Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-06 / 156. szám
2 Kelet-Magyarország 1932. július 6. Fatányéros kontra zsíros kenyér Lehet-e olcsón ? enni Turisták a megmondhatói, hogy idegen városba vetődve gyakran kényszerülnek a vendéglátás szolgáltatásait igénybe venni. Ám az utas nem mindig tele erszénnyel tér be az étterembe, különösen ha egy csoportot hív meg, vagy éppen tinitársaság szeretne néhány jó falatot magához venni. Megkérdeztük: lehet-e Nyíregyházán a nap bármely szakában kulturált körülmények közt, terített asztalnál olcsón étkezni? A szerény menük után kutatva kiderült: a Szabolcs megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat legolcsóbb kínálata 13,70 forintos menü. Amit legalább egy héttel előre meg kell rendelni és kifizetni, és déli 12 és 15 óra között elfogyasztani. Csak hát a turista nem mindig tudja ennyivel előtte, hogy hol lesz éhes és mikor jut asztalhoz. Viszonylag olcsó fogásnak kínálja a vendéglátó a turistamenüt, amelyet az egységek maximum 35 forintért adhatnak, de ebből az összegből kedvezményt nyújt a másod- és a harmadosztályú étterem is. Újdonság: a Borsodi Söröző, a Zöld Elefánt, a mátészalkai Szatmár étterem, a Szindbád söröző, a Tisza ételbár és a sóstói strand étterem 20—25 százalék engedményt ad a diákigazolványt felmutatóknak és a sorkatonáknak, erre az Állami Ifjúsági Bizottság kezdeményezésére kerül sor. A nyár eleje az érettségi találkozók, bankettek és más családi rendezvények ideje. Az Imfoisz Grill kezdeményezésére a megrendelt hidegtálak árát felére csökkentik. A menüknél kizárólag az a probléma, hogy előre nem tudja a vendég, mit szeretne később enni, s az sem biztos, hol, mikor terítenek neki. Ezért a készételek közt olyan egytálételeket kínál — szerencsére olcsón — például a Tölgyes, amelyet másfél évvel ezelőtt kijelöltek a sertésbelsőségekből készült ételek forgalmazására. A Kolumbia időnként hagymás sertésvért ad főtt burgonyával, mindössze 13,30 forintért. Nyáron az iskolások és a diákok szabad ideje megnövekszik, közülük is jó néhá- nyan étteremben fogyasztják el az ebédet. Zsebpénzből azonban legfeljebb gyermekmenüre telik, ami azért a leves és a második mellett süteményt vagy salátát is tartalmaz. Megtörtént azonban, hogy baráti társaság szeretett volna valami igen olcsó étket kapni. Mi lehetne az, mint zsíros kenyér? Szerencséjükre a felszolgáló meglepődés helyett egynágy tál paprikászsíros kenyérrel lepte meg a társaságot. De ugyancsak nem rökönyödik meg a pincér, ha a vendég lapcsánkára éhezett. (tk.) CSIPKE, FRAKK, KÖPÜLŐ Ekhós szekér a BIZI-ből A keleti áruknak mindig nagy felvétele) a keletje. (Császár Csaba Valaki megunta az ekhós szekerét. Hívta a becsüst és felajánlotta megvételre a BIZI-nek. Sokszor képtelennek tűnő vásárlásokra hívják a népszerű nyíregyházi Bizományi Áruház szakembereit. Ajánlottak már fel vételre pincskalapot és réz Buddha- szobrot, frakkot és szmokingot, kardokat és vert csipke- függönyt, híres festményt, s ki tudja felsorolni, mi mindent. „Ha megegyezünk, a bicskától a malomkerékig, bizományiban mindent megveszünk” — tájékoztat Juhász Istvánná, az áruház igazgatónője. Nemrégiben egy Buddha- szoborért 6 ezret ajánlottak fel. Ennyiért nem adta az illető. Vásárolnak a lakosságtól keleti perzsát, rokkát, és köpülőt, kelim térítőkét és kínai porcelánokat, régi