Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

2 Keiet-Magyarország 1982. április 27. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Kárpótlás az elvált férjnek Egy házasság úgy bomlott fel, hogy a férj a vidéki kétszobás tanácsi lakást el­hagyta, Budapestre költö­zött és többé nem tért visz- sza, majd válópert indított. Ebben a volt közös lakás használatának rendezését is kérte azzal, hogy ha a meg­osztott használatra nincs le­hetőség, akkor feleségét kárpótlás fizetésére kötelez­zék. A járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíró­ság a házasságot felbontot­ta, a férjet gyermektartás­díj fizetésére kötelezte, a lakás kizárólagos használa­tára az asszonyt jogosította fel azzal, hogy volt férjé­nek tízezer forint kárpót­lást fizessen. A jogerős íté­let ellen emelt törvényessé­gi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság a következőképpen döntött: — A bíróság annak a há- zastársnak”ítélhet meg kár­pótlást, akit a lakás elha­gyására kötelezett, illetve akinek a lakás megosztása következtében kisebb lak­rész jut. Abban az esetben azonban,' ha a házastárs bérlőtársi jogviszonyát a bíróság azért szünteti meg, mert a lakást önként el­hagyta, a kárpótlás meg­ítélésének jogszabályi alap­ja nincs. Ezért a jogerős ítéletnek azt a részét, amely az asszonyt ilyen címen fi­zetésre kötelezte, hatályon kívül kellett helyezni. EGY HÓNAPPAL KORÁBRÁN. Augusztus 20-ra átadják a Szamos új hiúját A tervezettnél több mint egy hónappal korábban, az alkotmány ünnepén átadják a forgalomnak a Szamos új, tunyogmatolcsi hídját. Bár a Szamos tavasz előtti jeges árhulláma megrongálta a mederben elhelyezett egyik kisegítő berendezést, a mun­ka és a brigádok átcsoporto­sításával az' építők pótolták az emiatt elmaradt teendő­További kedvezmények kismamáknak Elárvult Gyes új feltételekkel Immár 15 éve, hogy bevezet­ték a gyermekgondozási segélyt hazánkban. Ez idő alatt több­ször módosult az erre vonatkozó rendelkezés, mindig kedvezőbb, jobb feltételeket biztosítva a* gyermekneveléshez. Most 1982. május l-től újból szabályozta a Minisztertanács a gyermekgon­dozási segélyezést. Ennek rész­leteiről érdeklődtünk Tassy Je­nőtől, a nyíregyházi társadalom- biztosítási igazgatóság vezetőjé­től. Az új rendelkezés szerint a segély megállapításához a ko­rábbinál rövidebb időtartamú előzetes munkaviszony (tagsági viszony) szükséges. Mennyi ez az időtartam? — A gyermek születését köz­vetlenül megelőző két éven be­lül 270 nap szükséges, hogy a dolgozó nő jogosult legyen gyer­mekgondozási segélyre. A ko­rábbi napi 6 órai munkaidővel szemben pedig napi 4 órai mun­kaidő is elegendő a jogosultság megállapításához. A jövőben a biztosított1 •* bedolgozók' iS Tcap- hatnakv továbbá: a mezőgazdasá­gi szövetkezeti "tagoknak család­tagjai is, akik munkamegállapo­dás alapján részt vesznek a kö­zös munkában. Sok fiatalt érintett korábban kedvezőtlenül, hogy az iskolai tanulmányok befejezése utáni szülés esetén nem kaphattak gyes-t. Most mi a helyzet? — Az új rendelkezés szerint a segély azt is megilleti, aki bár­mely iskola, felsőoktatási intéz­mény nappali tagozatán befeje­zi tanulmányait és 90 naDon belül munkaviszonyt, bedolgo­zói jogviszonyt, szövetkezeti tagsági viszonyt létesít. Ilyen esetben előzetes munkaviszony stb. a jogosultsághoz nem szük­séges — mondotta tájékoztatójá­ban a társadalombiztosítási igaz­gatóság vezetője, majd így foly­tatta : feltételeknek az örökbefogadás­kor, illetőleg a gyermek gondo­zásba vételekor kell fennállniok. Meg lehet-e szakítani a gyer­mekgondozási szabadságot? — Igen, de a megszakításra egy naptári évben egyszer ke­rülhet sor. Régi igényt elégít ki a rendelkezés, amikor lehetővé teszi, hogy a gyermek másfél éves kora után a segélyben ré­szesülő , anya — a segély teljes összegének folyósítása mellett — munkát vállalhat. Ennek egyet­len korlátja az, hogy a munka­végzés havi átlagban nem ha­ladhatja meg a napi 4 órát. Milyen egyéb módosulásokat tartalmaz az új rendelkezés? —i Széles réteget érint például az is, hogy az új rendelkezés szerint azok is megkaphatják a gyermekgondozási segélyt — az új feltételek alapján — akik ar­ra a korábbi rendelkezések sze­rint nem voltak jogosultak. Változik-e a segély összege? — Nem, a Segély összegét az új rendelkezések nem érintik. Változatlan maradt az is. hogy a jogosultságot a foglalkoztató bírálja el. változatlanul nem folyósítható gyes arra az időre, amelyre a segélyben részesülő munkabért, munkadíjat kap, vagy más kereső foglalkozásból származó jövedelme van. To­vábbra is megilleti a gyermek- gondozási segélyben részesülő nőt a segély folyósításának ide­je alatt történő szülés esetén a választási lehetőség a terhessé­gi-gyermekágyi segély és a gyes között. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy üzemi baleset, foglalkozási be­tegség alapján baleseti táppénz­re válik jogosulttá, választhat a táppénz és a gyes között, (s. á.) szekér Valamikor glédába állítva sorakoztak, biztosan megis­meri hajdani tulajdonosa va­lamelyik különleges díszíté­séről, kovácsolásáról a maga szekerét. Most viszont az enyészet uralja a korhadó fát, a néhol kerekét vesztett ráfot Lövőpetriben, a tsz- majorban. Megváltozott, gépesített a mezőgazdaság, ne sajnáljuk a múltat — mondhatja bárki. Mi mégis elszomorodtunk a jobb sorsra érdemes szeke­rek láttán, hiszen azokat még hasznosítani lehetett volna... (Császár Csaba felvétele) két. A víz fölé csörlőkkel be­emelt mederhídon a generál- kivitelező Nyíregyházi Köz­úti Építő Vállalat dolgozói ezekben a napokban már szi- getehaete* ápjUjsöMtőteó 'jiaBi- jaih^p végleges helyükre te­szik a szegélykorlátokat és '#ldő betonréteggel borítják bé a pályatestet. Ezt követően befejezik az átkelőhelyhez ve­zető közút kiépítését, a 311 méter hosszúságú hídhoz ugyanis öt kilométer hosszú új útszakasz vezet. — Az egyedülálló apa az anyá­val azonos feltétellel veheti igénybe a gyes-t. A segélyt a gyermek egyéves korának be­töltése után áz anya helyett a vele közös háztartásban élő apa ItSigßnybe veheti. A gyermek- gondozási segély továbbra Is ál­talában a gyermek 3 éves korá­nak eléréséig jár. Az új rendel­kezés azonban ezen az életko­ron felül legfeljebb azonban a gyermek 6 éves koráig engedé­lyezi a segélyezést, abban az esetben, ha a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos. Az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek után is lehet kérni a gyermekgondozási segélyt, ilyenkor a jogszabályi A tárgyalóteremből A lókötő Ha most is divatos lenne ragad­ványnevét adni az embereknek, a 32 éves prügyi Balogh Jánost valószínű Lókötő Jánosnak ke­resztelnék, s ebben semmilyen túlzás nem lenne. Az eddig négy­szer büntetett Balogh ugyanis legutóbbi hat lopásából kétszer felszerszámozott lovat, egyszer „csak” szerszámot lopott. A megrögzött bűnözőt legutóbb 1976-ban zárták be három év kát hónapra, s elrendelték szigorított őrizetét is. Jó viselkedése miatt nem kellett letöltenie a kilátásba helyezett öt esztendőt, tavaly ja­nuár 26-án ideiglenesen elbocsá­tották. Balogh nem sokáig bírta ki újabb bűncselekmény nélkül; augusztus 5-én éjszaka a tisza- vasvári Vasvári Pál Tsz-től 12 zsák ocsút lopott. Augusztus 18- án részegen lopózott be a tisza- vasvári tsz egyik telepére, ahon­nan két lószerszámot és kát nyaklót lopott. Három nap múlva ugyancsak részegen Tiszavasvá- riban a Salétrom kert egyik la­kásának udvaráról vitt el egy női kerékpárt, de újabb néhány nap múlva szíve visszahúzta a tsz te­lepére. Ekkor felszerszámozott egy fe­kete lovat, felrakott rá három ló­„dobása“ pokrócot is, és elvitte unoka- öccséhez, hogy szekérbe is fogja. A fogattal Kálmánháza felé in­dult, mert napraforgót akart lop­ni, de útközben a szekér kereke összetört, s míg ő azzal bajlódott, a kifogott ló visszament a tsz is­tállójába. Négy nap múlva Balogh újból felszerszámozott egy lovat a ti- szavasvári tsz-ben, de ezzel sem volt nagyobb szerencséje, mert alig ment ki a telepről, a ló le­rúgta magáról, és szintén vissza­ment a helyére. A szerszámot unokaöccsénél találta meg ké­sőbb a rendőrség. Ezután már csak egy „dobása” volt Balogh- nak: ekkor egy tiszavasvári csa­lád kamrájába loDózott be, ahon­nan két kerékpárkülső-gumit és egy kereket lopott. A foglalkozásnélküli csavargót ezekért a bűncselekményeiért a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa másfél év fegyházban letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte, kát évre eltil­totta a közügyektől, kötelezte a kár megtérítésére és arra is, hogy negyedszer is rendelje alá magát az alkoholisták kányszergyógyí- tásának. Az ítélet jogerős. Hímzés a munkaköpenyen Minidrapéria Nincs az a nő a világon, aki ne szeretne csinos, vonzo lenni, bárhol megjelenik. Ballagáson, lakodalomban éppúgy, ,mint a munkahelyen, ötletekben kifogy­hatatlan tárházat nyújt az egyé­ni elképzelések megvalósítására a népművészet. Barsi Lajosné kézimunka-előnyomó a meg­mondhatója: érzékenyen köve­tik a divat legapróbb változásait is a megrendelők. Soha nem unják meg a nők a hímzett blúzt, ami rendszerint a mi vi­dékünkön kalocsai mintával ké­szül. A mellény már más táj­egység motívumait is tükrözi: vannak köztük szűr- és matyó­mintásak is. — A hímzett ruhadarabokat nemcsak az utcán viselik a nők — hallottuk a kisiparostól. — Manapság sokan kérik: valami­lyen mintát jegyezzek elő a munkaköpeny gallérjára, zsebé­re, elejére is. Elvétve még akad olyan asszony, aki madeiramin­tás, hótiszta gyúrókötényben akarja felszolgálni az ünnepi ebédet. Mert ezekben a kivar­rott, hímzett, riselt miniköté­nyekben nem tanácsos a hagyo­mányos konyhai műveleteket végezni. A lakberendezés a családok többségében az asszony kötele­zettsége. Vagy éppen hivatása, hiszen legtöbbjük saját ízlésére formálja a helyiségeket. Az üz­letben kapható függönyök he­lyett világoskék, világossárga, vagy az örök divatos fehér nap­szövetre hímeznek kalocsai min­tát a háziasszonyok. Különösen előszobába, az ajtók fölé kerül minidrapéria. A konyhai garni­túrák igen sokféle változata ké­szül: az abroszok, térítők, kony­haruhák, pohártörlők számát mindig gyarapíthatjuk. Nagyanyáink bizonyára em­lékeznek még rá, hogyan főzték a festéket, amire, ha nem vi­gyáztak, összefogott mindent. Manapság roppant egyszerű a művelet: paraffinolajból és por­festékből sötétlila folyadékot le­és makramé hét keverni. Pauszpapírra egy speciális géppel a gombostűfej­nél jóval parányibb lyukakat lehet rajzolni a minta szerint, ezt a pauszpapírt ráhelyezik a kiszabott anyagra, majd a fes­tékbe mártott nehezékkel né­hányszor figyelmesen áttörlik a papírt, s ennyi idő alatt a minta már ott díszük a matéri­án. Ki nem viszi semmi, csak a hideg víz és a szappanos oldat. Javítani ezt szinte lehetetlen. — Az anyukák egyre több figyelmet fordítanak a gyerme­kek öltöztetésére — folytatja Barsiné. — Már a pólyahuzatra is hímeznek néhány apró .vi­rágmintát. Különösen a kislá­nyok blúzai, ruhái szépülnek meg az ügyes kezű anyukák révén, de még a farmernadrá­gok, kabátocskák is jól „tűrik” a hímzéseket. Barsiné több száz mintát őriz a kalocsaiból, a karádiból, az úgynevezett úrihímzesből, ma­tyó- és szürmintából. Számtalan­szor hasznát vette, mert mint a KIOSZ nyíregyházi körzeti cso­portja nőbizottságának tagja, gyakran viszi kiállításra egy-egy ötletes munkáját. Különleges kézimunkáival első dijat nyert. Patronálják a sóstói szociális otthon és a nyíregyházi öregek napközi otthona idős lakóit, rendszeresen felkeresik őket. A KIOSZ megszervezi, hogy kis köténykéket varr az egyik kis­iparos, Barsiné mintát „druk­kol” a zsebeikre, ezt az idős gondozottak kivarrják, eladják és a pénzből kirándulni mennek. Ezenkívül „felosztották” a me­gyeszékhelyen egyedül élő idő­seket és a nőbizottság tagjai gyakran ellátogatnak a gondja­ikra bízott öregekhez. Soha nem mennek üres kézzel, de az a tapasztalatuk, hogy nem is az a doboz desszert hiányzik a leg­jobban, hanem a törődés, a be­szélgetés. Az egyik kisiparos makramézni tanítja őket. T. K. A KÉPERNYŐ ELŐTT Előbb egy-két olyan múlt heti szórakoztató műsorról, ami kevéssé tetszett. (Már azok közül, amiket láttam.) Régi igazság, hogy valódi sztárok szerepeltetésével bármilyen produkciót „el lehet adni” a nagyérdemű közönségnek. Nos, ezt két filmmel1 is példázhatom. A Radványi Géza filmnovel­lájából készített — nem is olyan régi — francia film- vígjáték, a Lányok pórázon a kommersznél is felszíne­sebb volta csak a kitűnő Louis de Funes ellenállha­tatlan komédiázása miatt tette elviselhetővé. Csakúgy, mint a Pasas a tönk szélén c. francia—olasz gyöngécs- ke krimifilmet a mindig szívesen látott Jean Gabin művészi szuggesztivitása. (Jó, jó, hallhattuk Nagy Richárdnak, az MTV elnö­kének minapi, rendkívül érdekes, sőt egyáltalán meg­vásárolható filmek minősé­géről, de azért...) Minden­esetre örömünk lelhetett a világsztárokban. Legfőkép­pen ezt kell elismerünk. A közepesen jó kategóriá­ba (ha lehetséges ilyen egy­általán?) sorolhatom a „Szép a világ...” rendhagyó ope­retthangversenyt, amely íz­lésesen, a fölös szentimen- talizmust elhagyva, kelle­mesen szórakoztató volt. Az idősebb generáció bizonyá­ra örömmel látta. Ugyan­csak ide Molnár Margit családi magazin műsorát, a Ház-tartást-t, amelyben csak a reklámízű betétek nem tetszenek. (Változatla­nul.) Amennyire elfogadha­tó, hogy egy-egy érdekesebb „háztartást”, életformát mu­tassanak be a tévében, s eh­hez fűzni a tovább színesítő betéteket, annyira nem, hogy könyv- és hanglemezreklá­mokat játszani be ennek ürügyén. Ha mégoly illuszt­ris személyiségek szerepel­tetésével is. Viszont az igazi művészi teljesítményért — ami a műsorba is szervesen illesz­kedik — most is hálásak lehettünk: Bessenyei Fe­renc songja, a Hegedűs a háztetőnkből maradandó él­mény. A Főzöcske-tévéfazé- kot kifejezetten szeretem. (A magyar gyomornak el- borzasztónak tűnő receptje­it nem mindig.) Ám varrnak kaján kérdéseim is: az elő­készítés? a mosogatás? Va­jon ilyen egyszerű a „fő­zőcske?” A tévében persze, minden simán gördül. Mint a rádiókabaréból népszerű Ariadna Sesztekova (Bene­dek Andrásné) sóskás scsi- készítése (nagyszerű csirke­monológjához külön gratu­lálok), vagy Moór Mariann lekváros csirkéjének „szü­letése . ..” Végül két szombati pro­dukcióról, teljes elismerés­sel. A csillagos- ötöst a Pa­rabola különleges „kisvál­lalkozásai” adásának adom. Árkus József szókimondóan illedelmes műsorának a fő­városi illemhelyek bérbe­adásáról. A témához hango­lódott derűs riportalany (a Fővárosi Víz- és Gázművek vezérigazgatója), a remek műsorhoz (végre!) megnyert mesterriporter, Vitray Ta­más közreműködése, egy — a témához tökéletesen illő filmbejátszás (Kellér Dezső­vel és a feledhetetlen Kiss Manyival) — kell-e több a fenti minősítéshez? A Szom­bat esti filmkoktélban pe­dig hálistennek akadt egy mindenképpen elismerésre érdemes produkció, a Bírói tévedés című spanyol tévé­játék, inkább krimi-paródia. A szellemés alapötlet kifej­lesztése során eredeti ka­rakterfigurák komédiázták a jobbnál jobb vígjátéki hely­zetekben," egy sajátos, déli temperamentumú életfor­mát érzékeltetve. Merkovszky Pál [JRÁDIÓ _________________________ MELLETT A Szerkesszünk együtt ke­retében hangzott el a hét végén a Csütörtök esti epi­zód, Don Hawort hangjáté­ka. Ez a darab nem elsősor­ban a terrorizmus ellen író­dott, és mégis szól az ellen is. A fő téma azonban eb­ben a rádiójátékban az, hogy egy kopott, ócska, külvárosi pornómozi nézőközönsége végül is miért esik áldoza­tul a terroristák bombájá­nak. A két tulajdonos csőd­be jutott a mozival, az in­duláshoz kölcsönkért pénz is ráment az üzletre, el­úszott. Vevő van láthatá­ron, a tulajdonosok minden áron el akarják adni a mo­zit, nem akarnak pánikot kelteni körülötte, s ezért nem üríttetik ki a nézőte­ret, nem szakítják félbe az előadást, amikor telefonon valaki figyelmezteti őket. A pénzügyi érdekük azt súgja nekik, hogy vaklárma az egész, mint más hasonló mozik esetében volt nem is oly régen. Igyekeznek ezzel megnyugtatni magukat, no meg azzal, hogy ha nem su- hancók játéka, akkor leg­rosszabb esetben a napok­ban felbukkant vevők ily módon akarják a minimá­lisnál is alacsonyabbra szo­rítani a vételárat. Mint ki­derül: tévedtek. Csak ek­kor már késő. Az üzleti kényszer azt diktálta nekik, hogy ne akarjanak hinni a telefonon jött értesítésnek. A rádiójátéknak mind a párbeszédei, mind a szer­kezete végig „kétesélyes” végkifejletet tartanak fenn. Ez nem baj, mert a szerző ügyesen fokozza vele a hall­gatóban a feszültséget. Az már viszont nem vált a da­rab előnyére, hogy Froctor szövege olykor direkt mó­don, didaktikusán politizál. A Gondolatjel legutóbbi adása sokat foglalkozott a megnövekedett szaba‘d idő­vel. Szó esett arról a tény­ről, ami már régebben is hangot kap»tt másutt, hogy a heti hivatalos munkaidő megrövidülésével a valósá­gos szabad idő nem növeke­dett. Ugyanis azok közül, akiknek foglalkozásuk révén vagy más okból módjuk van rá, mind többen vállalnak mellékfoglalkozást, vagy más jövedelemkiegészítő munkát. Ezek pedig egyál­talán nem sorolhatók a szabad idő kulturált eltöl­tésének fogalmába. Tudo­másul kell venni azt is, hogy az olvasás sem tölt be olyan szerepet az emberek életében manapság, mint régebben. Mint a műsorban megkérdezett szociológus el­mondotta: változott az em­berek érdeklődése, szokása, s az általános iskolai olva­sástanítás sem ér el olyan maradandó hatást, hogy a gyermekek többsége meg­szeresse az olvasást. Ennek tudomásul vétele nem je­lenthet egyet az ebbe való belenyugvássál. Mind az is­kolának, mind p>edig az is­kolán kívüli köznevelésnek mielőbb meg kellene talál­nia a jó megoldást. A jelen, de főképp a jövő érdeké­ben. Seregi István Új vérterápiás eszközgyártó üzemet épít a SZÁÉV, a MEDICOR debreceni Orvosi Műszer­gyára nagyecsedi telepén. (G. B. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom