Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. szeptember 9. Közel félszáz divatos férficipövel mutatkozik be az idei őszi BNV-n a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet. Képün­kön: Berecz Gyula gyártáselőkészítő vizsgálja az új model­leket a kaptafára foglalás után. (G. B.) LEVERTÉK A LÉCET „Jövíre isidét megpróbálom!“ Nemzetiségi nyelv — társalgók klubja TIT-nyelvtanfolyamok a megyében A nyelviskolákba beiratko­zok évről évre növekvő szá­ma bizonyítja, fokozódik az érdeklődés és az igény az idegen nyelvek tanulása iránt. Tavaly közel hatszázötvenen vettek részt a megyei TIT szervezet nyelviskolájában. Az idén a vállalatokhoz ki­küldött felmérőlapok alap­ján hirdették meg az októ­berben kezdődő nyelvtanfo­lyamokat. Három nyelv — angol, német és orosz közül választhatnak a jelentkezők. A megyei vállalatok néme­lyikében évek óta folyamato­sak a TIT által szervezett idegen nyelvtanfolyamok. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál pél­dául a szakemberek, szak­munkások, középvezetők an­golul tanulnak, a szervezés­ben dolgozók pedig az angol és az orosz nyelvet sajátítják el. Az 5. számú Volán Válla­latnál az idén. is lesz angol és német tanfolyam, a HAFE- ban orosz, a Közúti Építő Vállalatnál német, a Taurus Gumigyárban két angol nyelv- csoportban kezdődik meg az oktatás. Az 1982/83-as tan­évben először a TITÁSZ-nál és a KISZÖV-ben is szervez­tek nyelvtanfolyamot. Ezek mellett a vállalati tanfolyamok mellett a TIT irányításával felnőttek és gyermekek is. gyarapíthatják nyelvtudásukat. A tavalyihoz hasonlóan a felnőttek orosz­ból, németből és angolból ké­szülhetnek fel középfokú nyelvvizsgára. A szervezők jelentkezőket várnak szlovák nyelvtanfolyamra is. Ez új vonása a TIT nyelviskolának. A Nyíregyháza környékén lakók körében szeretnék ez­által is feleleveníteni a nem­zetiségi nyelv ismeretét. A másik újdonság, hogy an­golból, németből és oroszból megalakult az anyanyelvi szinten társalgók klubja. A korábbi évekhez hason­lóan a TIT nyelviskola ki­helyezett gyermek és felnőtt tagozataira is várják a je­lentkezőket Nyírbogdányban, Demecserben, Nyírtelken, Ti- szavasváriban, Nyírbátorban és Fehérgyarmaton. A megye- székhelyen a 9-es és a 3-as számú általános iskolákban lesznek a gyermek, a tanár­képző főiskolán a felnőtt csoportok. Hányán lesték izgalommal a postást, mikor csenget, vékony vagy vastag borítékot hozott-e? Ha tenyérnyi a bo­ríték, minden rendben, csak arról tudósít az egyetem vagy a főiskola, hogy sikerült a felvételi. Ha viszont vaskos csomagot kézbesítenek, az azt jelenti, hogy visszaküld­ték az iratokat, s legalábbis egyelőre, nem nyílnak meg az egyetem kapui a jelentkező előtt. Van, aki tragédiának tartja, van, aki vállrándítás­sal fogadja az első kudarcot, a legtöbben azonban kereset után néznek, s tesznek egy elhatározást: jövőre újból megpróbálják. így alakult Pásztor Tibor sorsa is, aki a nyíregyházi építőipari és víz­ügyi szakközépiskolából pá­lyázta meg a debreceni Ybl Miklós Műszaki Főiskolát. Pontszámok útvesztőiben — A felvételi rendszer mó­dosítása, a vitt és a szerzett pontszámok aránytalansága miatt nem sikerült bejutnom — sorolja a fiatalember az Agrober társalgójában. — De az is lehet, ha a négy év alatt többet tanulok, akkor sikerül. Érettségi után rögtön idejöt­tem, műszaki rajzoló vagyok. Ezt tanultuk, ezen a terüle­ten, főként a magasépítésben, eligazodom. Titkon azért re­méltem, hogy legalább elő­felvételivel bekerülök. Nem mondom, hogy tapsolok, de azért nem bánom annyira. Nem árt megismerni, milyen egy munkahely belülről, meg­szokni azt, hogy van főnök, kapcsolatot kell teremteni a munkatársakkal. Tibit kétezer forinttal vet­ték fel. Az első fizetését utol­só fillérig leszámolta az édes­anyja elé, most vettek lakást, magas a törlesztés, s most már ő is részt kér a közös költségekből. Fizikából többet! — Esténként otthon lemezt hallgatok, zongorázok, időn­ként orgonán is játszom. S titokban családi házakat ter­vezek, egy-, kétszintest. Ez az álmom, szeretnék építész vagy építőmérnök lenni. Jövőre annyit tanulok, hogy a Buda­pesti Műszaki Egyetemre ve­gyenek fel, levelezőre. Blaner Mária négy évvel ezelőtt azért iratkozott a Köl­csey egészségügyi szakközép- iskolába, hogy közelebb ke­rüljön választott pályájához. Orvosnak készült. Most vi­szont az egyetemen nehéz volt az első akadályt venni. A megyei kórház fül-orr-gége osztályán keresett munkát, műtősnek alkalmazzák. — Legalább megtanulom az itt használatos eszközök, gyógyszerek latin neveit. Az­tán az sem mellékes, hogy a szakmai ismereteim nem kop­nak meg az érettségi óta. Ami viszont nehéz lesz, fizikából nemcsak szinten tartani, ha­nem lényegesen több ismere­tet kell összehoznom, mint az idén. Kemecséről járok be, fél hatkor kelek, este fél hatra, vagy fél hétre érek haza. Most még adok magamnak egy kis pihenőt, s egy hónap múlva esténként szorgalma­san tanulok. Belgyógyász aka­rok lenni. Ikerpár a felvételin Az újfehértói textilipari szakközépiskolában érettsé­gizett Tar Csaba és ikertest­vére, Tar Károly. Mindketten a budapesti könnyűipari mű­szaki főiskolára jelentkeztek, de milyen az ikersors, mind- kettejüknek kevésnek bizo­nyult a szerzett pontszám. Itt azonban szétváltak útjaik, Csaba a nagykállói posztó­gyárban, Karcsi az új fehér­tóiak törzsgyárában, Újpes­ten helyezkedett el. — Túl könnyűnek remél­tük a felvételit, de többet kell jövőre produkálnunk — összegzi önkritikusan Csaba. — Természetes, hogy meg­próbáljuk újból, könnyűipari mérnökök szeretnénk lenni. Én most albérletben fogok lakni Nagykállóban, így a há­rom műszakba egyszerűbb lesz járni. Automata szövő­gépen tanulok, s ha a hathe­tes gyakornoki idő letelik, segédművezető lehetek. Már tervezem, hogy az első fize­tésemből egy szép ajándékot veszek a szüleimnek és a nővéremnek. Már beszerez­tem egy csomó szakkönyvet, másodszor sokkal alaposabb tudással akarunk megjelenni a felvételin. Ebben bizonyá­ra segít az egyéves termelő- munka is. Nem tragédia a kudarc, de észre térített ben­nünket. Tótfa Kornélia Ingyanas tanácsadó* nyugdíjasoknak, mozgássérültöknek Új ügyvédi munkaközösség Nyiregykázán BŰNÜGYEK Társadalmi elvárás, jogos követelés az ittas vezetőkkel szembeni hatékonyabb fel­lépés. Nem lehet, s nincs is mentség az ittas vezetésre. Mégis, a közúti ellenőrzést végző rendőrök ismételten találkoznak olyan felelőtlen gépjárművezetőkkel, akik alkoholtól befolyásoltan köz­lekednek az országutakon, veszélyeztetve ezzel saját biz­tonságukat és a mások életét. A Vásárosnaményi Járásbíró­ság által a közelmúltban el­bírált néhány tanulságos eset is azt bizonyítja, hogy még mindig túl gyakran színező- dik el a szonda. K. Sándor, a vásárosnamé­nyi Vörös Csillag Tsz vonta­tóvezetője 1982. május 15-én egy K—700-as nehéztraktorral talajművelést végzett. Tár­csázás közben megszomja­zott, ezért egyik ismerősével 4 üveg sört és 2 deci alma­pálinkát hozatott, amelyet a délelőtt