Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. augusztus 25. Erich Honecker hetvenéves Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 70. születésnapja alkalmából levélben köszöntötte Erich Honeckert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Német Demokratikus Köztár­saság államtanácsának elnökét. Az Elnöki Tanács ebből az alkalomból Erich Ho- neckernek az első német munkás-paraszt állam felvi­rágoztatásában, a szocialista országok közösségében ki­fejtett internacionalista tevékenysége és a magyar— NDK kapcsolatok elmélyítésében szerzett kimagasló ér­demeinek elismeréséül a Magyar Népköztársaság gyé­mántokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adomá­nyozta. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtit­kára, az NDK államtaná­csának elnöke 70 éve, 1912. augusztus 25-én született a Saar-vidéki Neunkirchen- ben, bányászcsalád gyerme­keként. Édesapja a Német Kommunista Párt tagja volt, s Erich Honecker is kora if­júságában bekapcsolódott a kommunista mozgalomba. Iskolai tanulmányainak be­fejeztével kitanulta a tető­fedő mesterséget és ezzel egy időben tagja lett a fa­ipari munkások szakszerve­zetének. 1926-ban belépett a Kom­munista Ifjúsági Szö­vetségbe, majd 1929-ben Németország Kommunista Pártjának tagja lett. 1931- ben Erich Honeckert a Saar-vidéki kommunista if­júsági szervezet titkárává, 1934- ben pedig a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága tagjává választották. A hitleri fasiszta rendszer ellen folytatott harcban Erich Honecker aktív részt vállalt. Szervezője volt az illegális kommunista ifjú­sági mozgalomnak a Ruhr- vidéken, Badenban, Hessen- ben, Württembergben és másutt. A központi bizott­ság őt bízta meg Berlinben is a Kommunista Ifjúsági Szövetség illegális mozgal­mának létrehozásával. For­radalmi tevékenysége miatt 1935- ben letartóztatták, a fasiszta vészbíróság 1937­ben tízévi börtönbüntetésre ítélte. 1945 áprilisában a szovjet hadsereg szabadította ki a Brandenburg Görnden-i fegyházból. Kiszabadulása után az antifasiszta demok­ratikus ifjúsági mozgalom megszervezésében vett részt. A Német Kommunista Párt Központi Bizottsága ifjúsági titkári tisztségét töltötte be és egyike volt a Szabad Német Ifjúság Szervezete megalapítóinak. 1946—55 között az ifjúsági szövetség elnöke volt. 1949 szeptem­berében megválasztották a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség Végrehajtó Bi­zottságának tagjává; ezt a tisztséget 1955-ig töltötte be. Erich Honecker 1946-ban lett a Német Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak tagja. Tevékeny szere­pet játszott a két német munkáspárt egyesítésében. Az NSZEP Központi Bizott­sága ezután a párt elnöksé­gének tagjává választotta. 1950 óta a központi vezető­ség tagja, azóta vesz részt a párt kollektív vezetésében. 1958-ban az NSZEP Köz­ponti Bizottságának titká­rává, 1971 májusában pedig a Központi Bizottság első titkárává, majd — öt évvel később — az NSZEP IX. kongresszusán főtitkárává választották. 1976. október 29-én az újraválasztott népi kamara az államtanács el­nökévé választotta. Az NSZEP 1981 áprilisában megtartott X. kongresszusa megerősítette főtitkári tiszt­ségében. Erich Honecker a Német Demokratikus Köztársaság megalapítása óta a Népi Kamara, azt megelőzően pe­dig a Törvényhozó Népi Ta­nács küldötte. Erich Honsckernek a Német Demokratikus Köztársaság fejlesztésében végzett mun­kásságáért, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalomban kifejtett tévé" kenységéért, kimagasló ér­demei elismeréseként a Kari Marx Érdemrendet, a Haza Szolgálatában Érdem­rend arany fokozatát és szá­mos más magas kitüntetést adományoztak; birtokosa a Munka Hőse címnek is. Castro Havannába hívta Arafatot Biológiai üzem a Szaljut—7 fedélzetén Fidel Castro közölte, Kuba hajlandó 500 palesztin árvá­nak otthont nyújtani és meg­hívta Jasszer Arafat palesz­tin vezetőt, hogy látogasson el Havannába. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az állam- és a mi­nisztertanács elnöke Jasszer Arafathoz, a Palesztinái Fel­Szeptember 6-án . kezdődik a marokkói Fésben az arab országok csúcsértekezlete. íí. Hasszán marokkói király er­ről személyesen, telefonon tá­jékoztatta hétfő este Jasszer Arafatot, a PFSZ VB elnökét, szabadítási Szervezet vb- elnökéhez intézett levelében elismeréssel adózott a nem­zeti jogait védelmező pa­lesztin nép hősiességének és azzal vádolta az Egyesült Ál­lamok kormányát, hogy ’ a Beirutban végrehajtott cio­nista vérontás értelmi szer­zője. jelentette kedden a WAFA palesztin hírügynökség. A te­lefonbeszélgetés során az uralkodó meghívta a palesz­tin ellenállás vezetőjét, hogy vegyen részt a csúcstalálko­zón. A nagy tisztaságú biológiai anyagok gyártása előtt új le­hetőségeket nyitó kísérletso­rozatot fejeztek be a Szal­jut—7 űrhajósai. A kísérlet a Tauria nevet kapta, mivel a krími orvostudományi egye­tem biokémiai tanszékének kutatói állították össze. Az elektroforézisen (folyadékban vagy gázban vándorló elekt­romos töltésű részecskék szét­választása elektromos tér ha­tására) alapuló kísérlet célja, hogy olyan tisztán állítsanak elő értékes biológiai anyago­kat, ahogyan azt a földön a nehézségi erő miatt nem le­het elérni. A végtermékek el­sősorban gyógyászati anya­gok, például a különböző fer­tőzések elleni szérumok gyártásához felhasználható fehérvérsejtek, vagy a he­moagglutinin nevű vírusölő szer, amelynek egy grammja a földi előállítás nehézségei miatt eddig több száz ezer ru­belbe került. Folytatták az űrhajósok a fizikai kísérleteket is. Az Asztra elnevezésű készülékkel levegőmintákat vettek az űr­állomás belsejében és a világ­űrből is. Erre azért volt szükség, mert az űrállomás fedélzetén lévő rendkívül fi­nom műszerek működését je­lentősen befolyásolhatja belső levegője és környezete anyag- összetételének legkisebb vál­tozása is. Ezeknek a világűr­ben megtalálható, vagy az űr­hajó hajtóművei által odajut­tatott ionizált részecskéknek a tulajdonságait, viselkedését tanulmányozzák az űrhajó­sok. Szeptember 6-án ■■ Összeül az arab csúcs 19. Bécs politikájáért persze ö sem lelkesedett. Pontosan lát­ta e politika hol nyílt, hol rejtett magyarellenességét. Ebben a vonatkozásban soha, egyetlen szóval sem kedve­zett az osztrák hegemóniá­nak. De tudomásul kellett vennie azt a tényt, hogy a kettős monarchia osztrák tar­tományaiban sokkal haladot­tabb, demokratikusabb álla­potok gyökeresedtek meg, mint aminőket Magyarország belpolitikai önállósággal ren­delkező uralkodó osztályai felmutathattak. És a kiegyen­lítődést épp a nacionalista té­nyezők hátráltatták. Ezért nevetett fölényesen Ady a hazafiatlanság, sőt a haza­árulás demagóg vádjára. Derekasan teljesítette a faltörő kos szerepét. Egyvég- tében, lázasan dolgozott, s a pesti sodrásból kis időre Lé­da szakította ki. Május vé­gén, június elején együtt üdültek Bajorországban. Po­litikai csatározásai közben költőként is termékeny. 1905 folyamán összegyűltek az Üj versek, s 1906 elejére Ígérke­zett a kötet megjelenése. Közben nem szűntek a sze­mélye elleni támadások. Még Zilahon is dühödten szidták, mire megírta a „Szilágyság”- ban: Pest az más, az ottani piszkolódás. hidegen hagyja, de azt el nem tűri, hogy szü­lőföldjén a senkik .töröljék bele sáros csizmájukat. 1906 áprilisában jelent meg az Új versek című kötet. El­eddig páratlan hevességű be­tűharc indult mellette és el­lene. Hívei újjongtak, a ma­gyar líra forradalmát ünne­pelték, ellenségei vastag go­rombaságokkal támadták. Közülük még az a kötekedő volt a legfinomabb, aki a Só­hajtás a hajnalban című ver­sére célozva így szellemeske- dett: „Mennyi szép vers van, Ady úr, és az mind a másé!" Ha a politikában nem is, de a konzervatív kulturális fa­lon nagy rést sikerült ütnie Ady Endrének. Kötetével va­lóban új korszak kezdődött nemcsak az irodalmi, de az egész szellemi életben. Mi­közben forrongtak a versei körül támadt viták, fáradtan, megviselt idegekkel hagyta el Budapestet, 1906. június 17- én. Léda hívta, sietett hozzá Párizsba. „MINDEN RÄMSZAKADT’ Ügy látszott, egészségének és kedélyének tartós haszná­ra válik a párizsi időzés. A most kezdődő krónikus ál­matlanság okozta- kellemet­lenségeket leszámítva, jó han­gulatban teltek a nyári he­tek, s hogy minél alaposab­ban kiheverhesse Ady idegei megviseltségét, hosszabb Földközi-tenger melléki útra készülődött Lédával. Szep­temberben indultak el a több hónapra tervezett portyázás­ra. De a nyugalmat, erőgyűj­tést ígérő utazás csak részben váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket. Sűrűn küldözgettek lapokat Bölöniéknek Párizsba és Ma­gyarországra a hozzátarto­zóknak, s ezek a néhány so­ros beszámolók szinte csak panaszról, zaklatottságról ad­tak hírt. Ady elhatalmasodó űzöttségét' jelzi az is, hogy sehol nem érezte jól magát tartósan. Eleinte csupán né­hány napig bírta ki egy-egy városban, így cikáztak Ná- polyból Velencébe, Velencé­ből Fiúméba, Fiúméból Mo- nacóba, Nizzába. Október közepén végre megállapodtak a francia Ri­viérán. Az utazás nem hozta meg a szerelmesek közti kí­vánt harmóniát sem. Kezdett kialakulni köztük a „sem ve­led, sem nélküled” állapot, noha ékkor még mindketten nagyon akarták az egymástól remélt kölcsönös boldogságot. Valljuk meg, a vágyott egyet­értés elérésében a költő ne­hezen kiszámítható, szeszé­lyekkel teli természete jelen­tette a legnagyobb akadályt. Léda haza is utazott novem­ber közepén, Ady pedig de­cemberig maradt a francia Riviérán. Amikor ő is visszatért Pá­rizsba, véglegesen elköltözött a rue de Levis 92-ből, tehát abból a házból, amelyben Diósiék laktak. E háztól elég­gé távol, a Szajna ellenkező partján fészkelte be magát a rue de Constantinople 15 alatt lévő Európa Hotelbe. Olyannyira ragaszkodott eh­hez az olggó, viszonylag csen­des szállodához, hogy leg­többször itt foglaltatott szo­bát, ha kiutazott Párizsba. Lédához fűződő barátsága, ragaszkodása mindazonáltal folyamatos maradt, noha kap­csolatukban időről időre sok feszültség halmozódott fel. Nem célunk feltárni az össze­zördülések részletes okait, megtette ezt a lehető leghi­telesebb Bölöni György Az igazi Ady című könyvében. Röviden csak annyit, hogy Léda szinte emberfeletti oda­adással iparkodott ideális kö­rülményeket teremteni Ady számára a nyugodt élethez, a zavartalan alkotó munkához. (Folytatjuk) MOSZKVAI BESZÉLGETÉSEK Intenzív utakon © Ez a verseny nem könnyű, s elsősorban a munka termelékenységének javítását feltételezi. De ez mu­tatja a feladatokat. Javítani kell például a nem eléggé kedvező munka­erő-struktúrán, a kvalifikáltsági szinten. Legélesebben a mezőgazdaságban vetődik ez fel, de a szovjet iparban is jóval több ember dolgozik, mint az Egyesült Államok­ban. Az összehasonlító adatok szerint a szovjet iparban foglalkoztatott munkások fele kézi erővel dolgozik. „Szak­értőink összehasonlították a termelékenységet a legalap­vetőbb üzemrészekben (egyforma termék esetén) és a ki­segítő ágazatokban. Kiderült, hogy az első esetben 75—80, a második ágazatban 25—30 százalékát képezzük az USA termelékenységének. Vagyis: minél nagyobb arányú a se­gédtermelés, annál nagyobb az elmaradás. Nos, itt van a mi óriási tartalékunk.” Konkrét példát hoz fel az autógyár­tásból. A szovjet gyárakban javító-, mechanikai, szerszám-, szerelő-, göngyölegtermelő üzem és öntöde található — tu­lajdonképpen minden szükségeset egy helyen állítanak elő. Egy amerikai autógyárban csak szerelés folyik, oda ré­szenként szállítják az anyagot más gyárakból. Az irány tehát: nagyarányú szakosodás a komplex egyesülések ke­retein belül. „A mi teljesítőképességünk valóban óriási, de a gaz­dasági versenyben a potenciálban rejlő lehetőségek jobb kihasználása az elsődleges. A mi szerszámgépállományunk igen nagy és eléggé modern, de sok az elavult gépünk is. Itt is komoly változásokra van szükség. Másik jelentős tartalékunk az irányítás, szervezés. Több üzemünkben van úgynevezett NAT-klub, ez a tudományos munkaszervezés orosz rövidítése. Ezek léte igen fontos, feltételezik a fe­gyelmet, a munka ritmikusságát, azt, hogy a termelési és műszaki ellátási tervek mindig fedjék egymást, hogy az embereket érdekeltté tegyék a munkájukban, hogy kikü­szöböljék a veszteségidőt, a negyedév végi hajrákat. És nem csupán a klubokban, hanem mindenütt...” Nélkülözhetetlen feladat javítani az irányítás szaksze­rűségét, a szervezőképességet, az emberekkel való bánás­módot. Fontos — mondja a professzor —, hogy mindenki o maga dolgát végezze, hogy senki ne kapjon fizetést csak azért, mert ott van. Ki kell derülnie annak, hogy az egyes kollektíva képes-e megújulni, elsajátítani az új technoló­giát. Szakosítani szükséges az irányítás egyes láncszemeit, korszerűsíteni a gazdasági vezetés módszereit. A gyárigaz­gatónak ma már nem szabad mindennel foglalkozni, fő feladata a fejlődési távlatok, a stratégia kidolgozása legyen. Nem szégyen tanulni másoktól — hangsúlyozzák a szovjet szakemberek. Például azt: hogyan lehet minden egyes gépből több rubelt kihozni. Ez jelenti az alaphaté­konyságot. Hogyan lehet kiküszöbölni a termelékenység növekedését gátló elhúzódó beruházásokat, növelni a gé­pek és berendezések sebességét, csökkenteni a termelés anyagigényét. „Rendszerint több nyersanyagot használunk ugyanahhoz a termékhez, mint az amerikaiak és sokkal többet, mint a japánok. Ez pedig szintén nem közömbös a versenyképesség esetében.” Kudrov elvtárs szerint a versenyképesség növelése for­radalmi jelentőséggel bír. A harc középpontja a tudomá­nyos, műszaki fejlődés. Ebben kell előrejutni. Ehhez a Szovjetunióban minden objektív feltétel adott. 1920-ban — a polgárháború és az intervenció nehéz időszakában — Lenin javaslatára a Szovjetunióban kidol­gozták az emberiség történetének első hosszú távú prog­ramját, a GOELRO-tervet. Merész vállalkozás volt, de az ország villamosítása nélkül nem valósulhatott meg a nép­gazdaság technikai alapon való átszervezése. Ovcsinnikov professzort idézem: „Két vastag kötet, címlapján egy emberi szív és ez az öt szó: ÉLELEM, RU­HÁZAT, LAKÁS, KÖZLEKEDÉS, KULTÚRA. A győztes forradalom fejletlen, félfeudális országot örökölt, amelyet szinte teljesen tönkretett az első világháború." Bár a szovjet állam ellenségei szünet nélkül a terv kudarcát jósolták, azt már 1935-ben háromszorosan túl­teljesítették. A GOELRO megvetette a szocialista iparosí­tás és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének technikai alapját. Ennek nyomán fejlődött az ország, épültek a gyá­rak, a hő- és vízi erőművek, a lakások. És amikor már úgy tűnt, hogy jó vágányokon halad az ország, bekövet­kezett a hitlerista támadás. 1100 szovjet város, 7000 falu, megszámlálhatatlanul sok gyár, iskola, kórház, mező- gazdasági, közlekedési létesítmény teljesen elpusztult A háborút követő esztendőkben szinte az éhhalál fenyeget­te a szovjet lakosságot, amely ilyen körülmények között, a hidegháborús fenyegetés éveiben hozta helyre a károkat, építette az új városokat, a hatalmas kapacitású kohókat, az atomerőműveket, kezdte el kozmikus korszakát. Miköz­ben nem kis összegek kellettek a védelemre, a fejlődő or­szágok megsegítésére. Ma 550 lóerős traktorok, 180 tonnás dömperóriások hagyják el a gyárak futószalagjait, s az ország által ter­melt villamos energia harmincszorosa a II. világháború előttinek. Az emberek összehasonlíthatatlanul jobban él­nek. A szovjet társadalmi fogyasztási alap hússzorosa az 1940-esnek. Mind többet fordítanak az egészségügyre, az oktatásra, a nyugdíjakra és más szociális célokra. 40 év alatt ötszörösére nőtt a nominálbér és három és félszere­sére a reálbér. Ma is a GOELRO címlapján szereplő öt szó határozza meg a célt, de ez teljesen más minőséget jelent. Az élel­mezés, a ruházkodás, a lakáskörülmények, a közlekedés, a kultúra jóval magasabb fokát, új intenzív fejlődési szakaszt. A professzor erről mondja: ..Ehhez kell igazítani a gaz­dasági emelőket, az irányítási mechanizmust, az ár- és piaci viszonyokat. Az ember új, magasabb igényeihez szük­séges alkalmazkodnia egész tevékenységünknek. Biztosak vagyunk abban, hogy ezt is sikerrel megoldjuk.” ZK.op.ka Qános (Vége) ) holnap ni Állt* Adv Endre ulvIJt élettörténete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom