Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-25 / 198. szám
1982. augusztus 25. r Keiet-Magyarország 3 A dombrádi Petőfi Termelőszövetkezetben még százhektárnyi területről kell a szalmát betakarítani. Harsányi Gyula és Szántó Imre lehúzóval a tábla szélére gyűjti a szalmát, ahol majd kazlazzák. (jávor) AGRÁRÉRTELMISÉG BALKÁKYBAN Igénylik a megbízatást Megyénk és hazánk nődolgozói országos konferenciára készülnek. „Legmagasabb” fórumukat a Parlamentben rendezik október 30-án és 31- én. De már a következő napokban elkezdődnek az előkészületek, a lányok és asz- szonyok még inkább az érdeklődés középpontjába kerülnek. Az országos konferencián megyénket húszán képviselik. Már szinte biztos, hogy a húsz meghívott között három férfi is lesz. Természetesen nőies üzemben dolgozó férfiak kapnak meghívót a Parlamentbe. — Nem minden cél nélkül kézbesítik részükre a meghívót. A cél az, hogy a vezető, illetve középvezető beosztásban dolgozó férfiak „első kézből” kapjanak információkat, a legilletékesebbektől tudják meg, hogy mik foglalkoztatják mostanában a nődolgozókat. A konferencia és annak előkészülete azonban nem korlátozódik a munkahelyi örömökre és gondokra. A nőbizottsági üléseken, különböző aktívákon napirendre kerül a család helye és szerepe — a nők, az édesanyák, a feleségek szemszögéből. Ezenkívül jól ismert témák kerülnek napirendre. Ügy mint a nők közéleti szereplése, nők vezető beosztásban, tanulásuk, harmadik műszakjuk, stb. Jól ismert témák ezek, olyanok, amelyeket sohasem Egyre több áruval rakott teherautó jelenik meg megyénk útjain. S a mezőgazdasági betakarítás meghozza, hogy nemcsak az üzemek járművei, hanem más megyékből érkezett teherautók is viszik az állomásra az almát, a burgonyát, a raktárakba a búzát. Az idén is egymillió tonnánál több áru elszállításáról kell gondoskodni a mezőgazdaságban. A felkészülést mindenütt megkezdték. Ahogy erről a közelmúltban a megyei szállítási bizottság ülésén az érintett vállalatok beszámoltak, olyan ütemtervek készültek, amelyek lehetővé teszik a szinte zökkenő- mentes szállítást. Kár lenne előre inni a medve bőrére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jöhet egy esős ősz, adódhatnak rendkívüli körülmények, amikor bizony igencsak megizzadnak a szállításban résztvevők. Valószínű, hogy az idén sem fog minden jól olajozott géphez hasonlóan működni. Azonban az előzetes felkészülés biztosíték rá, hogy felmérték a tennivalókat, s ahol szükséges, ott megteszik a gyors intézkedéseket is. A szállításban most arról kell leszokni minden partnernek, hogy ötnapos munkahetet tartsanak a járműveknél, a vasúti kocsik ki- és berakásánál is.„ A nyíregyházi papírgyár vagy a konzervgyár szolgáltatja a jó példát, amely hajlandó a hét végén akár többletmennyiséget is rakodni, csakhogy a megtermelt áru ne maradjon raktáron. Az ő példájukat fogadhatja meg a többi vállalat, amikor az emberek szabadnapját ugyan kiadják, de a járműveket teljesen kihasználják, hiszen a rendelkezésre álló viszonylag rövid időben csak így tehetnek eleget a feladatoknak. Különösen a téli alma exportja ad nagy feladatot megyénknek. A terméskilátások alapján — no meg a korábbi évek tapasztalatai szerint — a szállítás a legjobb kilátások ellenére sem tud alkalszabad levenni a napirendekről. Mostanában, a konferencia jegyében még inkább előtérbe kerülnek ezek a témák. Fontos, hogy ne csak előtérbe kerüljenek, hanem — a lehetőségekhez képest — megoldást is nyerjenek a megoldásra váró feladatok. Megyénkben az utóbbi években különösen a nőket foglalkoztató könnyűipar fejlődött. A lányok és asszonyok egész sora jutott munkához, biztos megélhetéshez. Mi tagadás: munkába állásukkal a munkahelyi gondok is megszaporodtak. A megyei pártbizottság szervezi, segíti az előkészületeket. Szeptember elején a soron következő nőreferensi értekezletre azokat is meghívják, akik megyénket képviselik majd az országos konferencián. A megyei pártbizottságon megtartandó értekezleten szó lesz az eredményekről és a feladatokról is. A húsz meghívott útravalót kap a konferenciára. A konferencia egyébként nem hoz majd országos érvényű határozatokat, de ajánlásokat tesz országos szerveknek. A húsz szabolcs-szatmári meghívott hozzájárulhat a konferencia sikeréhez. Főleg akkor, ha ezek a küldöttek hasznos, megvalósítható javaslatokat kapnak munkahelyükön, lakóhelyükön, vagy akár a barátoktól, barátnőktől is. mazkodni az üzemek igényeihez. Ezért a felkészülésben a fegyelmezettség, az ütemezés, a szerződés betartása a fontos termelőszövetkezeteknek és kistermelőknek egyaránt, hogy kevesebb legyen a nézeteltérés. így a zsúfoltabbá váló őszi utakon a teherautók céllal, -s eredménnyel fognak közlekedni — a termelők hasznára. Társadalmi munka Gáva- vencsellön Az idén már közel kétmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a gávaven- csellőiek. Ebből is kiemelkedik a 2. számú óvoda felújítása, ahol a szülői munkaközösség, a szocialista brigádok 150 ezer forintos társadalmi munkát végeztek. Nagy segítséget nyújtott ebben a Szabadság Termelőszövetkezet, negyven gépkocsi földdel töltötték fel az udvart, s mindemellett ötvenezer forint készpénzzel járultak az épület felújításához. Éjszakai szállítás Felkészültek az almaszüretre a tuzséri átrakó-pályaudvaron is. A rakodás zavartalan lebonyolítása érdekében átalakítottak egy rámpát, s egy normál vágány mellett — a gépi rakodás könnyítésére — leburkolták az utat. Ezzel egyre több partnerünknek megteremtik a lehetőséget a fizikai munkát felváltó gépi berakodásra. Könnyebbséget jelent az is, hogy lehetővé teszik az éjszakai szállítást is — a rámpákon tárolva az almát —, így a termelők gazdaságosabban használhatják ki járműveiket. Szociológiai vizsgálódás alapján elemezte a szocialista mezőgazdasági üzemekben dolgozó értelmiség helyzetét a balkányi nagyközségi pártvégrehajtó bizottság. E község állami gazdaságának értelmisége különösen sokat tett azért, hogy Balkányt százszorosán szárnyára kapja a hír, hiszen az elmúlt évtizedekben sokszor nyerte el a kiváló gazdaság címet, s országos rangja van. Amióta a szakszövetkezetei egy mederbe egyesítve anyagi-szellemi energiát megalakították a Szabolcs Tsz-t, mind többet hallat magáról e gazdaság is eredményeivel, erőfeszítéseivel. Beszédes tények Nem közömbös, milyen a két szocialista nagyüzemben élő értelmiségiek helyzete, megítélése. Hogyan kapcsolódnak be a falu életébe, részt vesznek-e arculatának formálásában, a bontakozó szocialista életmód és életvitel alakításában. Nos ezekre keresték a választ a pártfórumon, amelynek előkészítő munkájában jelentős munkát végzett dr. Balku József, a párt-vb tagja, az állami gazdaság személyzeti és oktatási vezetője. Figyelmet érdemel, hogy amíg a község társadalmi életének más szféráiban (köz- igazgatás, oktatás, közművelődés, kereskedelem, később az ipar!) az értelmiség számszerű és minőségi fejlődése csak lassan, fokozatosan következett be, addig ez a szocialista mezőgazdasági üzemekben ugrásszerű volt. Különösen ez volt jellemző a termelőszövetkezet megalakulását követően. íme a beszédes tények. Az állami gazdaságban 1977-ben mezőgazda- sági, műszaki és számviteli egyetemet, illetve főiskolát vagy középfokú végzettséget szerzett szakemberek száma összesen 67 volt, addig 1982- ben már 79. Még szembetűnőbb a fejlődés a tsz esetében. Ott 1977-ben 11 volt az említett értelmiségiek száma, ugyanakkor 1982-ben 71 (!). Stabil gárda Ez azonban csak a mérleg egyik oldala. Az árnyékos oldalát sem hallgatta el a párt- vb, amikor rámutatott: különböző okok miatt jelentős az agrárértelmiség körében a fluktuáció. Ez a stabil szakgárda kialakítását akadályozza, amely fontos feltétele, hogy a növekvő követeimé- ** nyéknek eleget tegyen a jövőben az állami gazdaság és a tsz. Az állami gazdaságból például 1978—81 között 15 egyetemet, 8 főiskolát és 25 középszintet végzett szakember távozott el. Keresték a pályakezdők — mert többsége az! — eltávozásának okait. Megállapították, hogy a pályakezdőknek már eleve az a szándéka az elhelyezkedés után, hogy némi gyakorlat megszerzése után tovább álljanak. S főleg olyan tsz-ekbe, ahol kedvezőbbek a feltételek, esetleg könnyebb a megélhetés. »Kedvezőbb ajánlatra eltávoztak. Pontosan kimutatható, hogy a Balkányi Állami Gazdaságban 1970 és 1980 között 74 pályakezdő létesített munkaviszonyt. Ebből jelenleg már csak 28 dolgozik a gazdaságban, a többi elment. Érdemes szemügyre venni azt is, hogy az eltávozottak közül 11 már az első évben vándorbotot fogott, 16 pedig a második esztendőben. Mint a pártfórum megállapította: különösen nagy volt a mozgás az V. ötéves terv időszakában. Némi csökkenés most tapasztalható. Az állami gazdaságban a felsőfokú szakembereknek csaknem 32 százaléka, a tsz-ben 82 százaléka párttag. Többen különböző társadalmi posztokon is helytállnak, mint választott vezetők. Súlyának megfelelően Bármilyen kellemetlen, ki kell azonban mondani: ez a viszonylag jó felkészültségű agrárértelmiség nem szerepel súlyának megfelelően a község politikai-társadalmi életében. Elsősorban azért, mert nem igénylik munkájukat. Nem kapnak megbízatásokat. Különösen a derékhad, mely igényelné is ezt a megtisztelő megbízatást. Ehhez a mellőzé- si szemlélethez hozzájárult a korábbi évek gyakorlata, amikor értelmiségen jórészt csak a pedagógusokat, az orvosokat érfették. Napjainkban Balkányban is megvalósításra váró feladat, hogy valamely szervezet összehívja az itt élő értelmiségieket, hogy azt a szellemi tőkét, amellyel ez a réteg rendelkezik, a község javára kamatoztassák. A még most tapasztalható elkülönültségük feloldására, illetve megszüntetésére a kezdeményezést a pártfórum megtette. Remélhető, hogy Balkány holnapjának formálásában, alakításában már nagyobb energiával, együttesen kér és vállal feladatot az az értelmiségi réteg, amelynek eddig is jelentős, szerepe volt e közösség és gazdaságainak sikereiben. L. B. Az üres rubrika T eri szsme felcsillant. Húgára kacsintott, különös bizsergés áradt szét testében, amikor a telepről kiszabadulva nekivágtak a kukoricásnak. Estefelé úgysem hiányoznak otthon, anyjuk a vacsorát tálalja, meg pöröl apjukkal egy sort, az öccsei a peca- botot szorongatják a bujto- si tónál. Végre teljes a szabadság! Két egész óra az övék. Bőségesen elég arra, hogy körüljárják az építkezést, de szívszorítóan kevés a jövő elképzelésére. Bár Teri, akár csak más tizennégy éves kamaszlány, igen egyszerűnek látja a világot. Reggel elmegy az iskolába, délután haza, de a lecke fölött időnként már eszébe jut egy szép barna legény, akivel elmenne a világ végére is. Iboly riasztja fel gondolataiból : — És mit gondolsz, Teca, mikor költözünk már? Elárulok neked egy titkot, vettem egy szappanfélét, a fűszeres azt mondta, fel kell akasztani a kád fölé és a meleg vízzel együtt folyik ránk az is. Na, mit szólsz? Az alig egy évvel ifjabb húga szakasztott mása Te- cának. Igaz, egy osztállyal lejjebb jár, de annyira hasonlítanak, hogy randevún már helyettesítették egymást ... Most ezek az apró sikerek eltörpülnek és hetek óta lázban égnek. Megjött a pecsétes papír, Újváros egyik háromszobás lakását kapja a héttagú család. Amit a sűrű, gépelt írásból kivettek, s megjegyeztek, az annyi, hogy jogosultak rá ... Megvárták az apjukat a levéllel, jobb az, ha a hatóság dolgát az ember veszi a kezébe. A paprikás krumpli előtt az anyjuk a kredencről leemelte a borítékot. Pusmogták már régóta, hogy lebontják a telepet, most viszont itt az írás róla. Apjuknak remegett a keze, amint feltépte a borítékot. A sok nyelvi cikornya — ki érti a legtöbbjét? — annyit azonban elárult nekik, hogy a tanács háromszobás lakást ad. A családfőnek ezen az estén kihűlt a vacsorája. Csak szuszogott, ’forgatta a falatot, de nem tudta lenyelni. Asszonyát nézte, amint a zsebkendőnyi kertet, a deszkákkal határolt házat siratta. Itt ebben a döngölt földes kis szobában szült neki két lányt, három fiút, dolgozta magát agyonra, mégsem örül az újnak. Pedig hány éjszaka töprengett rajta, amikor már aludt a családja, de őt elkerülte az álom. Egyre a munkatársai jutottak az eszébe, amint az ő szerencséjét irigyelték. „No, Aladár, most megfogtad az Isten lábát. Se lakásigénylés, se várakozás, egyből három szoba összkomfort hull az öledbe.” S ha jól belegondolt, ahogy az ácsolás után permetezte a meleg zuhany a barakköltözőben, most akár éjszaka is kinyithatná otthon a csapot. Amikor csak akarja. A három kisfia még fel sem fogja, de a Teri meg az Iboly készül, annyi szent. Csak látni kéne, hogy pusmognak esténként! Már el is osztották a szobákat. Az egyiket maguknak akarják. Odapillant asszonyára. Borca még mindig szemre- való, pedig már az ötvenhez közeledik. Egyenletesen szuszog, legalább most nem emészti magát a bontás miatt. Egész nap úgyis ez a téma járja a telepen. Az asz- szonyok ebben is suskust gyanítanak, s telebeszélték Borca fejét is. Milyen lesz ott fenn a kalickában, még levegő se jut be elég, a pur- dék meg hol fognak játszani? Tán abban a szűk ketrecben, az ablak előtt? Pedig Borca reggel olyan világosan látja, hogy kezdődik majd „ott” egy napja. Gáztűzhelyen forralja a tejet, a friss kenyeret reggel veszik meg a boltban. Ott biztos lesz iskola is, odaérnek az övéi nyolcra. Csak hát az esték, azok kibírhatatlanok! A két lány már bútorról beszél, szőttest emlegetnek, meg kenceficét is vettek már. Az urán se tud eligazodni, ha szidja neki a bontást, csitítja, ha meg örülne, hát ő jön a teleppel. Legalább lennének már túl az egészen! A z augusztusi este már korábban búcsúzik a naptól. Teca és Iboly szaporázza a lépteit, ahogy visszaérnek a telepre. Ma is körüljárták Újvárost, a toronyházon újabb két emeletet számoltak meg. Lefekvés után pedig az éjszakákat számolják, mint a gyerekek, Még mindig heteket kell aludni a nagy napig! De már az iskolában elújságolhatják a többieknek, nem sokáig kell Titel utcai címet beírni a naplóba, még szeptember elsején szólnak az osztályfőnöknek, hagyja üresen a lakcímet, mert hamarosan költöznek. Hogy fognak csodálkozni a többiek, ha majd reggel illatos krémmel az arcukon ülnek be a padba! Visszatérő álmukat látták most is. Valaki kergette őket, s rohantak át a. kukoricáson, fel az emeletre, s kifulladtan csapták be maguk mögött az ajtót. Körülnéztek, szekrényes, díványos szobában találták magukat... Tóth Kornélia N. L. Farkas Kálmán
