Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. április 11. Á mézillatú gyárban Lépes mézért Cipnsrél Hirdetésre akadtam a minap egy Borsod megyei újságban. Sonkolyfőzést, mű- lépkészítést ajánlott, Nyíregyházán. A Kossuth utcai aprócska mülépgyárban (a nyíregyházi Méhész Szakcsoport tulajdona) épp ott találom Tárnok Ferencet, a szakcsoport elnökét. — Az új gép — mutat a lépöntő masinára — 326 ezer forintba került, s ha lenne hozzá viasz, hát ellátná a fél országot műléppel. De nem panaszkodom! Jönnek így is a megyén kívül Borsodból, Hajdúból, de még Csongrád- ból is. És mintha csak az ő hívására, ketten betoppannak. Encsről. Míg Demeter And- rásné kiszolgálja a vevőket, Tárnok Feri bácsi — 73 éves lesz az idén, az elnök — egy másik helyiségbe kalauzol. Irt főzik a sonkolyt. — Tudja, a lépet három évenként cserélni kell. A cellák a méhek levetett bábingeitől minden évben kisebbek lesznek, egyre kevesebb bennük a hely, könnyen elsat- nyulna a család. No, ezt az Óránként 20 kiló viaszból készít műlépet. öreglépet (ti. a sonkolyt) hozzák a méhészek. Mi főzzük, aztán kipréseljük belőle a viaszt. Egy országos vizsgálat szerint a préselés utáni salakban nálunk marad a legkevesebb viasz. Megnézheti, milyen tisztasárgán kerül tőlünk az öntőgépbe. — Most még, ilyen koraita- vasz tájon inkább csak műviasszal dolgozik — int fejével a gépre. A nagyüzem rajzáskor kezdődik. Akkor már cserélheti a méhész a kaptárokban a lépet. Hozza a sonkolyt, viheti a műlépet. Fontos, hogy raktárról kapja, mert a méh nem vár. Olyankor dolgoznak itt napi 12—14 órát is. A terem falain grafikonok, oklevél. A szakcsoport 1976- ban Sőtér Kálmán oklevelet kapott és hét kitüntetett méhész is dolgozik közöttük. 3800 termelő méhcsaládja van a nyíregyháziaknak, őket is ez a gyár látja el. Évente 60—65 tonna mézet termelnek, szerződésre. Az aranysárga édesség napjainkban egyre keresettebb külföldön. Évek óta Ciprusról járnak hozzájuk lépes mézért. Tavaly 4 és fél tonna került kamionba. A ciprusi ínyencek nyíregyházi lépet majszolhattak csemegéjükben. Csendes Csaba Szépülő játszóterek Az időjárás hirtelen tava- sziasra fordult és a gyerekek a játszótereken a hintákat, libikókákat keresték. Ám hiába, mert a játszóterek csupaszon árválkodtak. A közterület-fenntartó vállalattól a következő információt kaptuk: április 8-án és 9-én megkezdték a játszóterek felszerelését, először 134 hintát helyeznek el, majd május 1-ig folyamatosan 200— 220 hinta kerül a parkokba. A Jósavárossal kezdik, a Kun Béla utca, a Homok sor és az Északi alközpont játszóterei következnek. Százhúsz darab billenő hinta, azaz libikóka várja majd a gyerekeket, tíztizenkét csúszda lesz a parkokban. A forgókarusszelek nagyon megkoptak. A homokozókban kicserélik a földet. A lakosság társadalmi munkája révén több játszótér születik vagy megszépül. A Szamuely-laikótelepen és a Kun Béla utca—Sarkantyú utca között a garázsok mögött a lakosság társadalmi munkában készít játszóteret. Május 1-ig 120 kerti padot helyeznek el a nyíregyházi tereken, parkokban. Amire viszont nem jut pénz: a jósavárosi Robinsonéért felújítását nem tudják megoldani. Kár. —— ; 7—7----------------------- ----------------------------------—--------------------------------------------------------------------------------Zöldséges tokány Longeráné módra Régi és új ízek Pár héttel ezelőtt érdekes, rendhagyó szakács- könyv jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. Ínyenceknek cs azoknak ajánljuk, akik gyorsan akarnak finom falatokat előállítani. A Régi és új ízek című könyvnek sok szabolcs-szatmári „társszerzője is van. A szerkesztők ugyanis „koktélt kevertek”, amikor e könyvet létrehozták. Történt pedig, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa, a