Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-04 / 129. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. június 4. 0©Q0@0 ÉPÍTŐTÁBOR '82 Á fotós szeme A harmadik szem — ezt a címet kapta a kiállítás kata­lógusa, mely lapunk fotóri­portere, Elek Emil tárlatára kalauzol. Tokajban, a volt görög katolikus templomban berendezett Tokaji Galéri­ában nyílik a kiállítás, június 4-én délután ötkor, a nagy­községi művelődési ház és a Zilahy György művészetbará­tok köre rendezésében. A ki­állítást naponta — hétfő ki­vételével — 10—12 és 14—18 között tekinthetik meg az ér­deklődők. S ezúttal — kivé­telesen — hadd idézzünk pár szót az ajánlásból: „Elek Emil képeivel hozzánk eljut, s késztet arra, hogy figyel­jünk. Teszi, mi dolga: képeit ajánlja. ítésze legyen a tisz­telt közönség”. Tévéfelvétel: kedden Színháznaptár Pénteken és szombaton a Szép magyar tragédia előadásaival folytatódik a Móricz Zsigmond Színház műsora. Június 4-én a Jászai- és a Katona-, június 5-én a Déryné- és a Vörösmarty-bér- letek érvényesek. Június 7-én, hétfőn a Szókratész védőbeszéde a Blaha- és a Moliere-bérletben kerül színre. Kedden, június fi­án izgalmas nap következik szín­házunk életében. Ez lesz az első tévéközvetítés. Tamási Áron: Bú­bos vitéz című mesejátékának előadása délután kettőkor kezdő­dik. Este a Szókratészt .a Ka­zinczy- és a Szigligeti-bérletben adják elő, s ugyanez a darab szerepel szerdán este is a Ben­czúr- és a Móra-bérletben. Jú­nius 10-én, csütörtökön este is­mét a Szép magyar tragédiát lát­hatja a közönség a Kölcsey- és a Shakespeare-bérletben. Miközben Nyíregyházán az újabb daraboknak tapsolhatnak a nézők, folytatja a társulat az Űri muri táj előadásait. Június 7- én, hétfőn Fehérgyarmaton, 9-én, szerdán pedig Záhonyban tarta­nak két-két előadást délután 2, illetve este 7 órai kezdettel. A nyírbátori művelődé­si központ képzőművésze­ti stúdiójának tagjai az utóbbi időben tűzzománc képeket készítenek. Ehhez a munkájukhoz segitséget kapnak a helyi csepeli fú­rógépgyártól, ahol a kü­lönböző tűzzománc tech­nikával készített képe­ket kiégetik. Felvételünk Tabi József né rajztanár Nyírbátori műemlékek című munkájáról készült. (Elek E. felv.) Dokumentum- és eszközki­állítás nyílik ma, június 4-én a megyei művelődési központ szabadidős terében. „Ezt épí­tették a Szabolcs-Szatmár megyei építők” címmel. Jú­nius 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Június 5-én 10 órától díszítőművészeti vásár várja a házba látogatókat. Este 6 óráig válogathatnak a bőr, makramé, gyöngy, cse­rép ajándéktárgyak és népi textíliák között. Szombaton madarak és fák napjára a Sóstói Kultúrpark- ba csalogatják a kikapcsoló­dásra vágyókat. Környezet- védelmi filmeket vetítenek, a vadasparkot pedig szakem­ber kíséretében tekinthetik meg a látogatók. 6-án vasár­nap a megyei művelődési Tizenegy «gyüttes közreműködésével Hegyei . néptánc bemutató Az amatőr művészeti cso­portok és szólisták bemutató sorozatában június 6-án, va­sárnap 10,30-tól a megyei és városi művelődési központ­ban megyei néptánc bemu­tató lesz. Az MVMK hang­versenytermében tizenegy együttes lép a közönség elé. A II. kategóriás együttesek nyitják a sort. A balkányi néptáncegyüttes, a Csárdás néptáncegyüttes Nyírtelek­ről, a kisvárdai néptánccso­port, a Nyírség néptáncegyüt­tes és a Bessenyei György Ta­nárképző Főiskola néptánc­együttese mutatkozik be. 13,30 órakor menettáncversennyel folytatódik a bemutató. A Szabadság téren és környékén vonulnak végig a táncosok. 