Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-01 / 179. szám
1982. augusztus 1. Kelet-Magyarország 3 Menta, bodza, hars Gyógynövényszüret r A korábbi száraz, meleg nem kedvezett a mentaültetvényeknek a megyében, de az utóbbi napok kiadós esői már éreztetik hatásukat. A gyorsan alkalmazkodó növények újra éledni kezdtek. Borsmentából eddig — az első vágásból és a második egy részéből — már mintegy 135 mázsa száraz levél gyűlt be az átvevőhelyeken. További kedvező idő esetén a tervezett húsz tonna helyett akár 250 mázsa termés is betakarítható az egyébként már szépen díszlő ültetvényekről. A zöld utat kapott, keresett fodormentából eddig 1,5 tonna száraz levelet vettek át. Befejeződött a bodzavirág és a hársfavirág gyűjtése. Előbbiből — nyersen — 60 tonna a gyűjtés eredménye, míg a hársból csak 11 mázsa száraz virág az eredmény. (Több is elkelt volna ebből a fontos gyógy teaanyagból!) Jó ára miatt eredményesen halad a fecskefűgyökér szedése, korlátlan lehetőség van továbbra is a farkasalmalevél átvételének. A zsurlófű „szüret” még tart. Eddig 18 tonna száraz anyag került raktárba. Ugyancsak folyik még a szedercsalánlevél és a gyermekláncfű gyökerének a betakarítása. Nagy lehetőségek nyíltak az idén a napraforgóvirág sziromlevelének a szedésére: a szinte beláthatalan táblákban kevés idő alatt is nagy meny- nyiséget lehet begyűjteni. Kezd tért hódítani a telt virágú dísznapraforgó termelése, amelynek szedése még szaporább, s magva ugyanúgy hasznosítható, mint a szántóföldi rokonáé. (tá) Közműtérkép Nyíregyházáról lapjai Évek precíz munkája nyomán készült el Nyíregyháza közműveinek felmérése, melyet a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat nyíregyházi osztálya végzett el. Ennek nyomán készítették el nyíregyházi geodéták a város közműtérképét. Markó Ferenc mérnök, az osztály vezetője elmondta, igényes munkát kíván ez a geodétáktól. összesen 206 egyesített térkép 1200 szagági helyszínrajz és ezekről "közel 20 ezer fénymásolatot készítettek. Mindez néhány év alatt azonban elavult, mert Nyíregyháza óriását fejlődött, tagja lett a 100 ezres városok „klubjának”. Az új beruházások, létesítmények, épületek, városnegyedek, a megépült közművek szükségessé tették a város közműtérképének rekonstrukcióját, amelyet folyamatosan végeznek, a nyíregyházi szakemberek. Jelenleg a város egyhar- madáról készült már el a rekonstrukciós térkép. A pontos, sokirányú munka befejezése 1983 első negyedévére várható. A közműtérképeknek óriási jelentőségük van az épülő beruházások tervezésénél és kivitelezésénél. A tervezőknek, építőipari vállalatodnak ezek adják tud- tukra, 'hogy a város alatt hol húzódnak gáz-, víz-, szennyvíz-, hőtáv-, elektromos vezetékek, postai telefonkábelek, csatornák stb. A közmű- térképek segítségével lehet megelőzni a baleseteket, a' különböző üzemzavarokat, amelyek városrészeket béníthatnak meg, ha nem vigyáznak. (fk.) KÁNIKULA - EGYENRUHÁBAN Egész nap csónakáznak? A vásárosnamény-gergelyiugornyai part fövenye fölött remeg a levegő, a Tiszát a pontonhíd tövében ácsorgó utas inkább látja hullámzó embertömegnek, semmint himbálózó szőke folyónak. A parton irigykedve nézik a motorcsónakba szálló vízirendőröket, Vass Lajos, Kulcsár Miklós főtörzsőrmestert és Halász László őrmestert. Itt-ott még egy sóhaj is elröppen. „De jó ezeknek. Csak csónakáznak a jó kis napsütésben egész nap.” Elképesztő dolgok A csónakázás valóban remek érzés. Öt percig. Mert aztán már a krónikás is csak azon töri a fejét, hogyan is kéne megmártózni a folyóban, vagy legalább az ingtől hosszúnadrágtól megszabadulni. Ami pedig munkaidőben, szolgálatban legfeljebb csak ködös vágyálom lehet. pár hete tartott razzián egyetlen nap alatt több, mint egy tucattal találkoztak. A felszerelést elkobozzák, az ügy pedig a szabálysértési csoport elé kerül. Mindezek ellenére az idei nyár eddig még csendesnek mondható. A sok eső, a megáradt folyó távoltartotta a látogatókat a Tiszától. Eddig egyetlen vízbefulás történt, még a nyár elején. A múlt heti kánikulában több, mint tízezren ruccantak le hét végi fürdésre Ugornyára. Ekkora embertömeget áttekinteni szinte lehetetlen is. Ha nem is nekik, a gyerekeknek mindenképp. Megszámolni sem tudnák, hány elvesztett apróságot találtak meg a strandon két nap alatt. A feledékeny szülők legnagyobb csodálkozására. Szolgálat hőségben Megkönnyebbülve veszem tudomásul, mikór a csónak orra a pontonhíd kikötője felé fordul. Az én munkaidőm lejárt, ők visszakanyarodnak a motorossal: a szolgálat jórésze még hátravan. Fél négy körül jár. A hőség ilyentájt éri él csúcspontját... Csendes Csaba HALLÓ, ITT A 612! Harmadszor kanyarodunk vissza a motorcsónakkal a bójasorhoz. Vass főtörzsőrmester harmadszor kéri a fürdőzőket, vonuljanak egy kicsit kijebb, a part felé. Aztán, ahogy hátat fordítunk nekik, a gumimatrac újból a bója túloldalán ring. Pár száz méterrel odébb, partra- vetett uszály ásítozik. Vállalkozó kedvű gyerekek legnagyobb örömére. Tetejéről hol homokba, hol vízbe ugrándoznak. Amíg a rendőr le nem parancsolja őket onnan. A vízirendőrök szerint elképesztő dolgokat tudunk művelni, mi fürdőzők, ' ha végre víz közelébe kerülünk. Fittyet hányva minden írott és inatlan szabályra játszunk — saját életünkkel. S hogy kevés embernek sikerül eljátszania mindörökre, abban a rend őreinek oroszlánrészük van. Még ha sokszor felháborodva is vesszük tudomásul például tiltott helyen fürödve, az intézkedéseiket. Mert ha szép szó nem használ, bírsággal kényszerítik a szabálytalankodókat jobb belátásra. Orvhalászok tucatjai A fürdőzők mellett akad dolguk gyakran az orvhorgászokkal, -halászokkal is. A H ét jelé jár. Becsen, a Kis utca jelé ilyenkor ér a csorda. Baktatnak hazajelé a nagytő- gyű tehenek, jóllakott egykedvűséggel. A túlsó végen már jejnek, a leggyorsabbak úton is vannak a csarnok jelé. Hosszú a falu, idő kell, amíg az utolsó is betér az udvarba. Sarat és tócsát kerülgetve szembemegyek velük. Az egyik csodálkozva néz, a másik megáll, a harmadik megbődül bánatosan. Ide egy, oda kettő fordul be, s a gazda nyitott kapuval várja. Bóloga- tón, mintegy köszöngetve lépdelnek az istállók felé. És miért ne lenne ilyenkor egy kis kalamitás. A Kis utca nagy kanyarjában szembejön egy kis birkanyáj. Nem sokan, vagy húszán vannak. A kolompos tehén ,megtorpan, a terelő puliféle harsány ugatással kerít, s bégető had pillanatok alatt az árok jelé fordul. Riadtak, s ki hinné, a tehén is ijedten nézi az apróbb társakat. Aztán minden megoldódik, mint minden este ilyenkor. Mert errefelé órát lehet igazítani az Hét végén, Mátészalka 612 — ez kihelyezett szerkesztőségünk teléfonszáma. Előttem a telefonkönyv, és találkozni szeretnék a hét végével. Kíváncsi vagyok, hogy mit ér egy nyári szombat-vasárnap a családok életében? — Halló .., bocsánatot kérünk, de elmondanák, hogy mi a programjuk szombatvasárnap? Húsz beszélgetésben húszszor kellett elmagyarázni a telefonj áték lényegét — csak ketten tették le a kagylót — tizennyolcon szívesen válaszoltak. — Szombati Sándorné vagyok. Nincs különösebb programunk. Másfél éves a kislányom, Zita. Gyesen vagyok, különben a kórházban dolgozom. A férjem kézilabdázik — ez is programot ad, aztán a gyerek is diktálja a tennivalókat... — Ezen a hét végén mit diktál ? " — Játszana szombaton és vasárnap is, de lehetőleg nem itthon. Én most szombaton főzök. Különben itt lakunk a Keleti lakótelepen, előttünk érkező tehénhez, a hazatérd juhhoz. A Tisza felől víz, s fűz illatát hozza a szél. Hirtelen jött felhő mögül születik az esti sugárkoszorú. Az istállókban víz mossa a sáros tőgyeket, majd muzsikálva fröccsen a tej a sajtárokba. Innen is indul ki gyalog, ki kerékpáron a csarnok felé. Süldőlány, komoly férfi, barna asszony. Mi egykor ia kút volt, ma az a csarnok. Szót cserél az egyik s másik faluvég, hír szól idegenről, ki itt nyaral, tsz-ről, boltról, ahová friss csirke érkezett vaníliafagylaltot mérő presszóról, áradó folyóról, jégről mi pásztázva verte a határt. O da tejjel, vissza hírrel kerekeznek, sétálnak. És mire nyolcat mutat az óra, Tiszabe- csen mindenki tud már mindent. A híradó a világot, a tejes a helyi világot hozza a házba. Aztán csend lesz, s csak a kertekben nyíló esti viola üzen. (bürget) Szatmárban • a játszótér. Délután lemegyünk oda. Vasárnap a gyerekkel és a nagymamával kimegyünk a strandra. Este a férjemmel megyünk moziba. A gyerek a nagymamával marad. Ennyi... — Halló. Itt a Kraszna Áruház. Katona Jánosné vagyok a méteráru osztályról. — A programjuk ... ? — A férjem pincér és dolgozik,így aztán nem nagy a választék, esetleg séta, fagyi ... Olyankor, amikor szabadnapos, persze megyünk valahová ... A telefonok tanúlsága szerint legtöbben mennek valahová. Horváth János agronómus: — Érik a paradicsom. Azt szedjük. A két gyerek a nagyinál nyaVal... Farkas Istvánná, az Állami Biztosító dolgozója: — Buszra ül a család és két napra elmegyünk a nagyszülőkhöz Nyírkátára. Segítünk, amit kell, meg hát örülünk az udvarnak, a nyárnak. Két orvoscsalád programja volt a Tisza, egy horgász horgászni tanítja a kisfiát Vaján ... — Hány éves a gyerek? — Már négy múlt... — Halló? Koleszár Mária vagyok, főiskolás. Szívesen elmondom; szüleim és testvéreim Debrecenbe mennek, én az időjárástól függően a Tiszára, vagy kirándulni a Beregbe valahová: barátokkal . .. — Jó hét végét... — Maguknak is ... Hogy a napsütés tette-e, nem tudom, de jókedvűek voltak a beszélgetések. Nyárhoz, nyaraláshoz illőek. — Maródi Lajosné vagyok, nekem vendégeim jönnek, így hát elmegyünk. _ ? — Elviszem őket kirándulni autóbusszal Szatmáriba. A férjem szervezett kirándulást. Azt hiszem kedvesebb házigazda nem lehetnék mint így. Este hazajövünk, és akkor főzök, mert a kislányom Pesten nyaral, vasárnap hozza haza a nagymama ... Húsz beszélgetés, két letett kagyló. Tizenöten kirándulnak vagy vendéget várnak. Hárman dolgoznak, ott félnapi strand, mozi a program. Itt az írás végén köszönöm meg a beszélgetéseket. Ügy tűnik, hogy egyre jobb gazdái vagyunk a hétvégeknek. És már csak egy dologgal maradtam adós: írtam mindezt 1982. július-augusztus fordulóján, szombat délelőtt. Bartha Gábor A dohánykutató intézet nyíregyházi telepén különböző műtrágyák, gyomirtószerek és palántanevelő közegek hatását vizsgálják üvegházi körülmények között. Varjas! Jánosné, Petró Györgyné és Belme Lászlóné, palántanevelő közegek tenyészedényekben való vizsgálatához készíti elő az edényeket. (Császár Csaba felvétele) Elég egy jó ötlet? Dijak, halomban A jeligés borítékok felbontása után gyakran találkoztak az utóbbi három évben a különböző energiatakarékossági, szervezési pályázatok bírálói egy szabolcsi szerzőpáros nevével. Jeszenszki István, a Szavi- csav igazgatója és Hegyes Sándor, a vállalat műszaki tanácsadója áldozta fel szabad idejének egy részét, hogy egyszerre bizonyítsa az elmélet és a gyakorlat hasznát, közkinccsé tegye a sikeres módszereket. Legutóbb egy anyagtakarékossági pályázaton háromszáz munka közül találták a legjobbnak pályaművüket, amely a kommunális szennyvizek hasznosításával, a mezőgazdaságban a műtrágya egy részének pótlásával foglalkozott. — Általában olyan megoldásokkal pályáztunk, ami a munkánkkal összefügg — kezdi Jeszenszki István. — Akár műszaki megoldást, akár szervezési javaslatot dolgoztunk ki, előbb a gyakorlatban bizonyítottunk, s a vállalati tapasztalatok birtokában készítettük el a pályaművet. Szerzőpáros esetében óhatatlanul felmerül a kérdés: ki az ötlet gazdája, hogyan születik meg egy jó javaslat, miként történik a kidolgozása? — Talán az a legfontosabb, hogy eléggé problémaérzékenyek vagyunk — veszi .át a szót Hegyes Sándor. — Ennek köszönhetjük, hogy egy jó ötletet tovább tudunk fejleszteni, eljutunk a gyakorlati megvalósításig. A skála elég széles a pályaműveket illetően. Az MTESZ energiatakarékossági pályázatán két ízben szerepeltek sikerrel, a szennyvíztisztítás energiatakarékos megoldásaival. Az egyik a nyíregyházi telepen egy nagy teljesítményű villanymotort „spórolt” meg, a másik a vósárosnaményi szélkerék. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság pályázatán (az SZVT megyei szervezetének alel- nöke Jeszenszki István) tavaly két pályaművel szerepeltek, az idén egy nyert .díjat. A szervezési javaslatok vállalati bevezetéséről a nyíregyházi szervezéstudományi nyári akadémián Hegyes Sándor tartott előadást. — Bizonyos értelemben a szakmai vakság gátat jelent, ha új dolgokról gondolkodunk — magyarázza Hegyes Sándor. — Ezért törjük a fejünket, s kellő kritikával kezelünk minden megoldást, hiszen ez lehet a siker alapja, A másik alap a vállalat- ríál van, hiszen nemcsak a vezetők, hanem a munkások is újításokon dolgoznak, igyekeznek lépést tartani a technikai változásokkal. Mindezt megerősíti az igazgató is: — Ezt legjobban bizonyítja, hogy a vízügyi ágazatban már másodszor volt az első a vállalati kollektíva az újításokkal, ésszerűsítésekkel. A szabolcsi szerzőpáros pedig újabb ötleteken töri a fejét. Környezetvédelmi gond is, hogy az állattartó telepek trágyáját hogyan helyezzék el. Ennek a mezőgazdasági hasznosítását tervezik. — Azt a javaslatot tartjuk jónak — mondja Jeszenszki István —, ami olyan megoldást ad, amely a felhasználónak nem Sülön költséget jelent, hanem hasznot hoz. L. B. [ Dohánynemesítőle Esti pillanatok
