Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. augusztus 25. H a bárkinek azt monda­nánk, hogy vét a tör­vényeink ellen, akkor megbántódna. Még az is, aki tudva vét ellenük, hát még az, aki önmagát törvénytisz­telő állampolgárnak hiszi. Történt nemrég, hogy egy szombatot feláldozva a váro­si tanács műszaki osztályán dolgozók végigjárták Máté­szalkán az Űjtelep két utcá­ját. Lényegtelen az utcák ne­ve, hiszen nem büntetni in­dultak el az önkéntes ellen­őrök. Az utcák sem nem na­gyok, sem nem kicsik. Ker­tes, udvaros családi házak sorakoznak egymás mellett látszólagos békességben. Az ellenőrzés meghökkentő eredménye: száznál több sza­bálytalanságot találtak a szak­emberek. Közülük bármelyik elég ahhoz, hogy abból vala­mikor „ügy” legyen. Feljelen­tés, vizsgálat, határozat. Ak­ta. Nem kell ehhez sok, elég még az is, ha két szomszéd összevész. Mielőtt bárki hitetlenkedve csóválná a fejét: többségük­ben nem jelentős, parányi sza­bálytalanságok ezek, és leg­többjüket nem is valamiféle haszonért követik el az em­berek. Kényelemszeretetből, lustaságból, figyelmetlenség­ből, a törvényes előírások semmibevevéséből valók. Mondhatnák, hogy annyi manapság az előírás, a ren­delet, a szabály, hogy még a jogász se ismeri valamennyit. Hogy ismerhetné hát az, aki csak a kerítésén alakít, a szerszámkamráját bővíti, a tyúkjainak barkácsol ólat, a házán alakít? Ahol valamit csinál az az ő udvara, az ő kertje. Külön világ, amit a kerítése körbezár. Tény, hogy a különböző műszaki, építési előírások rendszere nem olyan, mint a KRESZ, amit ismerni kell, hiszen a szabálysértést tra­gikus gyakorisággal követi a baleset, bármikor követheti büntetés. És a balesetet oko­zót a közvélemény elítéli, a megbüntetett szabálysértőt körülállják a gyakran kárör­vendő járókelők. Mégis: az a bizonyos egy utcában lelt száznál több szabálytalanság, a társadalmi együttélés „KRESZ”-ének e gyakori át­hágása is veszélyforrás. Ha „baleset” lesz belőlük, „ügy”- ként embereket dolgoztat, ak­tákat gyárt, hasznosabb dol­gainktól vesz el energiát. Ha a káruk csak annyi len­ne, hogy a hivatalokban mi­attuk lassul az ügyintézés, ak­kor is a közösség érdekeinek ártanak. Tanuljunk hát meg min­den jogszabályt? Nem. Az írott jog az élet követelése, a társadalmi együttélés köz­ben kialakult íratlan jog sza­bályokká rendezése. És ezt az íratlan jogot nem tanulni, érezni kell. És amit részle­teiben nem tudunk, azt még mindig meg lehet kérdezni a szakembertől, megelőzvén így a későbbi kényelmetlenséget. Egy szombaton, két utcá­ban volt ellenőrzés. A súlyo­sabb szabálysértők természe­tesen büntetést is fizetnek. Más utcákban máskor lehet ellenőrzés. Hasonló utca még sok van. Érdemes hát körül­nézni az udvarunkon, vagy tanácsot kérni, ha valamit nem tudunk, mert az egymás mellett élő emberek szüksé­ges íratlan törvénye ez. Az oldalt összeállította: BARTHA GÁBOR Mátészalka Rózsadombja? Mi a korszerűbb? Hol jobb élni, a zsúfolt városközpon­tok cellalakásaiban, vagy távolabb a központtól kertes csa­ládi házban? Látszólag ostoba kérdés, hiszen világszerte gondokat okoz a lakótelepi életérzés, a magasházak hangya­váraiban élő emberek sokféle szorongása. Városokban, egy- egy nagy lakótelep átadása után egy-másfél évvel elkezdő­dik a „vándorlás”, kertes családi házra cserél, aki teheti. A város körül ugrásszerű gyorsasággal fejlődnek a jó közleke- désű községek, az „alvófaluk”, amelyek csak reggel és este, az ingázók indulásakor és érkezésekor élnek. Támogatni a házépítést Mátészalkán, a közhit sze­rint távol, a valóságban egy bő negyedórányira a központ­tól, a Jármi úttól északra eső területen épülhet fel váro­sunk „Rózsadombja”. Korábban a várossá szer­vezéstől kezdődőn a családi házak építését nem szorgal­mazta a városvezetés. Volt hely, és volt pénzügyi fede­zet OTP- és szövetkezeti la­kások építéséhez. Egybeesett ez a várospolitika céljaival, hiszen fékezte a bevándor­lást, a város túl gyors, egész­ségtelen növekedését. Az V— VI. ötéves terv időszakában országosan nagyobb figyelmet kell fordítanunk a családi ház építési forma támogatá­sára. A városi tanács a Jár­mi úttól északra eső terüle­ten tartós használatba adha­tó építési telkeket jelölt ki, ahol családi házak, és meg­határozott építési móddal készült úgynevezett korszerű családi házak építésére van mód. A hír akkor meglehetős iz­galmat keltett. Sokan érdek­lődtek a telkek iránt, fontol­gatták az építési szándéku­kat. A kívülállónak úgy tűnt, hogy viharos gyorsasággal születhet itt afegy „kertváros”. A szükséges kisajátításokat elvégezte a tanács, elkészült a terület terve, elvégezték a tereprendezést, megépítették a villamoshálózatot, épül az ivóvízhálózat, a szennyvízhá­lózat és egy csapadékgyűjtő főcsatorna. A távlati koncep­ciónak megfelelően területet biztosítanak a lakótelep tel­jes alapellátását jelentő is­kolának, óvodának, bölcsődé­nek, kereskedelmi és szolgál­tató létesítményeknek. Kijelöltek 116 családiházas telket, és 13 korszerű családi­házas telket. Ez utóbbin _ 165 lakás építésére van lehetőség. Roham a felekért A kisajátítási költségeket, 7 millió forintot a tanács fej­lesztési költségéből fizették ki. Az építési terület előké­szítésével kapcsolatos költ­ségeket, 17 millió forint, az OTP finanszírozta. A 24 mil­lió forintból amelyet a terü­let előkészítése igényelt 7 millió jut a közintézményi területekre. A többit, 17 mil­lió forintot a telek-használat- baadási díjai fedezik. Ez az építőket terhelik. Eszerint alakították ki a telekhaszná­lat díjait. A korszerű (cso­portos) családi házak egy négyzetméterre eső használa­ti díja 207, illetve kedvezőt­lenebb fekvésű telkeknél 178 forint. A családiházas telkek­nél fekvés és növényzet sze­rint 115, 110, 100, illetve 85 forint. A telkekért indult roham elcsendesedni látszik. Drá­gák lennének? A közművesí­tés fokát, a terület fejlődési lehetőségeit figyelembe véve lényegesen olcsóbbak, mint más városokban. (Az átlagos teleknagyság 5—800 négyzet- méter.) A hárofnéves beépíté­si kötelezettség sem túl szi­gorú. A családi házak építé­se el is kezdődött és jelenleg már csak 15—20 telek érté­kesíthető. A számok azért bi­zonytalanok, mert többen voltak, akik meggondolatla­nul igényeltek telket, akik most visszamondják. E visz- szamondásokból adódik egy­féle elbizonytalanodás, olyan pletyka is, hogy a terület fej­lesztése megáll, lelassul. Hí drágább, mi olcsóbb? Nos, ilyesmiről szó sincs, a távlati tervek szerint még 1000 lakás épülhet meg itt, a következő tervidőszakokban. Mátészalka kertvárosa. Lanyhulni látszik viszont a korszerű családi házak iránti igény. Az oka abban kere­sendő, hogy a korszerű velox technikával épülő sorházak nem olcsók. Igaz, a 100 la­kás megépítését tervező OTP és az itt építő Kraszna La­kásszövetkezet is nagy, 80— 100 négyzetméter alapterüle­tű lakások építését tervezi. Sokan számolgatnak. Nem annyira a végösszeg riaszt, hanem a magas, háromszáz- ezer forintot is meghaladó belépési költség. Megfonto­landó hát, hogy nincs-e szük­ség kisebb lakásokra is, kü­lönösképpen azért, mert egy nagy lakás fűtési költségei is magasak. • Mi lesz a számolgatások végeredménye? Semmikép­pen sem a terv kudarca. Le­het, hogy a korszerű (csopor­tos) családi házak iránti ér­deklődés átmenetileg lanyhul, de meg nem szűnik. Ez ter­mészetes, hiszen valóban Rózsadombhoz hasonló la­kótelep, kertváros épül itt. És ehhez még hozzátehetjük: korábban Mátészalkán ha­gyományos módon is épültek bérházak. A paneles építési forma is viszonylag olcsó volt, és nagyobb lakások épí­tésére is adott lehetőséget. Mindez kedvező helyzetet biztosított az emberméretű építkezésekhez. A házgyári lakások drágábbak, és kevés­bé kedveltek. így aztán ol­csóbb lesz az, ami most drá­gának tűnik. Egy bizonyos: annak, aki építésre szánja magát, szá­molnia kell, hiszen aki la­kást vesz, vagy épít az egy­ben életformát is választ ma­gának. Dinamikusan emelkedik a forgalom a Mátészalka és Vidéke ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésű boltjaiban. A 46-os számú zöldségbolt és a 2-es számú italbolt március elsejétől, a 11-es számú édes­ségbolt, a sportbüfé és a 18- as számú vegyesbolt július elseje óta dolgozik szerződé­ses formában. Az ÁFÉSZ ter­veiben október elsejétől újabb tíz kereskedelmi egység üze­meltetése szerepel. A Szatmár-vidéki Fodrász Szövetkezet a Keleti lakótele­pen modern férfi-női fodrász­szalon és kozmetikai részleg létesítését tervezi. Az új üz­letben tíz fodrász, illetve koz­metikus dolgozik majd. Vasutasöröm A MÁV má­tészalkai körze­ti üzemfőnök­ségének több mint nyolcszáz vasutasa szá­mára kicsit ün­nep lesz szep­tember elseje. Elkészült a má­tészalkai állo­máson az új szociális épület. Alapozó mun­kálatait három évvel ezelőtt kezdték el, és a létesítményt az 1981. évi vas­utasnapon ad­ták volna át rendeltetésé­nek. Tervmódo­sítások, a MÁV- állomás mély- építményei kés­leltették az épí­tést. A műszaki átadás, és néhány hiánypótló munka el­végzése után szeptember el­sején végre a vasutasok ve­hetik birtokukba a munkakö­rülményeiket jelentősen meg­könnyítő szociális épületet. Kovács Gyula, az üzemfő­nökség vezetője mondta el: „Hogy mit jelent ez a Má­tészalkán dolgozó vasutasok­nak, azt úgy mondhatom, hogy lavór helyett csempézett fürdőszobát, olyan örömet, mint amikor valaki új lakás­ba költözik. Munkaerő-meg­tartó értéke van az új épület­nek. Biztosítja a korszerű ok­tatás minden feltételét. He­lyet kap benne az üzemi konyhánk, lesz orvosi és fog­orvosi rendelőnk, tökéletes öltözőhöz, fürdőhöz jutnak a szabadban nehéz fizikai mun­kát végzők, kétágyas, kényel­mes szobákban pihenhetnek az átutazó vonatszemélyzet tagjai. Biztosítja az épület a közművelődés feltételeit az üzemfőnökség, és terveink szerint a pályafenntartás dol­gozóinak. Hogy mást ne mondjak: alig tíz éve, hogy a dolgozóink „pihenője” a világháborúból itt maradt úgynevezett búvólyukakban volt. Dolgozóink fele törzs- gárdatag. Van mire emlékez­zünk, és remélem lesz erőnk megbecsülni, jól használni az újat. Vasutas és utas öröm is egyben, hogy befejezéséhez közeledik az állomás épületé­nek felújítása is. Tatarozták az épületet kívülről. Bent korszerűsítették a munkahe­lyeket, könnyen tisztítható műanyag borítást és cserép­kályhát kapott a váróterem. Az új szociális épület hat­van-, az állomás felújítása másfél millió forintba került. Kérdezték — válaszolunk II Ösvények igazsága Több háziasszony olvasónk kérdezte Mátészalkán, hogy miért zárták le a piac hátsó bejáratát? Sok embernek na­gyot kell kerülnie így. Igaz, eddig is egy gyalogút vezetett oda, de rengetegen jártak ott. Most a türelmetlenebbek ta­postak ugyan a bokrok kö­zött egy nyomot, de hát az majdhogynem járhatatlan. Megtudtuk: az említett hát­só piaci bejárat lezárására közműépítés miatt került sor. A kényelmetlenség átmeneti. A közmű árka már elkészült, de azon átjárót építeni nem lett volna indokolt. Részben azért nem, mert a forgalom az építőket zavarhatta vol­na, részben pedig azért, mert mindössze néhány hétről van szó. Az árkot— augusz­tus 16-án kaptuk a választ — legkésőbb egy hónapon be­lül betemetik, és akkor a pi­ac hátsó kijáratát újra meg­nyitják. Az emberek taposta ösvény mindig a forgalom .követelé­se, hiszen egy-két ember utat nem tapos. Halkan jegyezzük meg a kedvező hírhez: vajha e hazában minden parképí­tőnk tudná a törvényt, hogy az ösvények mindig újraszü­letnek. Jegyzetek egy új iskoláról Annak, aki jár a Keleti lakótelepen épült új általá­nos iskolában és hallgatja az iskoláját bemutató Korcsmáros István igazga­tót, beszél — a nyári sza­badságuk jó felét társadal­mi munkában itt serényke­dő — pedagógusokkal, lát­ja a termeket, szertárakat, a száz méter hosszú, tágas folyosót, az előadókat, a konyhát, könyvtárat, torna- csarnokot, óhatatlanul ün- nepes gondolatai támadnak. Néhány napja avatták az KÉTSÉGEK ÉS TÁVLÁTOK Hírek új iskolát. A város itt ren­dezte alkotmánynapi ünne­pét, jelképesen kifejezve így, hogy mennyire fontos volt Mátészalkának ez az iskola. Szavak: szép, nagy, mo­dern, tökéletesen felsze­relt ... Mind csak szavak. Van e világban szebb isko­la, van sok, ami ennél na­gyobb. Lehet valami látvá­nyos technikával moder­nebb. A szavak fedezetei itt a szemléltető eszközök, mű­helyszobák, a konyhában otthont idéző edények, dia­és írásvetítők. A még épü­lő sportpálya... Számok, a mérleg egyik serpenyőjében: harmincegy­millió, négy és fél millió, másfél millió. Az építés, a berendezés költségei, a negyven nevelő és a szülők, a segítő szocialista brigádok társadalmi munkája. Ter­vek: angol nyelvi tagozat, zenei oktatás, iskolamozi, aztán majd egyszer felnőtt nyelvi oktatás. Mondatok arról, hogy az iskola mellet­ti óriási játszótér az iskolai élet része lehet majd, és ar­ról, ami már szóba is ke­rült; lehetne társadalmi se­gítséggel egy kis uszodát is építeni később a tornacsar­nok mögé... Számok. A mérleg másik Serpenyőjében 2600 máté­szalkai általános iskolás gyerek. 700, aki idejár majd, és a többi 1900, akik mos­tantól kevésbé zsúfolt tan­termekben, egy műszakban tanulhatnak. Ha lenne írá­sunkban nagybetűs szám, a gyerekek számát nagybe­tűkkel írtam volna, hiszen övék itt minden, a har­mincegy-, a négy és fél, a másfél millió. Építés közben övék volt a város figyelme, holnapi nevelőik társadalmi munkája. Értük való a kö­zös öröm. Ök cseperednek e falak között kisdiákokból nagydiákokká, ők lesznek e nagyon szép iskolapalotában emberebbé. Gondolatok az iskolában. Egy kicsit a szeptembert, kicsit minden diákot kö­szönt e néhány sor írás. Nem véletlen, hogy jelképe­sen a város örült néhány napja az iskola első avatá­sán. Első avatást írtunk, hi­szen alig néhány nap vá­laszt el a harsogóbb másik avatástól: az órákra hívó csengő szavától... Fegyelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom