Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-16 / 113. szám
1982. május 16, Kelet-Magyarország 3 Szókimondó demokratizmus s lók, egymástól teljesen távoleső területen dolgozó emberrel volt találkozásom az elmúlt napokban. Az egyik helyen arról beszélgettek — konzervgyári asszonyok —, miként lehet jobb munkával úrrá lenni a nehézségeken, mi az ellenszere a nehezebb élet- körülményeknek. Az építkezésen SZAÉV-nél dolgozó munkások azt feszegették, hogy a jó ötlet, • a friss gondolkodás az egyetlen gyógyszere annak, hogy megbirkózzanak a munkaerőhiánnyal, s behozzák a kiesett időt. Egy tanácskozáson Nagyhalászban vízügyi, mezőgazdasági, tanácsi szakemberek a föld megjavítását, megőrzését vitatták, egy egész régió sorsát boncolgatták szenvedéllyel. A KEMÉV-nél egy osztály- vezető és egy főgépész keményen nézett szembe az építőipart sakkhelyzetbe hozó dekonjunktúrával, s fejtegette: csak'jobb gazdálkodással lehet előre jutni, nyereséget termelni. Mint látható: minden téma más, minden beszélő más körből jött, mi több, egy-egy kérdésben érdekeik is eltérhetnek egymástól. Ami mindenütt jelen volt, ami közösnek mondható, az az őszinteség, a szókimondás és a felelősség. És azt hiszem eljutottam oda, ami mondandóm lényege. Van szókimondó demokratizmusunk, olyan, amely bátran szembenéz bajjal, gonddal, hibával, nehézséggel, de nem áll meg itt. Mert könnyű panasznapos de- mokráciásdit játszani. Mindenütt, minden időben és korban mindenki tud olyat mondani, ami éppen rossz. De mellé tenni azt a törekvést, ami a jobbítást szolgálja, az már érettség dolga. Azt hiszem, a legszebb és legnagyobb tanulság: ma azok az emberek — s mindegy, hogy munkások, műszakiak, férfiak vagy nők —, akik teljes szívvel itthon vannak a mi szocializmusunkban, túljutottak az egyszerű gond- isoroláson. Tapasztalataimat azért adom közre, mert sajnos elég gyakran tapasztalni, hogy emberek sorolják mindazt, ami nem jó. Van ilyen, hogyne lenne. Magunkat csapnánk be, ha rózsaszínűre pingálnánk a világot. De csak sorolni, s közben azt hajtogatni: vajon ki és mikorra oldja meg, ez a hibás felfogás. Mert tévedés azt hinni, hogy vagyok én s a társadalom, s én csak nyugodtan várom, hogy más — a társadalom — majd lép. A társadalom mindany- nyiónkból áll, s aki sorolja a gondot, azt amivel elégedetlen, akkor válik hitelessé, ha mellé teszi, mit gondol ő, mit akar tenni ő annak érdekében, hogy jobb legyen. s zókimondó demokratizmusunk fontos erőforrás. A fentről le, s a lentről felfelé menő információk hitelét erősíti az őszinteség. Benne ott az elért féltése, a meglévő javításának óhaja. De csak akkor -igaz, ha mellette ott a tettrekészség. Mert a szókimondás joga azt illeti, aki a cselekvés kötelezettségét fedezetül teszi. (bürget) Szűrőföldégetés Leninvérosban Környezetvédelem Hyírbogdányban A nyírbogdányi „olajgyár”, vagyis a kőolajfinomító, nem tartozik épp a fiatal ipari üzemek közé. Ebből eredően berendezéseik, technológiájuk jelentős része sem illethető a „modern” jelzővel. Aki azonban végigjárja a gyárat, az noha látja, hogy sok minden öregecske itt, de mégsem a rendezetlenség, az elavultság szavakat vési emlékezetébe. Amit a gyárról mondtunk, jószerint érvényes a környezetére is, s nem csak a gyáriak, de a környéken lakók véleménye sem rossz. Igaz, amire lehetőségük van, azt igyekeznek is megtenni a közvetlen környék, a táj és elsősorban az emberek megóvására. 