Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. július 27. AZ IDÉN 18 EZREN ÜDÜLHETNEK A vállalatok, intézmények, gyárak dolgozói, illetve a szakszervezeti tagok általá­ban ismerik a belföldi SZOT- üdültetés rendszerét. Kevés­bé köztudottak azonban a külföldi beutalási lehetősé­gek. A januártól érvényes új üdülési szabályzat alapján minden szakszervezeti tag az alapszervezetében csak 3 évenként igényelhet külföldi beutalót, beleértve a hajó­üdültetést is. Az igényeket nehéz kielé­gíteni, mivel sokkal több a jelentkező, mint a beutaló. A kiválasztásnál a szakszerve­zeti bizottságoknak körülte­kintően kell eljárniuk, szo­ciális vagy egészségügyi in­dok nem jöhet számításba, mint a belföldi üdültetésnél. Az elbírálás alapja a hosz- szabb időn át végzett kiemel­kedő gazdasági vagy közös­ségi munka. Tehát jutalom­nak számít. Évenként csak annyi szak- szervezeti tag kaphat külföl­di SZOT-beutalót, mint ahá- nyan a fogadó országokból hazánkba érkeznek. A létszá­mot, az útvonalakat és a szolgáltatásokat az évenként kötött megállapodások tar­talmazzák. Idén a tavalyival azonosan 18 ezren üdülhet­nek SZOT-beutalóval kül­földön, a jegyeket mintegy nyolcezer alapszervezet kö­zött kell elosztani. így nem jut évente mindenhová kül­földi beutaló. Az idén 11 országba, 32 út­vonalra küldhetők el a szak- szervezeti tagok; Ausztriába, Bulgáriába, Csehszlovákiába, Finnországba, Jugoszláviá­ba, Lengyelországba, Mongó­liába, NDK-ba, Olaszországba és a Szovjetunióba. A finn és Beszállás előtt: útra készen a SZOT-üdülőhajók. a mongol utat mindössze csak hatvanan vehetik igény­be. Az ár az időtartamtól, az országtól, az úttípustól és az utazás módjától függ. A szo­cialista országokba érvényes kéthetes beutalók ára általá­ban 3000—4000 forint. A hat­napos pozsonyi hajóút 110 forintba kerül, de a legdrá­gább 10 napos olaszországi repülőül; is csak 7200 forint költségű — költőpénz nélkül. A 18 ezer külföldi beuta­lóból 10 ezer darab hajóüdü­lésre érvényes, májustól ok­tóber végéig tartó hatnapos turnusokban. ^A pozsonyi Az utóbbi két-három évben megszokhattuk már, hogy Nyíregyháza régebbi utcáin néhány kapualjban kis asz­talról vagy kosárból gyümöl­csöt kínálnak. Jó dolog ez, hiszen nem kell a város túl­só végéből a piacra menni egy kiló őszibarackért, s este munkaidő után is hozzájut­hat bárki kedvelt gyümöl­cséhez. Ebben az évben a gyü- mölcsdömping idejére — amely előreláthatólag augusztus 1-től október 31-ig tart — a városi tanács /vb műszaki és termelésellátás­felügyeleti osztályai a város több pontján jelöltek ki meg­felelő nagyságú területet, ahol a háztáji és kiskerttu- lajdonosok szabadon értéke­síthetik zöldségeiket, gyü­mölcseiket, s nem kell érte fizetniük. mellett a másik igen kedvelt hajóút: Bratislava—Wien; egynapos pozsonyi és három­napos bécsi tartózkodással. Az Al-Dunára visz a harma­dik út: Űjvidék—Belgrád— Kazánszoros érintésével. A hajóutakon kívül a leg­többen — csaknem 3 ezren — a szomszédos Csehszlová­kiába utazhatnak; többek között az Alacsony- és a Ma- gas-Tátrába, a gyógyvízéről ismert Marianske-Lazneba. A Szovjetunió szebbnél szebb tájaira kétezren jut­hatnak el. A Fekete-tenger melletti üdüléseken kívül igen népszerűek az öt város — Kijev, Minszk, Leningrád, Tallinn, Moszkva — utak is. Az NDK-ba 1300-an kap­hatnak beutalót. Két hetet tölthetnek a Keleti-tenger mellett Rügen-szigeten, a Berlinhez közeli tóvidéken: Buckovban, szászsvájci ré­szen: Hohnsteinben, a thü- ringiai Tabarzban és télen Oberhofban. Kisebb létszámban vehet­nek részt a vendégek jugo­szláviai, romániai és bulgá­riai tengerparti nyaraláson, valamint a .lengyelországi üdülésen. Ausztria festői szépségű hegyvidéki üdülői 1500 be­utaltat fogadnak 10 napos turnusokban. Hétszázan ugyancsak 10 napon át Itália szépségeivel ismerkedhetnek meg: Róma—Firenze—Rimi­ni—Velence útvonalon. Ilyen a megyei kórház autóbuszvárója melletti kö­rülbelül 50 négyzetméteres terület. A Kígyó és a Szarvas utca sarkán 60' négyzetmétert, a Zöld Elefánt étterem előtt, az autóbuszmegálló mögötti és az étteremtől balra lévő mintegy negyven négyzetmé­tert, a sóstói melegstrand előtti 100 négyzetmétert je­löltek ki erre a célra. A jó- savárosi ÁFÉSZ-ABC és az úttest mögötti 60 négyzetmé­teren, a Sóstói úti kórház előtt lévő virágpavilon mel­letti 60 négyzetméteren, a Szamuely tér központjában, az ÁFÉSZ élelmiszer-cseme­ge boltja melletti 80 négyzet- méteren, Jósavárosban az Ungvár sétány 5—7. számú házak mögötti 50 négyzetmé­teren, a Toldi utcai ABC melletti 50 négyzetméteren, és. a Marx téri ABC környé­kén, a Kun Béla és Korányi utca sarkán mintegy 100 négyzetméteren árusíthatnak a kistermelők a hét minden napján. A tanács osztálya­inak egyetlen kikötése van: ezeken a területeken semmi­lyen építmény nem készíthe­tő, asztalról vagy állványról szabad árusítani. A Volán a rokkantakért Tervet, doku­mentációt adnak A televízió pécsi stúdiójá­nak jóvoltából országos vissz­hangot kiváltó ügy lett a kö­zelmúltban a Volán 5. számú Vállalata egyik szocialista brigádjának tette: társadalmi munkában rokkantkocsit ál­lítottak össze egy nyíregyházi lakos számára. Az 'adást kö­vetően sorra érkeztek a leve­lek és a telefonhívások Nyír­egyházára. Közel tucatnyian kérték, igényelték a közleke­désiek segítségét. Érthető vi­szont, hogy az ő idejük és energiájuk is véges, ám azt sem akarták, hogy minden válasz nélkül hagyják a le­vélírókat, akik zöme nagyon is rászorulna a segítségre! Döntés született tehát, hogy bekapcsolva a kollektíva mű­szaki dolgozóit, dokumentá­ciós tervet állítanak össze, amelyben közük a legfonto­sabb anyagok leírását, a ko­csi öszeállításához szükséges szerszámokat, alkatrészeket és emellett még műszaki rajz­zal is szolgálnak a hozzájuk fordulóknak. Ezt azonnal pos­tázzák a levélíróknak, akik­nek már csupán az marad hátra, hogy szűkebb lakóhe­lyükön egy-egy tettrekész brigádot megkeressenek a to­vábbi munkálatokhoz. A Volán így segíti a rok­kantakat, a többi teendő már a más szocialista közösségek tagjaié... (k. z.) Óvodák, iskolák Karbantartás szünidőben Minden évben a nyári hó­napokban kerül sor az óvó­dák, iskolák felújítására, fes­tésére. E munkafolyamatokat egy hónap alatt kell elvégez­ni, s ennyi idő gyakran kevés. Az óvodák esetében gondot jelent a gyerekek elhelyezése is. Ezen munkamegosztással próbálnak segíteni. Megyénk­ben június 21-től július 18-ig a páros, július 19-től augusz­tus 15-ig pedig a páratlan számú óvódák rendbetételével foglalkoznak. Ez időre a gye­rekeket áltálában a szomszé­dos működő óvodákban he­lyezik el. 1982-ben az oktatási intéz­mények felújítására 27, kar­bantartására pedig 11 millió forintot lehet igénybe venni. Az óvodákra ebből nyolcszáz­ezer forint jut. Az iskoláknál gyakoribbak a nagyobb munkálatok, ame­lyek több időt igényelnek. A teljes befejezés így nem min­dig biztosított a tanév kez­detéig. A szabad szombat be­vezetése is nehezíti a helyze­tet, kevesebb idő áll az épí­tőipar rendelkezésére. Ezért elsősorban a belső munkák elvégzésére törekednek, hogy a tanév augusztus végén fenn­akadás nélkül megkezdőd­hessen. Az idén fejeződött be a Kos­suth gimnázium rekonstruk­ciója, s ez évben kezdődik a Kölcsey Ferenc Gimnázium felújítása, mely a következő évekre is átnyúlik. Az okta­tás azonban az építkezések ellenére is időben megkezdő­dik. A tárgyalóteremből Lopott birkát, motort Korábban azért bocsátotta próbára a bíróság Som Ist­ván 20 éves újfehértói lakost, mert a más birkanyáját — enyhén szólva — nem tisztel­te kellően. Most egy új ügy kapcsán felderítették egy má­sik régebbi ügyét is, s most már mindegyik miatt felel­nie kellett. Az új ügy egy motorkerék­pár elkötése volt. Március 7- én Som késő este Űj fehértó­ról Téglásra ment, de hogy hamarabb érjen, bement Du­dás Sándor udvarára, és a nyári konyhából elvitte an­nak Simson motorkerékpár­ját. Két kilométert hajtotta, akkor felborult vele, emiatt otthagyta. A motorkerékpár megke­rült, csak éppen 500 forintnyi kár keletkezett benne. A közben felderített régeb­bi ügy 1979-ben történt. Ak­kor Som, Barna Imre kisszeg- egyházi tanyáján végzett al­kalmi munkát, s ez november 4-én fejeződött be. Ezen az éjszakán Som kibontotta a juhkarám oldalát, és elhaj­totta Barna apósának 44 anya- birkáját. (Értékük: 132 ezer forint.) A nyájból egy birkát más­nap Somék levágtak, egy kis- bárány is eltűnt, de a többit megtalálták náluk, és Som visszahajtotta a falkát a ta­nyára. A keletkezett 4 ezer forint kár felét megtérítette. A Nyíregyházi Megyei Bíró­ság Somot lopás és jármű ön­kényes elvétele miatt nyolc hónap börtönre büntette és kártérítésre kötelezte a juhok miatt. Az ítélet jogerős. (k) Gyümölcs — útón-útfélen Tíz helyen árusítható gyümölcs Nyíregyháza közterületén A KÉPERNYŐ ELŐTT A nyár úgy él az ember tudatában, mint az időtöl­tésnek könnyedebb, szóra­koztatóbb szakasza. Ilyen­kor, általában fárasztónak tartjuk a komolyabb adá­sokat. Mint a műsorokból látható, a televízió — igen helyesen — nem azonosul teljesen ezzel a közhiede­lemmel, közfelfogással. Ezen a héten is számos igen tar­talmas műsort sugárzott. Hogy most mégis elsősor­ban a szórakoztató adások­ról, pontosabban: némelyi­kéről írok, ennek oka az, hogy a komoly műsorok voltak többségben. Krimi azonban, ha jól emlékszem, illetve ha jól számláltam, kettő is ment. Nem számít­va azt az osztrák tévéfilmet, amelyet — feltehetően — egy olasz vígjátékból készí­tettek „a sógorék”, s amely komédiának és krimiparódi­ának egyaránt felfogható. Tehát visszatérve arra a momentumra, ami arra késztetett, hogy krimiügy­ben szóljak: nem tudom, miért kell minden (a leg­több) gyenge filmet meg­venni? A Célpont című an­gol bűnügyi tévéfilmsorozat esetében még megérti az ember, hogy nem lehet be­lőle kiemelni a gyengébb részeket, s azok híjával megvenni a „csomagot”. Ezt a most látott részt, A jó és hűséges asszonyt se igen le­het dicsérni. Az ötvenper- ces film viszonylagosan hosszú volt. Annak érez­tem. Pedig egy jó krimi — a maga alig egy órájával — nem szokott hosszúnak tűn­ni. Ha nagyobbrészt untig ismert szituációk, olyan for­dulatok kerülnek elő, ame­lyekből gondolati erőfeszí­tés nélkül kitalálható nem­csak a következő lépés, ha­nem szinte a befejezés is, akkor nyilvánvaló, hogy sem a történet nem kötheti le az embert, sem némi fej­törésre nem számíthat. Ak­kor meg miért nézze? Azért, hogy az időt agyon­üsse? A Madigan című amerikai bűnügyi filmsorozatnak A lisszaboni ügy című része nem sokkal különbözött az előbbitől. Ebben legalább időnként felcsillant némi humor. Időhúzó snittek eb­ben is akadtak, ezt azonban nem lehet különösebben fel­róni, mert ilyeneket csak­nem minden filmben ki le­het pécézni. Az sem vallott villogó elmeélre, hogy éppen a rendőrfőnök fiát tették meg a krimi szerzői a bűn­banda beépített emberének. De lehetne még több min­dent is emlegetni. Nincs ér­telme. A krimit általában úgy kell elfogadni, amilyen, még sem tudja az ember megállni, hogy időnként ne morogjon, ha felbosszant­ják. A bohózat esetében na­gyon ügyes szerzőnek kell lennie annak, aki képes be­vonni a nézőt a játékba olyannyira, hogy az képte­len helyzeteket is nagyobb ellenállás nélkül, a logika firtatása nélkül elfogadjon. Az Alfonso Paso vígjátéká­ból készített osztrák tévé­film (valójában a színpadi játék filmre vétele csupán!) bővelkedik olyan helyzetek­ben, aminek láttán a néző­téri tömeghatást nélkülöző otthoni tévénéző azonnal felszisszen, mert egy-egy nagyon is logikus, kézenfek­vő cselekvést elmulaszt egy- egy szereplő. Ráadásul eb­ben a Hadd hazudjunk cí­mű filmben ezek az esetek halmozottan fordulnak elő, a különböző szituációk, né­mi variállással ismétlődnek. Nem sok fantáziára vall. Az meg egyenesen bosszantani szokott, amikor tévéfilm vagy tévéjáték mulatságos jeleneteinél, poénjainál kö­zönség nevetését lehet hal­lani. Itt, igaz, legalább rea­lizálták azzal, hogy a fel­vonásvégeket a színházi közönség fotózásával jelez­ték, mégis zavaróan hatott az „alávágott” nevetés. A magyar szinkron munkála­tainál ezzel együtt kivághat­ták volna. Seregi István A RADIO MELLETT A Rádiószínház közel­múltban bemutatott mát- raszőllősi dokumentumké­peit, Váradi Júlia összeállí­tását szombaton éjjel ismét sugározták, a 3. műsorban. Nyilván a téma fontossága, az ún. cigánykérdés, s a cigány lakótelepek folya­matos felszámolása mielőb­bi megoldásának érdekében, és hadd tegyem mindjárt hozzá; a jól megszerkesz­tett, tárgyilagos feldolgozás színvonalassága okán is. A Keserűkút címmel jelzett dokumentum-összeállítás egy értelmes, törekvő, teljes joggal jobb életre vágyó fi­atal cigány munkásasszony, Melinda (és családja, vala­mint a mátraszőllősi „ci­gánypart” lakóinak) példá­ján a cigányokkal szembe­ni, helyenként még meglévő káros előítéletekről, a falu­ba való befogadásuk nehéz­ségeiről szólt. Ez esetben például a telephez közel fek­vő közkút közös használatá­tól is elriasztotta a cigánysá­got az elvakult gyűlölködés. Persze, a falusi lagosság előítéletei keserítették meg a cigányok számára a kút vizét... Ami a cigánytelep lakó­inak emberhez méltó lakás­hoz segítését illeti, a kamat­mentes lakásépítési köl­csön — megfelelő feltéte­lekkel történő — szinte kor- ' látlan igénybevételének le­hetőségei a jogszabályokban világosan és pontosan meg­határozottak. Ehhez nincs is mit hozzátenni. Hanem ami a cigányok telekhez juttatását, valamint falusi parasztházvásárlását ille­ti, megint csak a háttérből fölsejlő akadályozó ténye­zőkre gondolhattunk az adott esetben. Ugyanakkor a dokumentumműsor nem hallgatta el a cigányok egymás közötti ellenséges­kedéseit sem —, ami pedig ügyüknek a legkevésbé használ. A tárgyilagosság és az alaposság (Váradi Júlia több alkalommal, nagyobb időközökben készítette a hangképeket) volt talán legfőbb erénye a műsornak. „Ugye, hogy vannak ren­des emberek? Csak meg kell találni őket!” — mond­ta emlékezéseiben Magda asszony, F. Almási Éva ri­portalanya a vasárnap késő délutáni „Huszas Stúdió” Foglalkozása csavargó c. adásában. Nos, ez rá és ta­pintatos „ vallató j ára” is tökéletesen illik. A tizen­egy gyermekes családból származó pesterzsébeti-cse­peli, 4 éves kora óta dolgo­zó, egykori proletár emléke­zései egészen különleges él­ményt jelentettek. Nemcsak a múltbeli „planétázása”, kávéházi virágárusítása, te­nyérjóslása és — ahogyan ő kifejezte — koldulásának mondhatni derűs felidézése miatt, hanem elpusztítha­tatlan életereje, töretlenül optimista (még a rettegett ráknak is pszichésen fittyet hányó) szemlélete, a felsza­badulást követően hallatlan ntil színes, forgatagos élet­útja jó ízű ismertetésének folytán is. Ez az okos, tehet­séges (alkalomadtán versel- gető), mindig talpraeső asz- szony meleg embersége iga­zán megragadhatta hallga­tóit. Dicséret a tapintatosan háttérben maradó F. Almá­si Évának, hogy a rádió nagy nyilvánossága számá­ra felfedezte őt. Merkovszky Pál Szombati csúcsforgalom a nyíregyházi szabadtéri piacon. (E.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom