Kelet-Magyarország, 1982. október (42. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
1982. október 1. Kelet-Magyarország 3 Életmód, gyökerekkel MELYEK VAJON az életmód, az életforma . mindennapos építő kockái? Mi változtatja meg lényegesen az ember gondolkodását, életvitelét? Hogyan lehetne, kellene gyarapítani a szocialista életmód, életminőség értékeit minél több emberben? E kérdéseket napjainkban a szaktudományok — szociológusok, pszichológusok, várostervezők és még egy seregnyi szakember — művelői kutatják. De szembekerül a megválaszolással bárki, aki mélyebben elgondolkodik az életmódban tapasztalható jó és visszás jelenségeken, azok okain. Ezekre keresték a választ legutóbb a népfront megyei bizottságának tagjai is, természetesen elsősorban azokat az eszközöket, lehetőségeket kutatva, melyekkel a mozgalom is alakítója lehet az életmódnak. Jó és rossz példák hangzottak el az életmód ellentmondásairól. Bezárkózás, közöny, anyagiasság, kettős tudat — más a magánéletben, más a munkahelyen — családi hátrányok, műveltségbeli lemaradások és még sok más sorakozott az egyik oldalon. A mérleg másik serpenyőjébe is bőven jutott azért, mind többen alakítják át életvitelüket, teszik mindennapi gyakorlattá a szocialista emberhez méltóan élni, dolgozni, a közért munkálkodni kissé közhelyszerű, de valós igényeken alapuló követelményeit. AZ ELEMZÉS, a vita erősítette a szakemberek által is felismert tanulságot, amely szerint igen fontos a közvetlen környezet, a munkahelyi, a lakóhelyi lehetőségek. Közrejátszanak olyan szempontok is, ki lakik tanyán, kistelepülésen, ki városban régi lakónegyedben és ki újban. Mégis kiviláglott, hogy az igen lényeV _____________________ ges lakókörnyezeti helyzet önmagában nem ad választ a kérdésre, miért él korszerű életmód szerint sok ember akár a tanyán, apró ialvakban, s miért nem él így sok ember városon, miért van az, hogy az életkor, a foglalkozás sem mindig játszik fő szerepet abban, ki él igényesebben és ki nem. Hol van hát a válasz? Talán a személyiségben kell keresni az életmódváltozás termőtalaját? Mennyire nyitott, fogékony és rugalmas? A megtalált szakmai, egyéni boldogulás, a családi és magánélet alakulásától függhet; ki milyen életvitelt valósít meg, mikor jut el egy magasabb osztályba lépéshez, amiről persze nincs bizonyítvány. De jegyei mégis tisztán felismerhetők a gondolkodásban, a beszédben, a viselkedésben, az értékteremtő munkában. BIZONYOS, HOGY A CSALÁD nagy formálója az életmódnak, attól függően, milyen emberi értékek hordozója és megvalósítója. A közért való munkálkodás, a közéleti- ség is alakítója a személyiségnek, így az életmódnak is. Ezért is becsülen- dők azok a törekvések, melyeket a népfrontmozgalom igyekszik megye- szerte szélesíteni új lakónegyedben éppúgy, mint kistelepülésen. Külön figyelmet érdemel a művelődés, a látókör, a szellemi kitekintés szélesítését segítő, a közösségi élet színtereit építgető munkálkodás. Valószínű azok járnak közelebb az igazsághoz, akik úgy vélik; nem egy vagy két tényezőtől várható az egyes emberek életvitelének, életmódjának kedvező változása, hanem a sok-sok hajszálgyökértől, melyek együttesen formálják az embert. P. G. Üj juhhodályokat építenek a nyíregyházi Béke Termelőszövetkezetben. (Elek Emil felvétele) Puli helyett villanypásztor jj juhászok. műszakban Juhászatot ideálisabb környezetbe aligha lehetne telepíteni, mint azt tették Csengerben. A telepet rétek, telepített legelők határolják, és a nagy őszi szárazság ellenére is dús a fű mindenütt. Persze így van ez másutt is, megyeszerte a legtöbb helyen. Az állattenyésztésen beiül a juhászainak, hovatovább rangja, becsülete van. Más ágakhoz viszonyítva az utóbbi években a fejlődés itt volt a gyorsabb. A jó piac, és a jövedelmezőség reményében évi ütemben és összességében is nagy arányokban gyarapodott a birka. Hi a kifizetődőbb? Friss adatok: ma Szabolcs- Szatmárban a juhállomány 350 ezer, az országban második legnagyobb. A pecsenye- bárányértékesítés évi 200—210 ezer. Juhtenyésztéssel a megye 126 tsz-e közül 96 foglalkozik, ezekben a gazdaságokban tavaly az anyajuh összesen 2625-tel gyarapodott. A juhok elhelyezése — főként a bogát favázas hodályok építésével — ma már 55—60 százalékban korszerű. Csengeri Lenin Tsz: igaz-e a jó piac és a jövedelmezőségbe vetett hit? Dr/ Végh J ános a termelőszövetkezet főmérnöke, a kérdésre azzal válaszait: ,,is, is ...” — Nálunk jelenleg ötezer az anyajuh 8—}0 ezer az éves juihlétszám. Ezzel az állománnyal — minek szépítsük a dolgot — tavaly mindössze harminc-valahány ezer forint nyereséget értünk el. Más szóval ez egyenlő a nullával. Éppen hogy csak nem fizettünk rá erre a tevékenységre. Ezek után a piacról és annak igényeiről bővebben esett szó. Tejesbárányt a U tálom a névtelen levélírókat — mondta szigorú tekintettel Pová- zsai. — És azért utálom őket — tette hozzá magyarázatul —, mert gyávák, mert a névtelenség homályába rejtőzködve rendszerint nem is jót akarnak... Mert aki jót akar — emelte fel az ujját, mint a pap a szószéken, vagy eazbétitkár a termelési tanácskozáson —, az nem restein névvel aláírni jó cselekedetű levelét... — Itt van, nézd, ez a levél. Most küldöm el éppen a minisztériumnak. Hogy mi van benne? Nincs titkom, hiszen leírtam, de jó kis meglepetés lesz ez a főosztály számára. Az van benne, kérlek, hogy az igazgatónk egy korrupt fráter. Olyan, aki rendszeresen lejáratja a vezető tisztes fogalmát, megsérti a párt erkölcsi normáit és a házasélet tisztaságát. Igen, ezt mind ö csinálja. Leírtam, itt van a levelemben — bökögetett a papírra oly élszánt keménységgel, mintha ama korrupt igazgató lenne a levél helyett a kezében. — És mit csinált az a te igazgatód? — Mondom, hogy megírtam. Itt van feketén, fehéren, hogy lepénzelhető, hogy csengenek nem értékesítenek, megítélésük szerint jövedelmezőbb a hizlalás. De ebben is van kivétel, a hímek hizlalása a kifizetődőbb. Egyébként sók vásárló ország is csak ezt kéri, és veszi. A jerke többsége tenyésztésbe kerül, ebből szelektálnak a saját állomány fejlesztésére, és eladásra más gazdaságoknak. Kiderül: az exportra termelés, a tenyészállatok nevelése nem ráfizetéses. Mi hát a gond? — Gond nagyon sok van, bár a juhászat nálunk három éve nem volt veszteséges, megállt a maga lábán. Hogy nem hozta a kívánt nyereséget az ágazat, az ösz- szefügg a szakemberkérdéssel, a szaporusággal, a takarmányozással és még egy sor dologgal. Ettől függetlenül a juhtenyésztésnek nálunk létjogosultsága van. Ehhez alakítottuk gyepkultúránkat, de a birkával hasznosítani tudjuk az alkalmi legelőket, a kukoricaszárat, a répafejet és mindenféle tarló melléktermékét. Nincs elég, juhász — A baj? — Vegyük talán előre a szakembert. Nincs elég juhász, olyan juhász, aki a szó szigorú értelmében is szakember. Azt mondják, a juhászok jól keresnek, és ez igaz is, de mégsem vonzó a szakma, mert nincs szabad szombat, vasárnap, és ünnepnap. Nincs szabad idő arra, hogy a juhász, mint más mezőgazdasági munkás a házjutalmakat oszt érdemtelenül a haverjainak, hogy a szeretőjéből csinált gépírónőt a bizalmas ügyek osztályán, hogy... Nem is sorolom tovább ... Ennyi is elég. És mégis alá van írva a levél. Ehhez mit szólsz? A neves levél L----------------— Hát hogy is mondjam... elkeserítő, ha egy vezető ilyenné válik... És te honnan tudtad meg mindezt? — Én? — csodálkozott rám értetlenül Povázsai. — Sehonnan. Nekem az egészről fogalmam sincs, hogy igaz-e vagy sem ... — Már megbocsáss, akkor minek Írtad le ezt a hazugságot? — Ostoba kérdés ... Minek? Hát először is, hátha nagyon is igaz, amit írtam... Annyit hallani manapság efféle ügyekről, hogy miért ne lehetne korrupt pont az én tájiban vagy a kertjében termeljen, jelentős mellékjövedelemre tegyen szert. A nagyobb fizetés tehát egyáltalán nem vonzó. — Van-e megoldás? — Bevezettünk egy új módszert, a műszakos juhászatot. Három telephelyen a létszámot úgy határoztuk meg, hogy a juhászok váltják egymást, sőt osztott műszakban dolgozhatnak. Megszűnt tehát az a gyakorlat, hogy egy falka egy juhász. így, mint minden dolgozónak, úgy a juhásznak is van szabad ideje. Most már csak az a lényeg, hogy mindenki, aki a juhászatban dolgozik, értse a munkáját és lelkiismeretesen lássa el a feladatát. Korszerű legeltetés Az osztott műszak úgy tűnik valóban megoldja a feszítő gondok egy részét. De ettől még nem lesz több a birka, jövedelmezőbb az ágazat. Kitűnt, Csengerben ilyen értelemben is számottevőek az .újítások. Szakítottak például azzal a régi hagyománnyal: a birkát ősszel termékenyítik, hogy tavaszra, húsvétra bárány legyen. De nem tartják azt a módszert sem, hogy kétévenként háromszor elletnek. — Az őszi termékenyülést hajdan az állatnak a természethez való igazodását jelentette, döntően azért, mert mire leellett, akkor volt takarmány, legelő. Ma ez nem gond. Ezért is alkalmazzuk a mindennapos termékenyítést és elletést. A juhászok naigazgatóm is. Aztán meg ott vannak a fejesek, vizsgálják ki, hogy igaz-e, vagy sem. Tiszta vizet önteni a pohárba, az az ő dolguk, nem az enyém. Az enyém, hogy megírjam ezt a levelet, amelyet... — ... amely ugye nem névtelen? — Ügy van, az én levelem nem névtelen... — És mondd, Povázsai, nem félsz, hogy a vizsgálat után, amikor kiderül, hogy az egészet az ujjadból szoptad, téged vonnak felelősségre, mint a levél bátor aláíróját? — Fél a nyavalya... A levél ugyan nem névtelen, de nem én írtam alá... — Nem te? — Nem bizony. Már évek óta utálom ezt a Kajevácot. Törtető fickó. Szemináriumok, tanfolyamok, továbbképzések, bátor kritikai hang az értekezleteken... Bizony. Hát most az ő nevét írtam alá. Most legyen majd olyan bátor... De ami fő, a levél nem névtelen öregem, mert én utálom a névtelen levélírókat — tette hozzá szigorú tekintettel, rendreutasítóan. Gyurkó Géza ponta választják ki az ivarzó egyedeket, a falkásítás ennek megfelelően történik. Ez a folyamatos termelést és értékesítést teszi lehetővé. Korszerűsítettük a legeltetést is. A telepített legelőkön a birkára nem juhászok, villanypásztorok vigyáznak. A juhásznak csak az a dolga, hogy időnként ránéz a nyájra, hogy véletlenül se bújon át a vezeték alatt, ne kóboroljon el. Mindezt a gyakorlatban is láthattuk, sőt többet is. A legelésző jerkék kiszolgálása maximális, szinte tálcán kap. nak mindent. A legelőről nem kell- például itatáshoz kilométereket menni, ott a vezetékes víz. Eddig hét kilométer műanyag csőhálózatot fektettek le annak érdekében, hogy a jószág a vizet helyben és kívánsága szerint időben kapja. Egyedül a megyében — De ettől még mindig nem lesz jövedelmezőbb a juhászat? — Persze, hogy nem — mondja dr. Végh János — ahhoz, hogy a tartás, takarmányozás, más sióval via, a villany, a temperált levegő megtérüljön, sőt nyereséget hozzon, ahhoz egy-egy anyától 200—400 forint értékhatár közötti termelést várunk. Ehhez az szükséges, hogy növekedjék a szaporúság. Ez csak az ikereUések gyarapodásával érhető el. Sok fajtával próbálkoztunk, több-kevesebb sikerrel. Most a Boo- rula keresztezés ígéri a legjobb eredményt. Ezt egyelőre mi csináljuk egyedül a megyében. Az ellési átlag 1,7— 1,9 lehet. így valóban elérhető a 15—20 százalékos nyereség. Természetesen ezért még sokat kell dolgozni... A juhászainak nagy a múltja, útkereső a jelene, és biztos jövője van. Pár éve még az volt a legnagyobb gond, hogy a megye adottságához mérten a megfelelő nagyság- rendű állomány meglegyen. Aztán a szaporulatnövelés jelentkezett fő feladatként. Ma már, mint azt Csengerben is teszik, a fejlesztés komplex megoldásokat igényel. Seres Ernő Olyasónk írja EHETETLEN POGÁCSA Az általam vásárolt tepertős pogácsa inkább riasztja a vevőket, mint önmagát kínálná. Sajnos én is már csak otthon vettem észre, hogy az 52. számú (Toldi utcai) ABC-ben a minap vásárolt tepertős pogácsából sörték állnak ki. Valószínű, hogy a felhasznált tepertőn maradt bőr a ludas. Erre pedig oda kellett volna figyelnie a sütőüzem dolgozójának. Id. Hozmán Gyula, Nyíregyháza, Toldi utca 35. szám