folyamán közösen megittak. Gergelyiugornyán járművével az út mentén lé­vő villanyoszlopnak ütközött, s megrongálta. A bíróság it­tas járművezetés miatt 4200 forint pénzbírságra büntette és 1 évre eltiltotta a jármű- vezetéstől. Ny. Pál 1982. április 4-én előbb a gemzsei italboltban, majd a lakásán fogyasztott szeszes italt. A megivott 1 deci pálinka és 4 üveg sör azonban nem akadályozta meg abban, hogy Komár se­gédmotor-kerékpárjára ül­jön. Nem volt szerencséje. SZabolcsbákán a Petőfi úton a rendőrök igazoltatták, majd az alkoholszonda elszí­neződése miatt vérvételre előállították. Az orvosszak­értő köpés fokú alkoholos be­folyásoltságot állapított meg nála, ezért a bíróság végzése alapján 5200 forint pénzbün­tetést kell fizetnie és 1 évig nem vezethet járművet. A szolgálatot teljesítő rend” őrjárőr figyelmét egy MTZ vontató azért keltette fel Aranyosapátiban a Vasút ut­cában 1982. április 24-én, mert a vontató pótkocsiján szállított szálfa rakomány nem volt megfelelően rög­zítve. Az igazoltatás során a vontató vezetője zavartan viselkedett, ezért megszon­dázta. A szonda elszíneződött. ennek ellenére K. Béla trak­toros tagadta, hogy aznap al­koholt ivott volna. A véralko- hol-vizsgálat azonban meg­erősítette a szondázás ered­ményét, így ő sem kerülhet­te el a felelősségre vonást. A bíróság 4400 forint pénz- büntetéssel sújtotta és 1 év­re eltiltotta a járművezetés­től. Sz. Sándor gulácsi lakos 1982. április 26-án reggel munka helyett a szolnoki Sport étterembe ment ita­lozni. Az elfogyasztott 5 üveg sör és 2 deci pálinka úgy lát­szik még nem volt elég, mert a munkásszállón további 2 deci pálinka következett. Ez­után — bár vezetői engedé­lye nem volt — Verhoviná- jával motorozni indult. Nem jutott messzire. A zúzalék kővel borított Téglagyári úton járművével áttért a me­netirány szerinti bal oldalra és felborult. Sérülései nem voltak súlyosak, de eszmélet- vesztése miatt kórházba kel­lett szállítani. Ittas jármű- vezetése 5600 forintjába ke­rült, ezenkívül 1 év 3 hónap­ra a bíróság eltiltotta a jár­művezetéstől is. A járásbíróság végzései jogerősek. Dr. Barabás Bertalan ügyész Üj ügyvédi munkaközösség kezdte meg működését Nyír­egyházán, szeptember 1-én. A város lakosságának növeke­désével párhuzamosan nőtt az ügyvédi munkaközösségek ügyfélforgalma Nyíregyhá­zán. A már meglévő két munkaközösség csak nagy ne­hézségek árán tudta betölte­ni feladatát. A kedvezőtlen munkakörülmények gátolták, hogy a lakosság korszerű, a mai igényeket kielégítő kul­túrált színvonalú szolgáltatást vehessen igénybe. Ezért szü­letett a döntés: alakuljon új munkaközösség, amely me­gyénkben a nyolcadik. A 3. sz. ügyvédi munkakö­zösség nyolc ügyvéddel és 4 ügyvédjelölttel jött létre, a már meglévő munkaközössé­gek tagjaiból. Irodáik a Bocs­kai u. 21. számú épületben találhatók. A munkaközösség tagjai remélik, hogy rövid időn belül a megye egyik legjobban működő ügyvédi szervezetévé válhatnak, ami­nek természetesen mi, állam­polgárok, no meg az igazság­szolgáltatás látja majd hasz­nát. Munkájukkal a munka­közösségek között szeretné­nek egészséges konkurrenciát kialakítani, ami feltehetően valamennyi ügyvédi munka- közösség működésén érezteti majd hatását. Az ügyvédi munkaközösség tagjai — a Hazafias Nép­front keretein belül —, a jo­gi ismeretterjesztés, a jogtu­dat formálása érdekében új, lingyenes szolgáltatás beveze­tését is tervbe vették. Szep­tember tizenháromtól kez­dődően minden hétfő dél­után fél öttől fél hatig ingyenes jogi tanácsadást és felvilágosítást tartanak nyug­díjasok és mozgássérültek ré­szére. (cs.) Szerelik a forgalomirányító jelzőlámpákat Nyíregyházái az Északi körút és Vasvári Pál utcai kereszteződésében, t tervek szerint ezt a lámparendszert összhangba állítjál a Kun Béla utcai, illetve a Marx téri lámpákkal. (E. E. felv. AUGUSZTUS Országos lapokból „A BESSENYEI NÉV KÖTELEZ!” Váraczki Valéria, a kis- várdai Bessenyei György ■Gimnázium építőtábori múlt­jára emlékezik vissza a Ma­gyar Ifjúság augusztus 20. számában. Az iskola az 1958—1978 közötti összesítés­ben országos első helyezett lett. 19/8-tól 1981-ig összesen 18 zászlót hoztak el a diákok. Az ország minden részében voltak már, de dolgoztak Lengyelországban és az NDK-ban is, ahonnan serle­get és zászlót hoztak. A jó propaganda és a jó szervezés eredményességét dicséri az a tény, hogy minden tanuló a középiskolai években 2—3 al­kalommal is vállalkozik épí­tőtábori munkára. Minden tanévben — a hagyomány­gazdagítás egyik szép példá­ja —, hogy a KISZ iskolai bizottsága javaslata alapján megjutalmazzák a legjobban dolgozó diákokat. A KISZ- tagok — élve önkormányzati jogukkal — ifjúsági vitakö­rökön számolnak be nyári él­ményeikről, rámutatva a po­zitív és negatív jelenségek­re, összegzik tapasztalataikat. Ezeket felhasználják a továb­bi munkákban. ÉTTEREM A PIACTÉREN A Kereskedelem Technika című szakmai folyóirat idei augusztusi számában riportot közöl’ a Nyíregyházi Áfész ‘új étterméről. Az írásból meg­tudjuk, hogy máris 650 előfi­zetéses vendégük van, s ez az adagszám a jövőben növe­kedni fog, mert a modern, gázzal működő főzőhelyek 1200 adag különböző étel el­készítésére alkalmasak. A vendégek több mint harminc féle ízletes étel közül válogat­hatnak mindennap. Külön cukrászkonyhával is rendel­keznek, utcán át IV. osztályú árakon szolgálják ki a süte­ményeket. Népszerűek a ná­luk készített hidegkonyhai készítmények. Minden szer­dán diszkóműsorral várják a szórakozni vágyó fiatalokat. Este fél 11-től fél 5-ig bár­ként működik az étterem. Az egymillió 250 ezer forintos havi forgalom jelentős részét „hozza” az éjszakai üzemel­tetés. Terveik között szerepel SÓSTÓI KÉPEK A Népszava augusztus 31. számában Taar Ferenc sóstói tartózkodása során gyűjtött tapasztalatait adja közre. A szerző ismerteti Sóstó főbb jellegzetességét, majd így mél tatja.Sóstó igazi szépséges 'hangulatát: „... nem közön­séges park ez, hanem — ar­borétum. Megpróbáltam egy­szer csupa kíváncsiságból összeszámolni, hányféle fát, bokrot, virágot találok itt, de a félszázadiknál abbahagy­tam, pedig még a park felét sem jártam be. Nem is tudom mit csudáljak jobban: a va­rázslatos nyírségi táj ide- gyűjtött természeti szépségeit, vagy pedig azt a gondosságot, amellyel az arborétumot ál­landóan fejlesztik, védik, gondozzák. Inkább talán az utóbbi ragadott meg jobban: megtestesült szándék!... Ér­tékmentő tudatosságról beszél itt minden.” Igaz, máshol is látni gondozott parkokat „csakhogy itt, Sóstón az ér­tékmegőrző tudatosságnak más példáira is rábukkan­tam.” Nem történt erdőirtás, amikor a továbbképző inté­zetet létrehozták, egyszerűen a fák közé építkeztek. Az emeletes, korszerű épületek mellett pedig — közvetlenül az erdőszélen — megmarad­tak érintetlenül azok a kis kőből való, két ággyal, vil­lannyal, vízzel ellátott kuny­hók, amelyek a régebbi idők­re emlékeztetnek. (ősz.) Szerelik a jelzőlámpákat Elszíneződött a szonda...

Next

/
Oldalképek
Tartalom