Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1982. június 5. EZERARCÚ SZABOLCS-SZATMÁR Vízmérce és komputer Apjától elörökölt tempóban indul kora reggel útjára Szabó Gusztáv. Szeme — milyen is a megszokás — nem a táj szépségét fürkészi, hanem a gátat vizsgál- gatja. Így ér el a vízmércéhez. Előveszi kis könyvecskéjét, s felírja a vízállást. A mérce környékét — fontos hadállás ez — körbenézi, a telexet ellenőrzi, aztán indul vissza a gáton. Ha valaki most kíváncsi, mit is csinál Szabó Gusztáv, az kapcsolja be délután háromnegyed kettőkor a Petőfi Rádiót. Amikor azt mondják: a Tisza Tiszabecsnél... akkor az ő általa adott számok következnek. — Naponta kétszer olvasom le a mércét, ha árad, akkor kétóránként. Telefonon, van vízügyi vonal is, ha ez nem lenne jó URH- rádión adom tovább a mérési adatokat. De ezzel nincsen vége a napnak. Járom a 8300 méteres töltésszakaszt, ellenőrzőm a gát minőségét, kaszálom, vagy kaszáltatom az oldalát, gondom van a műtárgyakra, az árvízvédelmi raktárra, figyelem a folyót. Ügy van az, hogy hallani, ha suhog a víz. Akkor baj készül. Ha a megadott magasságot túllépi a víz, akkor el kell rendelni az elő fokú készültséget. Értesítem a tanácsot, a rendőrséget, a határőrséget, a tsz-eket, berendeljük a segédgátőröket — vagyis megindul a gépezet ... A gátőrök a vízügyi szolgálat kis tisztesei. De milyen gépezetről van is tulajdonképpen szó? Mit tu- duk arról, mit fedez a név: Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság? Jártunkban- keltünkben legfeljebb a gátőröket látjuk, s aikkor hallunk róluk, ha baj van. Az ország vízügyi igazgatóságai szoros, jól szervezett egységet képeznek. A felső- Tisza-vidékinél 1750 ember dolgozik. Van köztük mérnök, biológus, matematikus, adminisztrátor, matróz, uszályvezető, segédmunkás, kőbányász, nehéz- gépkezelő, gépkocsivezető, technikus, közgazdász, geodéta, hajós, gépjavító, tervező, építőipari munkás, programozó, laboráns, darus, elektroműszerész, számítástechnikus, gátőr, geológus. Nem is hiszem, hogy van még ilyen sokfélét, színeset és tarkát mutató szervezet a vízügyön kívül. Mindez a sokféleség szerveződik egységgé, mely percnyi pontossággal működik, ezernyi szállal kötve össze vízparti pontokat a központi rendszerző és döntő agy- gyai. — A vízügyi igazgatóság elsőrendű feladata — bármilyen furcsán is hasson első pillanatban a megfogalmazás: a gazdálkodás — világosít fel Szeifert Gyula igazgató. A víz, életünk minden részét és minden mozzanatát áthatja. Mi ugyanakkor véges készletekkel rendelkezünk, hisz a csapadék változásai ellenére egy megközelítően azonos mennyiség fölött diszponálhatunk. Ezzel szemben áll egy állandóan növekvő igény, mely az ipar, a mezőgazdaság, a lakosság részéről jelentkezik. A vizek mennyisége az elmúlt konokban nem lett több, s míg korábban nagy készlet állt szemben kis igénnyel, ma hatalmas igény szembesül a meglévő, bizonyos értelemben csökkenő készlettel. Hát ez a gazdálkodás lényege. A mi feladatunk az optimális lehetőségek megkeresése és alkalmazása. Ezzel egy időben alakítani kell a közgondolkodást is, mely nehezen veszi tudomásul, hogy a megnőtt igényeket csak a meglévő legésszerűbb elosztásával, felhasználásával szabad kielégíteni. Nem egyszerű megérteni azt sem, hogy a környezetvédelmi törvény hat témája mind összefügg a vízzel, és ezek érvényesítése jövőnket határozza meg. A környezet károsítása ha nem is azonnal, de évek múltán ijesztő mértékben befolyásolja a vizeket, többek között az ivóvizek minőségét is. — De a gazdálkodás keretébe tartozik az ár- és belvízvédelem is. Megyénk területének 40 százaléka fekszik az árszint alatt. Ha nem lennének gátak, ezek évente víz alá kerülnének. Márpedig itt 60—70 milli- árdra tehető érték van, épület, gép, ház, a termést nem is számítva. Nem térek ki külön a legfontosabbra, az emberre, hiszen nyilvánvaló, hogy ez minden mást megelőz. Árvédelmi műveink — értékük ötmilliárd, s az árvízvédelemre évente fordított 55 millió forint, mind azt szolgálják, hogy ezeket az értékeket védjék. Hasonló céljaink vannak az utóbbi időben különösen gyakori belvíz elhárításával, az általa veszélyeztetett értékek megvédésével, a talajok megmentésével. A vízügyi igazgatóság tehát a gazdálkodás összefoglaló elnevezés alatt szervez ár- és belvízvédelmet, s látja el azt a szakhatósági munkát, mely egyre határozottabban és keményebben befolyásolja az élet minden olyan területét, ahol vízről van szó. Nélkülük nem épülhet gyár, lakótelep, hizlalda, kút, vízmű, derítő, halastó — hogy csak párat említsünk. Engedélyező és ha kell bírságoló intézkedéseik mind a „véges készlet” megóvását szolgálják. Az építésvezető-helyettes végigvisz a vonalon. Már kész a kotró helye, pontosan kijelölték, hol kell védeni a partot, a kanyart. — Ez a látszólag nem nagy munka — tájékoztat Kristin — két és fél millióba kerül. De meg kell csinálni, mert a part így, ahogy van nem biztonságos, a víz rombolja, s ha nem akadályozzuk meg a további szakadást, csak rosszabb lesz. Kemény munka, mindenütt erőfeszítések, emberi megfigyelések, az értékvédő küzdelem apróbb-nagyobb csatái Szamoson, Túron, Tiszán, Krasznán. Minden a már meglévő vagy az éppen jelentkező, az itt és most pillanata által megszabott ténykedés. Mondhatnék úgy is: a tünet kezelése. De ha már gazdálkodásról, s főleg korszerűről esik szó, kíváncsivá válunk: hol tart az ok, az előzmény megismerésének mindenképpen meghatározó szerepe. A baktató gátőr, a félnomád uszályos, a kézzel követ pakoló látványa után szinte megdöbbentő a hangulat a vízügy számítás- technikai központjában. Bálint Zoltán osztályvezető kalauzol. Mindenütt fehér- gallérosok, kiváló matematikus, programozó, operátor, a csendesen duruzsoló műszerek között. — Tökéletesen jogos igény, hogy ne csak azt tudjuk, ami egy adott pillanatban van, hanem azt is, ami várható — kezdi Bálint Zoltán a beszélgetést. — Megyénkbe a vizek a határokon túlról érkeznek. A hozzájuk tartozó vízgyűjtő terület 36 ezer négyzetkilométer, ennek csak a hatoda van hazánkban. A'hhoz, hogy a megyében minden esetre százszázalékos biztonságot teremtsünk, megtehetnénk, hogy annyi és olyan magas gátakat építünk, hogy sose lenne árvíz. Ez horribilis összeget emésztene fel, de értelmetlen is lenne. Sokkal ésszerűbb, ha ehelyett a legkorszerűbb technikát állítjuk szolgálatba, a számítógépet, az elektronikát. Ennek legfőbb előnye, hogy közlései objektívek, minimálisra csökkenthető az emberi mulasztás miatti tévedés, s ha jó programokat készítünk az egyébként buta gépnek, biztonságos döntések születhetnek. — Ha jól tudom, jelenleg csupa olyan adatból dolgoznak, meíyeket telefonon gátőrök adnak, emberek mérnek. S mi van, ha valaki téved, mi történik, ha a gátőr a hasára üt? Különben is: még mindig csak ott tartunk, hogy a „van’’-t tudják. — Épül a Hydra—3 rendszer. Négy távadatjelző már a helyszínen van Csengerben, Tunyogmatolcson, Gar- bolcon és Agerdőmajornál. Két telexes állomás épült Tiszabecsnél és Vásárosna- ménynál. Ez a szisztéma olyan, hogy innen bármikor hívható, s automatikus észleléseket továbbít a gépnek. Az adatok bővülnek: vízállás, csapadék, hőmérséklet, szélerősség és víziminőség mérhető azonnal. A rendszerhez — mely a távlatokban minden vízmércés helyen kiépül — csatlakozik majd a napkori hidromete- orolpgiai radarállomás. Ez háromszáz kilométeres körben kaszál be a környező országokba, jelezve, hol és mennyi csapadék hull. Kétszáz kilométeres körből pontos, 300-ról megközelítően megbízható adatokat ad. Az ilyen információk összessége lehetővé teszi, hogy jó előre tudjuk: van-e veszély vagy nincsen., Ma még gyakran előfordul, hogy régi tapasztalat, a túlzott óvatosság, a kockázat ' veszélye akkor is készültséget szül, amikor arra nincs is szükség. — Már ma is tud annyit számítóközpontunk — mondja Halász Ferenc programozási csoportvezető —, hogy a vízügy minden szakágát tudjuk segíteni. Rendszerünk kiépülése után rákapcsolható az összes szomszédos vízügy távadatjelző rendszerére, s lényegében az egész Tisza-völgy biztonságát is szolgálja. A display-re felkerül a program. A gép kérdez. Az operátor válaszol. Pillanatok múlva a kiíró máris adja az előrejelzést. Várható vízállást. Partépítőnek, hajósnak, víz jelzőszolgálatnak, árvédelemnek, hídépítőnek, s bárkinek, aki kéri. Biztonságunkat éjjel-nappal ügyelik. Az őrök között immár ott a legújabb: a komputer. Bürget Lajos Munkában az operátor. Elek Emil felvétele. KM