3övőre víztisztító — A régi rendszer felújítása .folyamatban van — mondta Keresztessi Zsolt főmérnök —, s a felújítás során figyelünk a környezet- védelemre is. Habár viszonylag szűk körű az itteni szennyező anyagok köre, de figyelni, azért van mire. Először is beszélni kell a „normál” kőolajfeldolgozás során keletkező olajos ipari szennyvízről. Ez részben a technológia során keletkezik, részben pedig magában a kőolajban található. A káros melléktermékek közé tartoznak a kénsavmarad- ványok, a savgyanta, ami a vazelin előállításakor marad vissza. Végül, említést érdemelnek a füstgázok, valamint Egy működő kisvállalkozás Jövedelmező a baromfitenyésztés Egy éve még csak terv volt, ma nagy hasznot hajtó valóság a kisvárdai kisállattenyésztői szakcsoport. Szervezője és patronálója a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet. Alakulásakor tíz szakcsoporttag vállalta, hogy baromfineveléshez jelentős OTP-hitellel, korszerű, 5 ezer férőhelyes istállót épít. A termelőszövetkezet része ebben a napos csibe, a táp házhoz szállítása, a „kész” csirke értékesítése és nem útolsósorban a szaktanács, szakirányítás. A már meglévő 10 istállóban hatos forgóval évente 300 ezer húscsirkét nevelnek a szakcsoporttagok. Ennek értéke közel 10 millió forint, így gondos munkával jó jö- , vedelmet nyernek. A termelőszövetkezet haszna az, hogy részvényesei a Kisvárdai Hunniacoop Baromfifeldolgozó Vállalatnak és a nyereségből a tsz által szállított alapanyag útján is részesülnek. Miután a szakcsoportmunka első éve jó tapasztalatokat hozott, most azt tervezik, hogy újabb tíz taggal, 50 ezer baromfi férőhellyel bővítik a kört. Az éves termelés így 600 ezer húscsirke, több mint egymillió kilogramm baromfihús lesz. A szakcsoportmunka nyeresége azonban nemcsak az, hogy húst termelnek. Legalább ennyire fontos, hogy olyan energia hasznosul, ami egyébként elveszne. Ez pedig a család munkaképessége, ereje, a ki nem használt udvarok és épületek termelésre fogása. Nagy előny az is a szakcsoportmunkának, hogy így olcsóbb, gyorsabb a fejlesztés. Hatszázezer csirke felneveléséhez nagyüzemben olyan istállót kellene építeni — járulékos beruházásokkal együtt, amely nem egy-, de legalább 10 millió forintba kerülne. Jól érzi magát ötezer csibe a Rózsa Ferenc szakcsoport istállójában. Minden korszerű, a technológia, a gondozás tökéletes és ebből lesz a haszon. (Gaál Béla felvétele) az olajjal átitatódott úgynevezett szűrőföld. Nézzük most sorjába: mivel, mit csinálnak? Szennyvízből naponta 150—200 köbméter keletkezik, de szennyvíztisztító telepük korszerűtlen. Ennek felújítása mintegy 7—8 millió forint ráfordítással most folyik, s ha az építőipar — KEMÉV — nem mond mást, a tavaly kezdett munka jövőre befejeződik. Érdekessége a dolognak: az ipari szennyvíz biológiai tisztításával eddig nem sok helyen foglalkoztak, de Nyír- bogdányban megpróbálkoznak az újjal, s a jelek arra mutatnak, sikert remélhetnek. Rákapcsolják a lakótelepet A szennyvizet -egyébként a Lónyai-csatorna fogadja be. Mivel a szenyvíztárolóból naponta annyi víz kerül a csatornába, mint amennyi a tárolóba, a víz átlagosan két- hónapi „tartózkodás” után kerül tovább, s ez alatt van idő az ülepedésre^ — Tartani tudjuk a szigorú előírásokat — ad felvilágosítást a főmérnök — évente alig több mint 10 ezer forint bírságot fizetünk. Ha a beruházás elkészül, a vízminőség tovább javul, s lehetőség lesz a gyár és a lakótelep egyéb szennyvizeinek a rákapcsolására is. Ami a kénsavmaradványo- kat, a savgyantát illeti: jelenleg a vállalat kerítésén belül tárolják. Szennyezés nincs, de gond, hogy az anyagok hasznosítása világszerte sem megoldott. Égetni lehetne, de ez 50—60 millió forintnak megfelelő dollárba kerülne. Azonban az égetés egyúttal ’ légszennyezés is, így a technológia korszerűsítése kínálkozik megoldásnak. Ebben már eddig is volt haladás: korábban 1 tonna vazelin előállításakor fél tonna savgyanta keletkezett, ma mindössze 100 kilogramm. Szakmérnök vigyázza... A füst — a mérések szerint — alacsony kéntartalmú, így különösebb kellemetlenséget nem okoz. Az úgynevezett szűrőföldet pedig hamarosan Leninvárosba szállítják, ahol megfelelő berendezések szolgálják az iszapégetés céljait. Erre — jelek szerint — a jövő évben, már sor is kerülhet. Végül, de nem utolsósorban : a gyárban környezet- védelmi mérnököt is alkalmaznak, s mivel minden arra mutat, hogy idejekorán kezdtek hozzá az. esetleges gondok megelőzéséhez, különösebb nyugtalanságra oka senkinek sem lehet. S. Z. A tájfásítás aintapéldája Az ország legszebb útja Hegújul a 41-es út Vásárosnaményig A virágzó orgonabokor liláját a fenyő haragoszöldje váltja, hogy a földig hajló fűz enyhe zöldje kövesse. Bokrok, cserjék szegélyezik az utat, hogy utánuk egy jegenye égbe nyúló felkiáltójele figyelmeztessen. Szakmai berkekben ma is mintapéldaként emlegetik, de a Nyíregyháza és Vásárosnamény között utazók is megerősíthetik, valósággal élmény tavasszal vagy ősszel ezen az úton végigmenni. Harminc évvel ezelőtt készült el a 41-es út, s vele együtt a rendezett terep, a táj fásítása. Mintegy harminc fajta fát, cserjét ültettek el az út mentén, s ezek változatossága, a színek kavalkád- ja szinte észrevétlenül pihenteti a gépkocsivezetőt, nyugtatja a szemet, s az ideget. De az esztétikus elrendezés mellett a forgalom biztonságát is szolgálják az út melletti növények. Egy-egy ív görbületét mutatják, a kissé ritkább növényzetből kiemelkedő nyárfák a veszélyforrásra hívják fel a figyelmét. Az út melletti rész felúj í-, tására, karbantartására mindig nagy gondot fordított a közúti igazgatóság. Levágták a behajló ágakat, ha kellett ritkítottak a növényzeten, fűrész alá kerültek az elpusztult fák. Most viszont az út melletti növényzet megújítására készülnek fel. Kapóra jött, hogy egy fiatal erdő- mérnök, Asztalos István a jeles diplomatervét éppen a 41-es út tájfásításának felújításából készítette. Ezt egészíti ki az UVATERV, s az erdőgazdaság szakemberei ennek alapján vágják ki az elöregedett fákat, pótolják a kipusztult cserjéket, ültetik el az újabb fákat, s gondozzák azokat. Három évig tartó munka során 3—4 millió forintot fordítanak az út melleti rész megszépítésére. Több mint kabala. Felajánlások Kabalásért A Nyírpazony melletti ka- balási dombokon társadalmi összefogással szabadidő-központot és tömegsportolásra alkalmas helyiségeket hoznak létre. Az előkészületi munkálatok fő szervezője április közepéig a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága volt. A HVDSZ kezdeményezésére azonban a tanácsok és a társadalmi szervezetek védnökséget vállaltak Kabaífes fejlesztése felett. A védnökség ‘‘ké/ÉKüselői a tervezőkkel május 7-éh Nyíregyházán egyeztető tanácskozást tartottak. Több kérdésben konkrét elhatározásra jutottak. Az elképzelések szerint már a következő télen üzembe helyezik a sí-, a szánkó- és a korcsolyapályát. Melegedő és teázó is lesz a téli sportlétesítmények mellett. A későbbi években megnyitnak egy helyiséget, amelyben téli A férfijogok közül /M a választás jogát értékelem a legtöbbre, vagyis azt, hogy a férfi választ magának élettársat, vagy ahogy a régiek mondták, menyasszonyt. Sajnos, nekem soha nem volt valami nagy választékom. Amikor először voltam szerelmes, és meg akartam nősülni, megértettem, hogy nem tudok választani, mert