Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. május 11. Megtartották a TIT megyei küldöttgyűlését (Folytatás az 1. oldalról) gítenünk kell azokat, akik részt vállalnak az ismeretterjesztésben. Ekler György, a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a küldöttgyűlést. Bevezetőül arról szólt: gyorsan változó világunkban a tudományos ismeretterjesztés Szabolcsban is sok vonatkozásban új helyzetbe került. Több tízezer embernek alapvetően változott a munkája és a társadalmi helyzete az elmúlt fél évtizedben, s szerencsére az iparosodás, az urbanizáció, a korszerűsödő mezőgazdaság nemcsak anyagi gyarapodást jelentett. Jelentős a szellemi és a kulturális életben, az életkörülményekben bekövetkezett gazdagodás még akkor is, ha e téren még mindig kimutatható az elmaradás az országos átlagtól. Hangsúlyozta: megyénk megváltozott szellemi arculata lemérhető az általános ' és szakmai műveltség emelkedésén. Elmondta: a szocialista építés mostani szakasza még inkább igényli a hozzáértő tudományos ismeretterjesztést. Alapvető feladat a köz- gondolkodás tudományos elemeinek további erősítése, fejlesztése. A mostani társadalmi változások az üzemek, az intézmények belső tartalékainak feltárását, az intenzív fejlődés körülményeihez való gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást igénylik. Napjainkban a tudás, a szakértelem, az alkotó képesség mind nagyobb mértékben válik termelő erővé és ennek tömeges elterjesztése a legfontosabb feladat. — A marxizmus nem leláncolja a gondolatokat, hanem elősegíti társadalmunk közösségeinek erkölcsi, politikai és szellemi megújulását — mondta ezután. A TIT szervezetei az elkövetkezendő években legyenek mégin- kább az értelmiségi munka és továbbképzés műhelyei, az időszerű tudományos kérdések megvitatásának és közreadásának fórumai — mondta felszólalása végén Ekler György. A vitában felszólaló Göőz Lajos, a csillagászati és űrkutatási szakosztály munkájáról, Széles Csaba a mező- gazdasági ismeretterjesztésről, Hadházi Tibor a természettudományok eredményeinek hasznosításáról, Simko- vics Gyula a filozófiai szakosztály tapasztalatairól, Székely Gábor az idegennyelvi szakosztály tevékenységéről, Kása Gábor, a TIT tiszalöki szervezetének munkájáról, Bachát László a nyelvi szakosztályt foglalkoztató kérdésekről, Józsa Endre a TIT- ben dolgozók önműveléséről, Csermely Tibor a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Pedagógus Társaság megyei tagozata, valamint a TIT kapcsolatáról, Milei Lajos a közgazdasági szakosztály tevékenységéről, Bacsu József a TIT és a MTESZ együttműködéséről, Margitics Gyuláné a biológiai tudományos ismeretterjesztésről szólt, majd Fábián Lajos foglalta össze a vitát. A küldöttek egyhangúlag jóváhagyták az előterjesztett dokumentumokat, majd a jelölőbizottság javaslata alapján megválasztották a TIT megyei elnökségének negyven tagját, az ügyvezető elnökséget, a megyei ellenőrző bizottságot, a megyei elnökség tisztségviselőit. Ugyancsak megválasztották a VIII. országos küldöttértekezlet 16 szabolcsi képviselőjét, 20 szabolcsi szakembert az országos választmányokba, elfogadták a javaslatot a szakosztályok elnökeire, a megyei elnökség különböző munkabizottságaira. A TIT megyei elnökévé Margócsy Józsefet, titkárává Nagy Mihályt választották. A küldöttgyűlés végén kitüntetések* és oklevelek átadására került sor. Örökös tiszteletbeli elnök elismerésben részesült Fábián Lajos, örökös tiszteletbeli elnökségi tag lett M. Takács Ferenc. Iváncsó Dénes, Kovács István, Lakatos József, Lengyel Ádám, Margitics Gyuláné, Muzbek László és Porzsolt István tiszteletbeli tag díszoklevelet kapott. Hatan TIT aranykoszorús jelvény kitüntetésben részesültek, negyed- százados vagy hosszabb ideje végzett kiemelkedő munkáért. A megyei és városi-járási szervezettel való tartós együttműködésért TIT aranykoszorús emlékplakettet kapott a Kelet-Magyarország szerkesztősége, a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója, a Mezőgazdasági Főiskola, a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára, a tiszalöki körzeti művelődési ház, Józsa Endre és Fábián Lajos. Többen az országos, illetve a megyei elnökség oklevelét kapták. TIT kiváló dolgozó elismerésben részesült Hargitai János megyei politikai főmunkatárs, Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Papp László, a TIT mátészalkai városi titkára. NYÍREGYHÁZI KONTRASZT. A nagy lakásépítések mellett még megtalálhatók a régi mezővárosi kisházak. (Elek Emil (elvétele) Állami lakások felújítása Kicserélik az elavult gázkészülékeket A tervezett sorrendben folytatja az állami lakások felújítását, karbantartását Nyíregyházán az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat. Az idén is elősorban a tavalyról áthúzódó felújítások befejezésére fordítanak nagyobb gondot. Ilyenek a Bocskai utca 16., a Zrínyi Ilona utca 3—5., a Makarenko utca 24., az ötvös utca 3., valamint a Szarvas utca 21. és 28. szám alatti épületek, ahol összesen 46 lakás és négy egyéb bérlemény került teljes felújításra. Átmenő felújításokat fejeznek be ugyancsak ebben az évben a Benczúr tér 21., továbbá a Vasgyár utca 7 A és B-ben, ahol összesen 45 lakás kap új köntöst. Ebben az évben kezdték el és fejezik be a Széchenyi utca 22-ben 4, a Kiss Ernő utca 32-ben ugyancsak négy és a Bessenyei tér 16. szám alatt szintén 4 lakás teljes, míg a Sóstói út 8. szám alatt 17 és a Szarvas utca 17. szám alatt 4 lakás részleges felújítását. Az elavult gázkészülékek kicserélésére kerül sor az idén összesen 161 lakásban. Ezek: Arany János utca 20., Jókai tér 1—3., Tanácsköztársaság tér 11—14-ig, Dózsa György utca 10—12., Arany János utca 34. Ezeken a helyeken részleges felújítások is lesznek. Folytatják az időszerű, tervszerű, állagmegóvó karbantartásokat is. A nagyobb karbantartási munkák: kicserélik a tetőfödém szigetelését és hőszigetelik a pincefödémet a Korányi Frigyes utca 32-ben az A-tól az E jelű épületekig. Ez a munka már átadás előtt áll. A tetőszigetelés cserével kapcsolatos bádogosmunkákra kerül sor az Északi körút 23., 25. és 27. számú épületeknél és a Szarvas utca 55., 57., 59. számú házaknál. Ablakszárnyakat cserélnek és festenek a Tanács- köztársaság tér 3. szám alatti épületen, bádogosmunkára és a külső nyílászárók mázolására kerül sor a Vörös Hadsereg útja 1—3. szám alatti Luther-házon, a tetőhéjazat részleges cseréjét tervezik a Vörös Hadsereg útja 44. szám alatti épületen. A Széchenyi utca 1. szám alatti Nyírvíz-palota nyílászáróinak külső mázolását is elvégzik ebben az évben, ha nem kerül sor a sorháztatarozásra. Homlokzatot, tetőt, födémet és kéményt javítanak Sóstóhegyen, az Ig- rice utca 1. szám alatti épületen. Zenélni öröm A Masina együttes a művelődési ház színpadán. (Gaál Béla felvétele) DZSESSZKLUBBAN „Jó volt srácok” — szólt fel a színpadra valaki a műsor végén. Majd a szomszédjának folytatta: „Alakul valami Nyíregyházán is.” Az alakulás, mármint a művelődési központban a dzsesszklub létrejötte alig pár hetes vállalkozás. Kezdték lemezbemutatóval, hangszerismertetővel, Papp Tibornak, a klub vezetőjének időt, s energiát nem kímélő szervezésével. S legutóbb, május 6-án már olyan koncertre vállalkoztak, ahol a hangversenyteremben találkozhattak a műfaj -kedvelői a nyíregyházi zenészekkel. A helyi Pókháló együttes műsora volt az első, s utána egy szombathelyi trió, a Masina következett. — Egy kicsit hazajöttem Nyíregyházára, hiszen életem első húsz évét itt töltöttem, 1974-ben költöztünk el — mondja az együttes vezetője, Grencsó István. A hazai, ismét fellendülőben lévő dzsesszélet egyik kellemes meglepetésével, s kirobbanó sikerével szolgált a Masina. A tavalyi győri amatőrfesztiválon a legjobbak lettek, s ezután a novemberi rangos szegedi fesztiválon a külföldi profik között is meg- állták a helyüket. — Ez nem az a műfaj, amiből nálunk meg lehet élni — folytatja Grencsó István. — Mindhárman a szombathelyi lakástextil vállalatnál dolgozunk. Lakatos, villanyszerelő a szakmánk. Ge- rőly Tamás dobol, Scheer József gitáron játszik, én fuvo- lázom, szaxafonon játszom. (lányi) Hasonló munkákra kerül még sor Ötvös utca 4. szám alatti háznál is. A Kállai Éva utca 4., 6., 8. számú épületeknél kicserélik az elavult tetőhéj azatot, és új palát kap a ház. Tóth Árpád Kisvállalkozási Jogszabályok , Az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös kiadásban, két kötetben megjelentette az új vállalkozási formákról szóló "jogszabályokat, és azok hivatalos magyarázatát. Az útmutató első része az állami vállalatok és szövetkezetek körében ismerteti az új szervezeti formákat és tájékoztat a szervezeti jogi előírásokról, a pénzügyi, adózási feltételekről, a munkajogi és társadalombiztosítási kérdésekről. Külön fejezetek szólnak az egyéni és a családi munkán alapuló, a kisipari és a gazdasági munkaközösségi vállalkozási formákról, a költségtérítéses, a bérleti és a bedolgozói rendszer előírásairól. Ugyancsak külön fejezetek foglalkoznak a pénzügyi ellenőrzéssel, a biztosítási feltétem lekkel, és az árszabályozási rendelkezésekkel. Az útmutató második része az összes megjelent jogszabályt tartalmazza. A két tárca e kötetek megjelentetésével megfelelő segítséget kíván nyújtani az új vállalkozási formák alakulásához, működéséhez. Az útmutató ügyfélfogadási idő alatt megvásárolható a PM ellenőrzési főigazgatósága megyei igazgatóságainál szervezett tanácsadó szolgálatoknál, valamint Budapesten a VII., Wesselényi utca 4. szám alatti irodában. Al KÉPERNYŐ ELÜTI II. József osztrák császár, magyar „kalapos király” emberi meghasonlását, történelmi tragédiáját köztudomásúan az okozta, hogy felvilágosodott eszméit rossz módszerekkel, kíméletlen és bürokratikus centralizációval kívánta megvalósítani, a birodalom és a Habsburg- dinasztia érdekében. Márpedig a felvilágosult eszmények ezekkel a módszerekkel semmiféleképpen sem férhettek össze. Az erőszak-, kai boldogítás szándéka eleve fából vaskarika volt. A Szomory Dezső kiváló, II. József császár c. drámájából készített (dramaturg Prekop Gabriella, rendező Málnay Levente), csütörtökön bemutatott tévéfilmet nem kevésbé kiválónak vélhetem, mert maradéktalanul érvényre juttatta az eszmei mondanivalót, és mert remekül árnyalta a császár emberi portréjának bemutatásával. S Szomory milyen jól ismerte, alkalmazta a színpadi- hatáselemeket! A tévéprodukciónak pedig sikerült ezeket átmentenie, maradéktalanul érvényre juttatnia, az elengedhetetlenül szükséges minimális rövidítés ellenére is. A tévéjáték sikerességéhez néhány remekbeszabott színészi alakítás is meghatározóan hozzájárult, elsősorban a címszereplő Avar Istváné, Bordán Iréné (Eleonóra) Benkő Gyuláé (Kaunitz), Sulyok Máriáé meg a többieké. Végre egy igazán kellemes szombat este a képernyő előtt! Kezdődött mindjárt Vitray Tamás jónak ígérkező új műsorával, a Teleráma első adásával. Vitray megint valami, újat talált ki, ráérezve mindany- nyiunk kíváncsiságára, hogy bepillanthassunk a „boszorkányműhelybe”, a tévé kulisszái mögé. Ami különösen tetszett, hogy meg is kérdezett minket, mire-kire lennénk konkrétan kíváncsiak, tehát kérte, szerkesz- szük a műsort együtt. Egészen biztosan sokan, sok mindenre és mindenkire leszünk kíváncsiak. Még valamit: úgy látszik, a televíziónak nem is kell olyan messzire mennie az igazi tévés egyéniségekért. Lám, saját házuk táján is találtak máris legalább egyet, — a saját elnöküket, aki derűs, nyugodt őszinteségével, közvetlen természetességével már a legutóbbi „Hat- vanhat”-ban személyes sikert aratott... Nem is emlékszem, mikor láttam olyan jó vidám műsort, mint a Telepódium szombati bemutatója, A kitüntetés. A remek (mellesleg mi az, hogy „idegen”? Netán külföldi vagy csak a stábtól külön álló személytől származó?) alapötletből készített, minden részletében alaposan kidolgozott kiskomédia „életes” humorával tökéletesen feledtetni tudta a témában kísértő morbiditást, Hadd ne soroljam föl a jókedvűen komé- diázó színészek egész sorát (azt szokás ilyenkor írni, hogy ez aztán ^parádés szereposztás volt !j, Körmendi Jánost mégis meg kell említenem külön is. S jegyezzem ide a vidámság-szakértő stábból a rendező Bednai Nándor, s a Telepódium egyik szülőatyja, Kállai István művészeti vezető nevét. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Régebbi felvételt ismételt meg a Rádiószínház a múlt héten: Dobozy Imre Eljött a tavasz című drámájának rádióváltozatát. Ez az ismétlés beleillik ugyan a tavaszi felszabadulási évfordi^ó- ba, amennyiben a háború magyarországi utolsó napjainak egyike elevenedik meg benne visszaemlékezés keretében. Azonban sokkal inkább illeszthető a nemzetközi önvizsgálat vonulatába, ami mostanában újra feléledt. Csaknem tizenöt éve, 1968-ban mutatta be Dobozy Imrének, ezt a darabját a biNemzetoSztnháano Azt nem tudom, mert most sem a műsorújság sem a bemondó nem közölte, hogy mikor készült e színmű rádióváltozata, Marton Frigyes rendezésében, de még Latino- vits Zoltán játssza benne Sajbán szerepét, tehát mindenképpen 1976 júniusa előtt került hangszalagra. Ezzel azt akarom jelezni, hogy a színműben felvetett problémakör, a kisember háborús felelőssége, természetesen a maga cselekvési és döntési határain belül, hosszabb ideje felszínen van. Előbukkan visszaemlékezésekben a kérdés: mit tehetett volna az egyszerű ember, hogy másként fejeződjön be hazánk számára a háború. S egyáltalán tehetett-e volna valamit olyan ideológiai előkészítés, „gyúrás” után, mint amiben része volt huszonöt év alatt? Dobozy arra a válaszra jut, hogy a válságos órákban, napokban, amikor már a leginkább félrevezetettek előtt is nyilvánvaló volt a valóságos helyzet, lehetett tenni, ha keveset is, s ennek elmulasztásáért ki-ki felelős. A rádiójáték nagyon szuggesztíven idézte fel egy magyar katonai egységnek ezt a dilemmáját. Latinovits Zoltán (Sajbán), Mensáros László (Alméry), Koncz Gábor (Vonyó), Szabó Gyula (Bodaki), Redecz- ky (Bánffy György), Szénást Ernő (Holló) és a többiek játéka ma is eleven élet. Ma már nemigen kell bizonygatni, hogy a magyar filmgyártásnak rangja van a világban. (Még akkor is, ha ma is készülnek gyenge alkotások.) Ha valaki kételkedett volna ebben, azt meggyőzhette a Cannes előtt című adás. Ebben rendezőkkel, filmszakemberekkel beszélgettek a riporterek. Elhangzott: most, ebben a meghidegült világban a magyar, filmnek, filmgyártásnak helyzete, elismertsége folytán nagy lehetősége van arra, hogy reális képet adjon a világnak a szocializmus egyik országáról, de a jó mellett egyúttal a gondokról is. S lehetősége van arra, hogy ezt a reális képet el is fogadják, mert hitelük van a magyar filmeknek. A hetven évvel ezelőtt elhunyt Johan August Strindberg nagy port kavart és a világon aránylag gyakran játszott drámája a Haláltánc. Rádióváltozatának első részgt szombaton sugározták. Ä házastársak közti gyűlölködés iskolája, tökéletes képe ez a dráma. Sokan és sokféleképpen értelmezték, értékelték ezt a művet. Nem szándékom az ismétlés, újat pedig nem tudok róla mondani. A színészi munkáról is csak any- nyit rövidén, hogy. Öze Lajos (Edgár, a Kapitány) és Földi Teri (Alice, a feleség) szavai nyomán a lélek fekete bugyrai tárultak fel a hallgatónak. El kellett hinnünk, hogy létezik ekkora gyűlölséH, s ezt nemcsak Strindberg fantáziája szülte. Nem szabad elmulasztani a második részt. Kár, hogy a műsorújság nem közölte előre sugárzásának időpontját. Seregi István