patinás, intarziás, stílbútorokat, barokk, neobarokk, ónémet szalongarnitúrákat. S természetesen el is adják. Vásárkocsijukkal járják a vidéket az áruház becsüsei. Csak használt holmikat vesznek. „Egyik ilyen vidéki kőrútunk során bukkantunk például egy gyönyörű paraszt-barokk ebédlőgarnitúrára. Felfedeztünk egy híres Csók István-festményt. Igaz, a vételárban nem tudtunk egyezségre jutni. Bukkantunk így már mesterhegedűre, értékes népművészeti tárgyra is.” — sorolja az igazgatónő. Tavaly a nyíregyházi Bizományi Áruház a lakosságtól 21 millió forint értékben vásárolt különböző árukat. Ugyanakkor mintegy 43 millió forint értékben adott el. Az idei értékesítési tervük 45 millió, s a felvásárlási terv is több, mint tavaly volt. Vásárolnak a Bizományi Áruháztól üzemek, közületek is. A nyíregyházi BIZI-ből kerültek ki például az Űri muri egyes kellékei is. A Móricz Zsigmond Színház kardokat, faragott asztalkát, keleti tálkákat vett a színdarabhoz. Tőlük szerzik be a vállalatok a verseny díjakat: indiai rézvázákat, és a kempingfelszereléseket a vállalatok. De ha valamelyik üzem kiselejtezi a használt bútorait, csakis a Bizományi Áruházon keresztül értékesítheti. Így kerültek eladásra a Volán-üdülő régi bútorai és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság száz motorkerékpárja is. Áz áruház kap árut Budapestről a központi raktárból és a Szabolcsban működő nagykereskedelmi vállalatoktól, továbbá a megye különböző üzemeitől, gyáraitól vásárolnak. Kialakult törzsvevőköre is van a BIZI-nek. Kedvenc helye ez a különböző gyűjtőszenvedélyű embereknek. Rendszeres látogatója egy magnókazetta-gyűjtő, a régi hanglemezkedvelők. Van egy fiatalember, aki csak nyakkendőkért tér be az áruházba. Mint mondják, talán neki van a legtöbb, a legszínesebb, a legszélesebb skálájú, fazonú, divatú nyakkendőgyűjteménye a megyében. Jó szórakozás lehet. Egy lepkenyakkendő már 6 forintért kapható. (farkas) Ma este az MVMK-ban Cseh és dán kórus hangversenye Ritka, nagy pillanatnak lehettek részesei az énekkarok és a közönség a Bartók Béla nemzetközi kórusverseny megnyitóünnepségén július 4-én, vasárnap. Negyvennyolc kórus énekelte együtt Bárdos: Cantemus! és Kodály: A magyarokhoz című művét a Kölcsey Művelődési Központ előtti téren. Ilyen közösségi élményekkel töltve kezdődtek meg a kórusversenyek. Az egyhetes program július 4—9 között gazdag választékot ígér a kórusok és a közönség számára. A kórus- verseny hagyományos rendezvénye a „Népek Barátsága” hangversenyek, amelyeket a részt vevő kórusok adnak Debrecen környékén. Nyíregyházán ma, kedden cseh és dán kórus vendégszerepei 20 órától a városi tanács udvarán. A cseh Morva tanárkórus 1903-ban alakult Króméiban, s már kezdettől fogva a kóruséneklés új stílusait keresték. 1975 óta Lubomir Mátl professzor, a Prágai filharmóniai kórus és a Brnói akadémiai kórus karnagya vezeti a férfikart. Évente átlagosan 35 koncertet adnak, gyakran szerepelnek a rádióban, s a televízióban. A kórus rendszeresen meghívott vendége a „Prágai Tavasz” néven ismert zenei ünnepnek is. A dán Motet kórust 1974- ben alapította Mogens Helmer Petersen karnagy. Az arhusi énekkar kezdettől fogva elég nehéz művekkel — különösen 20. századi zeneszerzők műveivel — dolgozott. A vegyes kar Kodály számtalan művét adta már elő, és az utóbbi időben a kóruszene és a jazz különböző variációinak új útjait keresi. Artex labda Szakolyból Talán Rummenigge is... Történt, hogy egy budapesti ipari szövetkezet vidéki telephelyet keresett. Először a Dunántúl egyik városkájára gondoltak, miközben az elnök Szabolcsban, pontosabban Szakolyban járt, szülőfalujában. A községi tanács elnökével beszélgetett, amikor szóba került a telephely gondolata. Éppen kapóra jött az ötlet a tanácselnöknek, s rögvest egymás kezébe csaptak. Az első találkozás, óta hét esztendő telt el, de nem ám hét szűk esztendő, ahogyan a biblia emKti, ugyancsak termékeny évek voltak ezek. Ilyen előzmények után került a Budapesti Nyerges és Szíjgyártó Szövetkezet részlege Szakolyba. Az első időszakban negyven nőnek teremtettek munkalehetőséget, s azóta már megduplázódott a létszám. Mert a labda- és a bérmunkában végzett sátorA tárgyalóteremből Kirabolta a tanárnőt Tunyogmatolcson ivott Rédai László 25 éves fehérgyarmati segédmunkás február 15-én délután, még meg nem is keveset: négy deci (!) pálinkát fogyasztott el, jócskán ittas állapotba került, s a szesz hatása csak az esti órákban kezdett csökkenni. Ekkor tért haza Fehérgyarmatra Rédai és a Május 14. téren lévő lakása felé igyekezett. Ebben az időben ment hazafelé a közelben lakó tanárnő is. Kezében egy fekete műbőr táskát vitt, s egy bevásárlótáskát, ezekben volt a pénze, a személyes holmija és kisebb mennyiségű élelmiszer. Amikor Rédai meglátta az idős tanárnőt, elhatározta, hogy elveszi az értékeit. Letette kerékpárját és a tanárnő után vetette magát. A tanárnő észrevette Rédai gyanús közeledését, és rossz előérzete miatt igyekezett az épületnek, amelyben lakása van, a bejárati kapuját minél gyorsabban elérni. Már megközelítette, amikor Rédai mégis utolérte, s erős ütést mért a tanárnő tarkójára, amitől ő elesett. Rédai ekkor a földre került tanárnő kezéből a két táskát kikapta, és elmenekült a helyszínről. A közelben azonban — feltehetően a megivott pálinka utóhatásaként — hirtelen rosszul lett, és az ottani iskola kerítésébe támaszkodott, megpróbálva összeszedni magát. Ez a kis idő elég volt arra, hogy a tanárnő segítségére siető Károly Gáspár utolérje, és az ugyancsak odaérkező Radács Sándor segítségével a helyszínre visszavigye. A tanárnő a Rédai kezében lévő táskákat természetesen rögtön megismerte. A hamarosan odaérkező rendőr járőrnek csupán annyi dolga volt Ré- daival, hogy a kapitányságra előállítsa. A két táska és a benne lévő értékek összeszámlálása után kiderült, hogy Rédai 3888 forint kárt okozott, ez azonban szerencsére megtérült. A bíróság megállapította, hogy Rédai a debilitás fokának megfelelő elmegyenge, és az elfogyasztott ital hatására egyébként abortiv patológiás ittasság állapotába került. Mindezt figyelembe véve a rablás miatt a Fehérgyarmati Járásbíróság Rédait egy év és két hónap börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezett, de ezt a megyei bíróság előtt visszavonták, így az ítélet jogerős. <k) ponyva-, valamint bőrszíj - varrás csak a kezdetet jelentette. A hazai piac mellett már évek óta eljut a szakolyi nők munkája a szocialista és a tőkés országokba is. Szívesen vásárolják a nyugatnémetek az itt készülő vászontáskákat, amelyből évente ötvenezret gyártanak. Az Ofotért megrendelésére fotó szett-táskákat, szemüvegtokokat varrnak. A vállalat ezt az ugyancsak nyugatnémet Quelle cégnek szállítja, amelynek nemrég nyílt szalonja a fővárosban, a Párizsi utcában.- Futball-labdából évente ötezer darabot varrnak. Az importáló országok közül a legnagyobb mennyiséget a Szovjetunió vásárolja, s a labda mintőségére jellemző, hogy az Artex — a külkereskedelmi vállalat — nagyobb tételt is eladna. A szovjet piac mellett a nyugati országokba is eljut a bőrlabda, s ki tudja, talán Rummenig- géék is Szakolyban készült labdákkal készültek fel a világbajnokságra ... A magyar partnerek közül az Aranypóknak divatos bőrtáskák, a győri gépgyárnak ’’kamionokhoz fülke belső részek, vadászoknak tölténytáskák, puskatokok készülnek a nyírségi községben. Summa summárum, közel 20 millió forintos termelési értéket állítanak elő a szakolyi nők. S a tenmékeiket egyre többen ismerik meg az országban, határainkon túl is. így nem csoda, hogy a termelés évről évre emelkedik, ugyanakkor rugalmasan, egyik napról a másikra alkalmazkodni tudnak a piac igényeihez. (sipos) ] KÉPERNYŐ ELŐTT Eléggé morbid lélektani dráma, majdnem rémtörténet volt a csütörtöki Kényszerzubbony című tévéjáték, melyet Aleksander Sci- bor-Rylski forgatókönyvéből Gaál Albert rendezett meg. A maga műfajában sem az igazán jók közül valók. Mégis érdemes róla megemlékezni, több okból is. Elsősorban is azért, mert a történet felszíni rétege — a méltatlan kalandokba sodródott, nem éppen érdemdús írófeleség gyilkosságba torkoló bosszúja az alkoholista-elmebeteg férjével szemben, a házastársi férji „szolgáltatások” ugyancsak bosszúból történt megtagadása miatt — véleményem szerint mélyebb konfliktust takart. Két össze nem illő ember, a férj és feleség egymást marcangolását — amiben az író sem volt hibátlan. (Éppen ez adta meg a játék drámai töltését.) Meg aztán a kiváló színészi teljesítmények, a remeklő Sinkovits Imréé és a Szegedi Erikáé a főszerepekben, a tévéjátékot igen lekötővé, majdnem azt írtam: szórakoztatóvá tették. S ez egyáltalán nem elhanyagolható érdem. Mikor is juthattunk még másfajta élményhez —, ha nem akartuk elmulasztani a labdarúgó-világbajnokság közvetítéseit? Például szerdán este, a sikeres angol színműíró, színész és rendező Noel Coward színművéből készített angol tévéfilm, a Késői találkozás megtekintésekor. A finom líraiságú, mesterien felépített darab egy pillanatig sem volt unalmas, s nem is csak a főszereplő világsztárok, Sophia Loren (Kovács Zsuzsa szinkronizálásában) és Richard Burton (Kristóf Tibor magyar hangjával) jóvoltából. Maga a téma, későn ébredő, de az emberi-társadalmi kötöttségek miatt be nem teljesedhető tisztességes szerelem témája — persze, ilyen színvonalú feldolgozásban — örökérvényűnek hatott. A Kötelék c. dokumentumfilm (Edelényi Gábor rendezőoperatőr munkája) pedig — túl azon, hogy helyi érdekessége is volt, hiszen a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola három fiatal oktatójának a műrepülési bravúrjait mutatta be, a repülés gyönyörűségét, s mellette a hallatlan szellemi-fizikai áldozatvállalásokat is tudta érzékeltetni. S emellett érzékletes portrét adott a három fiatalemberről, aki erre tette fel az életét. Hadd jegyezzem hát ide Tóth László, Molnár András és Pászti Tibor nevét. Viszont jóval kevesebb örömünk telhetett a szombati fociszünnapon az esti főműsorban. A Szerelmem, segíts! olasz filmvígjátékra gondolok, amelynek meglehetősen avitt mesterkéltségén, érdektelenségén még olyan színészek, mint Alberto Sordi és a szépséges Monica Vitti sem segíthettek, még a parádés magyar szinkronizálás (Haumann Péter és Almási Éva) ellenére sem. Szerencsére kárpótolhatott a Telepódium kettesen most megismételt legutóbbi műsora, a Tiszta idegbaj! „klinikai kabaré”. Gondolom, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy a jó szórakoztató műsort szívesen látjuk másodszor is. Talán az Önök kérték... is példázhatja ezt. Merkovszky Pál Jrádió MELLETT Munkásból lett tanár, nevelőotthon-igazgató volt a szereplője az „Engem a lassú konszolidáció érlelt meg” című riportnak. Rokonszenves egyéniség, aki természetesnek tartja, hogy ma sem szakadt el attól a közösségtől, régi szaktársaitól, ahonnan elindult a több tudásért vivő nem könnyű úton. Mint szavaiból kiderült, vannak esetek, amikor nem elegendő, ha valaki tehetséges, jó eszű; ahhoz, hogy tanuljon; az is kell, hogy egy jó szemű pedagógus „felfedezze”, sőt olykor az is szükséges, hogy rábeszéljék a tanulásra, netán szelíd erőszakkal cipeljék el a felnőttek iskolájába. Innen már, ha valóban van szorgalma és kitartása is a tanuláshoz a tehetség mellé, akkor a maga jó szántából fog igyekezni a felsőbb tanulmányokra. Ez az egykori habarcsgépkezelő az egyáltalán nem könnyű pedagógus hivatásban is a nehezebbet választotta: gyógypedagógus lett, szellemiekben és kifejezéskészségben sérült fiatalokkal foglalkozik. Mint szavaiból kitűnt, a társadalom megértése és segítsége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy ezek a gyerekek megtalálják a helyüket az életben. Kár, hogy ez az érdekes sorsú ember nem talált olyan partnerre a riporter személyében, akivel valóban beszélgethetett volna. így sajnos eléggé interjú íze volt ennek a riportnak. Különösen az első részben, amikor az életéről beszélt (olvasott fel?) a nevelőotthoni igazgató. A sci-fi irodalomnak talán nagyobb jövője van a rádióban, mint a képernyőn. Ezt látszott bizonyítani a Hídfők a végtelenben — Világok a mi világunkon túl című összeállítás is. Miért van (lenne) nagyobb jövője? Mert nagyobbak a lehetőségei. Az ember fantáziája szabadon száguld, együtt a sci-fi mű szereplőivel, gépeivel. Olyat is el tudunk képzelni, amit láthatóvá tenni rendkívül nehéz vagy lehetetlen. Amellett filmen költséges is. Nagyon. És még valami, azt hiszem, lényeges. Az, hogy a képernyőn, a filmvásznon a látvány a fontos. A szöveg másod-harmad rangú. Legalábbis nem olyan fontos, mint lehetne. A rádióban ellenben, mert az ember a szóra figyel elsősorban, könnyebben, s talán figyelmesebb befogadásra is számítva, inkább lehet tartalmas gondolatokat is kifejteni. Mert a sci-fi sem önmagáért íródik, hanem a mai emberekről akar valami lényegeset mondani nekünk. Mármint a jó sci-fi. Mint ahogy a tudományos-fantasztikus irodalom történetét is Összefoglaló összeállításban H. G. Wells- nek A vakok völgye című írása is nagyon fontos gondolatokat közöl az emberi kapcsolatokról, kritikát arról a világról, melyben Wells élt S egyáltalán nem hiszem, hogy jót tett volna neki (az írásnak), ha megfilmesítik, vagy elektronikus trükkökkel képernyőre viszik. Ebből nem az következik, hagy nincsenek (nem voltak) olyan forgatókönyvek, amelyekből jó tudományos-fantasztikus film készült már, csupán annyi, hogy a sci-fi tömegkommunikációs megjelenítési formáját gondosan meg kell választani. Seregi István