nem volt még egy menyasszonyom. Ha lett volna még egy, akkor választhattam volna. Csak egy megoldás kínálkozott: még egy lányba bele kell szeretni. Ez köny- nyebben sikerült, mint gondoltam. Csak azt nem láttam előre, hogy rettem, az addig menyamikor beleszeretek a asszonyom megint kö- másodikba, kiszeretek zömbössé vált. Úgy lát- az elsőből. Így tehát szott, egyszerre csak megint nem tudtam vá- egyet tudok szeretni. A választás lasztani. Hiszen megint csak egy menyasszonyom volt. Mit tehettem volna? Szerencsére az én kis drágámnak volt egy nagyon szép barátnője. Elhatároztam, hogy őt is szeretni fogom, természetesen csak a választás kedvéért. Ám ennek sem örülhettem soká. Amikor belészePedig mindenképpen meg akartam nősülni, mihelyt választani tudok, hiszen néhány évet már így is vissza- hozhatatlanul elpazaroltam. Ekkor ismerkedtem meg Bozsenával. Olyan szép volt, hogy feladtam addigi elveimet. Elhatároztam, elveszem Bozsenát, tekintet nélkül arra, hogy van-e választási lehetőségem, vagy nincs. Névnapjára virágot vettem neki, de egyúttal már a jegygyűrűt is magammal vittem és egy kutyakölyköt is, ajándékba. Ö nyitott ajtót. — B ozsenka! — mondtam olyan izgatottan, hogy nem ismertem a saját hangomra — Bozsenka! Akarsz az én... Beleegyezett, még mielőtt végigmondhattam volna. Odaadtam neki a virágot és a jegygyűrűt. — Ez pedig — mondtam, felemelve a kutyakölyköt —, ez Kata- pulka. Ez lesz a mi kis kutyánk, örülsz neki? — Szó sem lehet róla, hogy nekünk kutyánk legyen. Utálom a kutyákat'. Válassz! Én, vagy ez a kutya! — jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Bozsenka. Nem hittem a fülemnek! Végre eljött a lehetőség, amikor választhatok! És éppen akkor, amikor már úgy döntöttem, hogy szakítok addigi elveimmel... Azóta öt év telt el. Most már biztos vagyok benne, hogy jól választottam. Katapul- kát mindenki irigyli tőlem. És ráadásul hűséges kutya, soha nem fog elhagyni. Mária Csubaszekova és nyári sporteszközöket lehet majd kölcsönözni. A szervezők azt szeretnék, ha a város és Nyírpazony lakói vigyáznának a kabalási dombok tisztaságára, megszüntetnék az illegális szemétlerakó helyeket. A terep- rendezésnél és a szakmai tudást nem igénylő munkálatoknál jelentős kétkezi társadalmi munkára lehet számítani. Ehhez a kézi szerszámokat a Közterületfenntartó ■Vállalat biztosítja. Az. épüle- ítek ka siákít ásónál t< felhas^j- nálják a nyíregyházi szarják házak bontott anyagának egy részét is. A Nyíregyházi Városi Tanács ezen felül 700 ezer forintot irányzott elő a munkák megkezdéséhez. A Nyírpazonyi Községi Tanács tízezer forintot ajánlott fel egy közlekedési park kialakítására. A HVDSZ központi vezetősége áprilisban felajánlotta, hogy három éven keresztül kiemelt anyagi támogatást ad a szakmai szakszervezet megyei bizottságának sportcélokra. Ezt a pénzt is a Ka- balás fejlesztésére fordítják. A szakmai szakszervezethez tartozó szabolcsi vállalatok eddig 55 ezer forint készpénzt és 6700 társadalmi munkaórát ajánlottak fel. A 107. sz. szakmunkásképző intézet diákjai is csatlakoztak az akcióhoz. A SZAVICSAV szakemberei társadalmi munkában a vízhálózat kiépítését segítik. Ősszel az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munkaakció egy részét Kabaláson szervezik és az almaszedésért járó pénzösszeg egy- részét is a szabadidő- központ kiálakítására fordítják. A szakszervezetek megyei tanácsa átutalási számlát nyitott, ennek száma: 37 946. Azok a vállalatok, intézmények, amelyek pénzt ajánlanak fel az említett célra, a számla hátoldalára írják rá: „Szabadidőközpont”. T