Kelet-Magyarország, 1982. szeptember (42. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-14 / 215. szám
1982. szeptember 14 Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Nedves kukorica tárolása és felhasználása A határt járva napról napra egyre több sárguló kukoricatáblát láthatunk, és ez az ősz be- köszöntét jelzi. Lassan itt a betakarítás ideje. A gázolajjal működtetett gyorsszárítók üzemeltetése — tekintettel a gázolaj megváltozott árára — nem gazdaságos. Ezenkívül figyelemre méltó az a tény, hogy a szárított kukorica biológiai értéke is csökken, mert a fehérjék magas hőfokon denaturálódnak, a kukorica beltartalmi értéke 10— 15%-kal csökken. Mindezek elhárítására találta ki a tudomány az ún. CCM-et. Ml ennek a lényege? Betakarításkor a csutkát és a szemet összedaráljuk a betakarítógép dobjával vagy külön menetben. A hazai és külföldi tapasztalatok alapján — fajtától függően — a csutka 40—70%-át kell betakarítani. A betakarítást akkor kell elkezdeni, mikor a szemek nedvességtartalma 35—40% körül van. Igen fontos tudnivaló, hogy 8% feletti nyersrosttarta- lom 80% alá csökkentheti a szerves anyag emészthetőségét. Tudnunk kell azt is, hogy a sertések takarmányában a szárazanyagra vetített nyersrost- tartalomnak 5—6%-ot kell elérnie. A sertések számára készített CCM-nél a zúzalék átmérője maximum 5 mm lehet. Az ennél nagyobb részek súlyszázaléka 5% alatt kell, hogy legyen. A túl durva zúzalék esetében ugyanis garat-, gyomor- és bél- bántalmak léphetnek fel a hizlalás során, melynek következtében csökken a takarmányfelvétel, -értékesítés és így a súlygyarapodás is. A OCM viszonylag magas nedvességtartalma miatt, nedves etetésre kiválóan alkalmas. Fontos követelmény, hogy a CCM hosszú csuhéjlevélszálaktól mentes legyen, a tömődések, szelepek rossz záródásának elkerülése végett. A nedves kukorica étrendi hatása jobb, mint a szárítotté, azonos béltartalom mellett javul az emésztési együttható, jobb a hízósertések súlygyarapodása. A nedves tárolásnál keletkező tejsav az állat testében értékesül. A termény palánksilóba tömörítve olcsón tárolható, megfelelő ütemű felhasználás mellett jó minőségben, biztonságosan kitárolható. Szakszerű silózás esetén a megbontás nélküli, falközi silóban is akár egész éven át tárolható a silózott szemzuzalék. A legtöbb gondot a siló megbontásával a levegő jelenlétében gyorsan meginduló romlási folyamat okozza. Jól sikerült zúzott, szemes kukoricaszilázs június közepén megbontott felületén csak 5., ill. 9. napon volt kimutatható, számottevő romlás. Naponta minimálisan 25—30 cm szakaszt ki kell termelni. A betakarítás tapasztalatai. A CCM betakarítását Claas Domi- nátorral végeztük. Az aratócséplő gépre bizonyos kiegészítő berendezéseket szereltünk, hogy alkalmassá tegyük a CCM betakarítására. A kombájn dobja előtti fedőlemezeket leszereltük és speciálisan kialakított dob fedőlemezeket, valamint rostákat szereltünk fel. A szalmarázó láda első két lépcsőjét toldattal láttuk el, a következő lépcsők részeit pedig megnagyobbítottuk, így a csutka akadálytalanul juthatott a szalmarázó láda magvisszavezető lemezére. A mag- felhordót nagyobb keresztmetszetűre kell kicserélni, hogy a szem mellett a csutka továbbjutását biztosítsa. Igen fontos a kombájnok helyes. pontos menetsebességének beállítása. A dobkosár 10 mm-es nyílással a csutka 71,3%-át takarította be, 8,2 km-es óránkénti sebesség mellett. Ekkor 1 tonna csépeltben 140 kg csutka volt. A betakarítást 45% nedvességtartalom mellett kezdtük. Nagyobb nedvességtartalom mellett a veszteségek is növekedtek. A fogadótérre jutott anyagot egy speciális — óránként 50 t teljesítményű — darálóval tovább aprítottuk. Az aprítógépnek ki kell elégítenie a nagy teljesítménnyel és darafinomsággal kapcsolatos igényeket. A felaprított dercés anyagot 4 dl T—223 típusú szállítószalag beiktatásával továbbítottuk a palánksilókba, ahol az egyenletes elosztás céljából egy tolólappal ellátott DT—75-ös traktorral az egyengetést és a taposási munkákat végeztük. Az így gondosan tömörített, fekete fóliába csomagolt CCM darát anaerob, tej savas erjedés után tartósítottuk. A munkák során nagy gondot fordítottunk a silózás szabályainak megtartására: a gyors betárolásra, az egyenletes, jó elosztásra, a rendszeres és alapos tömörítésre, a jó zárásra, a légmentes tárolásra! Az intenzíven taposott CCM köbmétersúlya elérheti a nedvességtartalom és az aprítottság függvényében az 1,1—1.2 köbmé- ter/tonnát. 3,67 kg CCM 2,18 kg májusi morzsoltnak felel meg. A CCM üzemi alkalmazásával a kukorica a búza előveteménye- ként is szerepelhet, amennyiben ezt az alkalmazott vegyszeres gyomirtási technológiánk nem akadályozza. Dr. Fodor Tamás Gép- és alkatrészellátás A szakszerű növényvédelmi mgnka végzésének alapvető feltétfele a megfelelően karbantartott, jól beállított gép. Ennek érdekében a téli időszakban úgy kell felkészíteni a gépeket, hogy az első permetezések idejére megfelelő műszaki állapotban legyenek. A nem megfelelően beállított gépek a nem hatékony munkavégzés mellett a környezetet is szennyezik. Megyénk nagyüzemeiben (125 tsz, 8 AG) a növényvédő gépek száma az elmúlt évben 31-gyel növekedett, így jelenleg 1560 db áll rendelkezésre. Nagy jelentőségű, hogy a korszerűtlen Ra- pidtox II-ből és RS. típusokból összesen 89-et selejteztek ki, így a Rapidtox II-ből már csak 5, az RS típusokból még 112 db dolgozik megyénk gazdaságaiban. Meg kell jegyezni, hogy ezek a gépek zömmel a háztáji gyümölcsösök permetezését végzik. Az üzemek az elmúlt évekhez viszonyítva kevesebb gépet vásároltak. A beszerzett 111 gépből 61 Kertitox gyümölcsfa-permetező és 25—25 Kertitox szántóföldi permetező, illetve NO- VOR géptípus. Az AGROKER ez év tavaszán is ki tudta elégíteni maradéktalanul az igényeket. Az alkatrészellátás általában megfelelő volt, így az nem akadályozta számottevően a gépek tavaszi munkákra való előkészítését. Huzamosabb ideig tartó hiány csak a Kertitox NA géphez szükséges vezetőperselyből volt. Időszakos hiány jelentkezett Kertitox NA gépnél gumidugattyúból, hengerfejtömbből, NOVOR gépnél szórókeretből, szivattyúmembránból és szívó-nyomó szelepből. A következő évi megfelelő alkatrészellátás biztosítása érdekében szükséges, hogy a gazdaságok időben rendeljék meg azokat. Talajerő-gazdálkodás gépesítése. A műtrágyázás elvégzésére 720 gép állt rendelkezésre. A gépark az elmúlt év során tovább korszerűsödött, bár a szűkösebb pénzügyi lehetőségek miatt ez a folyamat lelassult. Az elavult gépek helyett egyre több gazdaságban üzemel Tornádó és RCW 5 gép. Istállótrágya-szóró gépekből (690 darab) is tovább csökkent az elavult gépek száma, így a korszerűtlen MCP 6-ból 99-ről' 81-re. Ezzel párhuzamosan növekedett a nagy teljesítményű (T—088) gépek mennyisége 180- ról 197-re. A gépi szórás mellett az elmúlt évben (25 450 ha) számottevő volt a robbantásos terítés is (3160 ha), ami a mennyiséget — tonnában — tekintve közel 20%- ot tett ki. Ez év tavaszán ennek a módszernek kisebb volt a jelentősége, mivel a száraz tavasz miatt a trágyázásra hosz- szabb időszak állt rendelkezésre, ezért a gépi szórás került előtérbe. A rakodógépek meny- nyisége (295 db) csak kis mértékben növekedett, azonban a géppark a kis teljesítményű gépek kiselejtezésével tovább korszerűsödött. Azokban az üzemeikben, ahol az istállótrágya- szóró gépek, illetve a szállítójárművek folyamatos kiszolgálása nem megoldott, ott szükséges új, nagy teljesítményű gépek beszerzése. A növényvédelmi és a talajerő-gazdálkodási feladatok szakszerű és időben történő elvégzésének elengedhetetlen feltétele a megfelelő mennyiségű és műszaki állapotú géppark. Erről gaz-# daságaink a szűkösebb anyagi körülmények között sem feledkezhetnek meg. Endreffy Zsolt megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Föld alatti térképek Nyíregyházáról Beszélgetés Markó Ferenccel, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat nyíregyházi osztályának vezetőjével Újsághír: huszonegy ország, mintegy száz szakemberének részvételével augusztus 25-én Budapesten tartották a III. nemzetközi mérnök-geodézia tanácskozást, amelyen 67 előadás hangzott el. A mérnök- geodézia feladata a különböző építmények helyének kiválasztásához a megfelelő pontosságú térképek készítése, a létesítmények helyének kijelölése, a kivitelezés alatti folyamatos ellenőrzés és különösen az elkészült létesítmények mozgásainak mérése és ábrázolása. Ehhez kapcsolódik beszélgetésünk, amelyet Markő Ferenccel, a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat nyíregyházi ostzályának vezetőjével, geodéta mérnökkel folytattunk. — A közművezetékek — a csatorna-, víz-, gáz-, távfűtő-, távbeszélő-, elektromos és egyéb vezetékek — nyilvántartása általában nem elégíti ki korunk műszaki és gazdasági követelményeit — kezdte a beszélgetést Markó Ferenc. — Hazánkban a korszerű, egységes közmű-nyilvántartási rendszer megteremtéséhez az első lépéseket az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tette meg. Három városunkban — Veszprémben, Balassagyarmaton és Szombathelyen — általános közműfelmérést végeztetett 1970—73. között. Ezek tapasztalatai alapján született meg egy utasítástervezet, amit Nyíregyháza város közműfelméréseinél is felhasználtunk. — Nyíregyházán mikor ismerték fel a közmű-nyilvántartási rendszer elkészítésének szükségességét? Hol helyezkedik el Szabolcs megye székhelye e városok rangsorában? — örvendetes, hogy Nyíregyháza város Tanácsa az elsők között ismerte fel a közmű- felmérés jelentőségét, s így már 1974-ben megrendelte a város teljes közműfelmérését. E munkák 1975. tavaszán kezdődtek meg, mely alapos előkészületet igényelt vállalatunktól. Nyíregyházán ugyanis nem volt azelőtt közmükutató és felmérő részleg, ezt létre kellett hoznunk. Nyolc ütemben végeztük el a felmérést. A városi tanács tájékoztatása szerint — amiről ők tudtak — mintegy 506 kilométer föld alatti és 200 kilométer föld feletti vezeték felmérését kellett elvégezni. A felmérés után ösz- szeállított adatok alapján azonban kiderült, hogy ez nem pontos, ugyanis legalább 60—60 százalékkal több volt mind a föld alatti, mind a föld feletti vezetékrendszer. — 1980 februárjában Nyíregyházán 23 kilométer távvezeték, 55 kilodiéter gázvezeték, 161 kilométer ivóvízvezeték, 169 kilométer szennyvíz- és csapadékvíz-csatorna, 239 kilométer elektromos kábel, 164 kilométer postai páncélkábel, összesen 811 kilométer föld alatti vezeték és közműalagút, valamint 250 kilométer elktromos és 64 kilométer postai légvezeték volt felmérve és térképezve. — Milyen technológiával végezték ezt a munkát? — Az 1:1000 méretarányú városmérési térképlapok nyilvántartási példányairól — megfelelő fotogrammetriai eljárással — negyedlaponkénti negatív felvételeket, majd mérettartó filmre 1:500 méretarányú pozitív képtranszformátumot készítettünk. Az így előállított 1:500 méretarányú lapokat az eredeti városmérési térképlapok számának a, b, c, és d kiegészítő betűjelzésével láttuk el. Tehát egy darab 1:1000 térképlapról 4 darab 1:500-as lap készült. Ezekről az 1:500 méretarányú filmekről fénymásolatokat készítettünk terepjárás céljára, melynek kettős célja volt: egyrészt a közmütérkép tartalmához szükséges síkrajzi kiegészítések elvégzése, másrészt a térszínen látható hálózati műtárgyak és egyéb olyan létesítmények bejelölése és bemérése, amelyek a közműtérkép elkészítéséhez szükségesek voltak. — Hogyan derítették fel a föld alatt húzódó vezetékek helyét? — A föld alatti vezetékek helyét elektromos (TELMES 2050/K) vezetékkutató műszerrel mértük be. Az egyes vezetékek helyeit a műszeres kutatásból, a kutató műszer pontosságából, valamint a térképek fotográfiai úton történő nagyításaiból követően pluszmínusz 30 centiméter pontossággal tudtuk meghatározni vízszintes és magassági értelemben. — Mi a jelentősége a város egyesített közműtérképbének? Kik használják és miért? — A munka *1975 májusában kezdődött és 1980 májusáig tartott. Ez idő alatt elkészült 206 darab egyesített, mintegy 1200 darab szakági térkép műanyag lapon, melyekről közel 20 000 darab fénymásolatot adtunk a városi tanácsnak. A közműtérképeknek óriási jelentőségük van a város tervezése, építése szempontjából. A közműüzemeltető vállalatok zöme rendelkezik saját közműtérképpel. Ezeket használják vagy a páncélszekrényben őrzik. Leggyakoribb felhasználói a tervező- intézetek, az építőipari vállalatok, a posta, a SZAVICSAV, a TITASZ, a TAVHÖ és a TI- GÁZ. Időközben megalakult a Nyíregyházi Városi Tanács Közterületfenntartó Irodája. Így a közműtérképek kezelése és nyilvántartása az ő feladatuk. Az eredeti dokumentumok őrzése így biztosítva van. Az iroda a különböző üzemeltetőknek átadta a saját szakáguk fénymásolatát, de az eredetit őrzik. — Szó volt a nemzetközi mérnök-geodézia tanácskozáson a változások nyomon követéséről és a közműtérképeken való jelöléséről. Hogyan tudnak ennek a feladatnak eleget tenni? — Sajnos nehezen. Ugyanis a felmérések óta elég ritkán közük a vállalatok az újabb közművek, csatornák építését. A felmérések ideje alatt, ahol ilyet találtunk azt bemértük, de ahol közben átadásra kerültek a térképek, ezek elmaradtak. így sok helyen térkép- kiegészítést kellene végeznünk. Ezt már megkezdtük, hogy a változásokat jelöljük. Farkas Kálmán A mi rr ■■ r ■ jovo növényéi Az elmúlt ötéves tervidőszakban 119 új szántóföldi, 167 kertészeti és 12 új erdészeti növényfajta növelte a termesztők rendelkezésére álló fajtaválasztékot. Az új fajták közül többen már olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy az iparszerű növénytermesztési rendszerek követelményeinek megfelelnek és méltán tekintik őket a világ élvonalába is tartozóknak. Az elmúlt időszak nemesítését elsősorban a termőképesség fokozására való törekvés jellemezte. A növénynemesítők a betegségeknek és esetenként a kártevőknek jobban ellenálló egyedek kiválogatásával — szelektálásával —, vagyis rezisztencianemesítéssel is igyekeztek az új fajták termőképességét növelni. A példaként említhető búzának már vannak a vörös rozsdával szemben ellenálló fajtái. A feketerozsdával kapcsolatban viszont még rosszabb a helyzet. A vörös- és feketerozsdának ellenálló fajták pedig érzékenynek bizonyultak a sárgarozsdával szemben. A cél az, hogy olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek a rozsdabetegségnek és ezenkívül még a lisztharmatnak is ellenállnak. Ezt a célt szolgálják egyébként a korán érő fajták is, mert nem adnak időt az említett kórokozók kártételének a kifejlődéséhez. A lucerna új fajtáinak termő- képességét is elsősorban a betegségeknek és kártevőknek jobban ellenálló egyedek szelektálásával kívánták eddig fokozni. Megfigyelték azonban, hogy tíz százalékkal több a levélfelülete annak a lucernának, amelynek összetett levelei háromnál több levélkéből állnak. Az ilyen lucerna több fehérjét is tartalmazhat, miután a növényi fehérje zöme a levelekben található. Meg Is kezdődött olyan lucernaegyedek szelektálása, amelyek összetett levele 5—6 levélkéből áll. A levelek száma mellett természetesen figyelembe veszik a levelek nagyságát és elhelyezkedését. Az új fajták kaszálás utáni sarjadzása gyorsabb, hiszen a több levélke a napenergiát is jobban hasznosíthatja. A nagyobb teljes levélfelületet az ellenállóképességgel társítva olyan új fajtához remélnek eljutni, amely a jelenleginél sokkal több fehérjét eredményez hektáronként. A rezisztens burgonyafajták előállítására folytatott kísérletek során figyeltek fel arra, hogy a sejtek osztódása idején a sejtmagban jól megfigyelhető örökítőanyag-hordozó elemekből — a kromoszómákból — a szokásosnak a felét tartalmazó, vagyis félkromoszómaszámú alakok felhasználásával könnyebb a kívánatos tulajdonságok átvitele az utódokba. A szokásos gyakorlat, hogy a nemesítő nagyszámú, jó tulajdonsággal rendelkező, úgynevezett szülő növényeket jelentős számban keresztez, és az utódaikat az elérni kívánt tulajdonságok alapján szelektálja, igencsak körülményes és hosszadalmas. A félkromoszőszaszámú Virágzatvizsgálat kukoricanemesítő telepen. alakok felhasználásával a szokásosnál sokkal gyorsabban és kevesebb vesződséggel látszanak előállíthatónak a kívánt tulajdonságok, Illetve az ezekkel rendelkező új növények. Kitűnt, hogy az ilyen alakoknak nagy az ellenállósága a varasodással, a vész és a levélsodródásvírus kórokozóival, sőt bizonyos fonálférgekkel szemben is. A félkromoszómaszámú alakok előállításával lehetőség kínálkozik a hasznos gének valóságos ösz- szegyűjtésére, ugyanakkor a nem kívánatosaknak mintegy a kiszűrésére. A félkromoszómaszámú alakok a normál kromoszómaszámúak- kal minden további nélkül keresztezhetek, s az utódaik szintén normál kromoszómaszámúak lesznek, azzal az előnnyel, hogy ilyen módon a félkromoszómaszámú gének közel kétharmadát változatlanul magukba fogadják. Éppen ezért ez a módszer Ígéretes a rezisztencia-nemesítés eszköztárában. A borsó termőképességének növelése érdekében alapvető feladat az általános alkalmazkodóképesség növelése a genetikai egyensúly figyelembevételével, a szemtermés összetevőinek optimális beállításával, s a helyi feltételekhez jó