Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-16 / 113. szám

1982. május 16, Kelet-Magyarország 3 Szókimondó demokratizmus s lók, egymástól telje­sen távoleső terü­leten dolgozó em­berrel volt találkozásom az elmúlt napokban. Az egyik helyen arról beszél­gettek — konzervgyári asszonyok —, miként lehet jobb munkával úrrá len­ni a nehézségeken, mi az ellenszere a nehezebb élet- körülményeknek. Az épít­kezésen SZAÉV-nél dol­gozó munkások azt fesze­gették, hogy a jó ötlet, • a friss gondolkodás az egyet­len gyógyszere annak, hogy megbirkózzanak a munkaerőhiánnyal, s be­hozzák a kiesett időt. Egy tanácskozáson Nagyha­lászban vízügyi, mezőgaz­dasági, tanácsi szakembe­rek a föld megjavítását, megőrzését vitatták, egy egész régió sorsát boncol­gatták szenvedéllyel. A KEMÉV-nél egy osztály- vezető és egy főgépész ke­ményen nézett szembe az építőipart sakkhelyzetbe hozó dekonjunktúrával, s fejtegette: csak'jobb gaz­dálkodással lehet előre jutni, nyereséget termelni. Mint látható: minden téma más, minden beszélő más körből jött, mi több, egy-egy kérdésben érde­keik is eltérhetnek egy­mástól. Ami mindenütt jelen volt, ami közösnek mondható, az az őszinte­ség, a szókimondás és a felelősség. És azt hiszem eljutottam oda, ami mon­dandóm lényege. Van szó­kimondó demokratizmu­sunk, olyan, amely bátran szembenéz bajjal, gond­dal, hibával, nehézséggel, de nem áll meg itt. Mert könnyű panasznapos de- mokráciásdit játszani. Mindenütt, minden időben és korban mindenki tud olyat mondani, ami éppen rossz. De mellé tenni azt a törekvést, ami a jobbí­tást szolgálja, az már érettség dolga. Azt hi­szem, a legszebb és leg­nagyobb tanulság: ma azok az emberek — s mindegy, hogy munkások, műszakiak, férfiak vagy nők —, akik teljes szív­vel itthon vannak a mi szocializmusunkban, túl­jutottak az egyszerű gond- isoroláson. Tapasztalataimat azért adom közre, mert sajnos elég gyakran tapasztalni, hogy emberek sorolják mindazt, ami nem jó. Van ilyen, hogyne lenne. Ma­gunkat csapnánk be, ha rózsaszínűre pingálnánk a világot. De csak sorolni, s közben azt hajtogatni: vajon ki és mikorra oldja meg, ez a hibás felfogás. Mert tévedés azt hinni, hogy vagyok én s a társa­dalom, s én csak nyugod­tan várom, hogy más — a társadalom — majd lép. A társadalom mindany- nyiónkból áll, s aki sorol­ja a gondot, azt amivel elégedetlen, akkor válik hitelessé, ha mellé teszi, mit gondol ő, mit akar tenni ő annak érdekében, hogy jobb legyen. s zókimondó demok­ratizmusunk fon­tos erőforrás. A fentről le, s a lentről fel­felé menő információk hi­telét erősíti az őszinteség. Benne ott az elért féltése, a meglévő javításának óhaja. De csak akkor -igaz, ha mellette ott a tettrekészség. Mert a szó­kimondás joga azt illeti, aki a cselekvés kötelezett­ségét fedezetül teszi. (bürget) Szűrőföldégetés Leninvérosban Környezetvédelem Hyírbogdányban A nyírbogdányi „olaj­gyár”, vagyis a kőolajfi­nomító, nem tartozik épp a fiatal ipari üzemek kö­zé. Ebből eredően beren­dezéseik, technológiájuk jelentős része sem illethe­tő a „modern” jelzővel. Aki azonban végigjárja a gyárat, az noha látja, hogy sok minden öregecske itt, de mégsem a rendezetlen­ség, az elavultság szavakat vési emlékezetébe. Amit a gyárról mondtunk, jószerint érvényes a környe­zetére is, s nem csak a gyá­riak, de a környéken lakók véleménye sem rossz. Igaz, amire lehetőségük van, azt igyekeznek is megtenni a közvetlen környék, a táj és elsősorban az emberek meg­óvására. 3övőre víztisztító — A régi rendszer felújí­tása .folyamatban van — mondta Keresztessi Zsolt fő­mérnök —, s a felújítás so­rán figyelünk a környezet- védelemre is. Habár viszonylag szűk kö­rű az itteni szennyező anya­gok köre, de figyelni, azért van mire. Először is beszélni kell a „normál” kőolajfeldol­gozás során keletkező olajos ipari szennyvízről. Ez rész­ben a technológia során ke­letkezik, részben pedig ma­gában a kőolajban található. A káros melléktermékek kö­zé tartoznak a kénsavmarad- ványok, a savgyanta, ami a vazelin előállításakor marad vissza. Végül, említést érde­melnek a füstgázok, valamint Egy működő kisvállalkozás Jövedelmező a baromfitenyésztés Egy éve még csak terv volt, ma nagy hasznot hajtó való­ság a kisvárdai kisállatte­nyésztői szakcsoport. Szerve­zője és patronálója a kisvár­dai Rákóczi Termelőszövet­kezet. Alakulásakor tíz szak­csoporttag vállalta, hogy ba­romfineveléshez jelentős OTP-hitellel, korszerű, 5 ezer férőhelyes istállót épít. A termelőszövetkezet része ebben a napos csibe, a táp házhoz szállítása, a „kész” csirke értékesítése és nem útolsósorban a szaktanács, szakirányítás. A már meglévő 10 istálló­ban hatos forgóval évente 300 ezer húscsirkét nevelnek a szakcsoporttagok. Ennek értéke közel 10 millió forint, így gondos munkával jó jö- , vedelmet nyernek. A terme­lőszövetkezet haszna az, hogy részvényesei a Kisvárdai Hunniacoop Baromfifeldol­gozó Vállalatnak és a nyere­ségből a tsz által szállított alapanyag útján is részesül­nek. Miután a szakcsoportmun­ka első éve jó tapasztalato­kat hozott, most azt terve­zik, hogy újabb tíz taggal, 50 ezer baromfi férőhellyel bő­vítik a kört. Az éves terme­lés így 600 ezer húscsirke, több mint egymillió kilo­gramm baromfihús lesz. A szakcsoportmunka nyere­sége azonban nemcsak az, hogy húst termelnek. Leg­alább ennyire fontos, hogy olyan energia hasznosul, ami egyébként elveszne. Ez pedig a család munkaképessége, ereje, a ki nem használt ud­varok és épületek termelésre fogása. Nagy előny az is a szakcsoportmunkának, hogy így olcsóbb, gyorsabb a fej­lesztés. Hatszázezer csirke felneveléséhez nagyüzemben olyan istállót kellene építeni — járulékos beruházásokkal együtt, amely nem egy-, de legalább 10 millió forintba kerülne. Jól érzi magát ötezer csibe a Rózsa Ferenc szakcsoport istállójában. Minden korszerű, a technológia, a gondozás tökéletes és ebből lesz a haszon. (Gaál Béla felvétele) az olajjal átitatódott úgyne­vezett szűrőföld. Nézzük most sorjába: mi­vel, mit csinálnak? Szenny­vízből naponta 150—200 köb­méter keletkezik, de szenny­víztisztító telepük korszerűt­len. Ennek felújítása mint­egy 7—8 millió forint ráfor­dítással most folyik, s ha az építőipar — KEMÉV — nem mond mást, a tavaly kezdett munka jövőre befejeződik. Érdekessége a dolognak: az ipari szennyvíz biológiai tisz­tításával eddig nem sok he­lyen foglalkoztak, de Nyír- bogdányban megpróbálkoz­nak az újjal, s a jelek arra mutatnak, sikert remélhet­nek. Rákapcsolják a lakótelepet A szennyvizet -egyébként a Lónyai-csatorna fogadja be. Mivel a szenyvíztárolóból naponta annyi víz kerül a csatornába, mint amennyi a tárolóba, a víz átlagosan két- hónapi „tartózkodás” után kerül tovább, s ez alatt van idő az ülepedésre^ — Tartani tudjuk a szigo­rú előírásokat — ad felvilá­gosítást a főmérnök — éven­te alig több mint 10 ezer fo­rint bírságot fizetünk. Ha a beruházás elkészül, a vízmi­nőség tovább javul, s lehető­ség lesz a gyár és a lakótelep egyéb szennyvizeinek a rá­kapcsolására is. Ami a kénsavmaradványo- kat, a savgyantát illeti: je­lenleg a vállalat kerítésén belül tárolják. Szennyezés nincs, de gond, hogy az anya­gok hasznosítása világszerte sem megoldott. Égetni lehet­ne, de ez 50—60 millió fo­rintnak megfelelő dollárba kerülne. Azonban az égetés egyúttal ’ légszennyezés is, így a technológia korszerűsí­tése kínálkozik megoldásnak. Ebben már eddig is volt ha­ladás: korábban 1 tonna va­zelin előállításakor fél tonna savgyanta keletkezett, ma mindössze 100 kilogramm. Szakmérnök vigyázza... A füst — a mérések szerint — alacsony kéntartalmú, így különösebb kellemetlenséget nem okoz. Az úgynevezett szűrőföldet pedig hamarosan Leninvárosba szállítják, ahol megfelelő berendezések szol­gálják az iszapégetés céljait. Erre — jelek szerint — a jö­vő évben, már sor is kerül­het. Végül, de nem utolsósor­ban : a gyárban környezet- védelmi mérnököt is alkal­maznak, s mivel minden ar­ra mutat, hogy idejekorán kezdtek hozzá az. esetleges gondok megelőzéséhez, külö­nösebb nyugtalanságra oka senkinek sem lehet. S. Z. A tájfásítás aintapéldája Az ország legszebb útja Hegújul a 41-es út Vásárosnaményig A virágzó orgonabokor li­láját a fenyő haragoszöldje váltja, hogy a földig hajló fűz enyhe zöldje kövesse. Bokrok, cserjék szegélyezik az utat, hogy utánuk egy je­genye égbe nyúló felkiáltóje­le figyelmeztessen. Szakmai berkekben ma is mintapélda­ként emlegetik, de a Nyír­egyháza és Vásárosnamény között utazók is megerősíthe­tik, valósággal élmény ta­vasszal vagy ősszel ezen az úton végigmenni. Harminc évvel ezelőtt ké­szült el a 41-es út, s vele együtt a rendezett terep, a táj fásítása. Mintegy harminc fajta fát, cserjét ültettek el az út mentén, s ezek válto­zatossága, a színek kavalkád- ja szinte észrevétlenül pihen­teti a gépkocsivezetőt, nyug­tatja a szemet, s az ideget. De az esztétikus elrendezés mellett a forgalom biztonsá­gát is szolgálják az út mellet­ti növények. Egy-egy ív gör­bületét mutatják, a kissé rit­kább növényzetből kiemel­kedő nyárfák a veszélyforrás­ra hívják fel a figyelmét. Az út melletti rész felúj í-, tására, karbantartására min­dig nagy gondot fordított a közúti igazgatóság. Levágták a behajló ágakat, ha kellett ritkítottak a növényzeten, fűrész alá kerültek az elpusz­tult fák. Most viszont az út melletti növényzet megújítá­sára készülnek fel. Kapóra jött, hogy egy fiatal erdő- mérnök, Asztalos István a je­les diplomatervét éppen a 41-es út tájfásításának fel­újításából készítette. Ezt egészíti ki az UVATERV, s az erdőgazdaság szakemberei ennek alapján vágják ki az elöregedett fákat, pótolják a kipusztult cserjéket, ültetik el az újabb fákat, s gondoz­zák azokat. Három évig tartó munka során 3—4 millió fo­rintot fordítanak az út mel­leti rész megszépítésére. Több mint kabala. Felajánlások Kabalásért A Nyírpazony melletti ka- balási dombokon társadalmi összefogással szabadidő-köz­pontot és tömegsportolásra alkalmas helyiségeket hoz­nak létre. Az előkészületi munkálatok fő szervezője április közepéig a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága volt. A HVDSZ kez­deményezésére azonban a ta­nácsok és a társadalmi szer­vezetek védnökséget vállal­tak Kabaífes fejlesztése fe­lett. A védnökség ‘‘ké/ÉKüselői a tervezőkkel május 7-éh Nyíregyházán egyeztető ta­nácskozást tartottak. Több kérdésben konkrét elhatáro­zásra jutottak. Az elképzelések szerint már a következő télen üzem­be helyezik a sí-, a szánkó- és a korcsolyapályát. Melege­dő és teázó is lesz a téli sportlétesítmények mellett. A későbbi években megnyitnak egy helyiséget, amelyben téli A férfijogok közül /M a választás jogát értékelem a leg­többre, vagyis azt, hogy a férfi választ magá­nak élettársat, vagy ahogy a régiek mond­ták, menyasszonyt. Saj­nos, nekem soha nem volt valami nagy vá­lasztékom. Amikor elő­ször voltam szerelmes, és meg akartam nősül­ni, megértettem, hogy nem tudok választani, mert nem volt még egy menyasszonyom. Ha lett volna még egy, akkor választhat­tam volna. Csak egy megoldás kínálkozott: még egy lányba bele kell szeretni. Ez köny- nyebben sikerült, mint gondoltam. Csak azt nem láttam előre, hogy rettem, az addig meny­amikor beleszeretek a asszonyom megint kö- másodikba, kiszeretek zömbössé vált. Úgy lát- az elsőből. Így tehát szott, egyszerre csak megint nem tudtam vá- egyet tudok szeretni. A választás lasztani. Hiszen megint csak egy menyasszo­nyom volt. Mit tehet­tem volna? Szerencsére az én kis drágámnak volt egy nagyon szép barátnője. Elhatároztam, hogy őt is szeretni fogom, ter­mészetesen csak a vá­lasztás kedvéért. Ám ennek sem örülhettem soká. Amikor belésze­Pedig mindenképpen meg akartam nősülni, mihelyt választani tu­dok, hiszen néhány évet már így is vissza- hozhatatlanul elpaza­roltam. Ekkor ismerkedtem meg Bozsenával. Olyan szép volt, hogy felad­tam addigi elveimet. Elhatároztam, elveszem Bozsenát, tekintet nél­kül arra, hogy van-e választási lehetőségem, vagy nincs. Névnapjára virágot vettem neki, de egyút­tal már a jegygyűrűt is magammal vittem és egy kutyakölyköt is, ajándékba. Ö nyitott ajtót. — B ozsenka! — mondtam olyan izga­tottan, hogy nem is­mertem a saját han­gomra — Bozsenka! Akarsz az én... Beleegyezett, még mielőtt végigmondhat­tam volna. Odaadtam neki a vi­rágot és a jegygyűrűt. — Ez pedig — mond­tam, felemelve a ku­tyakölyköt —, ez Kata- pulka. Ez lesz a mi kis kutyánk, örülsz neki? — Szó sem lehet ró­la, hogy nekünk ku­tyánk legyen. Utálom a kutyákat'. Válassz! Én, vagy ez a kutya! — je­lentette ki ellentmon­dást nem tűrő han­gon Bozsenka. Nem hittem a fü­lemnek! Végre eljött a lehetőség, amikor vá­laszthatok! És éppen akkor, amikor már úgy döntöttem, hogy szakí­tok addigi elveimmel... Azóta öt év telt el. Most már biztos va­gyok benne, hogy jól választottam. Katapul- kát mindenki irigyli tőlem. És ráadásul hű­séges kutya, soha nem fog elhagyni. Mária Csubaszekova és nyári sporteszközöket lehet majd kölcsönözni. A szervezők azt szeretnék, ha a város és Nyírpazony la­kói vigyáznának a kabalási dombok tisztaságára, meg­szüntetnék az illegális sze­métlerakó helyeket. A terep- rendezésnél és a szakmai tu­dást nem igénylő munkála­toknál jelentős kétkezi tár­sadalmi munkára lehet szá­mítani. Ehhez a kézi szerszá­mokat a Közterületfenntartó ■Vállalat biztosítja. Az. épüle- ítek ka siákít ásónál t< felhas^j- nálják a nyíregyházi szarják házak bontott anyagának egy részét is. A Nyíregyházi Vá­rosi Tanács ezen felül 700 ezer forintot irányzott elő a munkák megkezdéséhez. A Nyírpazonyi Községi Tanács tízezer forintot ajánlott fel egy közlekedési park kialakí­tására. A HVDSZ központi vezető­sége áprilisban felajánlotta, hogy három éven keresztül kiemelt anyagi támogatást ad a szakmai szakszervezet me­gyei bizottságának sportcé­lokra. Ezt a pénzt is a Ka- balás fejlesztésére fordítják. A szakmai szakszervezethez tartozó szabolcsi vállalatok eddig 55 ezer forint kész­pénzt és 6700 társadalmi munkaórát ajánlottak fel. A 107. sz. szakmunkásképző intézet diákjai is csatlakoztak az akcióhoz. A SZAVICSAV szakemberei társadalmi munkában a vízhálózat ki­építését segítik. Ősszel az Együtt Nyíregyházáért társa­dalmi munkaakció egy részét Kabaláson szervezik és az al­maszedésért járó pénzösszeg egy- részét is a szabadidő- központ kiálakítására fordít­ják. A szakszervezetek me­gyei tanácsa átutalási szám­lát nyitott, ennek száma: 37 946. Azok a vállalatok, in­tézmények, amelyek pénzt ajánlanak fel az említett célra, a számla hátoldalára írják rá: „Szabadidőköz­pont”. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom