ország más tájain élők. Cs. B. Panasz a pult mogul Panaszkodnak a kereske­dők. — A húsipar úgy szállít, ahogy akar. Rendelünk húszfélét, kapunk ötöt. — Alig győzzük a rekla­mációt a tejipar miatt. Néz­ze: itt a sok savanyú tej. Kit szid a vevő? Minket. — Három hete nem jött rizs. Mindig rendeljük. Nemhogy A, de még B mi­nőségű sincs... — Egyre rosszabbak a töltelékáruk. A parizerben annyi a víz, hogy ha áll egy pár órát, azonnal su- sinkásodni kezd. Gusztus­talan. Nekünk vetik a sze­münkre a vevők. Pedig nem tehetünk róla. — Kiderült, hogy a ba­romfiipar éppen az áztató- nál lassítja le. a szalagot, így a csirkéből szinte fo­lyik a víz. Mondják a ve­vők: ha felteszik csak zsír­ra, annyi a víz alatta, hogy fő benne. Hallgatunk a csirke miatt is... Panaszkodnak a kereske­dők. Azok, akik a frontvo­nalban mindennap szembe találkoznak a vevővel. Ma­gyarázzák: rendelnek, de nem jön. Megpróbálják menteni a mundér becsü­letét. Néha szégyellik elad­ni azt, ami van. A ráncos bőrű felvágottat, a vizes csirkét, a gyorshízlalással felfújt húst, a rosszul cso­magolt tejterméket. Akkor, amikor az árak nem alacsonyak, joggal vár, mi több: követel a vevő jó árut, kiváló minőséget, mégpedig akkor, amikor szüksége van rá. Nem ak­kor, amikor az ipar szállít. A termelőnek láthatóan még ma sem kell keresni a bolt kegyét. Monopolhelyzete biztosítja számára a piacot. Panaszkodik a kereskedő, s hozzáteszi: nem mer han­goskodni, nem mer rekla­málni, nem meri visszakül­deni az árut. A következ­mény kiszámíthatatlan. Nem vigasztalja az sem, hogy tudatában van hibátlansá- gának. Panaszkodik a ke­reskedő, mohog a vevő. S csak lassan reagál a fel­ügyelet, az ellenőrzés, a tár. sadalmi ellenőrzés. Pedig megérdemelné a vevő, a ke­reskedő egyaránt a figye- met. Az ellátás nem kegy. (bürget) A tárgyalóteremből A gátlástalan „hetek" A társaság hattagú volt, két — egyébként büntetett előéletű — felnőtt és négy fiatalkorú. Leginkább a Nyír­egyháza környéki hétvégi há­zakat „látogatták” . előszere­tettel, főként akkor, ha a tu­lajdonos a közelben sem tar­tózkodott, de nem vetették meg a rendszeres áruházi lo­pást sem. Hogy miket emeltek el a hétvégi házakból? Felsorolni sem egyszerű: loptak a tizen­kilenc (!) feltört hétvégi ház­ból hargászbotoit és szeget, idomcsöveket és denaturált szeszt, gyorsfűzőt és ágfű­részt, campingnadrágot és díszhőmérőt, otthonikát és fa- kancsót, függönyt és fokhagy­mát, metszőollót és petróle­umlámpát, rádiót és szifon­patront, szalonnát és légpus- kát (ez utóbbit két helyről is), hangszórót és szőrmebéléses bekecset, meg még más egye­beket is... Kedvelték az áruházi lopá­sokat is, főként Nyíregyhá­zán a Kossuth téri Csemege Áruház bánta látogatásaikat, aztán a Nyírfa, a Kelet, s vit­tek mindent, ami a kezük ügyébe került, szerették a wiskyt, a rumot, az aszút és olykor egy tál túrós rétest... Egyikük, P. Csaba mind­ezek tetejébe áramot is lopott. Tény, hogy az édesanyja töhhszöri felszólításra sem fi­zette meg az áramszolgálta­tási díjat, ezért a TITÁSZ le­szerelte a lakásukhoz tartozó árammérő órát, kikapcsolta az áramot és ólomzárral le­kötötte a vezetékeket. P. Csaba másnap megunta az áramtalanságot, az édes­anyja tudta nélkül felbontot­ta az ólomzárat, és a cséngő- zsinórral a lakásukhoz vezet­te az áramot. Időnként ugyan kikapcsolta, de egyébként za­vartalanul használták. A TI­TÁSZ öt hónap múltán ellen­őrizte, s a számítások szerint addig 2 és 5 ezer forint között lévő árú áramot használtak el P.-ék, amit persze nem fizet­tek meg. Akadt olyan eset is, amikor egyáltalán nem készültek lo­pásra sem, (ritka volt azért az ilyen), nemhogy betörés­re, csupán egy ABC-áruház előtt haladtak el, s az egyi­kük megjegyezte: éhes. Erre beverték a kirakatüveget a Nyíregyházi ÁFÉSZ Vörös­hadsereg utcai ABC-áruhá- zán, bementek, összecsoma­goltak 5230 forint értékű árut négy szatyorba és távoztak. (Az ablak 1659 forintba ke­rült.) A hattagú társaság előbb a fiatalkorúak bírósága elé ke­rült, s ott K. György bünte­tése jogerős lett: húsz hóna­pot kell eltöltenie a fiatalko­rúak fogházában, s két évre eltiltotta a közügyektől is a bíróság, ugyanakkor Sz. Jó­zsefet próbára bocsátotta. A többiek fellebbeztek, s ügyük­ben a Nyíregyházi Megyei Bí. róság tett pontot a büntető- eljárásra. A bíróság Csatári Béla 31 éves büntetett előéletű nyír­egyházi lakost — mint külö­nös visszaesőt — egy év, Vé­kony György 22 éves nyír­egyházi lakost — ugyancsak büntetett előéletű és több­szörös visszaeső —, tíz hónap börtönre^ büntette és mind­kettőjükét egy évre tiltotta el a közügyektől. P. Andrást a bíróság egy év és hat hónap, P. Csabát pedig egy év és két hónap fiatalkorúak fogházára ítélte, az előbbit két, az utób­bit egy évre tiltva el a köz­ügyektől. A bíróság ítéletében több mint két gépelt oldalt tesz ki, hogy ki kinek tartozik kár­térítési felelősséggel az elkö­vetett lopások miatt. Ennek összege 19 ezer forint. Az íté­let így minden részében jog­erős. i (k) Tsz-üdülő Sóstón? □ magyar verbunkosze­ne a XVIII. század végén kezdett ismert­té válni az országhatáron túl is. A nemzeti művészet di­vatjaként különösen a XIX. században vált népszerűvé. Főleg a Bécs vonzáskörében élő zeneszerzők művei kö­zött találunk sok magyaros darabot. Brahms-ot már fia­tal korában megragadták a nyugat-európai fül számára egzotikus dallamok. A Hun- garoton-hanglemezhetek egyik újdonságaként jelent meg a zeneszerző . Magyar táncok című darabja. Ezek az egyszerű, ám nem igénytelen művek a legmagasabb rendű szórakoztató zenének Bécs- ben mindmáig élő hagyomá­nyát folytatják. Hidas Fri­gyes hangszerelésében a szerzeményeket az immár világhírű Liszt Ferenc kama­razenekar szólaltatja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom