Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-28 / 227. szám

2 Kelet-Magyarország C' 1982. szeptember 28. Felújított utak Vásárosnamény belterüle­tén néhány út alaposan meg­rongálódott az utóbbi időben. Ezeknek a felújítását a lako­sok nap, mint nap szóvá tet­ték. Ezért a jövő évi felújí­tási előirányzatból is előre­hoztak kétmillió forintot, hogy a legszükségesebb mun­kákat elvégezzék. így az év első felében befejeződött a Váci Mihály utca és a szesz­főzde felújítása. Az idei programban szerepel még a Sport, Arany János, Esze Ta­más és Radas László utcák felújítása. A gyalogátkelőhelyek biz­tonságossá tétele érdekében a TITÁSZ három helyen sárga fénnyel világító halogén iz­zókat szerel fel. Az október­ben elkészülő munkák so­rán a rendőrség előtt,1 a 41- es út kanyarjánál, a Szabad­ság tér és a Rákóczi út csat­lakozásánál, valamint a gim­názium előtt lesz jobb az opvilágítás. A gávavencsellől ABC-áruház nyitvatartásit a helyi ipari fixem munkarendjéhez alakítot­ták. Nagyrészt ennek is tulajdonítható, hogy havonta másfél millió forintot forgalmaz­nak. (E. E. felv.) Gazdaságosabb kazánok, kályhák Uj kerámiaüzem Nyíregyházán? Fehér-fekete öltözőt, für­dőt, pihenőt, a tüzeléstechni­kai szolgáltatásokhoz szüksé­ges műhelyeket alakítanak ki abban az épületben, melyet a NYIRTERV tervei alapján az ÉPSZER 6,5 millió forintért Nyíregyházán a kommunális szolgáltató vállalatnak épít. A létesítményt újszerű, jó hő­szigetelő-képességű perlitva- kolattal látták el. Az építők már a befejező munkákat végzik. A vállalat nemrégen a vásárosnaményi, a fehér*- gyarmati, a kisvárdai, a má­tészalkai és a nyírbátori részlegén dolgozóknak is megfelelő szociális körülmé­nyeket teremtett. A megyében a kommunális szolgáltatóik évente 637 ezer ( kémény tisztítását, tűzrendé­szen felülvizsgálatát, 45—50 darab gyári, közületi kazán víztéroldali, 60—80 kazán tűztéroldali tisztítását, vala­mint 100—150 kazán olajégő­jének ellenőrzését, beszabá­lyozását, cseréjét végzik el. Újabban, előzetes laboratóri­umi vizsgálatok alapján a vízkövet savval, a kormot különböző vegyszerekkel tá- volítják el, melyek eredmé­nyeként, mintegy 5 százalék­kal javul a 'kazánok hatás­foka, s azok gazdaságosab­ban? takarékosabban, bizton­ságosabban üzemeltethetők. A kommunális szolgáltató vállalat évente 2300 cserép­kályhát épít, valamint isko­láknak, óvodáknak, napközi otthonoknak, tanácsi intéz­ményeknek háromszázat rak át, illetve a kerámíaüzemé- ben 600 ezer csempeegységet gyárt. Nyíregyházán, a Szé­chenyi utcai kerámiaüzem el­avult, az igényeket képtelen kielégíteni. Ezért, a vállalat a megyei tanács segítségével egy új, Nyíregyházán, a gu­migyár szomszédságában lé­tesítendő csempeüzem építte­tésére szánta rá magát. A be­ruházási program jóváha­gyásra vár. Ha (elképzelések szerinti) az üzem megépül, évente 750 ezer, a jelenlegi­nél jobb minőségű csempe­egységet fog gyártani. (cselényi) Nyírbéltek környékén fl legnagyobb málnás A helyi áfész szervező mun­kájának köszönhetően Nyír- uéltek környékén találjuk manapság a megye legna­gyobb málnaültetvényeit. Hu- amosabb ideje több száz ton- ■■a málnát termelnek évente tt a háztáji gazdaságok, az dén is ötszáz tonna felvásár­asara kötött szerződést a oélteki szövetkezet. Sajnos, a kora tavaszi fagyok alaposan * megtépázták a vesszőket, de A megverték segédkező ismerős a 'színre érkeztek, K. Mik- már a földön volt, s 't az orvosnál nemsoká- íderült, az ütésektől el- a bal karja. iczkó Jánost és Diczíkó •rgyöt a Nyírbátori Járás- -ság dr. Illés Béla taná- társtettesi