14,30-tól a III. kategóriában nevezett hagyományőrző együttesek — az ajaki népi együttes, a milotai cigány­együttes, az ököritófülpösi Fergeteges néptáncegyüttes — lépnek színpadra. Három együttes az I. ka­tegóriában nevezett. A Kállai kettős népi együttesnek, a Szabolcs-Volán és a Szatmár néptáncegyüttesnek 15,30-tól tapsolhat a közönség. A me­gyei néptánc bemutató díj­kiosztással, szakmai értéke­léssel ér véget. Madarak ét fák napja — Vasárnap Hetefejércsén Hét végi programajánlat központban 10,30-kor kezdő­dik a megyei néptánc bemu­tató. Hétfőn, 7-én 10 és 14 órától a debreceni Blattner bábegyüttes szórakoztatja a gyerekeket. Az oroszlán és az egér című mesedarabot adják elő. Vásárosnaményban a mű­velődési központban június 4-én délután öt órakor lesz a megyében élő amatőr képző­művészek tárlatának megnyi­tója. Este nyolckor a Nép­színház társulata Kodály: Háry János című daljátékát mutatja be. Falusi vasárnapot rendez­nek június 6-án Hetefejér- csén. A beregi falvakban már ismerős kulturális program ezúttal egész napos színes választékot kínál. Délelőtt 9- től térzene szórakoztatja a községek lakosait, a kicsik pedig népi gyermekjátékok készítésével jeleskedhetnek. Lesz még kötélhúzás, zsák- banfutás, lángosevés, ügyessé­gi verseny — egyszóval min­den, ami szórakoztat. Dél­után háromtól a színvonalas műsorral bemutatkozó ama­tőr művészeti együttesek ve­szik át a terepet. Fellép a csarodai gyermektánccsoport, a tarpai dalkör és citerazene- kar, a gyermekekből álló bábcsoporttal és citerazene- karral együtt, a pusztadobosi pávakor, a Vásárosnaményi ÁFÉSZ népi zenekara és Si­mon József né, a népművészet mestere. Fél öttől a Móricz Zsig­mond Színház művészei lép­nek fel zenés műsorral, majd hattól szabadtéri diszkó zárja a nap programját. Közben egész nap képzőművészeti ki­állítás, könyv- és hanglemez­vásár várja az érdeklődőket. Az „Igaz ez a szép" brigád­vetélkedő első feladat­lapjának megoldása 1. Mely szerv jogosult a Magyar Népköztársaság al­kotmányának megalkotásá­ra? b) Országgyűlés. 2. Al­kotmányunk az állampolgá­rok alapvető kötelességének milyen két fő csoportját kü­lönbözteti meg? a) gazdasá­gi és politikai. 3. Az állam- polgári alapjogok milyen körben illetik meg az ál­lampolgárokat? a) a maguk teljességében csak a saját állampolgárt illetik meg. 4. Az állampolgárok lelkiisme­reti szabadsága és a vallás szabad gyakorlásának joga magában foglalja-e azt a követelményt, miszerint az állampolgárok számára biz­tosítani kell, hogy választá­suktól függően az általános iskolában és az általános gimnáziumokban tanuló kis­korú gyermekük vallások­tatásban részt vehessen, vagy részt ne vehessen? b) igen. 5. Alkotmányunk egyé­ni politikai jogként szabá­lyozza a szólásszabadságot. Van-e korlátja e jogosít­ványnak? b) e körben is csak az olyan cselekmény megengedett, melyet a Bün­tető Törvénykönyv nem mi­nősít politikai rendszerünk­re káros, felforgató tevé­kenységnek. 6. A választó­jog alkotmányi rendelkezé­sei határozzák meg a vá­lasztójogi törvény alapelve­it. A Magyar Népköztársa­ságban a választójog: b) ál­talános, egyenlő, közvetlen és titkos. 7. A Magyar Nép- köztársaság biztosítja ál­lampolgárainak a munkához való jogot. Munkaképes sze­mély köteles-e minden eset­ben munkát végezni? b) nem, ha rendelkezik a lét- fenntartását biztosító anya­gi javakkal, (nyeremény, örökség stb.) 8. Alkotmá­nyunk kimondja a magán­lakás tiszteletben tartását. Eszerint az állampolgár la­kásába — beleegyezése nél­kül — sem magán-, sem hi­vatalos személy nem hatol­hat be. E jog megsértését jelenti-e a házkutatás, mint kényszerintézkedés? a) nem. 9. Minden magyar . állam­polgárnak joga van ahhoz, hogy külföldre utazzék. Meg kell azonban tagadni a kül­földre utazást attól, aki: a) valamely szocialista állam­mal szemben ellenséges te­vékenységet folytató szerv­hez, vagy személyhez kíván utazni. 10. Mely szerv jogo­sult megváltoztatni a Ma­gyar Népköztársaság alkot­mányát? a) kizárólag az or­szággyűlés. Várják a szabolcsiakat renc, illetve a II. sz. ipari kö­zépfokú iskolák építőtáboro- zói is viselhetnek majd. A harmadik turnusban újabb 340 középiskolás látogat Sza- bolcs-Szatmárból Bodakaj- torba. Fórum és szépségverseny; Gorsium és Tác; — de meggy, ribizli és barack is várja a szorgos fiatalokat. S egyáltalán nem mindegy, hogy a várhatóan megtermő 35 vagon meggy, 30 vagon ri­bizli s a mintegy 230 vagon kajszibarack mikor, s milyen minőségben kerül betakarí­tásra. NÉGY CSÖNGETÉS HALLATSZOTT után Mátészalkán Bodakajtor, Tabdi, Török- szentmiklós, Telekgerendás és Biatorbágy várja Szabolcs- Szatmár fiataljait 1982 nya­rán — tájékoztat Bárdos Er­zsébet a KISZ-mb politikai muhkatársa. — A szabolcsi résztvevők száma örvendete­sen megnőtt, míg 1974-ben 1288; 1976-ban 2452, s az el­múlt nyáron 4333 KISZ-es segítette különbözőő tábo­rokban a közhasznú munká­kat. 21 zászló, 42 kiváló bri­gád; s szinte elenyésző szá­mú fegyelmezetlenkedő — a múlt; s a jövő — például Bodaka jtorban ? — 9600 hektáron gazdálko­dunk — mondja Gablovics György, a Sárszentmihályi Állami Gazdaság bodakaj tori kerületének egyik vezetője. — Bár búza, napraforgó, szarvasmarha és 10 ezer da­rab nutria, illetve a 14 hektá­ros növényház is ad munkát, az igazi feladatot a gyümöl­csös jelenti. Mi 1978-tól foga­dunk fiatalokat. A bodakaj- tori táborra 30 millió forintot költöttünk, s közel 400 fiatal­nak faházas elhelyezést, hi­deg-meleg vizet; sportpályá­kat, korszerű ebédlőt biztosí­tottunk. Amikor 1982. május 20-án „tábornézőbe” indultunk, kí­sérőm Balogh József, ő mondta: — 10 faházurvk van. Egy- egy házban 52—54 gyerek fér el, úgy, hogy 4—6—8—10—16 táborozó lesz egy szobában. Fél évtizede nem voltak út­törők a táborban, most a szabolcsi pajtásokkal nyi­tunk, június 20-án. Ügy tűnik meggyszedéssel kezdhetnek a szabolcsi" úttörők. A házakat most fertőtlenítjük, ugyan­csak megszépül a tábor kör­nyéke, s már egyeztettük a programokat a moziüzerrji vállalattal, illetve a művelő­dési központtal. így vendége­ink megyénk amatőregyütte­seivel is megismerkedhetnek. A pinceklub, s a sportpályák szintén rendelkezésre állnak. Mivel a fiatalok 5 órakor kel­nek, s a 800 adagos konyhán­kon a reggeli elfogyasztása után indulnak dolgozni, dél­után 2 órától már szabad program jelenti az eseményt. Azt már a két brigádveze­tőtől tudtam meg, hogy a gazdaság autóbusszal szállít­ja majd munkába a gyereke­ket, de így jutnak el a Bala­tonra; s kereshetik fel Szé­kesfehérvárt, illetve a kör­nyék nevezetességeit. Bemu­tatta a két fiatal a pólót, sap­kát (a sporttáska még nincs kész) amit majd nemcsak az úttörők, de a II. turnusban a nyíregyházi Krúdy, Kossuth, Zrínyi, ijletve a kereskedel­mi, a Váci, a Mező Imre, a Váry Emil, a II. Rákóczi Fe­Tegnapi számunkban gyors­hír adta tudtul: lángok pusz­títottak Mátészalkán, a Szat­már Bútorgyár félkészáru raktárában. A vész elmúlta után a helyszínen hivatásos, önkéntes, és alkalmi tűzol­tókkal beszélgettünk. Hatalmas kormos ár zúdult ki a leégett raktár kapuján, bent szenes csonkok mere- deztek ki a vízből. — Úgy égett a pala, mint a papír, a vas fehéren ízott — mondta el verejtékes homlo­kát törölgetve Fodor Zoltán, a gyár műszerésze, aki első pillanattól részt vett az oltás­ban. — raktár fölött vették észre az asszonyok a szivár­gó füstöt — folytatta. — Azonnal riasztottuk az ön­kéntes alakulatunkat, és az állami tűzoltókat is. Hét cső­ből ömlött a víz a tűzre, és minden fellelhető poroltó kézbe került, de a bent lévő fenyő bútorkeretek, és a po- liuretán betétek egyetlen nagy csóvában égtek, így az időközben megérkezett tűz­oltókkal együtt a szomszéd raktárakat védtük, mert ott készárukat tárolunk. — Négy csengetés hallat­szik ilyenkor a laktanyában — mondta el Juhász Lajos tűzoltó ezredes, a megyei tűz­oltóparancsnok. — Az ügyele­tes alakulat ebből tudja, hogy a legveszedelmesebb fokozat­ról van szó. Senki sem kér­dezi, mi ég?, hol ég?, ezzel is az idő telne. A teljes készült­ség szinte azonnal a gépeken van és a részleteket rádión kapják meg. A tűzveszélynek leginkább kitett üzemekre pontos, részletes és főleg be­gyakorolt oltási tervünk van. Itt lehetett volna egy kisebb tűz is, nem egy ilyen négy­millió kárú, de akkor is azon­nal elindult volna minden erő Nyíregyházáról, és Kis- várdáról is. Ide ennyi kell. Ezen nem lehet takarékos­kodni. — Kétnapi kiesést okoz majd az elégett áru a mun­kában, eddig tart, amíg pó­toljuk. Mándokról kapjuk a félkész anyagot. — Még lát­szik az ijedség Berecz András, a gyár igazgatóhelyettesének az arcán. Rossz rágondolni, mi lett volna, ha továbterjed a tűz. A készáruraktáraink is porig égtek volna. Sajnos a mi gyárunk nagyon tűzveszé­lyes anyagokkal dolgozik, és már közel tízszer meglátoga­tott bennünket a vörös kakas. A mostanihoz hasonló kárunk még nem volt, millió fölött is csak egy. A dolgozóink lélek­jelenlétén múlik min­den, ezért önkéntes alakula­taink tudását, felkészültsé­gét , állandóan gyarapítjuk. Az idén is másodikak voltak a megyei versenyen, de itt, és ma ők nyertek. Ezt hivatásos kollégáiktól hallottam. Esik Sándor Gyilkosság „ szeretet bői” Szobafestő-mázoló szakképzett­séggel rendelkezik Gurbán György 31 éves hajdúdorogi la­kos, de nem szakmájában dolgo­zik, hanem egyénileg gazdálko­dik a hajdúdorogi tanyáján, és mintegy 100 ezer forint értékű ál­latállománnyal rendelkezik. Évek óta rendszeresen italozik, emiatt számos esetben került nézetelté­résbe a rendőrökkel, azonban ed­dig csupán pénzbírságokkal, el­zárásokkal büntették hol garáz­daság, hol verekedés miatt. Gurbán tavaly február óta élt élettársi viszonyban Szabó Gyön­gyivel, egy 19 éves kálmánházi lánnyal. Már kezdetben megmu­tatkozott Gurbán féltékeny ter­mészete, többször — főként ittas állapotban — megverte élettár­sát, hogy okkal-e, vagy ok nél­kül, az szinte kideríthetetlen. A verések miatt Szabó Gyöngyi há­romszor is megszakította vele az életközösséget és visszaköltözött Kálmánházán élő szüleihez. Egy­szer hónapokig külön éltek, de Gurbán kérlelésére a lány újra visszatért a tanyára. Január 18-án Szabó Gyöngyi azt mondta élettársának, hogy el­megy a szüleihez, megkéri tőlük a 200 forintos tartozásukat. Gur­bán ebbe bele is egyezett, hiszen arról volt szó, hogy Szabó Gyön­gyi még aznap visszatér. Amikor a lány elhagyta a tanyát, Gur­bán még látta, hogy A. György vette föl a gépkocsijába, aki egyébként neki is jó ismerőse volt. Szabó Gyöngyi azonban aznap nem tért vissza, sőt másnap sem. Harmadnap reggel Gurbán Kál- mánházára indult, de túlságosan korán lévén, nem tért be a Sza­bóék házába, viszont egész nap folyamatosan italozott. Délután négy körül ért vissza a tanyába és látta, hogy élettársa még nincs otthon. Elhatározta, hogy elmegy érte és visszahozza. A csizma­szárába dugott egy 29 cm hosszú konyhakést, ,,minden eshetőség­re számítva” — vallotta később a tárgyaláson, ha esetleg a só­goraival találkozik, ,,legyen mi­vel védekezni”. Még út közben betért Kálmán­házán a Burgyé néven közismert kocsmába, ott azonban italos fej­jel mindenféle zavaros dolgot beszélt, majd egy kólásüvegbe vett pálinkával ment el Szabó Gyöngyi szüleinek lakására. A konyhában ketten voltak: Szabó Gyöngyi és a nagybátyja, a szü­lők nem tartózkodtak odahaza. Gurbán pálinkával kínálta élet­társát és annak nagybátyját is, de ósak a férfi fogadta el. Gurbán hamarosan rátért jö­vetele céljára és hívta haza az élettársát. Szabó Gyöngyi kije­lentette, hogy nem akar vissza­térni a tanyára, mert ,,így ez nem élet”. És hozzátette, hogy most is ittas állapotban van. Gurbán élettársának erre a megerősített kijelentésére indu­latba jött, arcul vágta élettársát, majd újra, és ettől a lány a he­p verőre zuhant. Jajgatott és kia­bálta, hogy most már azért sem megy vissza Gurbánhoz. Erre Gurbán előkapta a csizmaszárba dugott konyhakést és azzal nagy' erővel mellbe szúrta Szabó Gyön­gyit. A lány ugyan maga elé kap­ta a bal kezét, de azon is áthatolt a kés, megsértette a szívburkot és a lány perceken belül bekö­vetkezett halálát okozta. Gurbán előbb őszinte, feltáró vallomást tett az ügyben, de ezt a tárgyaláson visszavonta, (ki­használva, hogy a petróleumlám­pával igen gyéren világított kony­hában a lány nagybátyja nem látta magát a szúrást), és azt ál­lította, hogy ő csak vissza akar­ta lökni a heverőre a lányt, és ,,ekkor történt a baj”. Tehát hogy véletlen volt az egész. Az orvosszakértő azonban ezt a védekezést megcáfolta, így ilyen mély sérülés nem jöhetett létre, különben pedig igen erő­sen meg kellett ahhoz markolni a kést, hogy ez a sérülés bekö­vetkezzék, véletlenből ilyen nincs. Az elmeorvosok véleménye sze­rint Gurbán az eset alkalmával kóros elmeállapotban nem szen­vedett, csupán indulatilag labi­lis, agresszív készségű egyén. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Gurbánt az emberölés miatt ti­zenegy év börtönre büntette, tíz évre eltiltotta a közügyektől és alkoholizmusa * miatt elrendelte kényszergyógyítását. Az ítélet nem jogerős. 00

Next

/
Oldalképek
Tartalom