Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
1982. május 11. Kelet-Magyarország 3 Gyorsan, frissen, hitelesen A SZABOLCS-SZATMAB MEGYEI PÄRTBIZOTTSÄG- TÖLi érkező heti és havi információs jelentések bizonyítják: a megye pártszervei és -szervezetei a XII. kongresz- szus határozatainak döntése alapján igyekeztek és igyekeznek eleget tenni a gazdasági építőmunkát segítő feladataiknak. Ismertetik és magyarázzák a gazdaság- politikai kérdéseket. Figyelmet fordítanak a termeléssel, a gazdálkodással és az elosztással összefüggő kérdésekre. Kiemelten foglalkoznak a termelés helyi irányítási, minőségi és hatékonysági von- zataival. Ennek hatásaként a megyében egyre többen ismerik fel: szoros a kölcsönhatás az emberek egyéni helyzete, boldogulása, anyagi előmenetele és a vállalat, szövetkezet, intézmény, valamint a népgazdaság fejlődése között. A legfontosabb gazdaságpolitikai összefüggések megértetéséhez jó feltételeket teremt pártunk nyílt és őszinte, a kölcsönös bizalomra és a meggyőzésre épülő politikája. Munkánk sikerének egyik legfontosabb feltétele, hogy amit hirdetünk az összhangban áll a valósággal, az emberek érdekeivel és tapasztalataival. Nehéz helyzetben vagyunk, ezt azonban senki nem titkolja. A pártszervezetek munkájának is köszönhetően elértük — s ez is vívmány —, hogy ma már szinte senkinek sem közömbös, mi történik a termelés pályáján. Lassan- lassan sikerül a pártszervezeteknek köztudottá tenniük: ezekben az években egy nagyon sajátos, gyors ütemű és jövőnket hosszú távon befolyásoló gazdasági átalakulás részesed vagyunk. Egy világ- gazdasági korszakváltás és hazánk belső gazdasági fejlődésének új szakasza fonódik össze. Ilyen körülmények között mindenképpen elismerésre méltó, hogy sikerült megőrizni az életszínvonalat és teljesíteni a realitásokat figyelembe vevő gazdaságpolitikai terveink főbb mutatóit. Az információs jelentések tanúsága szerint a külföldön töltött nyári szabadságaikról hazatérve ma már az embereket nemcsak a „rántott csirke”, a hazai ételek íze vidítja fel, hanem azt is mondják: nehézségeink ellenére is bizakodóak lehetünk, mert létbiztonságban, elfogadható életszínvonalon élünk, s valóban van mit félteni, megőrizni és megvédeni. A párt- szervezetek tisztségviselői viszont hozzáteszik: az eddigi vívmányok megőrzéséért^ • a továbbfejlődés feltételeinek megalapozásáért a korábbinál többet és főleg jobban kell dolgozni minden szinten. GAZDASÁGI FELADATAINK megoldásában, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában, az élet- színvonal megőrzésében ma különösen döntő az emberi tényezők szerepe. A megye pártszervezetei a dolgozók termelői aktivitásának fokozására jól kihasználják a különböző üzemi lehetőségeket. Egyre több az olyan vállalati, intézményi, szövetkezeti tanácskozás, ahol figyelemre és követésre méltó javaslatok sora hangzik el a gazdaságtalan termékek visszaszorítására, a teljesítmény szerinti bérezés kiszélesítésére, a munkaidő jobb kihasználására, a beruházási fegyelem erősítésére, á bér-, létszám-, munkaerő- és készletgazdálkodás javítására. A kommunisták szóvá teszik, amikor akadozik az anyagellátás, baj van az üzem- és munkaszervezéssel, ha laza a munkafegyelem. Bosszantja őket, amikor a lehetséges ráfordítási költségnél drágábban állítanak elő egy terméket. Elítélik azokat, akik pazarolják a közpénzt, kevés munkával nagyobb jö- .vedelemre tesznek szert, munkaidőben italoznak, rongálják a közvagyont. Felháborítja őket egyes helyi vezetők szakmai hozzá nem értése. Mátészalka egyik nagyüzemében hallottam a párttitkártól : „Vállalatunknál profilváltás történt. Sok dolgozónak abba kellett hagynia régóta végzett, megszokott, jól begyakorolt munkáját. Az új környezetben más munkafogásokat, magasabb szintű technológiai eljárásokat kellett elsajátítaniuk. Azt gondoltuk, hogy ezek a változtatások konfliktusokkal, feszültségekkel járnak majd együtt. Nem így történt. Az érintettekkel elbeszélgetve sikerült őket megnyugtatni. Megértették az intézkedés célját, szükségességét. Azóta ezek az emberek új környezetükben jól érzik magukat, jelentős részüknek a jövedelme is több lett.” Ugyanakkor ennek ellenkezőjéről is számot adnak az információs jelentések. Egyet kell értenünk azokkal a jelzésekkel is, amelyek tudatják: nehéz jobb munkára agitálni akkor, amikor a dolgozók naponta találkoznak az anyag- és alkatrész- ellátás nehézségeivel, a szervezetlenséggel, az irányítás fogyatékosságaival. A párttagok jobb esetben fejüket csóválják,. ha olyan szocialista brigáddal példálóznak előttük, amelynek kiválóságát nem a ténylegesen végzett munka, hanem a brigádnapló gondos, mutatós vezetése tükrözi. Az eddigiekből is világosan kitűnik, hogy a megye pártszerveinek és -szervezeteinek gazdasági tudatformáló tevékenysége igen figyelemre méltó. Szükséges viszont ennek a munkának a további javítása. Az elmúlt időszakban az emberek figyelme jelentősen nőtt a gazdasági kérdések iránt. Sokféle érdeklődést kell kielégíteni a jövőben is. A pártszervezetek tömegpolitikai munkájának tudatosabb szerepet kell vállalnia abban, hogy ne legyen lemaradás a közgondolkodás, a magatartás és a valóságos folyamatok között. Itt is lépésváltás szükséges. Politikai követelmény az agitációs és propagandatevékenység érvrendszerének az ismételt áttekintése is. Olyan tömegpolitikai tevékenységet ✓ kell folytatni, amelyben a szocialista társadalom értékei, vívmányai vitathatatlanok, lehetőségeink megítélése reális és tárgyilagos. A legutóbbi évek gazdasági változásait a sok minden máshoz szokott gondolkodású emberekn mehezen fogják fel. Ezért ha a tények, jelenségek kellő magyarázat nélkül érkeznek, bizony a hatás sem más, mint értetlenség, meglepetés, illúziókeltés és -rombolás, vészharangkon- gatás, vagy éppen kényelmes megelégedettség. Mindegyik káros! INNOVÁCIÓ, SZERKEZETVÁLTÁS, második gazdaság, vállalkozás, kisvállal] árjuk a balsai utcákat, fiatalokkal sehol sem találkozunk. Ők csak este, vagy hétvégén jönnek haza Gávavencsellőről, Nyíregyházáról vagy Miskolcról. Klubot, szórakozásra alkalmas helyiséget hiába keresünk,' a presszó rácsán jókora lakat. A Tiszára néző puha- gyepű futballpályán csak egy kapu árválkodik. Némi pénzzel, kevés társadalmi munkával a fiatalok kedvenc helyévé válhatna ez a környezet. A KISZ-alapszervezet többszöri próbálkozás után az elmúlt év legvégén ismét megalakult. Most izzik a lelkesedés, biztató a program. Vígvári Anna, az ABC- áruház eladója, KISZ-titkár: — Saját helyiség nélkül egy lépést sem tudunk tenni. Tavaly novemberben az ifjúsági parlamenten a tanácselnök megígérte, hogy egy régi épületben januárban meg* * :ozás stb. olyan fogalmak, amelyek nemrég kerültek a köztudatba, megértésük, elfogadásuk együtt kell hogy járjon a gazdálkodás egészét átható szemléletváltozással. Ezeknek a kifejezéseknek, kategóriáknak .a magyarázata, helyes és egységes értelmezése hosszú távú, kampánymentes feladatot kell hogy jelentsen a tömegpolitikai munkában is. Az új jelenségeket a politikai munkában is reálisan, a társadalmi, gazdasági valóság szerves részeként kell kezelni. El kell oszlatni a tévhiteket és a hamis nézeteket. A kiegészítő gazdaságot például elsősorban a kielégítetlen igények, az objektív szükségletek hozták létre, nem pedig párthatározatok. Szűk körben tapasztalni bizonytalanságot az ország jövőjét és az egyes ember perspektíváját illetően. Elhangzik: le tudjuk-e küzdeni gazdasági nehézségeinket; nem adósod- tunk-e el túlságosan; reálisak-e életszínvonal-politikai célkitűzéseink stb. Természetesen ezeket a kérdéseket is meg kell válaszolni. Gyorsan, frissen, hitelesen és őszintén kell megválaszolni a „hétköznapok” emberének a kérdéseit is: annak, aki a munkapad mellett, vagy az üzletekben vásárlás közben találkozik a gazdálkodás jó, illetve fonák oldalával. Lehetőleg mindig egyszerű érvekkel, a valóságból táplálkozó példákkal világítsuk meg az eseményeket, a legfontosabb összefüggéseket. Gondoljunk arra is: mjnden egyes helyi gazdasági intézkedés megváltoztat valamit. A munkarendet, a technológiát, a bért, a beosztást, a terméket, a munkahelyet, vagy éppen a munkaviszonyt. Így azután a legjobb műszaki, szervezeti jellegű elhatározás is embereket, sőt családokat érint. A legcsekélyebb változásra is töprengenek az emberek: jó lesz ez? mennyivel lesz egyszerűbb, könnyebb a munka? hogyan hat a fizetésre? Amikor ezekre nincs egyértelmű válasz, a legjobb műszaki, szervezési intézkedés is eleve halott. Az agitáció segítse* a gazdasági döntések előkészítését és végrehajtását. Problémaérzékenyen, árnyaltan és nem utolsósorban gyorsan reagáljon, ösztönözzön a cselekvésre. Mozdítsa elő annak felismerését, hogy egy-egy gazdasági döntés nem a fantázián, a kívánságon, hanem a konkrét viszonyokon múlik. A GAZDASÁGI ÉPÍTŐ- MUNKÄBAN az eredmények és a megtorpanások egyaránt kísérő jelenségek. Ebből következik, hogy a pártszervezeteknek- mindig van dicsérni- és bírálnivalójuk. Mindkettőt úgy kell végezni, hogy jobb munkára, helyesebb, észszerűbb gazdálkodásra, taka-. rékosságra ösztönözzön. Dr. Szabó József, az MSZMP KB munkatársa kezdik a KISZ-klub kialakítását. Mi lelkesen felajánlottuk hozzá a társadalmi munkát. Februárban újabb ígéretet kaptunk, hogy márciusban kezdik az átalakítást. De még mindig semmi. Egy kapu Czinger Károlyné, a községi pártalapszervezet titkára: — Négy balsai fiú vizsgázott zenész. Most Baktaló- rántházán játszanak. Megkerestek a minap, hogy segítsem a hazakerülésüket. Muzsikálnának a gávavencsellői étteremben és az itteni KISZ- munkába is bekapcsolódnának. Jól járnánk velük. Próbálom is segíteni az elképzelésüket. Hamarosan „családias” A KEMÉV nyíregyházi Tünde utcai telepén különböző előregyártás folyik. Képünkön: a Keleti lakótelep közműrendszeréhez szükséges hálót készítik. (Jávor László felvétele) MERRE TART A SZOLGÁLTATÁS? Kényelmes vagy szorító cipőben ? Kagylótalpú hócsizmám elszakadt. Magam sem emlékeztem, hogyan történt, lényeg — elszakadt. Kétujjnyi réssel a tetején aligha használható az öles hóban, legfeljebb egy órával később indulok a hegyekbe, ezt akkor is javíttatni kell. Először a türelmem fogyott el, aztán a benzin a kocsiból. Es aznap egyáltalán nem voltam síelni. (Az igazsághoz az is hozzátartozik: a csizmát végül sikerült megjavíttatnom. Sötétedéstájt akadtam az öreg suszterre, aki hajlandó volt „tárgyalni” velem. „Ö hát nem javítás kell ennek, hanem egy kis ágó!” — így az öreg, s a csizmám egy sárgás színű ragacstól azóta ismét vízhatlan. Vigye, nem kerül ez semmibe, ezért a csipetnyi ragasztóért nem tudok mit kérni!) Az optimista nyomban levonhatná a következtetést: Nyíregyházán a szolgáltatás lépést tart még a divattal is. Mit mond a pesszimista? Nyíregyházán még a lábbelik javítása sincs megoldva! Micsoda szolgáltatás! S milyen, ha tárgyilagosak vagyunk? Á négy „kiemelt...11 A húsz év alatt majdnem duplájára nőtt város szolgáltatásról intézkedő honatyái koránt sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Míg a 60-as évek végétől az egyre szaporodó tartós fogyasztási cikkek regimentjének javításáról, szervizeléséről kellett a szolgáltatóiparnak gondoskodni, addig napjainkra lényegesen megváltozott a gazdasági helyzet, s ennek következményeként olyan, szinte elfeledett szolgáltatási ágazatok vártak „feltámasztásra”, mint például a cipővagy ruhajavítás. 1969-ben született egy kormányhatározat, mely kiemelte a különösen fejlesztendő ágazatokat. Közéjük tartozott a gépjárműjavítás, az elektroakusztikai és háztartási gépek javítása, a textiltisztítás, a hagyományos és létszámbővítésre lehet számítani. Németh Éva vőlegényével egyszerre kérte felvételét. Ha lenne közös helyiség. Víg vári Anna így folytatja: — Az egyik balsai* tanár felajánlotta, hogy politikai előadásokat tart nekünk, csak szervezzük meg. De hol? Hudák Dezsőné, a gávavencsellői közös községi KISZ-bizottság titkára: — Többszöri próbálkozás után ez az alapszervezet már megállhat a lábán. Az idei programja is ezt ígéri. Futkos András, a közös tanács elnöke: — A tanácsnak a vártnál kevesebb a pénze. De ebben az ötéves tervben megkapják a klubot a balsai fiatalok. Főleg akkor, ha már bizonyítottak, ha megerősödtek ... Szerintünk inkább a gyengék igénylik a segítséget. Nábrádi Lajos személyi szolgáltatások. . A régebben nem mindig dicsérő jelzőkkel illetett XIII. sz. AFIT mellett az utóbbi évtizedben az'autósok legnagyobb Örömére — mert 20 év alatt a száz háztartásra "jutó gépkocsik száma 0-ról 18-ra nőtt a megyében, így a pár ezer gépkocsi 1981-re több mint 40 ezer darabra szaporodott —, vetélytársak jelentkeztek. A VAGÉP, valamint a TEMPÓ szövetkezet szervizein kívül pedig a gépjárműjavítással foglalkozó kisiparosok száma a városban a legutóbbi öt esztendőben is majd duplájára nőtt. Az elektroakusztikai és háztartási gépjavítási ágazatban új szakembernemzedék nőtt fel. Kiterjedt hálózattal rendelkezik a GELKA és a RAMOVILL. Szükség is van erre, hiszen — megint csak száz háztartást számítva — a tévék száma 6-ról 98-ra, a rádióké 78-ról 110-re, a mosógépeké 13-ról 98-ra emelkedett. A meghibásodott masinák tulajdonosainak nem kell már hetekig várnia, míg készülékébe életet lehelnek: a korszerű műszerekkel ellátott szerelők a javítások 70 százalékát a helyszínen tudják elvégezni. Üj szogáltatási formákat honosított meg a textiltisztító ágazat ( ágyneműkölcsönzés), s a jövőben ezt háztartási fehérnemű kölcsönzéssel is szeretnék bővíteni. Ruhatisztító kapacitásukat megduplázták, egyes cikkek vállalási határidejét jelentősen csökkentették. A hagyományos és személyi szolgáltatások területe az, melyet leginkább a kisiparosok birtokolnak. Az új cipőjavító szalon, a tűz után példás gyorsasággal helyreállított ruházati szalon, fodrászüzletek — önmagukért beszélnek. Bár a női fodrászatban a sorban „ülések” ezután sem szűnnek meg, hiszen ez egy kedvteléssel kurtítaná a hölgyeket. ...és a lakás$ karbantartás A legnagyobb súly, ez Nyíregyházán kétségtelen, az ötödik „kiemeltre”, a lakás- karbantartó ágazatra nehezedik. Érthető nyomban, ha tudjuk: a városban az utóbbi húsz esztendőben 25 ezer lakás készült. Közötte a 22 ezres lakosú Jósaváros. A lakások egy része az utóbbi évtizedben épültek közül — most már alapos felújításra szorul, és a szolgáltató iparnak kell természetesen gondoskodnia az új lakások javításának apró-cseprő feladatairól is. A nyíregyházi lakások egyharmada (11 ezer darab) egy vállalat és egy szövetkezet kezelésében van. A LAK- SZÖV-é (Nyíregyházi Lakás- Garázs Üdülő ‘ Építő ? és Fenntartó Szövetkezet) a kisebbik rész, az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalaté a nagyobb. Nekil^ a VI. ötéves tervben például 502 lakás teljes vagy részleges felújításáról, korszerűsítéséről kell gondoskodniuk. Mellette persze ott a többi lakás fenntart tásának a gondja is. Csoda, ha munkájukról nem mindig az elismerés felső fokán nyilatkoznak az érintett felek, vagyis a nyíregyháziak. Hogy mégsincs előrelépés, azt aligha merné bárki is állítani. Néhány éve bevezették az átalánydíjas karbantartást, a LAKSZÖV-nek pedig a munka megrendelésétől annak elvégzéséig eltelt időt érzékelhetően sikerült csökkentenie. A két „mammut”-cég mellett 200 kisiparos tüsténkedik a városban a lakások körül-. Aligha véletlen, hogy Nyíregyházán 1975 és 1980 között a kőműves kisiparosok száma 19-ről 50-re nőtt, hogy 14 szobafestő helyett immár 30 várja a megrendelőket (ha ugyan jut idejük várakozásra), hogy 31 lakatos helyett 47 dolgozik, de hasonló változások történtek majd mind, a lakással kapcsolatban álló szakmák körében is. Akkor hát minden rendben? Kérdezhetné ezek után idegen és városlakó. Erről szó sincs. A helyzetet — a címbeli hasonlatnál maradva — azzal a bizonyos cipővel lehetne a legjobban érzékeltetni. Ami nem igazán kényelmes, de nem is oly szűk, hogy azért viselni ne lehetne. Amilyet, hiába „cserélnek”, vagy igazítanak lábra évről évre, a serdülőkorban járó várós szinte óráról órára kinő. Így aztán divatos, kényelmes „cipőre” csak teljes „nagykorúsága” után számíthat, ha a szolgáltatási igények végre-valahára, összhangba kerülnek — a lehetőségekkel. Csendes Csaba