minőségben el­tett súlyos testi sértés U nyolc-nyolc hónapi badságvesztésre ítélte, elyet börtönben kell ne- :k letölteni. Az ítélet jog- rős. ^ még így is több mint 250 tonna .málna termett, amit teljes egészében a miskolci hűtőházba szállítottak. A telepítési kedv most sem csökkent, az áfész segítségé­vel az idei tavaszon például csaknem hetvenezer darab málnavesszőt ültettek el a lu- gosi, ömbölyi, bélteki gazdák, A málna mellett azonban az elmúlt időszakban megjelent a ribizli és a köszméte is. A •helyi fogyasztási szövetkezet minimális térítés ellenében — a málnát egyébként ingyen biztosítja — adja át a terme­lőknek a csemetéket, melye­ket a Salgótarján környéki bernecéuaráti termelőszövet­kezettől szerez be. A ribizli és köszméte tele­pítése 1980 őszén kezdődött, s folytatódott a következő esztendő tavaszán, amikor huszonötezer darab köszmé­tét és nyolcezer tő ribizlit ül­tettek el a környéken, első­sorban a székhelyközségben, valamint Nyírlugoson és Pe­nészleken, ahol jövőre már termőre fordulnak a vesszők. KÉPERNYŐ f?TÍÍÍÍ I nél többet árult el a mű­vész egyéniségéről és mint­Csak örülni lehet annak, hogy a televízió portréban örökíti meg saját jelentős személyiségeit. (A rádióban is volt már rá példa.) A Sárdi Anna szerkesztette lm memóriám, Török Vidor él­vezetes portréfilm — Máí- ray Mihály rendezte és fel­vételezte tisztelet- és szere­tetteljes beleéléssel — egy­úttal egy tévétörténeti „hős­korszakba” is tanulságos bepillantást nyújtott, amel­lett, hogy Török Vidor lebi­lincselő személyiségét az ál­tala készített filmkockák és hálás tanítványai, utódai híven megidézték. S ha már a portréfilmek­nél tartunk, hadd emlékez­zek meg egy rendhagyónak tekinthetőről. A magyar szo­cialista képzőművészet ki­emelkedő képviselőjéről, a korán elhunyt Dési Huber Istvánról (1895—1944) ké­szített kiváló filmet láthat­tunk vasárnap este. (A for- gatókönyvíró-rendező Radó Gyula volt.) Nos, mennyi­ben volt ez a film ún. rendhagyó? Talán abban, hogy az arany- és ezüstműves mun­kásból autodidaktaként nagy festővé vált művész társadalmi-művészeti ' el­veit prezentálták benne a visszaemlékezők (Dési Hu­ber Istvánná, Major Máté, dr. Manga Jánosné, Tímár Árpád), s a film készítői szokatlanul fukaron bárttak az életrajzi elemekkel. De szerencsére — ami nekem a legnagyobb élményt je- ’ lentette — Dési Huber hí­res, a filmben bemutatott önarcképsorozata minden­egy előrevetített sorsáról. Váratlanul halványabbra sikeredett szombaton este a mindig szívesen várt Pa­rabola, a méltán népszerű Árkus József mostani mű­sora. Az állatkerti történe­tek és a kissé erőszakolt „állati párhuzamok” ezúttal humortalanságban senyved- tek. A múlt hét szórakozta­tó filmjeiről sem írhatok túl sok jót. A Szellemhivatal c. NSZK, A lóképű amerikai és a Beszélj csak, érdekelsz! francia filmre gondolok el­sősorban. Élnézést a túlzott egyszerűsítésért, de azt kell írnom, hogy egyképpen gyenge-közepesek voltak. Azonban hálistennek akadt egy igen jóleső kivétel is. Én a múlt héten kezdett Andrej Tarkovszkij rende­zői sorozatának Iván gyer­mekkora c. filmjét láttam, s ez a magasrendűen mű­vészi film hagyta a legmé­lyebb benyomást bennem. Nem kisebb író, mint Konsztantyin Szimonov em­lékezett meg 1962-ben így a Vlagyimir Bogomolov el­beszéléséből készített film­alkotásról: „Tarkovszkij, aki megcsinálta az Iván gyer­mekkorát, költő, s a filmje is filmköltemény... a film szimbolikus; a két gyer­mekkor összeütközése — amilyenné a háború tette, és amilyenné a béke for­málhatta volna — magasz- ►, tos és gyönyörű jelképet ■ hordoz magában.” Ügy vé­lem, ehhez nincs mit hoz­zátenném. Merkovszky Pál QRÁDIÓ MELLETT Az bizonyára megtörté­nik, hogy a vállalati, gyári telefonközpontosok közül a kíváncsibbak és egyben fe­gyelmezetlenebbek bele­hallgatnak az általuk kap­csolt beszélgetésekbe, eset­leg olykor, ha van idejük rá, végig is hallgatják azo­kat, amelyek érdekfeszítőek számukra. Röviden: hallga­tóznak. Tisztelet a kivétel­nek, ahogyan mondani szokták. Azonban az már eléggé képtelen ötlet, hogy egy telefonközpontos saját vállalata megszűnésének, beolvadásának álhírét kelt­se, röppentse szét — bosz- szúból. Márpedig ez törté­nik Béres Attila rádiójáté­kában. A Csupa Marlon- brandó cselekménye ezen­kívül is „rendelkezik” még néhány hasonlóan merész tettel, például a telefonvo­nalak direktbe és egymásba kötésével, amit egy postai szerelő végez, heccből, s mert ezzel akar sikert elér­ni, a telefonoslánynál. Bár­mennyire hihetetlennek tű­nik, hogy egy postás tele­fonszerelő ilyet merészeljen tenni, mégis megtörténhet. Legalábbis fogadjuk el, hagy megtörténhet mindez. EJ kell fogadnunk, mert va­lóban akadhat ilyen hóbor­tos és merész szerelő; és el­keseredett telefonos, de azért is ajánlatos elismerni ennek lehetőségét, mert el­lenkező esetben kétségbe kell vonnunk a rádiójáték szerzője szavainak hitelét, azokat a visszaéléseket, ma­nipulációkat illetően is, amelyekről az összekapcsolt vonalakból lehallgatott te- j leíonbeszélgetések révén szerez tudomást a központos és a szerelő, illetve a rádió­játék hallgatója. Márpedig , ilyen és ezekhez hasonló visszaélések, üzletelések, ügyeskedések valóban van­nak. Időnként olvashatunk róluk az újságból is. Mint ahogy valóság az is, hogy a titkok illetéktelen megtudói olykor elfogadják a „hall­gatás bérét”, korrumpálód- nak_ maguk is. Nem vállal­ják* a Sárkányölő Szent György szerepét, mert há­látlan szerep, sőt veszélyes is lehet. A Csupa Marlou- brandó telefonoslánya azt a lakást fogadta el, hallga­tásáért cserébe, amelyre oly régóta várt, s amely egyenes úton is megillette volna őt már előbb is, ha vállalati felettesei nem ma­nipuláltak volna a laká-. sokkal. Tehát ő most tulaj­donképpen jó üzletet kötött. A- lakástalanságot, a ma­gányt, a haverok és kéglik „változatosságát” nem akar­ta vállalni. Inkább megzsa­rolta értesüléseivel azt a felettesét, aki a lakásügye­ket intézi a vállalatnál. A visszaélés újabb visszaélést szült. S ez már neiji az egyén problémája, hanem közügy. Ez a semmiképp nem „egyrészt-másrészt” szem­lélettel megírt fekete humo­rú rádiójáték szerzője sö­tétnek mutatja a sötétet, de egyáltalán nem lát semmi világosságot sem, egyetlen tisztességes ember nem sze­repel benne. Sarkít, hogy erőteljesebben figyelmez­tethessen. A gazdasági és a társa­dalmi haladást mindenkor nagymértékben segítette, ha az információkat, az új tu­dományos közleményeket minél gyorsabban eredeti­ben olvashatták azok, akik­nek ezekre elsősorban szükségük van. Ez a lehe­tőség a nyelvtanulás kezde­teivel alapozódik meg. Ezért is van igen nagy je­lentősége annak, ha nyel­vek tanulására minél több embernek van lehetősége. Egy olyan kis népnek, mint amilyen mi is vagyunk, el­szigetelt nyelvünkkel, ez különösen fontos. Ezért ér­demes kihasználni a televí­zió és a rádió nyelv- tanfolyamai teremtette al­kalmat. A héten kezdődött a rádióban az angol tanfo­lyam mellett a német nyel­vű társalgás kezdőknek. Igen lényeges missziót tel­jesít ezekkel a kurzusokkal a rádió. Seregi István 0». g.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom