Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. június 18. Hegnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka Szabolcs-szatmári képviselik felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) goztatta Veress Péter — a kis és középvállalatok, valamint a szövetkezetek exporttevékenységének elősegítésére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak a szervezeti intézkedések, mégis külkereskedelmi és fizetési mérlegünk javulását elsősorban a gazdaság jobb teljesítő- képességétől várhatjuk. Az idén a külső egyensúly követelménye az eddiginél ésszerűbb, megfontolt importgazdálkodást is követel, nem a kivitel fokozása helyett, hanem azzal összehangolva. Ez országunk érdeke és elfogadható, józan iránya a cselekvésnek. Becsei Lászlóné (Borsod megye 12. vk.) a borsodná- dasdi lemezgyár hegesztője Özd és környékének javuló kereskedelmi ellátásáról szólva megemlítette, hogy a fejlődéshez szükséges, hogy a régebbi városrészek üzleteiben is ugyanazok az áruk legyenek megvásárolhatók, mint a jól ellátott lakótelepi boltokban. E dolgokban a döntést bátrabban kellene a tanácstestületre bízni. Az első napirendi pont vitájában több képviselő nem Juhár Zoltán beszéde ni a munkahelyi és kereske- delnii vendéglátást. Szólt az állami kereskedelem fejlődéséről is. Juhár Zoltán részletesen szólt hazánk idegenforgalmáról, annak politikai és gazdasági jelentőségéről is. A többi között 1,5 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére — mondta. A miniszter megemlítette: a bevezetett szerződéses és bérleti rendszer keretében ma már mintegy háromezer üzlet működik, a teljes kiskereskedelmi üzlethálózat 6 százaléka, s 1982 végére ösz- szesen 7000 szerződéses üzlettel számolnak. Végezetül megemlékezetf a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről is. Megállapította: sokszor nagyon nehéz körülmények között állnak helyt a munkában. Túlnyomó többségük szakmai felkészültségével, emberi magatartásával kivívta a vásárlók elismerését. Jogosan igénylik, hogy a jól végzett munkájukat társadalmilag és anyagilag jobban elismerjék. A miniszter beszédét vita követte. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — befejeződött. Törvényhozó testületünk ma a belkereskedelmi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját. A miniszter bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távú iránymutató törvényt alkotott a belkereskedelemről. A XII. pártkongresszus által kijelölt célokat, az áruellátás színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között — teljesítettük. Az ellátás összességében kiegyensúlyozott volt, szélesedett a választék és valamennyire javultak a vásárlási körülmények. Az áruellátás jelenlegi színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának és kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Általában ez a helyzet a ruházati cikkek esetében is. A háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a munkahelyi, a gyermek- és diákétkeztetés. Biztató jel, hogy újból növekszik az étel- és üdítőital-forgalom, a vendéglátás fokozatosan visszahódítja vendégeit. A miniszter szólt a gondokról is. A hiányosságok között bőven vannak olyanok, amelyek a termelők és a kereskedelem munkáinak gyengéiből származnak és ezért kiküszöbölhetők. Esetenként például nem jól mérjük fel a várható igényeket, vagy az ipar nem a szerződésben foglaltak szerint szállít. A miniszter kitért rá: hogy az idén és az elkövetkező években is meg akarjuk őrizni az élelmiszer-ellátás kialakult színvonalát. Bővíteni kell az olcsó cikkek számát, fej tesztekért szót; Hetényi István élt a válaszadás jogával. Az ülésszakon elhangzottakra utalva megállapította, hogy nemcsak a központi irányítás területén, hanem a megyékben is nagyon élénk és erőteljes munkát végeznek az ésszerű gazdálkodás erősítése érdekében. Egyetértett azokkal a képviselői véleményekkel, amelyek a településfejlesztési eszközök arányos elosztásának fontosságát hangsúlyozták. Bizakodóan nyilatkozott az energiaprogram megvalósításának folyamatáról, az első gyakorlati eredményekről, s megerősítette a teljesítményelv következetes érvényesítését sürgető törvényhozói véleményeket is. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután Juhár Zoltán, belkereskedelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről. Egyezteti! megbeszélés megyénk kereskedelméről (Folytatás az 1. oldalról) ruha-ellátás gondja. Szólt a kishatármenti forgalom jelenéről és a bővítési törekvésekről is. A beszámoló kitért a kiegyensúlyozottnak minősíthető áruellátásra csakúgy, mint a tojásértékesítés problémáira. A számos pozitívumot és — természetesen — nehézséget is felsorakoztató beszámolóban felvetett kérdésekre Selmeczi Lajosné v'í úszóit. A miniszterhelyettes egyebek között elmondta: fontos eszköz a kereskedelmi ellátás jobbítására a vállalati önállóság fokozása, aminek egészen a hálózati egységek önállóságáig kell terjednie. Szólt arról, hogy 7 vállalatnál folyik az erre vonatkozó modell kidolgozása. Hangsúlyozta, hogy a szerződéses formák bevezetésében a megye lemaradt, s ezen változtatni szükséges. Kiemelte, hogy az esetenkénti áruellátási gondok lényegében az országos gondokkal azonosak. Az egyes kérdések részletes megválaszolása után aláhúzta: a kereskedelem alapvető célja az ellátás jelenlegi színvonalának biztosítása. Ez a szint — mondta, még nemzetközi összevetésben sem lebecsülendő. Kovács Ándrásné Kovács Ándrásné, Sári Erzsébet (Szabolcs-Szatmár megye, Nagyhalász, 7. vk.) a Kender-, Juta- és Politextil Vállalat nagyhalászi gyárának munkásnője szólt arról, hogy a kétkezi munkások is érzékelik és értékelik Szabolcs-Szatmár megye gyorsan változó gazdasági és szellemi világát, gyarapodását. Becsületes munkával, helytállással veszik ki részüket a társadalmi cselekvésből. Azokat a pénzeket, amelyeket a tanácsi intézmények használnak fel a különböző üzemekben, szövetkezetekben, verejtékes munkával teremtik elő. Nem közömbös tehát a felhasználás hogyanja. A megyében is megkezdődött az energiagazdálkodási kormányprogram végrehajtása, s a takarékosabb gazdálkodás érdekében a tanácsok cselekvési programot dolgoztak ki. Ennek során — például — a közüle- teknél fokozatosan kicserélik az olajkályhákat, a tanácsoknál és intézményeknél több mint négyezret. Az átállás azonban igen pénzigényes: az oktatási, egészségügyi és művelődési intézmények részére a tervidőszak hátralevő éveiben 40—50 millió forint állami támogatást kellene juttatni a program megvalósításához. Ugyanakkor nehézséget jelent az is, hogy az olajtüzelés villamos energiával való helyettesítését a jelenlegi elektromos hálózati kapacitás nem teszi lehetővé. Feltétlen szükséges a hálózat és a transzformátorok mielőbbi cseréje, ez pedig újabb jelentős költségekkel jár. A továbbiakban arról beszélt, hogy a megyének 1990- ig kidolgozott, jól megalapozott lakásépítési programja van. Ebben nagymértékben számolnak a lakosság anyagi erejének és munkájának bevonásával. A tervezett 60 000 új lakásból 49 000 magánerős. A legkedveltebb építési forma a hagyományos családiház. Kivitelezésében részt vesz a család apraja- nagyja, a rokonok, a szomszédok, a munkatársak, tehát a költségek csökkentésével „kalákában” épülnek a házak. Illetve: egyes területeken csak épülnének, ha lenne telek. A helyi tanácsok állami tartalékterületei nagyrészt elfogytak, emiatt magánszemélyektől kell vásárolni, vagy kisajátítani a telek kialakítására alkalmas területet, majd ki kell építeni az alapvető közműveket. így a tartós használatba adásnál például a használatbavételi díj esetenként magasabb a napi forgalmi értéknél. Zavarja a telekgazdálkodást a települések rendezési tervének merevsége is. Ezek a tervek igen sok indokolatlan építési tilalmat tartalmaznak és az előírt beépítési módok sem felelnek meg minden esetben a mai igényeknek. Igen nehezen mozdult ki a holtpontról a többlettelkek elidegenítésének elrendelése, valamint a foghíjtelkek beépítésének szorgalmazása. A földhivatali közreműködést igénylő esetekben — például a belterületi határ módosítási, vagy telekmegosztási ügyekben — nagyon hosszú az eljárási idő. A képviselő javasolta, hogy a magánerőből történő lakásépítés segítése érdekében minél előbb tegyék lehetővé az egyenlő hitelfeltételeket városon és falun. Ez nagyban elősegítené a munkások és a fiatalok letelepedését a falvakban. Ajánlotta az illetékeseknek annak megfontolását is, hogyha több generáció épít a családnak otthont, az abban együttélő családok valamennyien kaphassanak hitelt. Ez enyhítené a telekgondokat és szociálpolitikai szempontokból is előnyös volna. A földhivatali eljárási idő rövidítése érdekében célszerűnek tartotta, hogy a lakótelekkel, építkezésekkel kapcsolatos ügyeknek adjanak elsőbbséget. Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága megtárgyalta a belkereskedelmi miniszter elvtársnak „Belkereskedelem és idegenforgalom helyzetéről” szóló beszámolóját. Tapasztalataink alapján részletesen elemeztük a lakosság ellátásával összefüggő helyzetet. Megállapításainkat, javaslatainkat miniszter elvtárs elfogadta, szóbeli beszámolójában hasznosította. Engedjék meg, hogy a kereskedelmi bizottság véle- ményét néhány kérdésben összegezzem, amely segítheti az országgyűlést abban, hogy áttekintse életszínvonal-politikánkhoz jelentősen kapcsolódó kereskedelmi és idegen- forgalmi tevékenység meg- . ítélését. Bizottságunk üdvözli, hogy a miniszter elvtárs beszámolója a demokratikus lehetőségek jó hasznosításával készült. Széles körű elemző munkával, kereskedelmi dolgozók és szakemberek véleményének figyelembevételével, politikai és társadalmi szervek fogyasztók véleményére támaszkodva jól bevált gyakorlat kapcsán olyan demokratikus fórumrendszert alkotott, amellyel a most hallott kiegészítést is figyelembe véve országgyűlésünk reális képet kapott a belkereskedelem ellátási tevékenységéről és az idegenforgalom népgazdasági szerepéről. Az a megállapításunk, hogy a belkereskedelemről szóló törvény megalkotása óta világos és helyes irányt mutat a belkereskedelmi tevékenység fejlesztése, következetesebb, teljesebb érvényesítése kedvező fejlesztést hozott a végrehajtás során az ágazati politika területén. Egyetértünk miniszter elvtárs megállapításával, miszerint az árukínálat lehetővé tette, hogy a lakosság pénzjövedelmét többségében igénye szerint költse el. Nemzetközileg is jónak minősítjük élelmiszer-ellátásunkat. Ügy értékeljük, hogy az ellátási színvonal a mai világ- gazdasági körülmények között élelmiszer-gazdaságunk jó szervezettségének az ipar, a mezőgazdaság, kereskedelem együttműködési rendszere jó kialakításának külön- külön is, de együttesen is a megfelelő érdekeltségi rendszer alkalmazásának köszönhető. Nem lehetnek teljes mértékben elégedettek a zöldség- gyümölcs termelés, -felvásárlás, kereskedelmi ellátás rendszerével a termelők, fogyasztók és a kereskedelem sem. A helyes irányú központi intézkedések megtétele után is ez a kereskedelemnek változatlanul nem erős oldala. A tett intézkedéseket mi kezdeti lépésnek tartjuk. A továbblépés olyan útját javasoljuk választani, amely jól illeszkedik a jelenlegi koncepcióba, fokozottan figyelembe veszi a termelői és a fogyasztói érdekeket. A lakosságunk iparcikkellátása nemzetközi mércével mérve jó közepes színvonalú, számos termékcsoportban határozottan jó az ellátás, másokban azonban csak közepesnek mondható és sajnos még mindig visszatérően jelentkeznek hiánycikkek. A belkereskedelmi szervezeteknek a termelésre gyakorolt fokozódó befolyása, a forgalmazási tevékenység piacorientálásának fejlesztése, az ipari tárca részéről tett számos intézkedés (termelési szerkezetváltás, új vállalkozási formák, rekonstrukciók) jól szolgálják a hazai ellátás javítását. Igaz, hogy az iparcikkek terén van ma is a legtöbb bosszantó napicikk- hiány, de ez nem változtatja meg azt az általános megítélésünket, hogy az iparcikk- ellátás általános színvonalát kielégítőnek minősítjük. Az a megállapításunk, hogy az áruellátáshoz szervesen illeszkedő fogyasztói szolgáltatások színvonala a mi kereskedelmünknek még kevésbé fejlett területe, tehát dinamikusabb fejlesztést igényel. Bizottságunk megerősítette miniszter elvtárs azon törekvését — és engedjék meg, hogy most is ezt tegyem — amelyben jelentős feladatokat jelöl a belkereskedelem számára az ipar termelési szerkezetének változása elősegítésében. A fogyasztói igények kielégítésében jelentős szerepe van és lesz az importnak. Jelenleg 17 százalékos arányt képvisel, mely tovább növelhető, ha jobban feltárjuk a szocialista országokból behozható Éymalapokat. Itt nemcsak a mennyiségi igények kielégítésére gondolunk, hanem azonos termékek választékcserével történő bővítésére is. Kívánatos, hdgy kormányzatunk a maga részéről erőteljesen szorgalmazza a KGST-országok fogyasztói cikk kereskedelmé- rtek gyorsabb fejlesztését. Bizottságunk helyesli a kormány idegenforgalmi politikájának gyakorlatát. Támogatjuk az elhatározott törekvéseket, melyek bebizonyították életképességüket, nem utolsósorban népgazdasági hasznosságát. Lakosságunk is egyre jobban megérti a folyamatok kedvező hatását. A kereskedelmi hálózat — figyelemmel a szűkös fejlesztési lehetőségekre — a jövőben csak úgy tud megfelelni a növekvő feladatoknak, ha keressük a lakossági erő fokozottabb bevitelének módjait úgy, hogy az egyének kockázatvállalásával jól illeszkedjék a szocialista tulajdonformákhoz. Konkrétan fogalmazva a kereskedelem szerződéses és bérleti rendszerének továbbfejlesztésére gondolunk. Bizottságunk jónak tartja ezt a módszert, de mindjárt meg is állapítjuk, hogy a tervszerűen megvalósuló ütem mellett sem tartjuk.elegendőnek a fejlődés mértékét. Igen eltérő az egyes szektorok és egyes területek között is az áttérés üteme. E munkából a Belkereskedelmi Minisztérium mellett a területi irányító szerveknek, érdekképviseletének is hatékonyabb részt kell vállalni. Azt kérjük elsősorban a Belkereskedelmi Minisztériumtól és a SZÖVOSZ-tól, hogy a szerződéses és bérleti rendszer mellett gyorsítsák azoknak az ösztönző rendszereknek a kialakítását, amelyek a szoros elszámolásban is növelik a bolti dolgozók önállóságát, mind a forgalomhoz, a fogyasztók szolgálatához, mind pedig a költségek alakulásához fűződő érdekeltséget. Tudjuk, hogy ez a hálózati rendszerváltozás bizonyos irányítási, ellenőrzési feladatokat átcsoportosít, funkcionális változásokat eredményez. Az új üzemelési formák elterjedésével egy időben különös figyelmet kell szentelni az ellátás szervezésével, fogyasztói érdekvédelemmel összefüggő új tanácsi feladatokra. A tanácsoknak jelentős része van abban és a jövőben még nagyobb lesz, hogyan találják meg a helyi lakosság ellátását szolgáló legjobb módszereket. Felelősségük megnő a fogyasztói érdekvédelemben. Célszerűnek látszik a tanácsok kereskedelmet irányító és ellenőrző tevékenységének korszerűsítése, igazodva a változó feltételekhez, esetleg, személyi megerősítésé is. A kereskedelmi munka megítélése igényli a személyi feltételek áttekintését. Ügy véljük, hogy a kereskedelmi dolgozók igen fontos feladatot oldanak meg a lakossági ellátásban, .a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A folyamatos fejlődés ellenére jogosnak minősítjük a dolgozók érdekképviseleti szerveinek kritikáját, mely- ben a kereskedelmi dolgozók kereseti arányait, élet- körülményeinek javítását teszik szóvá. Az a véleményünk, hogy a dolgozók életkörülményeinek javítása és bizonyos mértékű keresetjavítása a gazdálkodó szervek tudatosabb munkaerő-gazdálkodásával már elérhető. Ez az átmeneti megoldás viszont nem mentesíti az ezzel foglalkozó szerveket hogy munkálkodjanak a kereskedelmi dolgozók munka- és életkörülményeinek javításán. Amikor arra gazdasági lehetőségeink módot adnak, konkrét javaslatokat terjesszenek elő a bérek javítására. A személyi feltételek áttekintése nem nélkülözheti a kereskedelem kulturáltságának emelésével kapcsolatos igények megfogalmazását isem. A szerényebb mértékű fejlesztési lehetőségek, az élet- színvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzések között jelölj ük a vásárlási körülmények minden területen való javítását, illetve a környezeti kulturáltság színvonalának lényeges emelését. Bizottságunk hangsúlyozza, hogy a kereskedelemnek feladatát gazdaságosan kell megoldani. Ügy látjuk, hogy a kereskedelmi árrések számos területen jelenleg csak a folyamatos működéshez szükséges költségekre nyújtanak fedezetet. A kereskedelem kulturáltságának javításához, a kereskedelem fogyasztókat befolyásoló szerepének erősítéséhez és a kereskedelmi dolgozók munkakörülményeinek javításához szükséges lesz a jövőben a kereskedelmi árrések hozzáigazítása ezekhez a kívánalmakhoz. (Különösen az élelmiszer-kereskedelemben.) A kereskedelmi bizottság nevében e gondolatokkal kívántunk hozzájárulni a tárgyalt napirend vitájához. A bizottság nevében a miniszteri beszámoló elfogadását javaslom, a magam nevében elfogadom. Hosszú László