alkalmazkodást biztosító gének bevitelével. Bizonyos alaktani követelményeknek Is meg kell felelni, például a levélzet egyszerűsítése, a rövid szár, egyöntetű virágzás, pergésmentesség. A legnagyobb gondot okozó szár-levél optimális viszonyának megoldásában különösen fontos szerepe lehet az ideális modellek kialakításának, amiben a számítógépek is segítséget nyújthatnak. Bonyolultabbnak tűnik ma még, hogy egyes növényeket az örökletes anyagot hordozó kromoszóma-részecskék megváltoztatásával, vagyis génmutációval igyekeznek a kívánatosabbra átformálni, úgy, hogy a le- vélzetük sejtjei megkössék és az anyagcserébe továbbítsák a levegőben szinte korlátlanul rendelkezésre álló, de különben a növények által csaknem teljesen hasznosíthatatlan — ugyanakkor alapvető fontosságú — nitrogént. Ennek a meglehetősen körülményes feladatnak a megoldása kétségkívül rendkívüli horderejű volna az egész emberiség szempontjából. A korszerű nemesítési munkához olyan sokoldalúan felkészült szakemberkollektíva szükséges, amelyben nemcsak a genetikus, az élettanos és a növényvédő, hanem a biokémikus, a matematikus és a biofizikus is egyre fontosabb munkatársa a növénynemesítőnek. Komiszár Lajos Hallotta már? Világhírű tudós utazónk, I Körösi Csorna Sándor tlbe-' ti kísérője, Puncog láma írja a betegek megvizsgálásának tennivalóiról: hu- | szonkilenc (!) kérdést kell | a pácienshez intézni, majd megvizsgálni a nyelvét, pulzusát és a vizeletét. Az orvosetikai szabályok előírják: „Ne legyetek önhittek, ne sandítsatok a beteg erszényére, ne törődjetek azzal, gazdag vagy szegény, megkülönböztetés nélkül legyetek mindenki orvosa.” Ezek szerint Tibetben nagyon elkényeztették a betegeket. Huszonkilenc kérdést feltenni? Az SZTK- rendelökben szerzett tapasztalataink alapján számunkra az ilyen gyógymód teljesen elképzelhetetlen. A beteg erszényére sandítás- ról pedig egy szót se, hiszen nálunk ingyenes a betegellátás ! Szent István törvény- könyve megszabja, „hogyha valaki az előkelők közül feleségének meggyilkolásával szennyezi be lelkét, ötven tinót fizessen, az asszony szüleinek, és az egyházi szabályok szerint bőjtöljön”. Szent László már kimondja, hogy „ha valaki mással paráználkodó feleségét megöli, Istennek adjon számot róla, és ha kedve van, vegyen mást feleségül”. Kálmán király törvénye így módosul: „ha valaki az ő felesége paráz- naságát törvény előtt bizonyítja, tartson az asszony bűnbánatot, és annakutána béküljenek meg, ha kedvük tartja”. Számunkra, a régi törvények közt járatlan laikusok számára a szigor enyhülésének csak egy oka lehetett: a kikapós menyecskék száma gyarapodott, a tinók meg elfogytak. Nyírségi ős* szeptember 15-től 19-ig „Kozmetika és illatszer a háztartásban” kiállítás a Megyei és Városi Művelődési Központ szabadidős termében! Bemutatásra kerülnek: babaápolási cikkek, gyermek, bakfis és kamasz kozmetikumok, illatszerek, női és férfi kozmetikai cikkek, illatszerek és testápolók, mosó- és tisztítószerek. A kiállítás ideje alatt a helyszínen vásárt rendezünk! 17-én 30% engedménnyel értékesítünk egyes cikkeket! A kiállítás ideje alatt szakképzett kozmetikus ad tanácsot és kívánságára díjtalanul kisminkeli! NYITÁS: szeptember 15-én 14 órakor. A KIÁLLÍTÁS NYITVA: naponta 11—19 óráig (szombat—vasárnap is.) Minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendező szervek. „Alföld” Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat. (1546)
