Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. június 3. A Mándoki Fa-, Vastömegcikk [pari Szövetkezet több' hiány­zó cikk gyártását kezdte meg. Ezek a réz .kazántest. a réz füstcső. a horganyzott kibúvó, az enyvfőző. Termékeiket kooperációban készítik. Felvételünkön a Budapesti Autófém Szövetkezetnek gáztüzelésű vízmelegítő kazánt szerel -össze Molnár Károly. (Jávor László felv.) ÚJ VÁLLALKOZÁSI FORMÁK flero, Szezám és társai Az új vállalkozási formákat nagy érdeklődés kíséri Nyíregyházán: van, akit a lehetséges részvétel érdekel, má­sok viszont egyes gazdasági tevékenységek, szolgáltatások megélénkülését várják. Az év első öt hónapjában a megyeszékhelyen két kis­szövetkezet, hat vállalati gaz­dasági munkaközösség és 11 gazdasági munkaközösség alakult, illetve jutott el az alapszabály hivatalos tárgya­lásáig. Március 1-én megkezdte működését a megyei tanács­adó szolgálat. Sok írás fog­lalkozott az új vállalkozási formákkal a sajtóban, számos műsor a rádióban. Ennek el­lenére a lakosság érdeklődése, a kezdeményezett új szerve­zeti formák beadványai azt mutatták: nincs megfelelő in­formáltság, nem ismerik kel­lően a jogszabályi lehetősége­ket — a konkrét vállalkozó a vártnál kevesebb. A megyeszékhelyen két kisszövetkezet jött létre 18, illetve 17 fővel, s nem régi szövetkezetből váltak ki, ha­nem teljesen újak. Április 1- én alakult Unitas néven egy tervező, szolgáltató és építő kisszövetkezet (a Tavasz u. 2. alatt működik), s ugyanebben a hónapban hagyták jóvá az Optimál alapszabályát is: ez a kisszövetkezet tervezéssel. szervezéssel, nyomdaipari szolgáltatással foglalkozik (székhelye Kossuth u. 74.) Három munkahelyen ala­kult vállalati gazdasági mun­kaközösség — kettő a Nyír- terv-nél. A „Nyírteam” tevé­kenyégi köre: város- és épü­lettervezés, műemlék-helyre­állítás tervezése. A „Nyírterv- Komfort” komplex épületgé­pész tervezési feladatokat vállal, különös tekintettel az olajhelyettesítő és energia­racionalizáló létesítmények­re, (Engedélyezési eljárásuk május közepén még tartott, a tényleges munka ezután kez­dődhet.) A SZÁÉV-nél egy 14 fős vállalati gazdasági munkakö­zösség anyagbeszerzések le­bonyolítására vállalkozott, alapszabályukat március 31- én hagyták jóvá. Ez a vállal­kozási forma a vállalatok ke­retén belül, bizonyos felada­tok elvégzésére hivatott, fő­leg olyanokra, amelyekre az adott vállalatoknak egyéb­ként nincs kapacitása. hagyták. Közülük legismer­tebb a Nyírség-Taxi gmk, amely tíz fővel indult. Ezen­kívül van szervezési, progra­mozási, számítástechnikai kérdésekkel foglalkozó gmk, mások tervezésre vállalkoz­nak. Az „Elán” pl. épületgé­pészet, központi fűtés és víz­berendezések tervezésével, kivitelezésével foglalkozik, az „Energo-opt”, hűtéstechnikai racionalizálási, szellőztetési, klimatizálási szakkérdések­kel foglalkozik. A „Horizont” gépészeti és erősáramú terve­zést vállal. Vannak különleges gmk-k, mint például az Aero, amely gyárkémények bontását, sze­relvényeinek javítását vállal­ja, vagy a Szezám, amely biztonságtechnikával foglal­kozik. A kép tehát változatos, de a néhány hónap tapasztalata is sokféle tennivalóra utal. Hosszú az ügyintézés (ebben főként a tájékozatlanság ját­szik közre). Előbb-utóbb szükség lenne a jogsegélyszol­gálat megszervezésére (a munkajogi, bérezési kérdések tucatjai merülnek fel). A vál­lalatok magatartása inkább tartózkodó, mint segítő. Cél­szerű lenne pl. ha az IKSZV a hasznosítható — ma hasz­/---------------------------------------\ Eta néni adománya- Nemrégiben jelent meg * a' az a felhívás, 'mely a nyíregyházi lakosokat ér­tesítette arról, hogy vá­rostörténeti dokumentu­mokat gyűjtenek a váro­si tanács vb támogatásá­val. Az erre a