TOT és a Nők Lapja szerkesztősége pályázatot hirdetett Régi és új ízek címmel. A legjobb, a legízesebb-színe- sebb pályázatokat fogadták el, s örvendetes, hogy megyénk háziasszonyai sok-sok recepttel szerepelnek a könyvben. Tojás, tiszt, szalonna A pályaművekben, illetve a könyvben életre keltek a régi, kézzel írott szakács- könyvek elfelejtett ételei, de sok az új, modern alapanyagból készült, a házimunkát megkönnyítő recept is. A könyvből a szó szoros értelmében rövid ízelítőt adunk. Kezdjük talán a kömörői Juhász Gusztávné tojásos kaszáslevesével. Szatmárban a nehéz fizikai munkát végző kaszás emberek délidőben többnyire fasor árnyékában ették e levest, amelynek elkészítéséhez kell 4 tojás, 1 tojássárga, 3 dkg liszt, egy fél liter tej, 7 dkg füstölt szalonna, só, késhegynyi bors, petrezselyemzöld, babérlevél és kevés ecet. Kézi kaszások, már Kömörőn sincsenek, de a levest bárki, bárhol elkészítheti. A nagyecsedi Longera Já- nosné zöldséges tokány receptjét küldte be. íme a hozzávalók: egy nagy fej vöröshagyma, 60 dkg sertéshús, 2 zöldpaprika, 2 paradicsom, sárgarépa 'és betrezSelyetn, 2 kemény tojás, 2 evőkanál olaj,1! egy csomag zöldpetrezselyem, só, kevés pirospaprika. Kolbász, hagyma, sajt A mátészalkai Tisza Kálmánná a fóliás rakott virsli elkészítéséhez ezeket ajánlja: egy kg burgonya, három pár virsli, 10 dkg kolbász, 20 dkg füstölt szalonna, egy csomag újhagyma, 10 dkg trappista sajt, 2 evőkanál tejföl, 2 dkg zsír, vagy olaj. (Az összekevert anyagot fólia alatt sütőben kell sütni -a burgonya megpuhulásáig.) A tunyogmatolcsi Kiss Áronná a rongyos lapóka receptjével nyerte meg a pályázat zsűrijének tetszését. A foszlós, lángosszerű tészta elkészítéséhez szükséges 50 dkg liszt, 1 dkg élesztő, késhegynyi szódabikarbóna, kevés tej, 5 dkg zsír, aludttej, pici só. Az anyagot zsírban, vagy olajban sütjük. A kisvárdai Csehi Istvánná kapros padlizsánjához két nagy padlizsánon kívül kell még 2 dl olaj, 4 dkg vaj, 10 dkg liszt, 2 dl tej, 1 dl tejföl, 1 tojás, pici majonéz, kiskanál mustár, kevés só és bors, végül egy csokor zöldkapor. Kell-e még a kaszásleves? szeges hal. Részben érthető az elnevezés, hiszen az elkészí téséhez szükséges 60 dkg ton hal, 2 dl fehér bor, 1 dl tej föl, 3 vöröshagyma, só, 6—i szem szegfűszeg, egy evőka nál citromlé. Az egészet fe dő alatt kell párolni puhulá sig. A szakácskönyv megvéte„ lét,: alkalmazását albértetbérr láfcokViak is ajánljuíc. N. L. G tS' Á lehetőségeknek nincs határa Megszólalt az ereszcsatorna Százhúsz méter magas Nyíregyházán a borbányai adó. Ezen a nyáron lesz harminc éve, hogy sugározza a Petőfi és a nyíregyházi rádió műsorát. Egyébként a műsorszórás — így mondják szaknyelven — 49 éve kezdődött Szabolcsban. Illés József csoportvezető itt, s a rádiózás profi és amatőr képviselője egyszemélyiben. — Ügy kezdődött — mondja —, hogy alig kilencévesen szétszedtem egy néprádiót. Nem sikerült megjavítani. Ez a sikertelenség sarkall mindmáig a rádióépítésre, a rádiózásra. Természetesen ma már nagy sikerek és felejthetetlen élj mények birtokosa. Tizenegy éve, hogy Borbá- nyárr az órtásantenna tövében az adóállomás a munkahelye. Mielőtt odakerült, rádiózott úttörőszakkörben, az MHSZ- ben, majd elektroműszerész szakmát tanult és elvégezte a távközlési technikumot. Mindenekelőtt érdekességekről, furcsaságokról beszélgetünk. — Lehetséges-e az, hogy az adóállomás közelében egy telefonkészülék a rádió műsorát sugározza? — Előfordulhat. Elég egy rossz kötés és nem a hívott fél jelentkezik, hanem a rádióbemondó. Ha van például valakinek egy fülhallgatója és a hallgató zsinórját fémfelülethez csatlakoztatja, hallja a műsort. Volt rá példa, hogy az adóállomáson az ereszcsatorna is megszólalt. Az új fehértói ktsz szakemberei végeztek karbantartást és megszakadt a csatorna földelése — minden fémrész földelve van —, szóval emiatt a hiba miatt az ereszcsatorna recsegve, de közvetítette a műsort. Van olyan is, hogy a kézbe vett neoncső kigyullad és világít, anélkül, hogy vezetékről kapna áramot. Mindezeknek a jelenségeknek magyarázata egyrészt a hatalmas térerő. Amit Illés József mond, önmagában is érdekes, de ez még csak a profirádiózó tapasztalatai. Á hobbi, a csoportvezető szabadidős tevékenysége ettől jóval több kuriózumot tartalmaz: — Amikor megtanultam az 1+1 vevőkészülék készítését, iskolatársaimnak sorozatban gyártotta^ JVziáp; a^.IMHSZ- t)en +$:rt,f.komolyabb rövidhullámú egyenes megfigyelőkkel dolgoztam. Karácsonyi Illés József rádiózik aján^ékkgjjV' .löé+bgp , kap- taiíi ffíkg az amatőr,,rádióadó engpdejy*., Ettől,, I+zd ve a „Világ valamennyi országának rádiósával kapcsolatot teremthetek. Az amatőr rádiózás szépsége, hogy az ember tízezer kilométereket hidal át készülékével, beszél ausztráliai, délamerikai vagy távol-keleti partnerével. És ha mindezt olyan sávon és olyan készülékkel teszi, mint Illés József, az komoly teljesítménynek számít. Az amatőr rádiósok tudják, hogy kis teljesítményű adóval 80 méteren a legnehezebb elérni például Japánt, vagy Indiát. Illés József viszont ezt már többször megtette. — Eddig már több mint tízezer összeköttetést létesítettem. Ezt visszaigazolták. Az amatőröket évente minősítik. Most másodosztályú a minősítésem. Élő szóval, vagy távirómódszerrel rádiózok. Németből nyelvvizsgát tettem, az angolt amatőr szinten beszélem. A táviróüzemelés feltétele különben a morzejelek ismerete. Egyébként a rádiózáshoz KPM-vizsga szükséges. Illés József a rádiózást sportnak, soha meg nem unható szenvedélynek mondja. Az amatőrködésnek polgári foglalkozásában is rengeteg hasznát látja. Sokat újít. Társaival, jelenleg is az adó helyes indítási sorrendjén dolgoznak. Otthon viszont most egy két méter hullámhosszú urh-adó- vevő építésén dolgozik. Az a szép és izgalmas ebben a szakmában — nyilatkozza a rádiós —, hogy a kísérletezésnek és a lehetőségeknek nincs határa. Seres Ernő Részeges hal... A nyíregyházi Fodor Flóra receptjének ez a címe: RéA tárgyalóteremből Életfogytiglan a gyermekgyilkosnak Október 23-án Tőkás Dezső tiszadobi lakos a tiszadadai Sziget nevű erdőben holtan találta Sz. Andrea 11 éves kislányt. Az első pillantásra bizonyosnak látszott, hogy a kislány bűncselekmény áldozata lett, mert a szája tele volt tömve falevéllel és az alsó testét lemeztelenítette a tettes. Az iskolatáskájában talált füzetekről állapították meg a nevét. Tőkés egy nyugalmazott rendőr zászlóshoz ment el, hogy megkérje: jelentse az esetet Nyíregyházára. Ugyanezen a reggelen Ti- szadobon már készült egy jegyzőkönyv, Sz. Sándorné — Andrea anyja, jelentette be, hogy eltűnt a kislánya. Bár Tiszadadán laktak, Andrea Tiszadobra járt iskolába, naponta buszozott. Annyit tudtak meg az eltűnés körülményeiről a bátyja kisfiától — akivel Andrea együtt szokott utazni, — hogy előző este a buszmegállóban várakoztak, mikor jött egy ember a kocsma felől biciklivel, felültette a kislányt, majd ő hazaviszi. ök keresték a rokonságnál a kissé szellemi fogyatékos kislányt, de sehol sem találták, s kérték a rendőrséget, kutassák fel. Hamarosan erős rendőri apparátus kezdte meg a nyomozást. Többen látták, hogy a buszmegálló környékén Budai Miklós 19 éves tiszadobi segédmunkás várakozott, öt október 26-án őrizetbe vették. Tagadott. A nyom- szakértő szerint tagadása lehetetlen, a cipője nyomát kiöntötték Andrea holtteste mellett gipsszel, a kerékpárjának nyomát úgyszintén, és más nyomok is igazolták, hogy nem lehetett más a tettes, egyedül Budai. Budai a bizonyítékok súlya alatt aztán beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy régebbről ismerte Andreát, egy osztályba járt a kislány az ő öccsével, s naponta látta a busznál, tudta, hogy Ti- szadadára való. Október 22-én nagyobb menyiségű szeszes italt fogyasztott. Délután 17 óra tájban látta meg a buszmegállóban várakozó Andreát, s elhatározta, hogy egy elhagyott helyre csalja. Rávette a kislányt, üljön a kerékpárra, s így vitte az onnan 4—500 méterre lévő erdőrészbe. Ott arra kérte, ölelje őt meg, de a kislány erre nem volt hajlandó. Erre a földre lökte, melléje térdelt, befogta a száját, s hogy a kiabálását megelőzze, faleveleket tömködött a gyerek szájába. Amikor a kislány már nem tanúsított ellenállást, levetkőztette és közösülni próbált vele, de a kislány meghalt, s Budai gyorsan eltávozott a helyszínről. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Budait — aki egyébként enyhe fokú elmegyenge, — aljas indokból elkövetett emberölés miatt á húsz éven aluli vádlottakra kiszabható legsúlyosabb büntetésre, életfogytig tartó fegyházra büntette és tíz évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. HETI BOSSZÚSÁGUNK Pia A cím olvastán akár úgy is tűnhet: egy hetet sietek, mert még mindig húsvét, különösen húsvét másnapja után szokás azon elme- ditálgatni, hogy megint többet ittunk, mint ameny- nyit bírtunk. Szó sincs sietségről, tanú rá, aki felfigyelt arra, hogy a héten megjelent a Központi Statisztikai Hivatal zsebkönyve, s aki bele is nézett, láthatta: nem kell ahhoz nekünk húsvét másnapja, hogy a szánkhoz emeljük a poharat és a detoxikáló orvosának sem, hogy meggyűljön velünk a baja ... Túl azon, hogy a héten protekcióval sikerült egy zsebkönyvet szereznem, azt is megtudhattam belőle: alig 6 literrel ittunk többet fejenként, mint mondjuk három évvel ezelőtt. Orvos ismerősöm még azzal is elkeserített: olyan országok előznek meg bennünket, mim Svédország és Franciaország. Nem elég szégyen, hogy már a statisztika is becsapja a világot? Hiszen csak azt a piát számolja, amit a boltban, a kocsmában veszünk, s eltitkolja, amivel a bögrecsárdában öblögetjük torkunkat. Hát meddig hagyjuk, hogy csecsemők, bölcsődé- sek, óvodások, kisdobosok és úttörők csonkítsanak meg bennünket? Egy percig se habozzunk — a habot úgy se tudja mérni a sörön a statisztika. v Hu... ukk... B. J MELLESLEG Hímesröl szól e néhány sor, de nem ám a tojásról, amit ilyenkor, húsvét első napján festenek a lányok, hogy másnap megjutalmazzák vele a rigmusbeli kertészlegényeket. Arról a Hintésről szólnék, amely Nyíregyháza egyik része. Hát ebben a Hímesben a sors ugyancsak húsvéti tréfát csinált pénteken reggel. Hat óra után ugyanis hiába nyitották ki a csapokat a frissen ébredő lakók, nem jött azokból egy adag rózsavízhez elegendő sem. Ez aztán számtalan bonyodalmat okozott a mosdástól, a fogmosáson át a kávéfőzésig. Leginkább azok a háziasszonyok emelték tekintetüket az égre, akik húsvét közeled- tén tavaszi nagytakarításra szabadságot vettek ki munkahelyükön. Tétlenségre kárhoztattak, s tekintettel arra, hogy ezen a városrészen sok egyéb létfontosságú dolog mellett a telefon is hiánycikk. Az sem vigasztalta őket, hogy — ugyancsak a sors jóvoltából — ezekben a percekben, órákban elkomorult az időjárás és szemerkélni kezdett a hideg április eső. Mellesleg később kiderült — az ég is meg a titok is. Megtudhat' tűk, hogy üzemzavar keletkezett a szóban forgó területen, s hogy a vállalat szakemberei nem fejezték be éjszakai műszakjukat, már délelőtt fél tízre kijavították a hibát, ismét csörgedezett az éltető víz. Hiába, mégis csak jó ez a húsvét! A derék szakemberek bizonyára azért szorgoskodtak olyan nagyon, hogy ne rontsák el a Himes össznépi szórakozását. Most már a vödrökön a sor... (angyal) (k)
