Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
Napirenden: a falu társadalmi átalakulása Vállalkozók „Maszekoskodik a világ” — panaszolja egyik ismerősöm, ahogy hallja a híreket a különböző vállalkozási formákról. Tud jónevű szakmunkásról, aki ipart váltott, említi a törzsgárdatagot, aki kisszövetkezethez ment, s végül beszél a vállalaton belüli gazdasági munka- közösségről, amikor a gépek javítására, karbantartására fogtak össze né- hányan a műhelyből. S ami ismerősöm számára a legmegdöbbentőbb: a vállalati munkaközösséget nemcsak hogy eltűrik, hanem egyenest a felső vezetés patronálása mellett jött létre. Az új vállalkozási formákról sokkal több a szóbeszéd, mintsem szó nélkül mehetnénk el mellette. Igaz, megyénkben — lemaradva az országos átlagtól — csak néhány tucat ilyen forma létezik, s alig néhányszáz ember, akit érint, mégis érdemes szólni az új forma hasznáról. Az általánossá vált szabadszombat mellett például örül az autós, ha a futójavítást, szervizelést szombatonként elvégeztetheti. Erre vállalkozott a VAGÉP-ben néhány fiatal. Tervezésre, lakáskarbantartásra, a kislakásépítés támogatására jöttek létre kisszövetkezetek. Ha jól megnézzük, akkor mindegyik hiánypótló tevékenységet szolgál. S ezzel a felsorolás még nem teljes, hiszen említhetnénk a papírgyári példákat, ahol már négy munkaközösség tevékenykedik a sajátos vállalati feladatok érdekében. S azt hiszem, az utóbbi a legfontosabb ismérv az új szervezeti formáknál. Ugyanis ez csak keret, amely éppen a nagyipar tevékenységét segíti, olyan lehetőségeket keres, amelyeknél egyaránt megtalálja hasznát a vállalat, szövetkezet, s a munkaközösségben dolgozó egyén. Ha tovább vizsgálódunk, akkor az is látszik, hogy sikerre ott tarthatnak számot, ahol a vállalati vezetők is támogatják az új szervezeti formákat. Nem véletlenül, hiszen bármennyire egyszerű az ügyintézés, azonban az ilyesmiben járatlan munkások segítséget várnak. S ha helyből kapják meg — mert tudják, hogy milyen tevékenységükre van szükség éppen a vállalaton, szövetkezeten belül — akkor egyszerre találkozik a két érdek, s nem kell félteni a nagyüzemeket a ma- szekosditól. L. B. Megnyílt a honismereti akadémia „ÖNTUDATOS A NÉP... HA ISMERI A MÜLTAT, VÄLLALJA A JELENT ÉS A JÖVŐT.” A HAZAFIAS NÉPFRONT VII. KONGRESSZUSÁRÓL VETT IDÉZETET VÁLASZTOTTA JELMONDATÁUL A X. ORSZÁGOS HONISMERETI AKADÉMIA. A JULIUS 18-IG TARTÓ TANÁCSKOZÁST, AMELYEN A HONISMERETI MOZGALOM KÖZEL SZÁZNEGYVEN AKTÍVÁJA VESZ RÉSZT. TEGNAP. JULIUS 12-ÉN NYITOTTAK MEG NYÍREGYHÁZÁN. A HONISMERETI SZAK- KÖRVEZETŐKÖN KÍVÜL KÉPVISELTETIK MAGUKAT AZ ORSZÁGOS ÉS MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI, KÖZGYŰJTEMÉNYI INTÉZMÉNYEK. Amilyen az időjárás, olyan az aratás. A naponta ismétlődő esők miatt gyakoriak a kényszerpibenők. A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetnek mindössze 140 hektár árpája volt, de csak többszöri nekirugaszkodásra tudták learatni. Hajdú György gépirányítő abban bízik, hogy a 600 hektár búza. és 500 hektár rozs betakarításakor már igazi nyár lesz. A felvétel déli eső után készült, két óra alatt felszáradt a tábla és akkor újra indultak a kombájnok. (G. B. felv.) Lázár György ma Romániába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Constantin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztársaság kormányelnökének meghívására július 13- án, kedden hivatalos baráti látogatásra Romániába utazik. Hazánkba érkezett a Belga KP elnöke Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn hazánkba érkezett Louis Van Geyt, a Belga Kommunista Párt elnöke és Daniel Fedrigo, a párt központi bizottságának tagja. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. PRÓBAÜZEM, SZERZŐDÉSSEL Űj gépekkel, korszerűbb termelés Ha a fejlesztési lehetőségek szűkösek is, a megye jóné- hány üzemében vásároltak új gépeket, korszerűsítették a termelést, vezettek be új eljárásokat. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyáregységében például nemrég fejezték be az új, szerelhető gömbcsapok nullszériájának gyártását, melyek színacélból készülnek. Az új termék mérethatára 10—55 milliméter között mozog, s a tervek szerint a gyár egyik régebbi termékét, az acélelzáró szelepeket lehet majd vele helyettesíteni. A korábbinál sokkal korszerűbb csapok iránt, melyek már a gyakorlatban is bizonyítottak, máris élénk az érdeklődés, a gyárban jelentős megrendelésekre számíthatnak. Az új gömbcsapok sorozatgyártása a% elképzelések szerint az ősszel indulhat, ekkorra kell megteremteni az előállítás feltételeit. ötmillió forintot fordítanak az idén új gépek vásárlására, korszerű technológiák meghonosítására a nyíregyházi ELEKTERFÉM-nél. Az esztendő első felében modern présgépeket állítottak munkába, melyekre egymillió forintot költöttek. Ennél jóval. sbet, mintegy négymilliót szánnak a szövetkezet Vasgyár úti galvanizáló gépsorának kialakítására, ahol nemrég kezdtek egy NSrK-beii technológia továbbfejlesztésével a kettős krómbevonat előállításához. A mintadarabok már elkészültek — kiváló minőségben — a próbaüzem a tervek szerint decemberre fejeződik be. Az új eljárás próbaüzeme még tart, az első szerződések azonban már befutottak: ezek szerint egy osztrák cégnek 80 ezer schilling értékű munkát végeznek majd, a hazai üzemekkel pedig egymillió forintnak megfelelő munkát kötöttek le. A szövetkezet kísérleti műhelyében most dolgozzák ki a nagy teljesítményű egyenáramú gépek motorjai javításának újszerű technológiáját. A kísérlet biztató eredményeket hozott eddig, így hamarosan hozzákezdhetnek a trolibuszok, villamosok javításához. Tizenötezer tonna dohány feldolgozására készül az idén a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat. Hogy a munka gyorsabb, biztonságosabb legyen bővítik a kocsá- nyozó gépsor kapacitását. Az új berendezés Angliából érkezik, szerelése napokon belül megkezdődhet majd. A tegnapi ünnepélyes megnyitót a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tartották. A hét során elhangzó előadásoknak is — a Megyei és a Városi Művelődési Központtal felváltva — a főiskola ad otthont. A megnyitón az elnökségben foglaltak helyet a párt-, állami és társadalmi szervek megyei és városi képviselői. A megjelenteket az akadémia rendező szerveinek nevében Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte. Beszédében hivatkozott arra, hogy 1973-ban Nyíregyházán rendezték meg előfzör az azóta hagyományossá vált honismereti nyári akadémiát. Röviden szólt a honismereti mozgalom eddigi állomásairól. Emlékeztetett azokra a fórumokra, így a Hazafias Népfront kongresszusaira, valamint az országos honismereti konferenciákra, melyek részletesen minősítették a honismereti mozgalmat. A honismereti munka az elmúlt évtizedben is dinamikusan fejlődött, és mind jobban betölti alapvető feladatát. Hozzájárul az állampolgárok szocialista elkötelezettségének, hazaszeretetének, nemzetköziségének gazdagításához, a hazafisággal összhangban a lokálpatriotizmus elmélyítéséhez. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mozgalom társadalmi és földrajzi értelemben országos méretűvé vált — mondta többek között Molnár Béla. — Sok tízezer ember — magyar és nemzetiségi nyelven beszélők — vesznek részt benne. Erősödik a gyűjtés és a megismerés mellett e munka ismeretterjesztő jeüege. Tartalmilag ez a mozgalom túllépett a politika-történeten, és kiterjed a művelődés, a népművészet, az életmód legfontosabb területeire. Majd a szónok áttekintette a korábbi akadémiák központi gondolatait. Az idei tanácskozáson a falu társadalmi átalakulásáról, a kistelepülések megváltozott arculatáról lesz szó. Áttekintik a gyűjtőkre, feltárókra váró ezzel kapcsolatos honismereti A honismereti akadémia megnyitó tanácskozásának elnöksége. — Tar Imre beszél. feladatokat, valamint a megismert tények közkinccsé tételének módjait. Az elnöki bevezető után Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága, a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és megyénk lakossága nevében köszöntötte az akadémia résztvevőit, majd így folytatta: — Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a szép múltra, a jelentős eredményekre visszatekintő honismereti mozgalom Nyíregyházán tartja tizedik, jubileumi tanácskozását és házigazmereti akadémia fontos küldetést teljesít, amikor arra vállalkozik, hogy a szocializmus építésének eredményeit, tapasztalatait elemzi és hasznosítását segíti. — Szabolcs-Szatmár megyében is szép hagyományai, jelentős eredményei vannak a honismereti munkának. Több mint nyolcvan honismereti szakkör működik, egyre többen kapcsolódnak be a feltaláló, kutató, felvilágosító munkába. Kitűnő dolgozatok, tanulmányok, könyvek látnak napvilágot, jól szemléltetett kiállításokkal mutatják be szűkebb pátriánkat. Ezután a vendéglátó háziA résztvevők egy csoportja. (Gaál Béla felvételei) gazda jogán részletesen szólt azokról a változásokról, melyek megyénkben az utóbbi években, évtizedekben végbementek. Súlyos történelmi örökséggel és kedvezőtlen természeti adottságokkal kellett az itt élőknek megküzdeni. Ma már korszerű ipara, fejlett mező- gazdasága van Szabolcs- Szatmárnak. A gazdaságban nemzedékváltás zajlott le, a java részt fiatal munkaerő felkészültebben dolgozik a megváltozott körülmények között a kitűzött célok megvalósításán. A VI. ötéves tervidőszakban a mérsékeltebb ütemű fejlődés mellett műszakilag megalapozzuk a magasabb szintű továbblépést Befejezésül a honismereti munka jelentőségét hangoztatva sikeres tanácskozást kívánt a megyei pártbizott-, ság első titkára, A Művelődési Minisztérium részéről ezután Ikvai Nándor osztályvezető fejezte ki elismerését a honismereti mozgalomban tevékenykedőknek. A délelőtti program végén az akadémia résztvevőinek levetítették a sza- bolcs-szatmári műemlékekről készült, Búvá örökség című filmet. Délután az esemény a nyíregyházi Eszperantó parkban folytatódott, ahol a X. Honismereti Akadémia vendégei emlékfát ültettek el. dái lehetünk annak a rendezvénysorozatnak, amely programjával alkotó módon járul hozzá a honismereti mozgalom további fejlesztéséhez. Meggyőződésünk, hogy a tervezett előadások, eszmecserék eredményesen segítik a szocialista hazafiság, a népi nemzeti egység, az internacionalizmus erősítését, szép hazánk iránti szeretet és ragaszkodás elmélyítését. A honisXXXIX. évfolyam, 162. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. július 13., kedd