célra ala­kult bizottság tagjai lel­kesen fogtak munkához, s ennek egyik eredmé­nyeként 26 darab régi fénykép került a gyűjte­ménybe a régi Nyíregy­háza történetéből. Adományozója Jenei Dezsőné, a városszerte ismert Eta néni ugyan nehezen vált meg a szá­mára kedves emlékektől, de jó szívvel támogatja azt az ügyet, hogy lega­lább képek segítségével mentsük meg a jelennek és a jövő nemzedékeknek a régi megyeszékhelyre jellegzetes épületeket, há­zakat, és fotón is meg­örökített fontos esemé­nyeket. így került az ő jóvoltából a leendő város­történeti kiállítás anya­gába több értékes doku­mentum. Megörökítik a fényképek például 1938- ból a vasutasok zászló­szentelő ünnepségét a ré­gi állomás előtt. Különö­sen értékes ez a fotó azért, mert az egykori vasútállomásról viszony­lag kevés fénykép ma­radt meg. Megőrizte Se- rédi Jusztinián herceg- prímás látogatását Nyír­egyházán, s még egy ku­riózumot: Horthy a me­gyeszékhelyen, 1941-ben. És még egy a sok közül: lovas huszárok — a híres nyíregyházi huszárok — felvonulása a főutcán, a Takarépkalota előtt. Eta néni adománya már a ma számára is rend­kívüli érték, bizonyára az utókor is tisztelettel fogadja majd. < _________________________> Ellentmondás a környezettel Gyermek-ideggondozó létesül Feleltetés előtt általában izgul a gyerpk, (le van, aki­nél ez az izgalom olyan mé­reteket ölt, hogy nem tud aludni, ingerlékeny, súlyo­sabb esetben elkezd dadog­ni. Természetesen sok min­den kiválthat a normálistól eltérő viselkedést a gyerek­ből. Pusztán fegyelmezéssel nem lehet javítani ezeken a tüneteken. Egy éve foglal­koznak a megyei kórház gyer­mekosztályán ideggondozás­sal, azonban a hathatós keze­lésre csak akkor számíthat­nak a szülők és a kis bete­gek, amikor 1984-ben elké­szül a gyermek-ideggondozó. Az előkészítő munkálatokkal dr. Princzinger Ágota ad­junktus foglalkozik. — A jelenlegi gyermek- ideggondozáson havonta át­lagosan 200—250 gyermek jelenik meg. Sok esetben nem is az a baj, hogy mozgásza­varral küzd a beteg, vagy agyi károsodással jött a vi­lágra és ez a későbbi fejlődé­sét is befolyásolja. A környe­zet, az iskola, a szülők szere­pe legalább olyan fontos a normális idegrendszeri mű­ködés létrejöttében, mint az orvosé, vagy a gyógypedagó­gusé. Jó néhány gyerekről tudunk, akit a szülei nyelv­órára, sportra, zenére járat­nak, és főként az a rossz, hogy túlzott elvárásokat tá­masztanak csemetéjükkel szemben. A felfokozott stresszál lapot miatt aztán nemcsak a megemelt követel­ményeknek, de még az isko­lai feladatainak sem képes eleget tenni a gyerek. Az ideggondozó feladata lenne, hogy rávilágítson a környe­zet ártalmaira. Már az újszülöttek mozgá­sából, reagálásából következ­tetni lehet arra, hogy ké­sőbb számítani lehet-e vala­milyen rendellenességre. A néhány hónapos csecsemőnél is komplex vizsgálatot végez­het a gyermek-ideggyógyász, a pszichiáter. Az az elképzelés vezeti az orvosokat. ' hogy még a tünetek jelentkezése előtt megállapítsák a beteg­ségre való hajlamot. A gyermek-idegogndozó ki­alakításához egy-egy orvosi és pszichológiai vizsgáló, egy kartonozó és egy váró kelle­ne. Aztán az sem mindegy, hogy egy ideggyógyászati vizsgálattal nem lehet sietni, játéksarokban, szőnyegen jobban meg tudja figyelni az orvos a gyermek spontán mozgását, mintha fölfektetik a vizsgálóasztalra Az ideg­gondozóban legalább három orvos: gyermekgyógyász, ideggyógyász és pszichiáter működne. Összeszokott or­vos-nővér munkát igényel a gondozás. — A gyermek-ideggondozó létrehozásának az a hallatlan előnye — folytatja az ad­junktusnő —. hogy nem kell feltétlenül befektetni a gye­reket a kórházba. Ha kisza­kítják a környezetéből, lel­kileg, érzelmileg még a gyó­gyítási folyamat is megviseli. Hiszen nagyon sok olyan be­tegünk van, akinél pszicholó­giai kezeléssel megszüntethe- tők a panaszok. . T. K. A harmadik lehetőség az önálló gazdasági munkakö­zösség, amely iránt a leg­élénkebb az érdeklődés. A szolgáltatás (ide értve a szel­lemi tevékenységen alapuló szolgáltatást is) nagyon válto­zatos vállalkozásokra kínált alkalmat. Tizenegy közösség jelentkezett május közepéig, s 9 alapszabályát jóvá is A vállalat ezerkétszáz dol­gozója közül 215-en nyújtot­tak be újítási javaslatot az elmúlt évben a Szabolcs- Szatmár megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalatnál. Ezekből 85-öt már hasznosított a válla­lat, az éves megtakarítás közel 8 és fél millió forint. Az újítók 350 ezer forint újítási és ta­lálmányi díjat vettek fel. Az elért eredmények alapján az nálaton kívüli közösségi — helyiségeket felmérné, és ajánlaná a kis vállalkozások­nak. Megoldásra vár a folya­matos tájékoztatás, pl. jogsza­bályokról, lehetőségekről — amely esetleg a TIT-nek vagy valamely más társadalmi szervezetnek jelenthetne fel­adatot. (m.) elmúlt évben ismételten a legjobbnak bizonyult a vál­lalat az OVH és a HVDSZ által kiírt ágazati újítási ver­senyben. A legjobb újító tmk szocialista brigád az ország víz-, csatornamű és fürdő vállalatainak brigádverse­nyében második lett. A vál­lalat újítóit Ignéczi Zoltán kisvárdai művezető képvisel­te az újítók és feltalálók V. országos tanácskozásán. Az eredményes munkáért oda­ítélt Kiváló újító kollektíva kitüntető oklevelet az Orszá­gos Vízügyi Hivatalban Vin- cze József elnökhelyettes ad­ta át a közelmúltban Tóth Tibornak, a vállalat műszaki igazgatóhelyettesének. r > Szabad szombaton Iskolaszépítés — társadalmi munkában Társadalmi munkál szervezett a Nyíregyházi 18-as számú Általános Is­kola szülői munkaközös­sége május 29-ére, szom­batra. A munkára jelent­kezett 47 szülő 250 méter hosszú csatornaárkot ásott ki. Segítettek a 7—8. osztályos tanulók és a nevelőtestület tagjai is. Az iskola szépítésében ebben az évben már harmadszor vesznek részt a szülők. Járdaépí­tés, kerítésalapozás, drótkihúzás, festés, ud-* varrendezés fémjelzi lel­kes, gyermekük második otthonának szebbé téte­lét szolgáló tevékenysé­güket. V _____________/ Vendéglátás Csinált magának egy igen­csak görbének tekinthető éj­szakát Frecska József 21 éves nyíregyházi lakos január 19- én. Frecska egyébként bár igen fiatal ember, két dolgot is elmondhat magáról: hamar megismerte a börtönt, és ta­lán még annál is jobban az alkoholt. Január 19-én Frecska isme­rőseivel az Arany Szarvasban szórakozott, összesen 30 fo­rintja volt, ennek ellenére ki­kért a presszóban a társaság­nak 605 forint árú italt, az étteremben pedig nem keve­sebb, mint 1183 forint érté­kűt. Minthogy a számlát kiegyen­líteni úgysem tudta volna, egy alkalmas pillanatban an­golosan távozott, nem is ki­csi fejtörést okozva ezzel a pincéreknek és volt asztaltár­sainak. Ezután nyomban taxiba ült, mert kocsikázni támadt ked­ve. Különböző helyekre fu­varoztatta magát, végül a taxióra 300 forintot mutatott. Ezt azzal az indoklással nfem fizette ki, .hogy nincs pénze. Ezután — este kilenc és tíz között járt az idő — a Szarvas utcán gyalogosan ha­ladt. Egy UAZ típusú gépko­üres zsebbel csit látott meg a 78-as számú ház előtt, nyitva volt az aj­taja, benne volt a kulcs — mi kellett egyéb? Frecska be­indította és elindult vele. (Meg kell-e jegyezni, hogy jócskán ittasan és jogosít­vány nélkül?) Előbb Üjfehértóra, majd Biribe hajtott, azonban a földúton ■ elakadt. Próbálta tovább vezetni, de nem sike­rült, ezért otthagyta. (A szakszerűtlen vezetés miatt a gépkocsiban 2943 fo­rint kár keletkezett, s fölku­tatása sem volt olcsó: 4777 forintot emésztett föl.) A tárgyaláson a görbe éj­szaka minden eseményét elis­merte, s a károk megtérítését vállalta. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Frecskát a csalások, a jármű önkényes elvétele és az ittas vezetés miatt — mint különös visszaesőt — két év börtönre büntette, három év­re eltiltotta a közügyektől, s ugyanennyire a járműveze­téstől is, továbbá alkoholiz­musa miatt elrendelte kény- szegyógyítását, s kötelezte a károk megtérítésére is. Az ítélet jogerős. (k) Újító kollektíva Milliós megtakarítás a vízműnél I KITEKINTÉS Országos lapokból Az elmúlt hetek korántsem bőséges választékából négy szabolcsi téma kínálkozik tal­lózásra. Az első a NÉPSZABADSÁG május 13. számában jelent meg. Kékesi Katalin Szabol­csi gyárkémények címmel az iparfejlesztésről, annak ered­ményeiről ír. Megyénkben valamennyi iparág képvisel­teti magát. A 124 üzem kö­zül negyvenöt önálló és 79 a gyáregység. Kétezer ember­nél többet egyikük sem fog­lalkoztat, a méretek is össz­hangban vannak a friss ipa­rosítás adta lehetőségekkel. Nagy eredményként köny­velhető el, hogy szakképzett­ségben nem maradnak el má­sok mögött, a szakmunkások aránya például eléri az orszá­gos átlagot. Termékeik ne- gyedét-harmadát exportálják, ennek felét dollár elszámotá- sú piacokra, s gyakran a nép- gazdasági átlagnál kedve­zőbb nyereséghányaddal. Ter­melékenységük az átlagosnál magasabb, a termelésnöveke­désnek kisebb hányadát — tavaly 84,1 százalékát — fe­dezte, a többlet az egyszáza­lékos létszámnövekedésből adódott. ERDŐGAZDASÁG ÉS FAIPAR A szaklap áprilisi száma a Felső-tiszai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság önerőből készült beruházásainak szép példáit sorolja fel. Saját ter­vezésben és kivitelezésben készítették az új szerviz és gépjárműmosó épületet. A nyíregyházi műszaki erdészet gyors, pontos munkája tette lehetővé, hogy saját erőből, olcsón valósuljon meg a Linck-gépekre alapozott nyír­bátori beruházás. Itt minden az ő munkájuk. A csarnok, a berendezések, köztük a görgősor, a láncpálya, az egyenkétező, de még a por­elszívó berendezés is. A fű­részcsarnok mellett most folynak a továbbfeldolgozó csarnok szigetelési, gépalapo­zási munkái. Hamarosan he­lyére kerül a hat darab sza­bászinga, a sorozatvágó és szalagfűrész. MÉHÉSZET • , Szabolcs-Szatmár megye­ben 40 ezer méhcsaládot tar­tanak számon háztáji méhé­szetekben. Szövetkezeti és ál­lami tulajdonban 400—500 méhcsalád van — olvastuk a szaklap idei 4. számában. A méhészek és kertészek közös érdekét figyelembe véve Ma­gyarországon elsőnek itt szervezték meg intézménye­sen technológiai elemként a gyümölcsösök méhes megpor- zását. A Hungaronektár Bak- talórántháza, Flóra-tanyán megporzási telepet létesített 5 hektár területen. 550 csalá­dos méhészete megfigyelési, kísérletezési és termelési cé­lokat is szolgál. A telep to­vábbi célja, hogy az alma be­porzásán kívül megszervezze egyéb kultúrák (repce, napra­forgó, dinnye) beporzását is. MAGYAR NEMZET Május 19.-i számában Mi lesz veled jonatán? cím alatt Horváth L. István annak járt utána, hogy miért ritkítják az almáskerteket. E témával kapcsolatban Bacsu József, a megyei tanács osztályveze­tője így nyilatkozott: „Nem drasztikus ritkítás vár a jo­natánültetvényekre ... csak az arányán kell mérsékelni... a mi javaslatunk — 1973 óta — hogy a megvénült ültetvé­nyek helyébe új telepítések­nél elsősorban ne jonatánt ültessenek, hanem goldent, starkingot és más kelendő fajtákat... A kilenc éve tar­tó rekonstrukció azt célozza, hogy a jonatánnál korábban vagy későbben érő fajtákat ültessenek, s így meghosszab­bodhasson a szüret.” — ősz —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom